Zsegnye
| Zsegnye (Žehňa) | |
 | |
| Zsegnye látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Eperjesi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1330 |
| Polgármester | Slavomír Lipták |
| Irányítószám | 082 06 |
| Körzethívószám | 051 |
| Forgalmi rendszám | PO |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1277 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 60 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 394 m |
| Terület | 16,76 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 55′ 00″, k. h. 21° 20′ 27″48.916667°N 21.340833°EKoordináták: é. sz. 48° 55′ 00″, k. h. 21° 20′ 27″48.916667°N 21.340833°E | |
| Zsegnye weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zsegnye témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Zsegnye (szlovákul: Žehňa) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Eperjestől 12 km-re délkeletre, az Ósva-patak és a Tarca között fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést 1330-ban „Zegnia” alakban említik először. Később „Segnia”, „Zwsnia”, „Zedeguka”, „Zedenia” alakban szerepel a történeti forrásokban. Egy Bodan nevű nemes utódainak birtoka volt. 1427-ben 19 portával adózott. A Segney családé, majd a 17. században a Kecer és Piller családok birtoka. 1787-ben 38 házában 283 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SEGNYE. Sáros Vármegy. földgye középszerű, de egyéb javai külömbfélék, és hasznosak.”[2]
1828-ban 34 házát és 342-en lakták. Lakói zsellérek voltak, akik főként mezőgazdasággal, erdei munkákkal, vászonszövéssel foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zsegnye, Sáros v. tót f. Kakasfalvához tartozó fil. 55 romai, 41 g. kath., 190 evang., 10 zsidó lak. Ev. szentegyház. F. u. a Keczer nemzetség. Ut. p. Böki.”[3]
1920 előtt Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott.
Termelőszövetkezetét 1958-ban alapították. Lakóinak egy része Eperjes üzemeiben dolgozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 292, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 795 lakosából 779 szlovák volt.
2011-ben 1007 lakosából 974 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Evangélikus temploma a 13. században épült román stílusban, a 17. században tornyot, mellékhajót és sekrestyét építettek hozzá, valamint fallal is körbevették.
- Neoreneszánsz sírbolt a 19. század második feléből.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Az Eperjesi járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
