1994-es közgyűlési választások Jász-Nagykun-Szolnok megyében
Kimaradt 8 szervezet (9 828 szavazat)
|
Az 1994-es megyei közgyűlési választásokat december 11-én bonyolították le, az általános önkormányzati választások részeként.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében több mint százhúszezer polgár, a szavazásra jogosultak kevesebb mint fele, ment el szavazni. A szavazók tizenkilenc szervezet jelöltjei közül választhattak.
A legtöbb szavazatot az MSZP kapta, ami tizennégy képviselői helyet jelentett számukra a közgyűlésben. Mögöttük a jobboldali pártok közös listája végzett, tizenegy széket biztosítva az FKGP, a KDNP és az MDF számára. Az SZDSZ harmadik lett, hat megyeházi hellyel, négy jutott az őket követő Fidesznek. Bekerült még a közgyűlésbe a tiszamenti, a tiszazugi és a jászsági települések közös listájának két jelöltje. Ugyancsak két szék jutott a Munkáspártnak, egy pedig a Pedagógus Szakszervezetnek.
Kimaradt a közgyűlésből további nyolc társadalmi szervezet.
A közgyűlés új elnöke Iváncsik Imre lett, aki az MSZP középvárosi listájának éléről került be a közgyűlésbe.
A választás rendszere
[szerkesztés]A megyei közgyűlési választásokat az országosan megrendezett általános önkormányzati választások részeként tartották meg. A szavazók a településük polgármesterére és a helyi képviselőkre is ekkor adhatták le a szavazataikat.
1994 őszén az országgyűlés alapvetően megváltoztatta a megyei közgyűlésekre vonatkozó választási eljárást.[1]
A közgyűlési választásokon a községek, nagyközségek és városok polgárai szavazhattak. A megyei jogú városban élők – mivel nem tartoztak a megye joghatósága alá – nem vettek részt a megyei közgyűlés megválasztásában.
A megye területét két választókerületre osztották, az egyikbe a legfeljebb 10 ezer lakóval bíró kistelepülések, a másikba az ennél népesebb középvárosok tartoztak. A választásokon pártok, társadalmi, ill. nemzetiség szervezetek állíthattak listákat. A szavazatokat a két választókerületben külön-külön számolták össze és osztották el arányosan az adott kerületben az érvényes szavazatok 4%-át elérő szervezetek között.
Választókerületek
[szerkesztés]Település | Lakó | Választó- polgár[3] |
Megyei képviselő | |
---|---|---|---|---|
Kistelepülések 10 ezer lakóig |
68 | 196 993 | 149 276 | 22 |
Középvárosok 10 ezer lakó fölött |
9 | 161 151 | 122 069 | 18 |
Közgyűlési választókerületek |
77 | 358 144 | 271 399 | 40 |
Megyei jogú város Szolnok |
1 | 81 475 | (61 700) | – |
Összesen | 78 | 439 619 | (333 045) | 40 |
Jász-Nagykun-Szolnok megyében a közgyűlés létszáma 40 fő volt. A kistelepülési választókerületben 22, a középvárosiban pedig 18 képviselőt választhattak meg. Szolnok, mint megyei jogú város nem tartozott a megye joghatósága alá, s így polgáraik nem is szavazhattak a megye önkormányzatának összetételéről.
A közgyűlést a megye 63 községének és nagyközségének, illetve tizennégy városának polgárai választhatták meg.[4] A városok közül azonban csak kilencben éltek tízezernél többen, így csak ez a kilenc tartozott a középvárosi választókerületbe.
A választásra jogosult polgárok száma 271 ezer volt. A polgárok ötöde lakott háromezer fősnél kisebb községekben, míg 45%-uk tízezer fősnél népesebb városokban élt.
A legkevesebb választópolgár a megye közepén található Hunyadfalva (177) és Csataszög (241) községekben élt, míg a legtöbb Jászberény városában lakott (23 402).
A közgyűlési választók eloszlása településméret szerint[2] | |||||
---|---|---|---|---|---|
Településméret (lakók száma) |
Település | Választójogosult |
Megjegyzés | ||
Kistelepülési választókerület | |||||
1 – 1 300 | 18 | 11 102 | 4,09% | legkisebb község: Hunyadfalva, Csataszög | |
1 301 – 3 000 | 28 | 42 217 | 15,56% | ||
3 001 – 5 000 | 9 | 27 561 | 10,16% | ||
5 001 – 10 000 | 13 | 68 396 | 25,21% | új város: Jászfényszaru (1993), Jászárokszállás (1991) | |
68 | 149 276 | 55,01% | |||
Középvárosi választókerület | |||||
10 000 – 25 000 | 8 | 98 667 | 36,36% | Kunszentmárton, Túrkeve, Tiszaföldvár, Kisújszállás, Tiszafüred, Mezőtúr, Karcag, Törökszentmiklós | |
25 000 fölött | 1 | 23 402 | 8,62% | Jászberény | |
9 | 122 069 | 44,99% | |||
Összesen | 77 | 271 345 | 100% |
Előzmények
[szerkesztés]1990, az első közgyűlés
[szerkesztés]1990-ben a megyei közgyűléseket közvetett módon választották meg. A választás módjából fakadóan az eredmények párterőviszonyok kifejezésére nem voltak alkalmasak.
1990. december 14-én, Szolnokon ült össze az új önkormányzati rendszerben megválasztott első közgyűlés. Ezen az ülésen az ötven fős közgyűlés negyvennyolc szavazattal elnökké választotta Boros Lajost, a megyei tanács osztályvezetőjét.[5][mti 1]
Hosszas előkészítő munka után, 1991. február 8-án alelnökké választották Rédai Istvánt (jászberényi Áfész-elnökhelyettes), Erdei Andrást (abádszalóki tsz-elnökhelyettes) és Ferenczi Györgyöt (tiszaföldvári Óvónőképző igazgató).[6]
Jelöltállítás
[szerkesztés]Tizenkilenc szervezet vett részt a jelöltállítási folyamatban. A kistelepülési választókerületben 9, a középvárosiban 12 listát állítottak, a jelöltek száma összesen 241 volt (125+116).
A listák felét az országos pártok állították, a jelöltek java része viszont az ő listáikon szerepelt. Hét országos párt mellett egy tucatnyi megyei és helyi társadalmi szervezet vett részt a jelöltállítási folyamatban.
Listák
[szerkesztés]Lista állításához mind a két választókerületben külön-külön kellett ajánlásokat gyűjteni. Ezen a választáson a többes ajánlás volt érvényben, ami szerint egy választópolgár több listára is adhatott ajánlást. Az ajánlások gyűjtésére bő két hét állt rendelkezésre – november 6. és 21. között. Ez alatt az idő alatt a választókerületi polgárok 0,5%-ának ajánlását kellett megszerezni. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei kistelepülési választókerületben ez 747, a középvárosiban 611 ajánlást jelentett. Lehetőség volt önálló és közös listák állítására is. A közös listák esetében ugyanannyi ajánlásra volt szükség, mint az önállóak esetében. Arra is volt lehetőség, hogy egy szervezet csak az egyik választókerületben állítson listát, sőt arra is, hogy a két választókerületben más-más módon állítson listát.
Az országgyűlési pártok mindegyike állított listát mind a két választókerületben. Három jobboldali párt, az FKGP, a KDNP és az MDF közös listát állított. A többi párt önállóan indult. Az országgyűlési pártokon kívül a Munkáspárt állt még rajtvonalhoz.
A megyei szervezetek közül a megye különböző területeit lefedő önkormányzati szövetségek együttesen vettek részt a választásokon. A középvárosi kerületben a jászsági és tiszazugi szervezet, míg a kistelepülésiben ugyanők a közép-tiszamentiekkel kiegészülve közösen állítottak listát. Mind a két választókerületben megmérette magát a Népfőiskolai Társaság és a Népművelők Egyesülete együttműködése. A kistelepüléseken rajtuk kívül még a Sportszövetségek, valamint a Gazdakörök listájára lehetett szavazni. A középvárosi polgárok bizalmára pedig további öt szervezet pályázott. Két ipari szaktestület (a megyei és a karcagi szervezet), továbbá a nyugdíjasok, illetve a pedagógusok megyei szervezetei, valamint egy túrkevei művészcsoport.
Kistelepülési választókerület | Szervezet | Középvárosi választókerület | |||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
#.[8] | lista neve | típusa | jelöltek száma |
neve | jellege | hatóköre | #.[8] | lista neve | típusa | jelöltek száma | |
társadalmi szervezetek | |||||||||||
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Iparszövetség | társ. | megyei | 5. | KISZÖV | önálló | 5 | |||||
Karcagi Ipartestület | társ. | helyi | 1. | Karcagi Ipartestület | önálló | 5 | |||||
9. | Gazdakörök | önálló | 5 | Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Gazdakörök Szövetsége | társ. | megyei | |||||
Kevi Kör Művészcsoport Egyesület | társ. | megyei | 10. | Kevi KT | önálló | 5 | |||||
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Nyugdíjasok Kulturális Egyesülete | társ. | megyei | 9. | Nyugdíjasok Egyesülete | önálló | 6 | |||||
Pedagógusok Szakszervezete | társ. | helyi | 2. | Pedagógusok | önálló | 7 | |||||
7. | Sportszövetségek | önálló | 9 | Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Sportszövetségek Szövetsége | társ. | megyei | |||||
4. | Népfőiskola-Népművelők | közös | 5 | Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Népfőiskolai Társaság | társ. | megyei | 12. | Népfőiskola-Népművelők | közös | 4 | |
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Népművelők Egyesülete | társ. | megyei | |||||||||
2. | Települések Szövetsége | közös | 13 | Közép-Tiszamenti Települések Szövetsége | társ. | megyei | |||||
Jászsági Önkormányzatok Érdekképviseleti Szövetsége | társ. | megyei | 4. | Jászsági-Tiszazugi Telep. | közös | 6 | |||||
Tiszazugi Települések Szövetsége | társ. | megyei | |||||||||
országos pártok | |||||||||||
1. | Munkáspárt | önálló | 12 | Munkáspárt | párt | országos | 8. | Munkáspárt | önálló | 11 | |
3. | Fidesz | önálló | 20 | Fiatal Demokraták Szövetsége | párt | országos | 7. | Fidesz | önálló | 15 | |
8. | SZDSZ | önálló | 18 | Szabad Demokraták Szövetsége | párt | országos | 6. | SZDSZ | önálló | 15 | |
6. | MSZP | önálló | 21 | Magyar Szocialista Párt | párt | országos | 3. | MSZP | önálló | 19 | |
5. | FKGP-KDNP-MDF | közös | 22 | Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt | párt | országos | 11. | FKGP-KDNP-MDF | közös | 18 | |
Kereszténydemokrata Néppárt | párt | országos | |||||||||
Magyar Demokrata Fórum | párt | országos | |||||||||
9 lista | 125 | 19 szervezet | 12 lista | 116 |
Jelöltek
[szerkesztés]Kistelepülési választókerület |
Lista | Középvárosi választókerület | |
---|---|---|---|
Járvás István | Fidesz | Gulyás László | |
dr. Török István | Gazdakörök | ||
Karcagi Ipartestület | Laczik Dénesné | ||
Kevi KT | Kórizs István | ||
KISZÖV | Simon János | ||
Szelekovszky István | FKGP-KDNP-MDF | Pázmándi István | |
Herbály Imre | MSZP | Iváncsik Imre | |
Kólya Pál | Munkáspárt | Horváth Sándor | |
dr. Horváth Attila | Népfőiskola-Népművelők | dr. Vadász István | |
Nyugdíjasok Szerv. | dr. Király Ferenc | ||
Pedagógosok | Cseh Sándorné | ||
Boros Lajos | Sportszövetségek | ||
Bobák Zoltán | SZDSZ | dr. Czuczi Mihály | |
Győriné dr. Czeglédi Márta | Települések Szövetsége (Tiszamenti-Jászsági-Tiszazugi) |
||
Jászsági-Tiszazugi Telep. | Bujdosó József | ||
A kistelepülési választókerület jelöltjei | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
(A szavazólapokon a listák első öt jelöltje szerepelt.)
|
A középvárosi választókerület jelöltjei | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
(A szavazólapokon a listák első öt jelöltje szerepelt.)
|
Kampány
[szerkesztés]A szavazás menete
[szerkesztés]A választást 1994. december 11-én bonyolították le. A választópolgárok reggel 6 órától kezdve adhatták le a szavazataikat, egészen a 19 órás urnazárásig.
A választás alapvetően rendben zajlott le, egyetlen fontosabb ügy került a megyei választási bizottság elé. A választás napjának reggelén a túrkevei Kevi Kör Művészcsoport Egyesület képviselője jelezte, hogy a szervezet jelképe nem szerepel a megyei közgyűlési választásra szolgáló szavazólapon. A választási bizottság megállapította, hogy nyomdai hiba miatt nem szerepel a szavazólapon a embléma, de ez a hiba a szavazás eredményét nem befolyásolhatja.[9]
Részvétel
[szerkesztés]jogosultak arányában |
szavazók arányában | |||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Választójogosult[3] | 271 399 | |||||||||
Szavazó | 124 807 | 45,99% | ||||||||
érvényes szavazólap | 114 570 | 42,21% | 91,80% | |||||||
érvénytelen és hiányzó | 10 237 | 3,77% | 8,20% | |||||||
Távolmaradó | 146 592 | 54,01% | ||||||||
| ||||||||||
- Öt szavazópolgárra hat távolmaradó jutott
A 271 ezer szavazásra jogosult polgárból 125 ezer vett részt a választásokon (46%). Közülük tízezren szavaztak érvénytelenül (8,2%).
A részvételi hajlandóság jelentősen eltért a két választókerületben. Míg a kistelepüléseken a polgárok több mint fele ment el szavazni, addig a középvárosi kerületben ez az arány nem érte el a 40%-ot. A választói kedv a megye északkeleti sarkában fekvő Nagyiván községben volt a legmagasabb (77%), a legalacsonyabb pedig a Tisza felső folyásánál található Tiszasülyön (34%).
Az érvénytelen szavazatok aránya mind a két választókerületben magas volt (8,8%-7,3%).
Részvételi adatok választókerületi bontásban[10][11] | |||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Kistelepülési választókerület | Középvárosi választókerület | ||||||||||||||||||||||
jogosultak arányában |
szavazók arányában |
jogosultak arányában |
szavazók arányában | ||||||||||||||||||||
Választójogosult[3] | 149 317 | 122 082 | |||||||||||||||||||||
Szavazó | 76 102 | 50,97% | 48 705 | 39,90% | |||||||||||||||||||
érvényes szavazólap | 69 437 | 46,50% | 91,24% | 45 133 | 36,97% | 92,67% | |||||||||||||||||
érvénytelen és hiányzó | 6 665 | 4,46% | 8,76% | 3 572 | 2,93% | 7,33% | |||||||||||||||||
Távolmaradó | 73 215 | 49,03% | 73 377 | 60,10% | |||||||||||||||||||
|
Eredmények
[szerkesztés]Lista | Érvényes szavazat | Küszöb | Képviselő | ||||
---|---|---|---|---|---|---|---|
kt | kv | ||||||
MSZP | 36 164 | 31,56% | ✓ | ✓ | 14 | 35,0% | |
FKGP-KDNP-MDF | 28 890 | 25,22% | ✓ | ✓ | 11 | 27,5% | |
SZDSZ | 13 980 | 12,20% | ✓ | ✓ | 6 | 15,0% | |
Fidesz | 9 615 | 8,39% | ✓ | ✓ | 4 | 10,0% | |
Települések Szövetsége | 7 300 | 6,37% | ✓ | 2 | 5,0% | ||
Jászsági-Tiszazugi Telep. | ✗ | ||||||
Munkáspárt | 6 830 | 5,96% | ✓ | ✓ | 2 | 5,0% | |
Pedagógusok | 1 963 | 1,71% | ✓ | 1 | 2,5% | ||
Népfőiskola-Népművelők | 2 460 | 2,15% | ✗ | ✗ | 0 | ||
Sportszövetségek | 2 014 | 1,76% | ✗ | 0 | |||
Nyugdíjasok | 1 791 | 1,56% | ✗ | 0 | |||
Gazdakörök | 1 313 | 1,15% | ✗ | 0 | |||
Karcagi Ipartestület | 876 | 0,76% | ✗ | 0 | |||
KISZÖV | 687 | 0,60% | ✗ | 0 | |||
Kevi KT | 687 | 0,60% | ✗ | 0 | |||
Összesen | 114 570 | 40 |
Első helyen az MSZP végzett, második a jobboldali közös lista lett. Az MSZP 14, az FKGP, a KDNP és az MDF 11 képviselői helyet szerzett. A szabaddemokraták hat, a Fidesz négy megyeházi székhez jutott. Két-két megbízottal képviseltethette magát a közgyűlésben a Települések Szövetsége és a Munkáspárt, és egy képviselővel a pedagógusok is jelen lehettek a megye asztalánál. További nyolc megyei társadalmi szervezet azonban nem érte el a bejutáshoz szükséges támogatottságot.
Választókerületenként
[szerkesztés]A két választókerületben hasonló számú képviselői helyet osztottak ki: kistelepülésiben 22-t, míg a középvárosi kerületben 18-at.
A kistelepülési választókerületben 69 ezer érvényes szavazatot számoltak össze a szavazatszámláló bizottságok tagjai. A szavazatok közel harmadát a szocialisták kapták, míg a jobboldali összefogás a voksok bő negyedét szerezte meg. Harmadik helyen a szabaddemokraták végeztek. Az MSZP 8, az FKGP-KDNP-MDF közös lista 6, az SZDSZ 3 képviselői helyhez jutott.
A kistelepülési választókerületben 2 778 szavazatra volt szükség a 4%-os küszöb eléréséhez. Ezt a fentieken túl még három lista lépte át. A Települések Szövetsége és a Fidesz kettő-kettő, míg a Munkáspárt egy megyeházi helyhez jutott. Nem érte el a küszöböt három további lista.
A középvárosi választókerületben 45 ezer érvényes szavazatot adtak le a választópolgárok. A voksok szűk harmada az MSZP listájára érkezett, bő ötöde pedig a jobboldali közös listára. A szocialisták hat, az FKGP, a KDNP és az MDF öt képviselőt küldhettek a megyeházára a középvárosi polgárok bizalmából. A szabaddemokraták három, a fiatal demokraták kettő, a Munkáspárt és a pedagógusok pedig egy-egy közgyűlési helyhez jutottak.
A 4%-os küszöböt 1 806 szavazat jelentette. A nyugdíjasok szervezete tizenöt szavazattal maradt el ettől, a jászsági és tiszazugi települések szövetsége pedig közel háromszázzal. További négy lista viszont igen távol maradt a bejutástól.
Lista | Választókerület | Eltérés | |
---|---|---|---|
Szavazat | %p | ||
Nyugdíjasok | középvárosi | −15 | -0,03 |
Pedagógusok | középvárosi | 157 | +0,35 |
Jászsági és Tiszazugi Szöv. | középvárosi | −281 | -0,63 |
Az új közgyűlés
[szerkesztés]
| ||||||||||
Szervezetek | Képviselők | |||||||||
MSZP | 14 | 35,0% | ||||||||
FKGP-KDNP-MDF | 11 | 27,5% | ||||||||
SZDSZ | 6 | 15,0% | ||||||||
Fidesz | 4 | 10,0% | ||||||||
Települések Szövetsége | 2 | 5,0% | ||||||||
Munkáspárt | 2 | 5,0% | ||||||||
Pedagógusok | 1 | 2,5% | ||||||||
Összesen | 40 |
Elnök | ||
---|---|---|
Iváncsik Imre | ||
MSZP | ||
Alelnökök | ||
Búsi Lajos | Fidesz | |
Szabó József | FKGP | |
Herbály Imre | MSZP | |
A választás utáni napokban koalíciós tárgyalások kezdődtek. Az első napokban egy MSZP-SZDSZ-Fidesz együttműködés látszott körvonalazódni.[12] Ám néhány nap múltán jelentősen más irányba fordultak a dolgok. Az MSZP végül a fiatal demokraták mellett a jobboldali pártokkal állapodott meg.
Ennek értelmében december 23-án, az új közgyűlés alakuló ülésén Iváncsik Imrét, a szocialisták kistelepülési listavezetőjét választották elnökké. Főállású alelnökké a mezőtúri református általános iskola tanárának, Búsi Lajosnak szavaztak bizalmat, a Fidesz soraiból. Társadalmi megbízatású alelnökké a szocialisták képviselőjét, a kunhegyesi gépészmérnököt, Herbály Imrét, valamint a kisgazda Szabó Józsefet, a törökszentmiklósi református iskola tanárát választották meg.[13][mti 2]
A megválasztott képviselők
[szerkesztés]MSZP |
---|
kistelepülések |
Herbály Imre |
Lóczi Miklós |
Elek Sándor |
Papp István |
Laskai István |
Szekeres János |
dr. Edelényi Béláné dr. Mann Ildikó |
Kovács Jánosné |
középvárosok |
Iváncsik Imre |
dr. Stanitz Károly |
Gáspár József |
Tokár István |
Jauernik István |
dr. Kasuba János |
FKGP-KDNP-MDF |
---|
kistelepülések |
Szelekovszky István |
Nagy Gábor |
Nagyné dr. Szelmák Erika |
Tajányiné Bozóki Erzsébet |
Szikra Ferenc |
Baranyi Mihály |
középvárosok |
Pázmándi István |
Szabó József |
Szádvári Gábor |
Tornyi Győző |
dr. Bérces Anna |
SZDSZ |
---|
kistelepülések |
Bobák Zoltán |
Erdei Péter |
dr. Kis Edit |
középvárosok |
dr. Czuczi Mihály |
Papp István |
dr. Ambrózy Péter |
Fidesz |
---|
kistelepülések |
Járvás István |
Vadas Sándor |
középvárosok |
Gulyás László |
dr. Fazekas Sándor |
Települések Szöv. |
---|
kistelepülések |
Győriné dr. Czeglédi Márta |
Bordás Imre |
Munkáspárt |
---|
kistelepülések |
Kólya Pál |
középvárosok |
Horváth Sándor |
Pedagógusok |
---|
középvárosok |
Cseh Sándorné |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 1994. évi LXII. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról. Törvények és OGY határozatok. Wolters Kluwer, 1994. október 6. [2017. április 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 19.) A törvényt szeptember 30-án fogadta el az országgyűlés, a kihirdetésére október 6-án került sor. Az ellenzéki pártok hevesen tiltakoztak a törvény elfogadása ellen, a zárószavazáson nem is vettek részt. Az országgyűlési vitáról és a módosító indítványokról lásd: A helyi önkormányzati képviselôk és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról. T/45. számú iromány. Magyar Országgyűlés, 1994 (Hozzáférés: 2018. április 19.)
- ↑ a b Települések – Települési egyéni választókerületek (TEVK) – Jász-Nagykun-Szolnok megye. Választástörténet. (Hozzáférés: 2018. április 27.) A lakók számára vonatkozó adatok 1994. január 1-jére érvényesek.
- ↑ a b c A kimutatásokban két különböző időpont szerepel a választójogosultak számára vonatkozóan: először a választási folyamat kezdetén, másodszor pedig a választás napján (dec.11.). Némi eltérés a két adat között természetesnek mondható.
- ↑ Az előző választás óta néggyel nőtt a települések száma. 1992-ben Berekfürdő vált ki Karcagból, Szelevény pedig Kunszentmártonból. Egy évvel később Hunyadfalva önállósult Kőtelektől. A választás napján pedig Csataszög vált önállóvá Nagykörűtől. Három település kapott városi rangot: Jászárokszállás 1991-ben, Jászfényszaru és Tiszaföldvár pedig 1993-ban. Magyarország közigazgatási helynévkönyve pp. 99-103. Központi Statisztikai Hivatal, 2016. január 1. (Hozzáférés: 2018. április 26.)
- ↑ Boros Lajost választották elnökké pp. 1-2.. Új Néplap – Jász-Nagykun-Szolnok megyei napilap, 1990. december 15. (Hozzáférés: 2018. május 4.)
- ↑ Visszaállították az 1878-as megyecímert – Ülést tartott a megyei közgyűlés pp. 1-2.. Új Néplap – Jász-Nagykun-Szolnok megyei napilap, 1991. február 9. (Hozzáférés: 2018. május 4.)
- ↑ A választások hivatalos jelöltjei: Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlési listák. Választástörténet. (Hozzáférés: 2018. április 26.)
- ↑ a b A listák szavazólapon való sorrendjét sorsolással döntötték el, a két választókerületben külön-külön.
- ↑ „Szavazás nyugodt légkörben, nagyobb meglepetések nélkül – Önkormányzati választások megyénkben”, Új Néplap – Jász-Nagykun-Szolnok megyei napilap, 1994. december 12., 1-2. oldal (Hozzáférés: 2018. május 4.)
- ↑ a b c d Fővárosi/Megyei közgyűlés választás eredménye Jász-Nagykun-Szolnok megye. Választástörénet. Országos Választási Iroda, 1994 (Hozzáférés: 2018. április 25.)
- ↑ a b A jegyzőkönyvi adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, a (F) mező a szavazók számát. Az érvényes szavaztatok száma az (J) mezőben szerepel. Az alábbi tábla "érvénytelen / hiányzó" rovata a jegyzőkönyv (F) és (J) mezője különbségének felel meg.
- ↑ Ki lesz a megyei közgyűlés elnöke? pp. 2.. Új Néplap – Jász-Nagykun-Szolnok megyei napilap, 1994. december 15. (Hozzáférés: 2018. május 4.)
- ↑ Demokratikus vezetést ígért pp. 1. Új Néplap – Jász-Nagykun-Szolnok megyei napilap, 1994. december 24. (Hozzáférés: 2018. május 4.)
MTI hírek
[szerkesztés]A Magyar Távirati Iroda archívuma elérhető a világhálón, abban az 1988 óta megjelent hírek szabadon kereshetők. Ugyanakkor a honlap olyan technológiával készült, hogy az egyes hírekre nem lehet közvetlen hivatkozást (linket) megadni. Így a kereséshez szükséges alapadatok megadásával újra ki kell keresni az adott hír (cím kulcsszavai, dátum megadása).
- ↑ MTI hír: „A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés alakuló ülése”, Magyar Távirati Iroda, 1990. december 14. (Hozzáférés: 2018. május 4.)
- ↑ MTI hír: „Megalakult a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés”, Magyar Távirati Iroda, 1994. december 23. (Hozzáférés: 2018. május 7.)
Források
[szerkesztés]- Választástörténet. Az országos választások és népszavazások eredményeinek archívuma. (Hozzáférés: 2018. április 26.)
- 1994. évi önkormányzati választás
- Jász-Nagykun-Szolnok megyében: Jelöltek • Eredmények • Az önkormányzat összetétele
- 1994. évi önkormányzati választás
- Szolnok Megyei Néplap (1953-2011). Hungaricana. Országgyűlési Hivatal. (Hozzáférés: 2018. május 15.)
További információk
[szerkesztés]- Önkormányzati választások, 1994: Politikai szociológiai körkép. Szerk. Bőhm Antal, Szoboszlai György. Budapest: MTA Politikai Tudományok Intézete. 1996. ISBN 963-8300-32-9 (OSZK katalóguscédula)
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]1994-es megyei közgyűlési választások
| ||||
---|---|---|---|---|
1990 • 1994 • 1998 • 2002 • 2006 • 2010 • 2014 • 2019 | ||||
Dunántúl | Alföld és Észak | |||
Közép-Magyarország | ||||
Pest megye • Budapest főváros |