Cselfalva
| Cselfalva (Čelovce) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Eperjesi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Ján Kožlej | ||
| Irányítószám | 082 14 (pošta Pušovce) | ||
| Körzethívószám | 051 | ||
| Forgalmi rendszám | PO | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 355 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 78 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 327 m | ||
| Terület | 3,99 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 04′ 44″, k. h. 21° 24′ 12″49.078900°N 21.403200°EKoordináták: é. sz. 49° 04′ 44″, k. h. 21° 24′ 12″49.078900°N 21.403200°E | |||
| Cselfalva weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cselfalva témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Cselfalva (szlovákul: Čelovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Eperjestől 18 km-re északkeletre, a Szekcső-patak és a Tapoly között fekszik.
Története
[szerkesztés]1335-ben említik először. 1740-től a Pulszky család birtoka.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „CSELFALVA. Csalovce. Tót falu Sáros Vármegyében, birtokosai Czimerman Urak, lakosai katolikusok, többen evangelikusok, fekszik Posfalvának szomszédságában, ’s ennek filiája, Girált, és Tultsik között. Határja mindenféle gabonát bőven terem, réttyeit néha a’ víz elönti ugyan, mindazáltal mindenkor kétszer kaszáltatik, legelője is elegendő, mivel pedig erdeje nintsen, a’ második Osztályba tétetett.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Cselfalva, tót falu, Sáros vármegyében, Pósfalu fiókja, 78 kath., 60 evang., 6 zsidó lak. Termékeny kis határ. F. u. többen. Ut. p. Eperjes.”[3]
1920 előtt Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 162, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 281 lakosából 280 szlovák volt.
2011-ben 313 lakosából 312 szlovák.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt hunyt el 1710-ben Komáromi János, Thököly Imre titkára és bizalmasa. 1697-től Thököly haláláig terjedő naplója a bujdosók és a fejedelem életének fontos forrása.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Evangélikus temploma eredetileg késő román stílusban épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk
[szerkesztés]Az Eperjesi járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
|
Ez a szlovákiai Eperjesi kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
