Ugrás a tartalomhoz

1994-es közgyűlési választások Jász-Nagykun-Szolnok megyében

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Közgyűlési választások
Jász-Nagykun-Szolnok
megyében
1990 1994. december 11. 1998
Részvétel: 46% 125 ezer szavazó a 271 ezerből

Közgyűlés létszáma: 40 fő
Többség: 21 fő
Jelöltek száma: 241 fő
19 szervezet által
A közgyűlésbe bejutó szervezetek
lista érvényes szavazat képviselő
MSZP 36 164 32% 14
FKGP-KDNP-MDF 28 890 25% 11
SZDSZ 13 980 12% 6
Fidesz 9 615 8% 4
Települések Szövetsége,
Jászsági-Tiszazugi Telep.
7 300 6% 2
Munkáspárt 6 830 6% 2
Pedagógusok 1 963 2% 1
{{{lista8}}} {{{százalék8}}} {{{képviselő8}}}
{{{lista9}}} {{{százalék9}}} {{{képviselő9}}}
{{{lista10}}} {{{százalék10}}} {{{képviselő10}}}
{{{lista11}}} {{{százalék11}}} {{{képviselő11}}}
{{{lista12}}} {{{százalék12}}} {{{képviselő12}}}

Kimaradt 8 szervezet (9 828 szavazat)
Érvénytelen szavazat: 10 237


A közgyűlés előző elnöke A közgyűlés új elnöke
Boros Lajos
Iváncsik Imre
MSZP

Az 1994-es megyei közgyűlési választásokat december 11-én bonyolították le, az általános önkormányzati választások részeként.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében több mint százhúszezer polgár, a szavazásra jogosultak kevesebb mint fele, ment el szavazni. A szavazók tizenkilenc szervezet jelöltjei közül választhattak.

A legtöbb szavazatot az MSZP kapta, ami tizennégy képviselői helyet jelentett számukra a közgyűlésben. Mögöttük a jobboldali pártok közös listája végzett, tizenegy széket biztosítva az FKGP, a KDNP és az MDF számára. Az SZDSZ harmadik lett, hat megyeházi hellyel, négy jutott az őket követő Fidesznek. Bekerült még a közgyűlésbe a tiszamenti, a tiszazugi és a jászsági települések közös listájának két jelöltje. Ugyancsak két szék jutott a Munkáspártnak, egy pedig a Pedagógus Szakszervezetnek.

Kimaradt a közgyűlésből további nyolc társadalmi szervezet.

A közgyűlés új elnöke Iváncsik Imre lett, aki az MSZP középvárosi listájának éléről került be a közgyűlésbe.

A választás rendszere

[szerkesztés]

A megyei közgyűlési választásokat az országosan megrendezett általános önkormányzati választások részeként tartották meg. A szavazók a településük polgármesterére és a helyi képviselőkre is ekkor adhatták le a szavazataikat.

1994 őszén az országgyűlés alapvetően megváltoztatta a megyei közgyűlésekre vonatkozó választási eljárást.[1]

A közgyűlési választásokon a községek, nagyközségek és városok polgárai szavazhattak. A megyei jogú városban élők – mivel nem tartoztak a megye joghatósága alá – nem vettek részt a megyei közgyűlés megválasztásában.

A megye területét két választókerületre osztották, az egyikbe a legfeljebb 10 ezer lakóval bíró kistelepülések, a másikba az ennél népesebb középvárosok tartoztak. A választásokon pártok, társadalmi, ill. nemzetiség szervezetek állíthattak listákat. A szavazatokat a két választókerületben külön-külön számolták össze és osztották el arányosan az adott kerületben az érvényes szavazatok 4%-át elérő szervezetek között.

Választókerületek

[szerkesztés]
Választókerületi beosztás[2]
Település Lakó Választó-
polgár[3]
Megyei
képviselő
Kistelepülések
10 ezer lakóig
68 196 993 149 276 22
Középvárosok
10 ezer lakó fölött
9 161 151 122 069 18
Közgyűlési
választókerületek
77 358 144 271 399 40
Megyei jogú város
Szolnok
1 81 475 (61 700)
Összesen 78 439 619 (333 045) 40

Jász-Nagykun-Szolnok megyében a közgyűlés létszáma 40 fő volt. A kistelepülési választókerületben 22, a középvárosiban pedig 18 képviselőt választhattak meg. Szolnok, mint megyei jogú város nem tartozott a megye joghatósága alá, s így polgáraik nem is szavazhattak a megye önkormányzatának összetételéről.

A közgyűlést a megye 63 községének és nagyközségének, illetve tizennégy városának polgárai választhatták meg.[4] A városok közül azonban csak kilencben éltek tízezernél többen, így csak ez a kilenc tartozott a középvárosi választókerületbe.

A választásra jogosult polgárok száma 271 ezer volt. A polgárok ötöde lakott háromezer fősnél kisebb községekben, míg 45%-uk tízezer fősnél népesebb városokban élt.

A legkevesebb választópolgár a megye közepén található Hunyadfalva (177) és Csataszög (241) községekben élt, míg a legtöbb Jászberény városában lakott (23 402).

A közgyűlési választók eloszlása településméret szerint[2]
Településméret
(lakók száma)
Település Választójogosult
Megjegyzés
Kistelepülési választókerület
1 – 1 300 18 11 102 4,09% legkisebb község: Hunyadfalva, Csataszög
1 301 – 3 000 28 42 217 15,56%
3 001 – 5 000 9 27 561 10,16%
5 001 – 10 000 13 68 396 25,21% új város: Jászfényszaru (1993), Jászárokszállás (1991)
68 149 276 55,01%
Középvárosi választókerület
10 000 – 25 000 8 98 667 36,36% Kunszentmárton, Túrkeve, Tiszaföldvár, Kisújszállás,
Tiszafüred, Mezőtúr, Karcag, Törökszentmiklós
25 000 fölött 1 23 402 8,62% Jászberény
9 122 069 44,99%
Összesen 77 271 345 100%

Előzmények

[szerkesztés]
Megyeháza, Szolnok

1990, az első közgyűlés

[szerkesztés]

1990-ben a megyei közgyűléseket közvetett módon választották meg. A választás módjából fakadóan az eredmények párterőviszonyok kifejezésére nem voltak alkalmasak.

1990. december 14-én, Szolnokon ült össze az új önkormányzati rendszerben megválasztott első közgyűlés. Ezen az ülésen az ötven fős közgyűlés negyvennyolc szavazattal elnökké választotta Boros Lajost, a megyei tanács osztályvezetőjét.[5][mti 1]

Hosszas előkészítő munka után, 1991. február 8-án alelnökké választották Rédai Istvánt (jászberényi Áfész-elnökhelyettes), Erdei Andrást (abádszalóki tsz-elnökhelyettes) és Ferenczi Györgyöt (tiszaföldvári Óvónőképző igazgató).[6]

Jelöltállítás

[szerkesztés]

Tizenkilenc szervezet vett részt a jelöltállítási folyamatban. A kistelepülési választókerületben 9, a középvárosiban 12 listát állítottak, a jelöltek száma összesen 241 volt (125+116).

A listák felét az országos pártok állították, a jelöltek java része viszont az ő listáikon szerepelt. Hét országos párt mellett egy tucatnyi megyei és helyi társadalmi szervezet vett részt a jelöltállítási folyamatban.

Listák

[szerkesztés]

Lista állításához mind a két választókerületben külön-külön kellett ajánlásokat gyűjteni. Ezen a választáson a többes ajánlás volt érvényben, ami szerint egy választópolgár több listára is adhatott ajánlást. Az ajánlások gyűjtésére bő két hét állt rendelkezésre – november 6. és 21. között. Ez alatt az idő alatt a választókerületi polgárok 0,5%-ának ajánlását kellett megszerezni. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei kistelepülési választókerületben ez 747, a középvárosiban 611 ajánlást jelentett. Lehetőség volt önálló és közös listák állítására is. A közös listák esetében ugyanannyi ajánlásra volt szükség, mint az önállóak esetében. Arra is volt lehetőség, hogy egy szervezet csak az egyik választókerületben állítson listát, sőt arra is, hogy a két választókerületben más-más módon állítson listát.

Az országgyűlési pártok mindegyike állított listát mind a két választókerületben. Három jobboldali párt, az FKGP, a KDNP és az MDF közös listát állított. A többi párt önállóan indult. Az országgyűlési pártokon kívül a Munkáspárt állt még rajtvonalhoz.

A megyei szervezetek közül a megye különböző területeit lefedő önkormányzati szövetségek együttesen vettek részt a választásokon. A középvárosi kerületben a jászsági és tiszazugi szervezet, míg a kistelepülésiben ugyanők a közép-tiszamentiekkel kiegészülve közösen állítottak listát. Mind a két választókerületben megmérette magát a Népfőiskolai Társaság és a Népművelők Egyesülete együttműködése. A kistelepüléseken rajtuk kívül még a Sportszövetségek, valamint a Gazdakörök listájára lehetett szavazni. A középvárosi polgárok bizalmára pedig további öt szervezet pályázott. Két ipari szaktestület (a megyei és a karcagi szervezet), továbbá a nyugdíjasok, illetve a pedagógusok megyei szervezetei, valamint egy túrkevei művészcsoport.

A választásokon részt vevő szervezetek[7]
Kistelepülési választókerület Szervezet Középvárosi választókerület
#.[8] lista neve típusa jelöl­tek
száma
neve jellege hatóköre #.[8] lista neve típusa jelöl­tek
száma
társadalmi szervezetek
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Iparszövetség társ. megyei 5. KISZÖV önálló 5
Karcagi Ipartestület társ. helyi 1. Karcagi Ipartestület önálló 5
9. Gazdakörök önálló 5 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Gazdakörök Szövetsége társ. megyei
Kevi Kör Művészcsoport Egyesület társ. megyei 10. Kevi KT önálló 5
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Nyugdíjasok Kulturális Egyesülete társ. megyei 9. Nyugdíjasok Egyesülete önálló 6
Pedagógusok Szakszervezete társ. helyi 2. Pedagógusok önálló 7
7. Sportszövetségek önálló 9 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Sportszövetségek Szövetsége társ. megyei
4. Népfőiskola-Népművelők közös 5 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Népfőiskolai Társaság társ. megyei 12. Népfőiskola-Népművelők közös 4
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Népművelők Egyesülete társ. megyei
2. Települések Szövetsége közös 13 Közép-Tiszamenti Települések Szövetsége társ. megyei
Jászsági Önkormányzatok Érdekképviseleti Szövetsége társ. megyei 4. Jászsági-Tiszazugi Telep. közös 6
Tiszazugi Települések Szövetsége társ. megyei
országos pártok
1. Munkáspárt önálló 12 Munkáspárt párt országos 8. Munkáspárt önálló 11
3. Fidesz önálló 20 Fiatal Demokraták Szövetsége párt országos 7. Fidesz önálló 15
8. SZDSZ önálló 18 Szabad Demokraták Szövetsége párt országos 6. SZDSZ önálló 15
6. MSZP önálló 21 Magyar Szocialista Párt párt országos 3. MSZP önálló 19
5. FKGP-KDNP-MDF közös 22 Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt párt országos 11. FKGP-KDNP-MDF közös 18
Kereszténydemokrata Néppárt párt országos
Magyar Demokrata Fórum párt országos
9 lista 125 19 szervezet 12 lista 116

Jelöltek

[szerkesztés]
Listavezetők
Kistelepülési
választókerület
Lista Középvárosi
választókerület
Járvás István Fidesz Gulyás László
dr. Török István Gazdakörök
Karcagi Ipartestület Laczik Dénesné
Kevi KT Kórizs István
KISZÖV Simon János
Szelekovszky István FKGP-KDNP-MDF Pázmándi István
Herbály Imre MSZP Iváncsik Imre
Kólya Pál Munkáspárt Horváth Sándor
dr. Horváth Attila Népfőiskola-Népművelők dr. Vadász István
Nyugdíjasok Szerv. dr. Király Ferenc
Pedagógosok Cseh Sándorné
Boros Lajos Sportszövetségek
Bobák Zoltán SZDSZ dr. Czuczi Mihály
Győriné dr. Czeglédi Márta Települések Szövetsége
(Tiszamenti-Jászsági-Tiszazugi)
Jászsági-Tiszazugi Telep. Bujdosó József
A kistelepülési választókerület jelöltjei
(A szavazólapokon a listák első öt jelöltje szerepelt.)
Munkáspárt
Kólya Pál
dr. Fehér Lajos
Danyi István
Borsós Gyula
Pozsonyi Péter
További jelöltek
Mézes Imre
ifj. Szendi Lajos
Vidráné Szijjártó Mária
Somodi Sándor
Csonka Kálmán
László János
Pomázi Ferenc
Települések Szöv.
Győriné dr. Czeglédi Márta
Bordás Imre
Molnár Ferenc
Ferenczi György
Nagy Sándor
További jelöltek
dr. Harangozó Elek
dr. Koczok Sándor
Molnár Mihály
Bánlaki Zoltán
Polyák Csabáné
Szabó Gyula
Molnár Bálint
Sőregi János
Fidesz
Járvás István
Vadas Sándor
Vas Imre
Rózsa Lajos
Boldog István
További jelöltek
Vincze Ferenc
Lencse József
Krokavecz László
Vasné Fábián Edit
Kornó Edit
Sági István
Péter Róbert
Lukácsi György
Sztruhala József
Gubucz Norbert
Balogh Károlyné
Boldizsár Lajos
Berta Mihály
Rózsáné Dudás Edit
Balogh Lajos
Népfőiskola-Népművelők
dr. Horváth Attila
Turóczyné dr. Veszteg Rozália
Nagyné Kiss Mária
Sülye Károlyné
Pénzes István
FKGP-KDNP-MDF
Szelekovszky István
Nagy Gábor
Nagyné dr. Szelmák Erika
Tajányiné Bozóki Erzsébet
Szikra Ferenc
További jelöltek
Baranyi Mihály
Szalay Pál
Nagy Kálmán
dr. Szőllősi Kálmán
Polgár Gellértné
Horthy Csaba
dr. Cserniczky Gyuláné
Bodócs Emánuel
Hegedüs Jánosné
Fazekas Sándor
Őze Sándor
dr. Gergely Mihályné
Kisbakonyi Zoltánné
Kiss Gyula
Deák Sándor
ifj. Pető Miklós
Péter Miklós
MSZP
Herbály Imre
Lóczi Miklós
Elek Sándor
Papp István
Laskai István
További jelöltek
Szekeres János
dr. Edelényi Béláné dr. Mann Ildikó
Kovács Jánosné
Szabó Attila
Mlinárcsek János
Balog László
Massay László
dr. Karácson János
Nagy Vilmos
Rédai János
Juhász Sándorné
dr. Tóth János
Tóth Csaba
Suszter Zsigmond
Szalay István
Varga István
Sportszövetségek
Boros Lajos
dr. Fenyvesi Máté
Varga Ferenc
Jávor László
Szabó András
További jelöltek
Kovács Béla
Matók István
Nagy Imre
Szurgyi Mihály
SZDSZ
Bobák Zoltán
Erdei Péter
dr. Kis Edit
Arlett Józsefné
Bódi László
További jelöltek
dr. Balogh Sándor
dr. Szerencsés István
Rottmayer Gusztáv
Papp János
Szakali János
dr. Juhász László
dr. Balogh Ibolya
Paksi József
dr. Őze Sándor
dr. Danicz László
Lukács László
Vona András
Négyesi Zoltán
Gazdakörök
dr. Török István
Tóth Mácsai Árpád
dr. Erdei György
Márton Jánosné
Gyurkó Tibor
A középvárosi választókerület jelöltjei
(A szavazólapokon a listák első öt jelöltje szerepelt.)
Karcagi Ipartestület
Laczik Dénesné
dr. Varga László
Ferenczi Elekné
dr. Kapusi Lajos
ifj. Kurucz István
Pedagógusok
Cseh Sándorné
dr. Pataki Mihály
Zsoldos Sándor
Kuna Imre
Felföldi Zoltán
További jelöltek
Andrekovics Tamásné
Baunok Béla
MSZP
Iváncsik Imre
dr. Stanitz Károly
Gáspár József
Tokár István
Jauernik István
További jelöltek
dr. Kasuba János
Ozsváth László
Kocsis Emilia Julianna
Búzás Sándor
dr. Györfi György
dr. Jakus Zoltán
Rente Ferenc
Váradi Lászlóné
Szabó Sándor
Lévay Józsefné
Murányi János
dr. Thodory Zsolt
Pataki János
Szicsek János
Jászsági-Tiszazugi Települések
Bujdosó József
dr. Répási János
Sóki Antalné
Réz László
dr. Fehér Ibolya
További jelöltek
dr. Hajdú Ilona
KISZÖV
Simon János
Laskovics János
Gonda Sándor
Nagyné Horváth Katalin
Ratkai Jánosné
SZDSZ
dr. Czuczi Mihály
Papp István
dr. Ambrózy Péter
Veres Vilmosné
Gyuricza Elek
További jelöltek
dr. Kórizs Tamás
Herbály Kálmán
Marosfalvi Ernő
dr. Szabó Ottó
Ignácz Ervin
dr. Magyar Levente
Radics András
Gubucz Máté
Fodor György
dr. Weszely Ferenc
Fidesz
Gulyás László
dr. Fazekas Sándor
Búsi Lajos
dr. Pataky Csaba
Zircher Tibor
További jelöltek
Laki László
Nagy Mihályné
Csányi Sándor
dr. Kandra Károly
dr. Szécsi Gábor
dr. Görög Tibor
Fazekas János
N. Kiss Csaba
dr. Domán György
Karcagi-Nagy Zoltán
Munkáspárt
Horváth Sándor
Kántor István
Konyhás Mihály
Takács Imre
Szurcsik István
További jelöltek
Balogh Zsigmond
Füleki Sándor
Szabó Zoltánné
Szilágyi András
Bencsik Mihály
Beke András
Nyugdíjasok
dr. Király Ferenc
Dénes Pál
dr. Nagy József
Harsányi Istvánné
Gavaldik Mihály
További jelöltek
dr. Bakos Imréné
Kevi KT
Kórizs István
Herczegh László
Gyenes Gyula
Kun Lászlóné
Takács András
FKGP-KDNP-MDF
Pázmándi István
Szabó József
Szádvári Gábor
Tornyi Győző
dr. Bérces Anna
További jelöltek
dr. Boros Dezső
Mihály Márton
Karászi Julianna
Molnár István
Németh István
Török András
Nagy Kálmán
Deák György
Hajdú István György
Sáfár Gyula
Csajkovich Károly
Szabó Csaba
Tóth László
Népfőiskola-Népművelők
dr. Vadász István
Sisa József
Fekete Imre
dr. Kerek Béla
 

Kampány

[szerkesztés]

A szavazás menete

[szerkesztés]

A választást 1994. december 11-én bonyolították le. A választópolgárok reggel 6 órától kezdve adhatták le a szavazataikat, egészen a 19 órás urnazárásig.

A választás alapvetően rendben zajlott le, egyetlen fontosabb ügy került a megyei választási bizottság elé. A választás napjának reggelén a túrkevei Kevi Kör Művészcsoport Egyesület képviselője jelezte, hogy a szervezet jelképe nem szerepel a megyei közgyűlési választásra szolgáló szavazólapon. A választási bizottság megállapította, hogy nyomdai hiba miatt nem szerepel a szavazólapon a embléma, de ez a hiba a szavazás eredményét nem befolyásolhatja.[9]

Részvétel

[szerkesztés]
A részvétel összesített adatai[10][11]
jogosultak
arányában
szavazók
arányában
Választójogosult[3] 271 399
Szavazó 124 807 45,99%
érvényes szavazólap 114 570 42,21% 91,80%
érvénytelen és hiányzó 10 237 3,77% 8,20%
Távolmaradó 146 592 54,01%
szavazó 46,0% távolmaradó 54,0%
érvényes 91,8%
Öt szavazópolgárra hat távolmaradó jutott

A 271 ezer szavazásra jogosult polgárból 125 ezer vett részt a választásokon (46%). Közülük tízezren szavaztak érvénytelenül (8,2%).

A részvételi hajlandóság jelentősen eltért a két választókerületben. Míg a kistelepüléseken a polgárok több mint fele ment el szavazni, addig a középvárosi kerületben ez az arány nem érte el a 40%-ot. A választói kedv a megye északkeleti sarkában fekvő Nagyiván községben volt a legmagasabb (77%), a legalacsonyabb pedig a Tisza felső folyásánál található Tiszasülyön (34%).

Az érvénytelen szavazatok aránya mind a két választókerületben magas volt (8,8%-7,3%).

Részvételi adatok választókerületi bontásban[10][11]
Kistelepülési választókerület Középvárosi választókerület
jogosultak
arányában
szavazók
arányában
jogosultak
arányában
szavazók
arányában
Választójogosult[3] 149 317 122 082
Szavazó 76 102 50,97% 48 705 39,90%
érvényes szavazólap 69 437 46,50% 91,24% 45 133 36,97% 92,67%
érvénytelen és hiányzó 6 665 4,46% 8,76% 3 572 2,93% 7,33%
Távolmaradó 73 215 49,03% 73 377 60,10%
kistelepülések
távolmaradó 49,0% szavazó 51,0%
érvényes 91,2%
középvárosok
szav. 39,9% távolmaradó 60,1%
érv. 92,7%

Eredmények

[szerkesztés]
Összesített eredmények
Lista Érvényes szavazat Küszöb Képviselő
kt kv
MSZP 36 164 31,56% 14 35,0%
FKGP-KDNP-MDF 28 890 25,22% 11 27,5%
SZDSZ 13 980 12,20% 6 15,0%
Fidesz 9 615 8,39% 4 10,0%
Települések Szövetsége 7 300 6,37% 2 5,0%
Jászsági-Tiszazugi Telep.
Munkáspárt 6 830 5,96% 2 5,0%
Pedagógusok 1 963 1,71% 1 2,5%
Népfőiskola-Népművelők 2 460 2,15% 0
Sportszövetségek 2 014 1,76% 0
Nyugdíjasok 1 791 1,56% 0
Gazdakörök 1 313 1,15% 0
Karcagi Ipartestület 876 0,76% 0
KISZÖV 687 0,60% 0
Kevi KT 687 0,60% 0
Összesen 114 570  40 

Első helyen az MSZP végzett, második a jobboldali közös lista lett. Az MSZP 14, az FKGP, a KDNP és az MDF 11 képviselői helyet szerzett. A szabaddemokraták hat, a Fidesz négy megyeházi székhez jutott. Két-két megbízottal képviseltethette magát a közgyűlésben a Települések Szövetsége és a Munkáspárt, és egy képviselővel a pedagógusok is jelen lehettek a megye asztalánál. További nyolc megyei társadalmi szervezet azonban nem érte el a bejutáshoz szükséges támogatottságot.

Választókerületenként

[szerkesztés]
Eredmények a kistelepülési választókerületben[10]
Lista Érvényes szavazat Küszöb Képviselő
MSZP 22 348 32,18% 8 36,4%
FKGP-KDNP-MDF 19 195 27,64% 6 27,3%
SZDSZ 7 817 11,26% 3 13,6%
Települések Szövetsége 5 775 8,32% 2 9,1%
Fidesz 5 188 7,47% 2 9,1%
Munkáspárt 4 194 6,04% 1 4,5%
Sportszövetségek 2 014 2,90% 0
Népfőiskola-Népművelők 1 593 2,29% 0
Gazdakörök 1 313 1,89% 0
Összesen 69 437 6/9 22
Eredmények a középvárosi választókerületben[10]
Lista Érvényes szavazat Küszöb Képviselő
MSZP 13 816 30,61% 6 33,3%
FKGP-KDNP-MDF 9 695 21,48% 5 27,8%
SZDSZ 6 163 13,66% 3 16,7%
Fidesz 4 427 9,81% 2 9,1%
Munkáspárt 2 636 5,84% 1 5,6%
Pedagógusok 1 963 4,35% 1 5,6%
Nyugdíjasok 1 791 3,97%
Jászsági-Tiszazugi Települések 1 525 3,38%
Karcagi Ipartestület 876 1,94%
Népfőiskola-Népművelők 867 1,92%
KISZÖV 687 1,52%
Kevi KT 687 1,52%
Összesen 45 133 6/12 18

A két választókerületben hasonló számú képviselői helyet osztottak ki: kistelepülésiben 22-t, míg a középvárosi kerületben 18-at.

A kistelepülési választókerületben 69 ezer érvényes szavazatot számoltak össze a szavazatszámláló bizottságok tagjai. A szavazatok közel harmadát a szocialisták kapták, míg a jobboldali összefogás a voksok bő negyedét szerezte meg. Harmadik helyen a szabaddemokraták végeztek. Az MSZP 8, az FKGP-KDNP-MDF közös lista 6, az SZDSZ 3 képviselői helyhez jutott.

A kistelepülési választókerületben 2 778 szavazatra volt szükség a 4%-os küszöb eléréséhez. Ezt a fentieken túl még három lista lépte át. A Települések Szövetsége és a Fidesz kettő-kettő, míg a Munkáspárt egy megyeházi helyhez jutott. Nem érte el a küszöböt három további lista.

A középvárosi választókerületben 45 ezer érvényes szavazatot adtak le a választópolgárok. A voksok szűk harmada az MSZP listájára érkezett, bő ötöde pedig a jobboldali közös listára. A szocialisták hat, az FKGP, a KDNP és az MDF öt képviselőt küldhettek a megyeházára a középvárosi polgárok bizalmából. A szabaddemokraták három, a fiatal demokraták kettő, a Munkáspárt és a pedagógusok pedig egy-egy közgyűlési helyhez jutottak.

A 4%-os küszöböt 1 806 szavazat jelentette. A nyugdíjasok szervezete tizenöt szavazattal maradt el ettől, a jászsági és tiszazugi települések szövetsége pedig közel háromszázzal. További négy lista viszont igen távol maradt a bejutástól.

Küszöb körüli eredmények (±1%p)
Lista Választókerület Eltérés
Szavazat %p
Nyugdíjasok középvárosi −15 -0,03
Pedagógusok középvárosi 157 +0,35
Jászsági és Tiszazugi Szöv. középvárosi −281 -0,63

Az új közgyűlés

[szerkesztés]
A közgyűlés összetétele
14 11 6 4 2 2 1
Szervezetek Képviselők
MSZP 14 35,0%
FKGP-KDNP-MDF 11 27,5%
SZDSZ 6 15,0%
Fidesz 4 10,0%
Települések Szövetsége 2 5,0%
Munkáspárt 2 5,0%
Pedagógusok 1 2,5%
Összesen 40
A megye vezetése
Elnök
Iváncsik Imre
MSZP
Alelnökök
Búsi Lajos Fidesz
Szabó József FKGP
Herbály Imre MSZP

A választás utáni napokban koalíciós tárgyalások kezdődtek. Az első napokban egy MSZP-SZDSZ-Fidesz együttműködés látszott körvonalazódni.[12] Ám néhány nap múltán jelentősen más irányba fordultak a dolgok. Az MSZP végül a fiatal demokraták mellett a jobboldali pártokkal állapodott meg.

Ennek értelmében december 23-án, az új közgyűlés alakuló ülésén Iváncsik Imrét, a szocialisták kistelepülési listavezetőjét választották elnökké. Főállású alelnökké a mezőtúri református általános iskola tanárának, Búsi Lajosnak szavaztak bizalmat, a Fidesz soraiból. Társadalmi megbízatású alelnökké a szocialisták képviselőjét, a kunhegyesi gépészmérnököt, Herbály Imrét, valamint a kisgazda Szabó Józsefet, a törökszentmiklósi református iskola tanárát választották meg.[13][mti 2]

A megválasztott képviselők

[szerkesztés]
MSZP
kistelepülések
Herbály Imre
Lóczi Miklós
Elek Sándor
Papp István
Laskai István
Szekeres János
dr. Edelényi Béláné dr. Mann Ildikó
Kovács Jánosné
középvárosok
Iváncsik Imre
dr. Stanitz Károly
Gáspár József
Tokár István
Jauernik István
dr. Kasuba János
FKGP-KDNP-MDF
kistelepülések
Szelekovszky István
Nagy Gábor
Nagyné dr. Szelmák Erika
Tajányiné Bozóki Erzsébet
Szikra Ferenc
Baranyi Mihály
középvárosok
Pázmándi István
Szabó József
Szádvári Gábor
Tornyi Győző
dr. Bérces Anna
SZDSZ
kistelepülések
Bobák Zoltán
Erdei Péter
dr. Kis Edit
középvárosok
dr. Czuczi Mihály
Papp István
dr. Ambrózy Péter
Fidesz
kistelepülések
Járvás István
Vadas Sándor
középvárosok
Gulyás László
dr. Fazekas Sándor
Települések Szöv.
kistelepülések
Győriné dr. Czeglédi Márta
Bordás Imre
Munkáspárt
kistelepülések
Kólya Pál
középvárosok
Horváth Sándor
Pedagógusok
középvárosok
Cseh Sándorné

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. 1994. évi LXII. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról. Törvények és OGY határozatok. Wolters Kluwer, 1994. október 6. [2017. április 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 19.) A törvényt szeptember 30-án fogadta el az országgyűlés, a kihirdetésére október 6-án került sor. Az ellenzéki pártok hevesen tiltakoztak a törvény elfogadása ellen, a zárószavazáson nem is vettek részt. Az országgyűlési vitáról és a módosító indítványokról lásd: A helyi önkormányzati képviselôk és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról. T/45. számú iromány. Magyar Országgyűlés, 1994 (Hozzáférés: 2018. április 19.)
  2. a b Települések – Települési egyéni választókerületek (TEVK) – Jász-Nagykun-Szolnok megye. Választástörténet. (Hozzáférés: 2018. április 27.) A lakók számára vonatkozó adatok 1994. január 1-jére érvényesek.
  3. a b c A kimutatásokban két különböző időpont szerepel a választójogosultak számára vonatkozóan: először a választási folyamat kezdetén, másodszor pedig a választás napján (dec.11.). Némi eltérés a két adat között természetesnek mondható.
  4. Az előző választás óta néggyel nőtt a települések száma. 1992-ben Berekfürdő vált ki Karcagból, Szelevény pedig Kunszentmártonból. Egy évvel később Hunyadfalva önállósult Kőtelektől. A választás napján pedig Csataszög vált önállóvá Nagykörűtől. Három település kapott városi rangot: Jászárokszállás 1991-ben, Jászfényszaru és Tiszaföldvár pedig 1993-ban. Magyarország közigazgatási helynévkönyve pp. 99-103. Központi Statisztikai Hivatal, 2016. január 1. (Hozzáférés: 2018. április 26.)
  5. Boros Lajost választották elnökké pp. 1-2.. Új Néplap – Jász-Nagykun-Szolnok megyei napilap, 1990. december 15. (Hozzáférés: 2018. május 4.)
  6. Visszaállították az 1878-as megyecímert – Ülést tartott a megyei közgyűlés pp. 1-2.. Új Néplap – Jász-Nagykun-Szolnok megyei napilap, 1991. február 9. (Hozzáférés: 2018. május 4.)
  7. A választások hivatalos jelöltjei: Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlési listák. Választástörténet. (Hozzáférés: 2018. április 26.)
  8. a b A listák szavazólapon való sorrendjét sorsolással döntötték el, a két választókerületben külön-külön.
  9. Szavazás nyugodt légkörben, nagyobb meglepetések nélkül – Önkormányzati választások megyénkben”, Új Néplap – Jász-Nagykun-Szolnok megyei napilap, 1994. december 12., 1-2. oldal (Hozzáférés: 2018. május 4.) 
  10. a b c d Fővárosi/Megyei közgyűlés választás eredménye Jász-Nagykun-Szolnok megye. Választástörénet. Országos Választási Iroda, 1994 (Hozzáférés: 2018. április 25.)
  11. a b A jegyzőkönyvi adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, a (F) mező a szavazók számát. Az érvényes szavaztatok száma az (J) mezőben szerepel. Az alábbi tábla "érvénytelen / hiányzó" rovata a jegyzőkönyv (F) és (J) mezője különbségének felel meg.
  12. Ki lesz a megyei közgyűlés elnöke? pp. 2.. Új Néplap – Jász-Nagykun-Szolnok megyei napilap, 1994. december 15. (Hozzáférés: 2018. május 4.)
  13. Demokratikus vezetést ígért pp. 1. Új Néplap – Jász-Nagykun-Szolnok megyei napilap, 1994. december 24. (Hozzáférés: 2018. május 4.)

MTI hírek

[szerkesztés]

A Magyar Távirati Iroda archívuma elérhető a világhálón, abban az 1988 óta megjelent hírek szabadon kereshetők. Ugyanakkor a honlap olyan technológiával készült, hogy az egyes hírekre nem lehet közvetlen hivatkozást (linket) megadni. Így a kereséshez szükséges alapadatok megadásával újra ki kell keresni az adott hír (cím kulcsszavai, dátum megadása).

  1. MTI hír: „A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés alakuló ülése”, Magyar Távirati Iroda, 1990. december 14. (Hozzáférés: 2018. május 4.) 
  2. MTI hír: „Megalakult a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés”, Magyar Távirati Iroda, 1994. december 23. (Hozzáférés: 2018. május 7.) 

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Önkormányzati választások, 1994: Politikai szociológiai körkép. Szerk. Bőhm Antal, Szoboszlai György. Budapest: MTA Politikai Tudományok Intézete. 1996. ISBN 963-8300-32-9   (OSZK katalóguscédula)

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]