Ugrás a tartalomhoz

1994-es közgyűlési választások Zala megyében

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Közgyűlési választások
Zala
megyében
1990 1994. december 11. 1998
Részvétel: 55% 81 ezer szavazó a 148 ezerből

Közgyűlés létszáma: 40 fő
Többség: 21 fő
Jelöltek száma: 186 fő
12 szervezet által
A közgyűlésbe bejutó szervezetek
lista érvényes szavazat képviselő
FKGP-Fidesz-KDNP-MDF
KDNP-FKGP-VP
Fidesz-MDF
29 681 39% 17
MSZP 20 310 27% 12
SZDSZ 13 212 17% 7
Agrárszövetség 3 508 5% 2
Balatoni Szövetség 2 865 4% 2
{{{lista6}}} {{{százalék6}}} {{{képviselő6}}}
{{{lista7}}} {{{százalék7}}} {{{képviselő7}}}
{{{lista8}}} {{{százalék8}}} {{{képviselő8}}}
{{{lista9}}} {{{százalék9}}} {{{képviselő9}}}
{{{lista10}}} {{{százalék10}}} {{{képviselő10}}}
{{{lista11}}} {{{százalék11}}} {{{képviselő11}}}
{{{lista12}}} {{{százalék12}}} {{{képviselő12}}}

Kimaradt 3 szervezet (6 345 szavazat)
Érvénytelen szavazat: 5 302


A közgyűlés előző elnöke A közgyűlés új elnöke
Pálfi Dénes
KDNP
Varga László
MSZP

Az 1994-es megyei közgyűlési választásokat december 11-én bonyolították le, az általános önkormányzati választások részeként.

Zala megyében a szavazásra jogosultak bő többsége, mintegy nyolcvanezer polgár ment el szavazni. A szavazók tizenkét szervezet jelöltjei közül választhattak.

A legtöbb szavazatot a jobboldali összefogás pártjai, az FKGP, a Fidesz, a KDNP, az MDF és a Vállalkozók Pártja kapták. Ennek ellenére a közgyűlési többséget az MSZP, az SZDSZ, az Agrárszövetség és a Balatoni Szövetség összesen 23 képviselője jelentette a negyven fős közgyűlésben. Három megyei érdekeltségű szervezet nem jutott be a megyeházára.

A közgyűlés új elnöke Varga László, az MSZP kistelepülési listavezetője, az 1990 óta hivatalban lévő alelnök lett.

A választás rendszere

[szerkesztés]

A megyei közgyűlési választásokat az országosan megrendezett általános önkormányzati választások részeként tartották meg. A szavazók a településük polgármesterére és a helyi képviselőkre is ekkor adhatták le a szavazataikat.

1994 őszén az országgyűlés alapvetően megváltoztatta a megyei közgyűlésekre vonatkozó választási eljárást.[1]

A közgyűlési választásokon a községek, nagyközségek és városok polgárai szavazhattak. A megyei jogú városban élők – mivel nem tartoztak a megye joghatósága alá – nem vettek részt a megyei közgyűlés megválasztásában.

A megye területét két választókerületre osztották, az egyikbe a legfeljebb 10 ezer lakóval bíró kistelepülések, a másikba az ennél népesebb középvárosok tartoztak. A választásokon pártok, társadalmi, ill. nemzetiség szervezetek állíthattak listákat. A szavazatokat a két választókerületben külön-külön számolták össze és osztották el arányosan az adott kerületben az érvényes szavazatok 4%-át elérő szervezetek között.

Választókerületek

[szerkesztés]
Választókerületi beosztás[2]
Település Lakó Választó-
polgár
Megyei
képviselő
Kistelepülések
10 ezer lakóig
254 168 954 130 224 35
Középvárosok
10 ezer lakó fölött
1 22 856 17 577 5
Közgyűlési
választókerületek
255 191 810 147 801 40
Megyei jogú város
Nagykanizsa, Zalaegerszeg
2 118 404 (95 428)
Összesen 257 310 214 (243 229) 40

Zala megyében a közgyűlés létszáma 40 fő volt. A kistelepülési választókerületben 35, a középvárosiban pedig 5 képviselőt választhattak meg. Nagykanizsa és Zalaegerszeg, mint megyei jogú városok nem tartoztak a megye joghatósága alá, s így polgáraik nem is szavazhattak a megye önkormányzatának összetételéről.

A közgyűlést a megye 250 községének és nagyközségének, illetve öt városának polgárai választhatták meg.[3] Az öt város közül azonban csak egyetlen egyben, Keszthelyen éltek tízezernél többen, így a középvárosi választókerület egybeesett a balatonparti várossal.

A választásra jogosult polgárok száma 148 ezer volt. A polgárok közül minden nyolcadik lakott a középvárosi (keszthelyi) választókerületben, míg túlnyomó többségük a kistelepülési kerületben élt.

A legkevesebb választópolgár a Lenti kistérséghez tartozó Gosztola (16) és Felsőszenterzsébet (17) községekben élt, míg a legtöbb Keszthely (17 577) városában lakott.

A közgyűlési választók eloszlása településméret szerint[2]
Településméret
(lakók száma)
Település Választó­jogosult Megjegyzés
Kistelepülési választókerület
1 – 100 28 1 472 1,00% legkisebb község: Gosztola
101 – 600 137 34 334 23,22%
601 – 1 300 62 42 833 28,97%
1 301 – 3 000 20 26 246 17,75%
3 001 – 5 000 4 12 189 8,24% város: Hévíz (1993), Letenye
5 001 – 10 000 2 13 224 8,94% Zalaszentgrót, Lenti
253 130 298 88,11%
Középvárosi választókerület
10 000 fölött 1 17 577 11,89% Keszthely
Összesen 254 147 875 100%

Előzmények

[szerkesztés]

1990, az első közgyűlés

[szerkesztés]

1990-ben a megyei közgyűléseket közvetett módon választották meg. A választás módjából fakadóan az eredmények párterőviszonyok kifejezésére nem voltak alkalmasak.

A közgyűlés alakuló ülésére 1990. december 29-én került sor.[mti 1] A megjelent ötven képviselő közül 43 szavazatával a közgyűlés elnökévé választották Pálfi Dénes kertészmérnököt, volt országgyűlési képviselőt.[4] Az alelnöki posztra a volt megyei tanácselnök, Varga László kapott bizalmat.[5]

Jelöltállítás

[szerkesztés]

Tizenkét szervezet vett részt a jelöltállítási folyamatban. A kistelepülési választókerületben nyolc listát állítottak, míg a középvárosiban négyet. A jelöltek száma összesen 186 volt (162+24).

A listák nagyobb részét az országos pártok állították, a jelöltek számában pedig elsöprő többséggel bírtak. A tizenkét szervezet közül négy megyei gyökerű társadalmi szervezet volt, kettő országgyűlésen kívüli, hat pedig országgyűlési képviselettel bíró párt volt.

Listák

[szerkesztés]

Lista állításához mind a két választókerületben külön-külön kellett ajánlásokat gyűjteni. Ezen az egy választáson a többes ajánlás volt érvényben, ami szerint egy választópolgár több listára is adhatott ajánlást. Az ajánlások gyűjtésére bő két hét állt rendelkezésre – november 6. és 21. között. Ez alatt az idő alatt a választókerületi polgárok 0,5%-ának ajánlását kellett megszerezni. A Zala megyei kistelepülési választókerületben ez 651, a középvárosiban 88 ajánlást jelentett. Lehetőség volt önálló és közös listák állítására is. A közös listák esetében ugyanannyi ajánlásra volt szükség, mint az önállóak esetében. Arra is volt lehetőség, hogy egy szervezet csak az egyik választókerületben állítson listát, sőt arra is, hogy a két választókerületben más-más szövetségesekkel induljon közös listán.

Az országgyűlési pártok mindegyike részt vett a jelöltállítási folyamatban. Az MSZP és az SZDSZ önálló listát állított, míg a jobboldali pártok közös listákat állítottak (a két választókerületben eltérő összetételben). Az országos pártok közül még az Agrárszövetség állított önálló listát.

Négy társadalmi szervezet vett részt a választási versengésben. A Balatoni Szövetség, a söjtöri méhészek, a mezőgazdasági termelők szövetsége és a Zalaapáti Falubarát Egyesület.

A választásokon részt vevő szervezetek[6]
Kistelepülési választókerület Szervezet Középvárosi választókerület
#.[7] lista neve típusa jelöl­tek
száma
neve jellege hatóköre #.[7] lista neve típusa jelöl­tek
száma
helyi és megyei szervezetek
6. Zalaapáti Falubarát Egy. önálló 1 Zalaapáti Falubarát Egyesület társ. helyi
3. Mezőgazdasági Szöv. önálló 3 Mezőgazdasági Szövetkezetek és Termelők Zala Megyei Szövetsége társ. megyei
4. Söjtöri Méhészek önálló 5 Söjtöri Területi Méhész Szervezet társ. megyei
7. Balatoni Szövetség önálló 6 Balatoni Szövetség Zala Megye társ. megyei
országos pártok
1. Agrárszövetség önálló 9 Agrárszövetség párt országos
5. SZDSZ önálló 35 Szabad Demokraták Szövetsége párt országos 3. SZDSZ önálló 5
2. MSZP önálló 35 Magyar Szocialista Párt párt országos 1. MSZP önálló 7
Liberális Polgári Szövetség Vállalkozók Pártja párt országos 2. KDNP-FKGP-VP közös 7
8. FKGP-Fidesz-KDNP-MDF közös 68 Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt párt országos
Kereszténydemokrata Néppárt párt országos
Fiatal Demokraták Szövetsége párt országos 4. Fidesz-MDF közös 5
Magyar Demokrata Fórum párt országos
8 lista 162 12 szervezet 4 lista 24

A többes ajánlás lehetősége miatt bizonytalan az ajánlási folyamatban részt vevő polgárok száma. Annyi bizonyos, hogy legalább hétszáznegyven polgár közreműködésére volt szükség. Azt feltételezve, hogy a többes ajánlás lehetőségével csak a polgárok fele élt (és azzal is csak egy esetben), akkor közel háromezer választójogosulttal számolhatunk. Ha pedig senki sem élt volna a többes ajánlás lehetőségvel, akkor legalább 5560 polgár közreműködésére lett volna szükség, ennyi lista állításához. (Ez a választójogosultak 2,9%-ának felel meg.)

Jelöltek

[szerkesztés]
Listavezetők
Kistelepülési
választókerület
Lista Középvárosi
választókerület
Horváth Ottó Agrárszövetség
Szalóky Jenő Balatoni Szövetség
Fidesz-MDF Horváth Alajos
Bagó József FKGP-Fidesz-KDNP-MDF
KDNP-FKGP-VP dr. Jakus Péter
Harangozó Zoltán István Mezőgazdasági Szöv.
Varga László MSZP Veér Miklós
dr. Szinku Mihály Söjtöri Méhészek
dr. Szigethy István SZDSZ dr. Kulcsár Péter
Farkas Ernő Zalaapáti Falubarát Egy.
A kistelepülési választókerület képviselőjelöltjei[6]
Agrárszövetség
Horváth Ottó
Fazekas Istvánné Vas Mária
Lővey István
Bohár Margit
Jandó László
További jelöltek
Bereczky Szilárd
Kálóczy Mátyás
Mileji László
dr. Sifter Lajos
MSZP
Varga László
dr. Balogh Miklós
Guitprechtné Molnár Erzsébet
Horváth József
Gombás József
További jelöltek
Rostonics László
Szabó Vendel
Schmidt István
dr. Szabó Balázs
Góra Balázs
Lóránth József
Mizik Józsefné
Szép Ferenc
Váradi Istvánné
Vas Imréné
dr. Kovács Lajos
Blazsetin István
Kiss Imre
Oláh György
Kópicz Csaba
Tornyos Csaba
Pál Zoltán
Sipos János
Tímár László
Gergely Albert
Kósi József
Bedő István
Horváth Marianna
Mezőfi József
Turboly László
Németh Edit
Bognár Árpád
Bóbics Lajos
Kollár Gyula
dr. Szántó Endre
Mezőgazdasági Szöv.
Harangozó Zoltán István
Boda László
Horváth Zoltán
 
 
Söjtöri Méhészek
dr. Szinku Mihály
Nátrán János
Klujber László
Jordán Ferenc
Máté László
SZDSZ
dr. Szigethy István
Horváth Gyula
Tislér István
Kósa László
Zentai György
További jelöltek
Kozma János Károly
Béres Márton
Kovács Tamás Sándor
Szőke János
Ari Miklós
Rácz József
dr. Péterfalvi Andor
dr. Pesti János
Tislér Jolán
Kiss Gábor
Deiszinger József
Hatos Tibor
Varga Lajos
Farkas Károly
Szabó Antal
Mogyorósi József
Boda Józsefné
Réffy József
Takács Csaba
Hencsei Sándor
Bereczki János
Farkas György
dr. Lukács Levente
Nemcsics Mária
Szűcs Péter
Tóth Ferenc
ifj. Simon Endre
Zsovár László
Csordás István
Janda László
Zalaapáti Falub.E.
Farkas Ernő
 
 
 
 
Balatoni Szövetség
Szalóky Jenő
Seffer Imre
Gyuk János
Csizmadia Ferenc
dr. Moll Károly
További jelöltek
Horváth Tihamér
FKGP-Fidesz-KDNP-MDF
Bagó József
Császár József
Rudics Róbert
Nagy Kálmán
Nemes Kálmán
További jelöltek
Huszti Zoltán Ferenc
Györe József
Medvéssy Lajos
dr. Kalmár Béla
dr. Belák Péter
Dobos Béla
dr. Zsiga Zsolt
dr. Hegedűs Mihály
Tarnóczky Attila László
Bedenek József
Szalai Annamária
Csordás József
Sziráki István
dr. Szabó Csaba
Simonné Székely Emőke
Hóbor János
Gaál László
Mazzag József
Bartusch Géza
Piff József
Vancsura Miklós
dr. Szabó Imre
Rejtélyné Nagy Gabriella
Béres Tibor
Müller Imre József
Horváth László Imre
Bangó Judit
Plánky Ferenc
Schifter Ferenc
dr. Tóth Tihamér
Simonné Várnai Mária
Simon Géza
dr. Niklesz Tibor
Szabó István Tibor
Tóth Tamás
Ádám Sándor
Pintér Attila
Horváth Zoltán
id. Huszár István
dr. Selmeczy Kamill György
Avas Kálmán
Németh Tamás
Nyakas László
Tombi Lajos
Porkoláb Csaba
Bazsó János
Schmidt István
Tatár Lajos
Lancsák József
Molnár Imre
Czupi Gyula
Horváth Amália Mária
Péter József
Targuba Árpád
Sasvár Gyula Árpád
Adorján Péter
Stamler Lajos
dr. Bod Tibor
Ternácz Ferenc
Hegedűs Ferenc Vilmos
Garamvölgyi György
Kajtár Miklós
dr. Gyenes Géza
A középvárosi választókerület képviselőjelöltjei[6]
MSZP
Veér Miklós
Kenesei Zoltán
dr. Müller Róbert
Hamvas Endre
Hun Lajos
További jelöltek
dr. Pupos Tibor
Vértesaljai András
KDNP-FKGP-VP
dr. Jakus Péter
dr. Tóth Lajos
dr. Lengyel László
Rózsa László
dr. Gaál József
További jelöltek
Tóthmárton József
Fülöp Ernő
SZDSZ
dr. Kulcsár Péter
dr. Hajduk Árpád
Tar Ferenc
Pál Ferenc
Tóth János
Fidesz-MDF
Horváth Alajos
dr. Raák Endre
dr. Pap János
Stubán Árpád
Lukács Zoltán

Kampány

[szerkesztés]

A szavazás menete

[szerkesztés]

A választást 1994. december 11-én bonyolították le. A választópolgárok reggel 6 órától kezdve adhatták le a szavazataikat, egészen a 19 órás urnazárásig.

Részvétel

[szerkesztés]
A részvétel összesített adatai[8][9]
jogosultak
arányában
szavazók
arányában
Választójogosult 147 845
Szavazó 81 223 54,94%
érvényes szavazólap 75 921 51,35% 93,47%
érvénytelen és hiányzó 5 302 3,59% 6,53%
Távolmaradó 66 622 45,06%
szavazó 54,9% távolmaradó 45,1%
érvényes 93,5%
Kilenc polgár közül öt ment el szavazni

A 148 ezer szavazásra jogosult polgárból 81 ezer vett részt a választásokon (55%). Közülük több mint ötezren szavaztak érvénytelenül (6,5%).

A részvételi hajlandóság jelentősen eltért a két választókerületben. Míg a kistelepüléseken a polgárok közel 58%-a ment el szavazni, addig Keszthelyen (azaz a középvárosi kerültben) ez az arány alig haladta meg a 34%-ot. (Országos viszonylatban ez utóbbi az egyik legalacsonyabb volt, Zala megyén belül viszont még ez is közepesnek mondható.[10])

Az érvénytelen szavazatok aránya is a kistelepüléseken volt magasabb (6,8%-2,9%).

Részvételi adatok választókerületi bontásban[8][9]
Kistelepülési választókerület Középvárosi választókerület
jogosultak
arányában
szavazók
arányában
jogosultak
arányában
szavazók
arányában
Választójogosult 130 261 17 584
Szavazó 75 201 57,73% 6 022 34,25%
érvényes szavazólap 70 074 53,80% 93,18% 5 847 33,25% 97,09%
érvénytelen és hiányzó 5 127 3,94% 6,82% 175 1,00% 2,91%
Távolmaradó 55 060 42,27% 11 562 65,75%
kistelepülések
távolmaradó 42,3% szavazó 57,7%
érvényes 93,2%
középvárosok
   
 
Részvételi adatok településméret szerint
Lakók száma Település Választó-
jogosult
Szavazó Részvétel Legnagyobb/legkisebb
részvétel
Kistelepülési választókerület
1 – 100 28 1 473 1 239 84,11% Dötk 100,00%,
Bocska 33,22%
101 – 600 137 34 339 22 210 64,68%
601 – 1 300 62 42 844 24 037 56,10% Szepetnek 82,19%
Surd 20,80%
1 301 – 3 000 20 26 259 13 974 53,22%
3 001 – 5 000 4 12 192 6 673 54,73% Hévíz 64,85%
Zalakomár 34,62%
5 001 – 10 000 2 13 228 7 257 54,86%
253 130 335 75 390 57,84%
Középvárosi választókerület
10 000 fölött 1 17 584 6 022 34,25% Keszthely
Összesen 254 147 919 81 412 55,04%

Eredmény

[szerkesztés]
Lista Érvényes szavazat Küszöb Képviselő
kt kv
FKGP-Fidesz-KDNP-MDF 29 681 39,09% 17 42,5%
KDNP-FKGP-VP
Fidesz-MDF
MSZP 20 310 26,75% 12 30,0%
SZDSZ 13 212 17,40% 7 17,5%
Agrárszövetség 3 508 4,62% 2 5,0%
Balatoni Szövetség 2 865 3,77% 2 5,0%
Mezőgazdasági Szöv. 2 789 3,67% 0
Söjtöri Méhészek 2 245 2,96% 0
Zalaapáti Falubarát Egy. 1 311 1,73% 0
Összesen 75 921  40 
A szavazatok eloszlása
FKGP-Fidesz-KDNP-MDF-VP
  
39,09%
MSZP
  
26,75%
SZDSZ
  
17,40%
Agrárszövetség
  
4,62%
Balatoni Szövetség
  
3,77%
Mezőgazdasági Szöv.
  
3,67%
Söjtöri Méhészek
  
2,96%
Zalaapáti Falubarát Egy.
  
1,73%
A képviselői helyek eloszlása
FKGP-Fidesz-KDNP-MDF-VP
  
42,50%
MSZP
  
30,00%
SZDSZ
  
17,50%
Agrárszövetség
  
5,00%
Balatoni Szövetség
  
5,00%
Bővített eredménytáblázat[8][9]
Lista Szavazat jogosultak
arányában
szavazók
arányában
érvényes
szavazatok
arányában
Küszöb Képviselő
kt kv
FKGP-Fidesz-KDNP-MDF 29 681 20,08% 36,54% 39,09% 17 42,5%
KDNP-FKGP-VP
Fidesz-MDF
MSZP 20 310 13,74% 25,01% 26,75% 12 30,0%
SZDSZ 13 212 8,94% 16,27% 17,40% 7 17,5%
Agrárszövetség 3 508 2,37% 4,32% 4,62% 2 5,0%
Balatoni Szövetség 2 865 1,94% 3,53% 3,77% 2 5,0%
Mezőgazdasági Szöv. 2 789 1,89% 3,43% 3,67% 0
Söjtöri Méhészek 2 245 1,52% 2,76% 2,96% 0
Zalaapáti Falubarát Egy. 1 311 0,89% 1,61% 1,73% 0
Összesen 75 921 51,35% 93,47% 100%  40  100%
érvénytelen és hiányzó szavazólap 5 302 3,59% 6,53%
Szavazó 81 223 54,94% 100%
Távolmaradó 66 622 45,06%
Választójogosult 147 845 100%

Választókerületenként

[szerkesztés]
Eredmények a középvárosi választókerületben[8]
Lista Érvényes szavazat Küszöb Képviselő
MSZP 2 051 35,08% 2 40%
SZDSZ 1 415 24,20% 1 20%
KDNP-FKGP-VP 1 395 23,86% 1 20%
Fidesz-MDF 986 16,86% 1 20%
Összesen 5 847 4/4 5

A választás alapvetően a kistelepülési választókerületben dőlt el, hiszen abban 35, míg a középvárosi kerületben csupán 5 képviselői helyet osztottak ki.

A középvárosi (azaz keszthelyi) választókerületben kevesebb mint 6 ezer érvényes szavazatot adtak le a választópolgárok. A voksok bő harmada az MSZP listájára érkezett, míg egy-egy negyednyi jutott az SZDSZ, illetve az FKGP-KDNP-VP listára. A 4%-os küszöböt 234 szavazat jelentette, de ezt többszörösen meghaladta a legkevesebb szavazatot összegyűjtő Fidesz-MDF lista.

Az MSZP kettő, a többi lista pedig egy-egy képviselői helyhez jutott a középvárosi kerületből.

Eredmények a kistelepülési választókerületben[8]
Lista Érvényes szavazat Küszöb Képviselő
FKGP-Fidesz-KDNP-MDF 27 300 38,96% 15 42,9%
MSZP 18 259 26,06% 10 28,6%
SZDSZ 11 797 16,84% 6 17,1%
Agrárszövetség 3 508 5,01% 2 5,7%
Balatoni Szövetség 2 865 4,09% 2 5,7%
Mezőgazdasági Szöv. 2 789 3,98% 0
Söjtöri Méhészek 2 245 3,20% 0
Zalaapáti Falubarát Egy. 1 311 1,87% 0
Összesen 70 074 5/8 35

A kistelepülési választókerületben 70 ezer érvényes szavazatot számoltak össze a szavazatszámláló bizottságok tagjai. Ezek közül a legtöbb a jobboldali közös listát támogatta, 27 ezres számuk közel 40%-os arányt jelentett. A baloldal két országosan kormánykoalíciót alkotó pártja külön-külön mérettette meg magát: az MSZP-re bő 18 ezren, az SZDSZ-re közel 12 ezren szavaztak. A két párt együttes támogatottsága közel háromezer szavazattal előzte meg a jobboldali vetélytársaikét.

A szavazatok tehát enyhe baloldali fölényt mutattak, s ez a mandátumok elosztásában is tükröződött: a négy jobboldali párt 15, a két baloldali 16 képviselőt küldhetett a kistelepülési szavazók jóvoltából a megyeházára.

A kistelepülési választókerületben a 4%-os küszöböt 2 803 szavazat jelentette. Ezt az országgyűlési pártokon kívül még két szervezetnek sikerült meghaladnia: az Agrárszövetség egy százalékkal, míg a Balatoni Szövetség alig egy ezrelékkel lépte át a bejutási küszöböt. Mindkét szervezet kettő-kettő képviselői helyhez jutott.

Küszöb körüli eredmények (±1%p)
Lista Választókerület Eltérés
Szavazat %p
Mezőgazdasági Szöv. kistelepülés −14 -0,02
Balatoni Szövetség kistelepülés 62 +0,09
Söjtöri Méhészek kistelepülés −558 -0,80

Még ennél is drámaibban alakult a mezőgazdász szövetkezetek sorsa: alig egy tucatnyi vokssal maradtak el a megyei képviselet lehetőségétől. A söjtöri méhészeknek sem sikerült a bejutás, bár ők is 3% fölötti eredményt értek el 2200 szavazójuk jóvoltából. A zalaapátiak falubarát egyesülete ezerháromszáz szavazattal zárta a sort a kistelepülések kerületében.

A kistelepülési kerületben arra a három listára amelyik nem jutott képviselői helyhez, összesen 6 345 szavazat érkezett (9,05%). A középvárosi kerületben mind a négy induló lista bejutott a közgyűlésbe.

Az új közgyűlés

[szerkesztés]
A közgyűlés összetétele
13 12 7 4 2 2
Szervezetek Képviselők
Fidesz-KDNP-MDF-VP 13 32,5%
MSZP 12 30,0%
SZDSZ 7 17,5%
FKGP 4 10,0%
Agrárszövetség 2 5,0%
Balatoni Szövetség 2 5,0%
Összesen 40
A megye vezetése
Elnök
Varga László
MSZP
Alelnökök
Horváth Gyula SZDSZ
Horváth Alajos Fidesz-MDF

Néhány nappal a választások után közös sajtótájékoztatón jelentette be az MSZP, az SZDSZ, az Agrárszövetség és a Balatoni Szövetség a koalíciós megállapodásukat.[mti 2] A négy szervezet 23 képviselővel bírt a 40 fős közgyűlésben.

Az alakuló ülésre december 21-én került sor. Az ülésen elnökké választották Varga Lászlót, az MSZP kistelepülési listavezetőjét. Varga László 1990-ig tanácselnökként, majd pedig a közgyűlés alelnökeként vett részt a megye vezetésében.[mti 3][5] Alelnökké Horváth Gyulát választották, aki az SZDSZ kistelepülési listájáról került be a közgyűlésbe.[mti 4]

Január 13-án, a közgyűlés következő ülésén, szintén alelnökké választották Horváth Alajost, az ellenzék részéről, aki a Fidesz-MDF középvárosi listáját vezette. Ugyanezen az ülésnapon FKGP négy képviselője önálló frakciót alapítva kivált a jobboldali pártok közös képviselőcsoportjából.[mti 5]

A megválasztott képviselők

[szerkesztés]
FKGP-Fidesz-KDNP-MDF
kistelepülések
Bagó József
Császár József
Rudics Róbert
Nagy Kálmán
Nemes Kálmán
Huszti Zoltán Ferenc
Györe József
Medvéssy Lajos
dr. Kalmár Béla
dr. Belák Péter
Dobos Béla
dr. Zsiga Zsolt
dr. Hegedűs Mihály
Tarnóczky Attila László
Bedenek József
KDNP-FKGP-VP
középvárosok
dr. Jakus Péter
Fidesz-MDF
középvárosok
Horváth Alajos
MSZP
kistelepülések
Varga László
dr. Balogh Miklós
Guitprechtné Molnár Erzsébet
Horváth József
Gombás József
Rostonics László
Szabó Vendel
Schmidt István
dr. Szabó Balázs
Góra Balázs
középvárosok
Veér Miklós
Kenesei Zoltán
SZDSZ
kistelepülések
dr. Szigethy István
Horváth Gyula
Tislér István
Kósa László
Zentai György
Kozma János Károly
középvárosok
dr. Kulcsár Péter
Agrárszövetség
kistelepülések
Horváth Ottó
Fazekas Istvánné Vas Mária
Balatoni Szövetség
kistelepülések
Szalóky Jenő
Seffer Imre

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. 1994. évi LXII. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról. Törvények és OGY határozatok. Wolters Kluwer, 1994. október 6. [2017. április 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 27.) A törvényt szeptember 30-án fogadta el az országgyűlés, a kihirdetésére október 6-án került sor. Az ellenzéki pártok hevesen tiltakoztak a törvény elfogadása ellen, a zárószavazáson nem is vettek részt. Az országgyűlési vitáról és a módosító indítványokról lásd: T/45. számú iromány. Magyar Országgyűlés, 1994 (Hozzáférés: 2017. április 27.)
  2. a b Települések – Települési egyéni választókerületek (TEVK) – Zala megye. Választástörténet. (Hozzáférés: 2017. április 27.) A lakók számára vonatkozó adatok 1994. január 1-jére érvényesek.
  3. Az előző választás óta három új község alakult meg. 1991-ben Lakhegy vált ki Egervárból, 1992-ben pedig Szemenyecsörnye település vált ketté: Csörnyeföld és Muraszemenye néven. Ugyanebben az évben Hévíz városi címet nyert el. Magyarország közigazgatási helynévkönyve pp. 98-103. Központi Statisztikai Hivatal, 2016. január 1. (Hozzáférés: 2017. április 27.)
  4. Pálfi Dénes ekkor a Pölöskei Fajtakísérleti Állomás vezetője, 1985 és 1990 között országgyűlési képviselő, 1987 és 1989 között a Hazafias Népfront Zala megyei elnöke, másfél évtizeden át Búcsúszentlászló tanácsának tagja. 1990 tavaszán az országgyűlési választásokon a Hazafias Választási Koalíció jelöltjeként a második legtöbb szavazatot kapta Zala megye 5. számú választókerületében. (1994 tavaszán a KDNP színeiben vett részt az országgyűlési képviselővé választásokon és ekkor képviselővé is választották.) Lásd: Pálfi Dénes (önéletrajz). Magyar Országgyűlés, 1996. december 20. (Hozzáférés: 2017. január 24.)
  5. a b Lásd Varga László (önéletrajz). MSZP Zala megyei területi listája. Országos Választási Iroda, 2002 (Hozzáférés: 2017. január 24.)
  6. a b c A választások hivatalos jelöltjei: Zala megyei közgyűlési listák. Választástörténet. (Hozzáférés: 2017. január 23.)
  7. a b A listák szavazólapon való sorrendjét sorsolással döntötték el, a két választókerületben külön-külön.
  8. a b c d e Fővárosi/Megyei közgyűlés választás eredménye Zala megye. Választástörénet. Országos Választási Iroda, 1994 (Hozzáférés: 2017. február 14.)
  9. a b c A jegyzőkönyvi adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, a (F) mező a szavazók számát. Az érvényes szavaztatok száma az (J) mezőben szerepel. Az alábbi tábla "érvénytelen / hiányzó" rovata a jegyzőkönyv (F) és (J) mezője különbségének felel meg.
  10. A középvárosi kerületek közül csak Hajdú-Biharban mentek ennél kisebb arányban szavazni. Zalában a megyei közgyűlési választásokon ugyan nem szavazó, de a megyéhez tartozó két megyei jogú várossal, Nagykanizsával és Zalaegerszeggel összehasonlítva azt láthatjuk, hogy azokban még a keszthelyinél is alacsonyabb volt a választói kedv – mindkét városban 31% körül alakult a részvétel.

MTI hírek

[szerkesztés]

A Magyar Távirati Iroda archívuma elérhető a világhálón, abban az 1988 óta megjelent hírek szabadon kereshetők. Ugyanakkor a honlap olyan technológiával készült, hogy az egyes hírekre nem lehet közvetlen hivatkozást (linket) megadni. Így a kereséshez szükséges alapadatok megadásával újra ki kell keresni az adott hír (cím kulcsszavai, dátum megadása).

  1. MTI hír: „Megalakult és vezetőket választott Zala megye önkormányzata”, Magyar Távirati Iroda, 1990. december 29. (Hozzáférés: 2017. február 14.) 
  2. „Új koalíció a zalai megyegyűlésben”, Magyar Távirati Iroda, 1994. december 16. (Hozzáférés: 2017. május 20.) 
  3. „Megalakult a Zala Megyei Közgyűlés”, Magyar Távirati Iroda, 1994. december 21. (Hozzáférés: 2017. május 20.) 
  4. Horváth Gyula ezek után lemondott Zalaszentmihály polgármester címéről. „Kiegészítés a Megalakult a Zala Megyei Közgyűlés című, mtib1045. számú hírünkhöz”, Magyar Távirati Iroda, 1994. december 21. (Hozzáférés: 2017. május 20.) 
  5. „Teljes a Zala megyei közgyűlés”, Magyar Távirati Iroda, 1995. január 13. (Hozzáférés: 2017. május 20.) 

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]