1994-es közgyűlési választások Zala megyében
Kimaradt 3 szervezet (6 345 szavazat)
|
Az 1994-es megyei közgyűlési választásokat december 11-én bonyolították le, az általános önkormányzati választások részeként.
Zala megyében a szavazásra jogosultak bő többsége, mintegy nyolcvanezer polgár ment el szavazni. A szavazók tizenkét szervezet jelöltjei közül választhattak.
A legtöbb szavazatot a jobboldali összefogás pártjai, az FKGP, a Fidesz, a KDNP, az MDF és a Vállalkozók Pártja kapták. Ennek ellenére a közgyűlési többséget az MSZP, az SZDSZ, az Agrárszövetség és a Balatoni Szövetség összesen 23 képviselője jelentette a negyven fős közgyűlésben. Három megyei érdekeltségű szervezet nem jutott be a megyeházára.
A közgyűlés új elnöke Varga László, az MSZP kistelepülési listavezetője, az 1990 óta hivatalban lévő alelnök lett.
A választás rendszere
[szerkesztés]A megyei közgyűlési választásokat az országosan megrendezett általános önkormányzati választások részeként tartották meg. A szavazók a településük polgármesterére és a helyi képviselőkre is ekkor adhatták le a szavazataikat.
1994 őszén az országgyűlés alapvetően megváltoztatta a megyei közgyűlésekre vonatkozó választási eljárást.[1]
A közgyűlési választásokon a községek, nagyközségek és városok polgárai szavazhattak. A megyei jogú városban élők – mivel nem tartoztak a megye joghatósága alá – nem vettek részt a megyei közgyűlés megválasztásában.
A megye területét két választókerületre osztották, az egyikbe a legfeljebb 10 ezer lakóval bíró kistelepülések, a másikba az ennél népesebb középvárosok tartoztak. A választásokon pártok, társadalmi, ill. nemzetiség szervezetek állíthattak listákat. A szavazatokat a két választókerületben külön-külön számolták össze és osztották el arányosan az adott kerületben az érvényes szavazatok 4%-át elérő szervezetek között.
Választókerületek
[szerkesztés]Település | Lakó | Választó- polgár |
Megyei képviselő | |
---|---|---|---|---|
Kistelepülések 10 ezer lakóig |
254 | 168 954 | 130 224 | 35 |
Középvárosok 10 ezer lakó fölött |
1 | 22 856 | 17 577 | 5 |
Közgyűlési választókerületek |
255 | 191 810 | 147 801 | 40 |
Megyei jogú város Nagykanizsa, Zalaegerszeg |
2 | 118 404 | (95 428) | – |
Összesen | 257 | 310 214 | (243 229) | 40 |
Zala megyében a közgyűlés létszáma 40 fő volt. A kistelepülési választókerületben 35, a középvárosiban pedig 5 képviselőt választhattak meg. Nagykanizsa és Zalaegerszeg, mint megyei jogú városok nem tartoztak a megye joghatósága alá, s így polgáraik nem is szavazhattak a megye önkormányzatának összetételéről.
A közgyűlést a megye 250 községének és nagyközségének, illetve öt városának polgárai választhatták meg.[3] Az öt város közül azonban csak egyetlen egyben, Keszthelyen éltek tízezernél többen, így a középvárosi választókerület egybeesett a balatonparti várossal.
A választásra jogosult polgárok száma 148 ezer volt. A polgárok közül minden nyolcadik lakott a középvárosi (keszthelyi) választókerületben, míg túlnyomó többségük a kistelepülési kerületben élt.
A legkevesebb választópolgár a Lenti kistérséghez tartozó Gosztola (16) és Felsőszenterzsébet (17) községekben élt, míg a legtöbb Keszthely (17 577) városában lakott.
A közgyűlési választók eloszlása településméret szerint[2] | |||||
---|---|---|---|---|---|
Településméret (lakók száma) |
Település | Választójogosult | Megjegyzés | ||
Kistelepülési választókerület | |||||
1 – 100 | 28 | 1 472 | 1,00% | legkisebb község: Gosztola | |
101 – 600 | 137 | 34 334 | 23,22% | ||
601 – 1 300 | 62 | 42 833 | 28,97% | ||
1 301 – 3 000 | 20 | 26 246 | 17,75% | ||
3 001 – 5 000 | 4 | 12 189 | 8,24% | város: Hévíz (1993), Letenye | |
5 001 – 10 000 | 2 | 13 224 | 8,94% | Zalaszentgrót, Lenti | |
253 | 130 298 | 88,11% | |||
Középvárosi választókerület | |||||
10 000 fölött | 1 | 17 577 | 11,89% | Keszthely | |
Összesen | 254 | 147 875 | 100% |
Előzmények
[szerkesztés]1990, az első közgyűlés
[szerkesztés]1990-ben a megyei közgyűléseket közvetett módon választották meg. A választás módjából fakadóan az eredmények párterőviszonyok kifejezésére nem voltak alkalmasak.
A közgyűlés alakuló ülésére 1990. december 29-én került sor.[mti 1] A megjelent ötven képviselő közül 43 szavazatával a közgyűlés elnökévé választották Pálfi Dénes kertészmérnököt, volt országgyűlési képviselőt.[4] Az alelnöki posztra a volt megyei tanácselnök, Varga László kapott bizalmat.[5]
Jelöltállítás
[szerkesztés]Tizenkét szervezet vett részt a jelöltállítási folyamatban. A kistelepülési választókerületben nyolc listát állítottak, míg a középvárosiban négyet. A jelöltek száma összesen 186 volt (162+24).
A listák nagyobb részét az országos pártok állították, a jelöltek számában pedig elsöprő többséggel bírtak. A tizenkét szervezet közül négy megyei gyökerű társadalmi szervezet volt, kettő országgyűlésen kívüli, hat pedig országgyűlési képviselettel bíró párt volt.
Listák
[szerkesztés]Lista állításához mind a két választókerületben külön-külön kellett ajánlásokat gyűjteni. Ezen az egy választáson a többes ajánlás volt érvényben, ami szerint egy választópolgár több listára is adhatott ajánlást. Az ajánlások gyűjtésére bő két hét állt rendelkezésre – november 6. és 21. között. Ez alatt az idő alatt a választókerületi polgárok 0,5%-ának ajánlását kellett megszerezni. A Zala megyei kistelepülési választókerületben ez 651, a középvárosiban 88 ajánlást jelentett. Lehetőség volt önálló és közös listák állítására is. A közös listák esetében ugyanannyi ajánlásra volt szükség, mint az önállóak esetében. Arra is volt lehetőség, hogy egy szervezet csak az egyik választókerületben állítson listát, sőt arra is, hogy a két választókerületben más-más szövetségesekkel induljon közös listán.
Az országgyűlési pártok mindegyike részt vett a jelöltállítási folyamatban. Az MSZP és az SZDSZ önálló listát állított, míg a jobboldali pártok közös listákat állítottak (a két választókerületben eltérő összetételben). Az országos pártok közül még az Agrárszövetség állított önálló listát.
Négy társadalmi szervezet vett részt a választási versengésben. A Balatoni Szövetség, a söjtöri méhészek, a mezőgazdasági termelők szövetsége és a Zalaapáti Falubarát Egyesület.
Kistelepülési választókerület | Szervezet | Középvárosi választókerület | |||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
#.[7] | lista neve | típusa | jelöltek száma |
neve | jellege | hatóköre | #.[7] | lista neve | típusa | jelöltek száma | |
helyi és megyei szervezetek | |||||||||||
6. | Zalaapáti Falubarát Egy. | önálló | 1 | Zalaapáti Falubarát Egyesület | társ. | helyi | |||||
3. | Mezőgazdasági Szöv. | önálló | 3 | Mezőgazdasági Szövetkezetek és Termelők Zala Megyei Szövetsége | társ. | megyei | |||||
4. | Söjtöri Méhészek | önálló | 5 | Söjtöri Területi Méhész Szervezet | társ. | megyei | |||||
7. | Balatoni Szövetség | önálló | 6 | Balatoni Szövetség Zala Megye | társ. | megyei | |||||
országos pártok | |||||||||||
1. | Agrárszövetség | önálló | 9 | Agrárszövetség | párt | országos | |||||
5. | SZDSZ | önálló | 35 | Szabad Demokraták Szövetsége | párt | országos | 3. | SZDSZ | önálló | 5 | |
2. | MSZP | önálló | 35 | Magyar Szocialista Párt | párt | országos | 1. | MSZP | önálló | 7 | |
Liberális Polgári Szövetség Vállalkozók Pártja | párt | országos | 2. | KDNP-FKGP-VP | közös | 7 | |||||
8. | FKGP-Fidesz-KDNP-MDF | közös | 68 | Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt | párt | országos | |||||
Kereszténydemokrata Néppárt | párt | országos | |||||||||
Fiatal Demokraták Szövetsége | párt | országos | 4. | Fidesz-MDF | közös | 5 | |||||
Magyar Demokrata Fórum | párt | országos | |||||||||
8 lista | 162 | 12 szervezet | 4 lista | 24 |
A többes ajánlás lehetősége miatt bizonytalan az ajánlási folyamatban részt vevő polgárok száma. Annyi bizonyos, hogy legalább hétszáznegyven polgár közreműködésére volt szükség. Azt feltételezve, hogy a többes ajánlás lehetőségével csak a polgárok fele élt (és azzal is csak egy esetben), akkor közel háromezer választójogosulttal számolhatunk. Ha pedig senki sem élt volna a többes ajánlás lehetőségvel, akkor legalább 5560 polgár közreműködésére lett volna szükség, ennyi lista állításához. (Ez a választójogosultak 2,9%-ának felel meg.)
Jelöltek
[szerkesztés]Kistelepülési választókerület |
Lista | Középvárosi választókerület | |
---|---|---|---|
Horváth Ottó | Agrárszövetség | ||
Szalóky Jenő | Balatoni Szövetség | ||
Fidesz-MDF | Horváth Alajos | ||
Bagó József | FKGP-Fidesz-KDNP-MDF | ||
KDNP-FKGP-VP | dr. Jakus Péter | ||
Harangozó Zoltán István | Mezőgazdasági Szöv. | ||
Varga László | MSZP | Veér Miklós | |
dr. Szinku Mihály | Söjtöri Méhészek | ||
dr. Szigethy István | SZDSZ | dr. Kulcsár Péter | |
Farkas Ernő | Zalaapáti Falubarát Egy. | ||
A kistelepülési választókerület képviselőjelöltjei[6] | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
A középvárosi választókerület képviselőjelöltjei[6] | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Kampány
[szerkesztés]A szavazás menete
[szerkesztés]A választást 1994. december 11-én bonyolították le. A választópolgárok reggel 6 órától kezdve adhatták le a szavazataikat, egészen a 19 órás urnazárásig.
Részvétel
[szerkesztés]jogosultak arányában |
szavazók arányában | |||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Választójogosult | 147 845 | |||||||||
Szavazó | 81 223 | 54,94% | ||||||||
érvényes szavazólap | 75 921 | 51,35% | 93,47% | |||||||
érvénytelen és hiányzó | 5 302 | 3,59% | 6,53% | |||||||
Távolmaradó | 66 622 | 45,06% | ||||||||
| ||||||||||
- Kilenc polgár közül öt ment el szavazni
A 148 ezer szavazásra jogosult polgárból 81 ezer vett részt a választásokon (55%). Közülük több mint ötezren szavaztak érvénytelenül (6,5%).
A részvételi hajlandóság jelentősen eltért a két választókerületben. Míg a kistelepüléseken a polgárok közel 58%-a ment el szavazni, addig Keszthelyen (azaz a középvárosi kerültben) ez az arány alig haladta meg a 34%-ot. (Országos viszonylatban ez utóbbi az egyik legalacsonyabb volt, Zala megyén belül viszont még ez is közepesnek mondható.[10])
Az érvénytelen szavazatok aránya is a kistelepüléseken volt magasabb (6,8%-2,9%).
Részvételi adatok választókerületi bontásban[8][9] | |||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Kistelepülési választókerület | Középvárosi választókerület | ||||||||||||||||||||||
jogosultak arányában |
szavazók arányában |
jogosultak arányában |
szavazók arányában | ||||||||||||||||||||
Választójogosult | 130 261 | 17 584 | |||||||||||||||||||||
Szavazó | 75 201 | 57,73% | 6 022 | 34,25% | |||||||||||||||||||
érvényes szavazólap | 70 074 | 53,80% | 93,18% | 5 847 | 33,25% | 97,09% | |||||||||||||||||
érvénytelen és hiányzó | 5 127 | 3,94% | 6,82% | 175 | 1,00% | 2,91% | |||||||||||||||||
Távolmaradó | 55 060 | 42,27% | 11 562 | 65,75% | |||||||||||||||||||
|
Részvételi adatok településméret szerint | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|
Lakók száma | Település | Választó- jogosult |
Szavazó | Részvétel | Legnagyobb/legkisebb részvétel | |
Kistelepülési választókerület | ||||||
1 – 100 | 28 | 1 473 | 1 239 | 84,11% | Dötk 100,00%, Bocska 33,22% | |
101 – 600 | 137 | 34 339 | 22 210 | 64,68% | ||
601 – 1 300 | 62 | 42 844 | 24 037 | 56,10% | Szepetnek 82,19% Surd 20,80% | |
1 301 – 3 000 | 20 | 26 259 | 13 974 | 53,22% | ||
3 001 – 5 000 | 4 | 12 192 | 6 673 | 54,73% | Hévíz 64,85% Zalakomár 34,62% | |
5 001 – 10 000 | 2 | 13 228 | 7 257 | 54,86% | ||
253 | 130 335 | 75 390 | 57,84% | |||
Középvárosi választókerület | ||||||
10 000 fölött | 1 | 17 584 | 6 022 | 34,25% | Keszthely | |
Összesen | 254 | 147 919 | 81 412 | 55,04% |
Eredmény
[szerkesztés]Bővített eredménytáblázat[8][9] | |||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Lista | Szavazat | jogosultak arányában |
szavazók arányában |
érvényes szavazatok arányában |
Küszöb | Képviselő | |||
kt | kv | ||||||||
FKGP-Fidesz-KDNP-MDF | 29 681 | 20,08% | 36,54% | 39,09% | ✓ | 17 | 42,5% | ||
KDNP-FKGP-VP | ✓ | ||||||||
Fidesz-MDF | ✓ | ||||||||
MSZP | 20 310 | 13,74% | 25,01% | 26,75% | ✓ | ✓ | 12 | 30,0% | |
SZDSZ | 13 212 | 8,94% | 16,27% | 17,40% | ✓ | ✓ | 7 | 17,5% | |
Agrárszövetség | 3 508 | 2,37% | 4,32% | 4,62% | ✓ | 2 | 5,0% | ||
Balatoni Szövetség | 2 865 | 1,94% | 3,53% | 3,77% | ✓ | 2 | 5,0% | ||
Mezőgazdasági Szöv. | 2 789 | 1,89% | 3,43% | 3,67% | ✗ | 0 | |||
Söjtöri Méhészek | 2 245 | 1,52% | 2,76% | 2,96% | ✗ | 0 | |||
Zalaapáti Falubarát Egy. | 1 311 | 0,89% | 1,61% | 1,73% | ✗ | 0 | |||
Összesen | 75 921 | 51,35% | 93,47% | 100% | 40 | 100% | |||
érvénytelen és hiányzó szavazólap | 5 302 | 3,59% | 6,53% | ||||||
Szavazó | 81 223 | 54,94% | 100% | ||||||
Távolmaradó | 66 622 | 45,06% | |||||||
Választójogosult | 147 845 | 100% | |||||||
Választókerületenként
[szerkesztés]Lista | Érvényes szavazat | Küszöb | Képviselő | |||
---|---|---|---|---|---|---|
MSZP | 2 051 | 35,08% | ✓ | 2 | 40% | |
SZDSZ | 1 415 | 24,20% | ✓ | 1 | 20% | |
KDNP-FKGP-VP | 1 395 | 23,86% | ✓ | 1 | 20% | |
Fidesz-MDF | 986 | 16,86% | ✓ | 1 | 20% | |
Összesen | 5 847 | 4/4 | 5 |
A választás alapvetően a kistelepülési választókerületben dőlt el, hiszen abban 35, míg a középvárosi kerületben csupán 5 képviselői helyet osztottak ki.
A középvárosi (azaz keszthelyi) választókerületben kevesebb mint 6 ezer érvényes szavazatot adtak le a választópolgárok. A voksok bő harmada az MSZP listájára érkezett, míg egy-egy negyednyi jutott az SZDSZ, illetve az FKGP-KDNP-VP listára. A 4%-os küszöböt 234 szavazat jelentette, de ezt többszörösen meghaladta a legkevesebb szavazatot összegyűjtő Fidesz-MDF lista.
Az MSZP kettő, a többi lista pedig egy-egy képviselői helyhez jutott a középvárosi kerületből.
Lista | Érvényes szavazat | Küszöb | Képviselő | |||
---|---|---|---|---|---|---|
FKGP-Fidesz-KDNP-MDF | 27 300 | 38,96% | ✓ | 15 | 42,9% | |
MSZP | 18 259 | 26,06% | ✓ | 10 | 28,6% | |
SZDSZ | 11 797 | 16,84% | ✓ | 6 | 17,1% | |
Agrárszövetség | 3 508 | 5,01% | ✓ | 2 | 5,7% | |
Balatoni Szövetség | 2 865 | 4,09% | ✓ | 2 | 5,7% | |
Mezőgazdasági Szöv. | 2 789 | 3,98% | ✗ | 0 | ||
Söjtöri Méhészek | 2 245 | 3,20% | ✗ | 0 | ||
Zalaapáti Falubarát Egy. | 1 311 | 1,87% | ✗ | 0 | ||
Összesen | 70 074 | 5/8 | 35 |
A kistelepülési választókerületben 70 ezer érvényes szavazatot számoltak össze a szavazatszámláló bizottságok tagjai. Ezek közül a legtöbb a jobboldali közös listát támogatta, 27 ezres számuk közel 40%-os arányt jelentett. A baloldal két országosan kormánykoalíciót alkotó pártja külön-külön mérettette meg magát: az MSZP-re bő 18 ezren, az SZDSZ-re közel 12 ezren szavaztak. A két párt együttes támogatottsága közel háromezer szavazattal előzte meg a jobboldali vetélytársaikét.
A szavazatok tehát enyhe baloldali fölényt mutattak, s ez a mandátumok elosztásában is tükröződött: a négy jobboldali párt 15, a két baloldali 16 képviselőt küldhetett a kistelepülési szavazók jóvoltából a megyeházára.
A kistelepülési választókerületben a 4%-os küszöböt 2 803 szavazat jelentette. Ezt az országgyűlési pártokon kívül még két szervezetnek sikerült meghaladnia: az Agrárszövetség egy százalékkal, míg a Balatoni Szövetség alig egy ezrelékkel lépte át a bejutási küszöböt. Mindkét szervezet kettő-kettő képviselői helyhez jutott.
Lista | Választókerület | Eltérés | |
---|---|---|---|
Szavazat | %p | ||
Mezőgazdasági Szöv. | kistelepülés | −14 | -0,02 |
Balatoni Szövetség | kistelepülés | 62 | +0,09 |
Söjtöri Méhészek | kistelepülés | −558 | -0,80 |
Még ennél is drámaibban alakult a mezőgazdász szövetkezetek sorsa: alig egy tucatnyi vokssal maradtak el a megyei képviselet lehetőségétől. A söjtöri méhészeknek sem sikerült a bejutás, bár ők is 3% fölötti eredményt értek el 2200 szavazójuk jóvoltából. A zalaapátiak falubarát egyesülete ezerháromszáz szavazattal zárta a sort a kistelepülések kerületében.
A kistelepülési kerületben arra a három listára amelyik nem jutott képviselői helyhez, összesen 6 345 szavazat érkezett (9,05%). A középvárosi kerületben mind a négy induló lista bejutott a közgyűlésbe.
Az új közgyűlés
[szerkesztés]
| |||||||||
Szervezetek | Képviselők | ||||||||
Fidesz-KDNP-MDF-VP | 13 | 32,5% | |||||||
MSZP | 12 | 30,0% | |||||||
SZDSZ | 7 | 17,5% | |||||||
FKGP | 4 | 10,0% | |||||||
Agrárszövetség | 2 | 5,0% | |||||||
Balatoni Szövetség | 2 | 5,0% | |||||||
Összesen | 40 |
Elnök | ||
---|---|---|
Varga László | ||
MSZP | ||
Alelnökök | ||
Horváth Gyula | SZDSZ | |
Horváth Alajos | Fidesz-MDF | |
Néhány nappal a választások után közös sajtótájékoztatón jelentette be az MSZP, az SZDSZ, az Agrárszövetség és a Balatoni Szövetség a koalíciós megállapodásukat.[mti 2] A négy szervezet 23 képviselővel bírt a 40 fős közgyűlésben.
Az alakuló ülésre december 21-én került sor. Az ülésen elnökké választották Varga Lászlót, az MSZP kistelepülési listavezetőjét. Varga László 1990-ig tanácselnökként, majd pedig a közgyűlés alelnökeként vett részt a megye vezetésében.[mti 3][5] Alelnökké Horváth Gyulát választották, aki az SZDSZ kistelepülési listájáról került be a közgyűlésbe.[mti 4]
Január 13-án, a közgyűlés következő ülésén, szintén alelnökké választották Horváth Alajost, az ellenzék részéről, aki a Fidesz-MDF középvárosi listáját vezette. Ugyanezen az ülésnapon FKGP négy képviselője önálló frakciót alapítva kivált a jobboldali pártok közös képviselőcsoportjából.[mti 5]
A megválasztott képviselők
[szerkesztés]FKGP-Fidesz-KDNP-MDF |
---|
kistelepülések |
Bagó József |
Császár József |
Rudics Róbert |
Nagy Kálmán |
Nemes Kálmán |
Huszti Zoltán Ferenc |
Györe József |
Medvéssy Lajos |
dr. Kalmár Béla |
dr. Belák Péter |
Dobos Béla |
dr. Zsiga Zsolt |
dr. Hegedűs Mihály |
Tarnóczky Attila László |
Bedenek József |
KDNP-FKGP-VP |
---|
középvárosok |
dr. Jakus Péter |
Fidesz-MDF |
---|
középvárosok |
Horváth Alajos |
MSZP |
---|
kistelepülések |
Varga László |
dr. Balogh Miklós |
Guitprechtné Molnár Erzsébet |
Horváth József |
Gombás József |
Rostonics László |
Szabó Vendel |
Schmidt István |
dr. Szabó Balázs |
Góra Balázs |
középvárosok |
Veér Miklós |
Kenesei Zoltán |
SZDSZ |
---|
kistelepülések |
dr. Szigethy István |
Horváth Gyula |
Tislér István |
Kósa László |
Zentai György |
Kozma János Károly |
középvárosok |
dr. Kulcsár Péter |
Agrárszövetség |
---|
kistelepülések |
Horváth Ottó |
Fazekas Istvánné Vas Mária |
Balatoni Szövetség |
---|
kistelepülések |
Szalóky Jenő |
Seffer Imre |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 1994. évi LXII. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról. Törvények és OGY határozatok. Wolters Kluwer, 1994. október 6. [2017. április 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 27.) A törvényt szeptember 30-án fogadta el az országgyűlés, a kihirdetésére október 6-án került sor. Az ellenzéki pártok hevesen tiltakoztak a törvény elfogadása ellen, a zárószavazáson nem is vettek részt. Az országgyűlési vitáról és a módosító indítványokról lásd: T/45. számú iromány. Magyar Országgyűlés, 1994 (Hozzáférés: 2017. április 27.)
- ↑ a b Települések – Települési egyéni választókerületek (TEVK) – Zala megye. Választástörténet. (Hozzáférés: 2017. április 27.) A lakók számára vonatkozó adatok 1994. január 1-jére érvényesek.
- ↑ Az előző választás óta három új község alakult meg. 1991-ben Lakhegy vált ki Egervárból, 1992-ben pedig Szemenyecsörnye település vált ketté: Csörnyeföld és Muraszemenye néven. Ugyanebben az évben Hévíz városi címet nyert el. Magyarország közigazgatási helynévkönyve pp. 98-103. Központi Statisztikai Hivatal, 2016. január 1. (Hozzáférés: 2017. április 27.)
- ↑ Pálfi Dénes ekkor a Pölöskei Fajtakísérleti Állomás vezetője, 1985 és 1990 között országgyűlési képviselő, 1987 és 1989 között a Hazafias Népfront Zala megyei elnöke, másfél évtizeden át Búcsúszentlászló tanácsának tagja. 1990 tavaszán az országgyűlési választásokon a Hazafias Választási Koalíció jelöltjeként a második legtöbb szavazatot kapta Zala megye 5. számú választókerületében. (1994 tavaszán a KDNP színeiben vett részt az országgyűlési képviselővé választásokon és ekkor képviselővé is választották.) Lásd: Pálfi Dénes (önéletrajz). Magyar Országgyűlés, 1996. december 20. (Hozzáférés: 2017. január 24.)
- ↑ a b Lásd Varga László (önéletrajz). MSZP Zala megyei területi listája. Országos Választási Iroda, 2002 (Hozzáférés: 2017. január 24.)
- ↑ a b c A választások hivatalos jelöltjei: Zala megyei közgyűlési listák. Választástörténet. (Hozzáférés: 2017. január 23.)
- ↑ a b A listák szavazólapon való sorrendjét sorsolással döntötték el, a két választókerületben külön-külön.
- ↑ a b c d e Fővárosi/Megyei közgyűlés választás eredménye Zala megye. Választástörénet. Országos Választási Iroda, 1994 (Hozzáférés: 2017. február 14.)
- ↑ a b c A jegyzőkönyvi adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, a (F) mező a szavazók számát. Az érvényes szavaztatok száma az (J) mezőben szerepel. Az alábbi tábla "érvénytelen / hiányzó" rovata a jegyzőkönyv (F) és (J) mezője különbségének felel meg.
- ↑ A középvárosi kerületek közül csak Hajdú-Biharban mentek ennél kisebb arányban szavazni. Zalában a megyei közgyűlési választásokon ugyan nem szavazó, de a megyéhez tartozó két megyei jogú várossal, Nagykanizsával és Zalaegerszeggel összehasonlítva azt láthatjuk, hogy azokban még a keszthelyinél is alacsonyabb volt a választói kedv – mindkét városban 31% körül alakult a részvétel.
MTI hírek
[szerkesztés]A Magyar Távirati Iroda archívuma elérhető a világhálón, abban az 1988 óta megjelent hírek szabadon kereshetők. Ugyanakkor a honlap olyan technológiával készült, hogy az egyes hírekre nem lehet közvetlen hivatkozást (linket) megadni. Így a kereséshez szükséges alapadatok megadásával újra ki kell keresni az adott hír (cím kulcsszavai, dátum megadása).
- ↑ MTI hír: „Megalakult és vezetőket választott Zala megye önkormányzata”, Magyar Távirati Iroda, 1990. december 29. (Hozzáférés: 2017. február 14.)
- ↑ „Új koalíció a zalai megyegyűlésben”, Magyar Távirati Iroda, 1994. december 16. (Hozzáférés: 2017. május 20.)
- ↑ „Megalakult a Zala Megyei Közgyűlés”, Magyar Távirati Iroda, 1994. december 21. (Hozzáférés: 2017. május 20.)
- ↑ Horváth Gyula ezek után lemondott Zalaszentmihály polgármester címéről. „Kiegészítés a Megalakult a Zala Megyei Közgyűlés című, mtib1045. számú hírünkhöz”, Magyar Távirati Iroda, 1994. december 21. (Hozzáférés: 2017. május 20.)
- ↑ „Teljes a Zala megyei közgyűlés”, Magyar Távirati Iroda, 1995. január 13. (Hozzáférés: 2017. május 20.)
Források
[szerkesztés]- Választástörténet. Az országos választások és népszavazások eredményeinek archívuma. (Hozzáférés: 2017. február 14.)
- 1994. évi önkormányzati választás
- Zala megyében: Jelöltek • Eredmények • Az önkormányzat összetétele
- 1994. évi önkormányzati választás
További információk
[szerkesztés]- Önkormányzati választások, 1994: Politikai szociológiai körkép. Szerk. Bőhm Antal, Szoboszlai György. Budapest: MTA Politikai Tudományok Intézete. 1996. ISBN 963-8300-32-9 arch Hozzáférés: 2017. február 22.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]1994-es megyei közgyűlési választások
| ||||
---|---|---|---|---|
1990 • 1994 • 1998 • 2002 • 2006 • 2010 • 2014 • 2019 | ||||
Dunántúl | Alföld és Észak | |||
Közép-Magyarország | ||||
Pest megye • Budapest főváros |