Zalka János

	Zalka János
Született	1820. december 16.; Veszkény
Elhunyt	1901. január 16. (80 évesen); Győr
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	teológus; egyetemi oktató; katolikus pap; katolikus szerpap; katolikus püspök;
Tisztsége	győri püspök (1867. február 14. – )
	győri püspök
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Vallása	római katolikus egyház
Pappá szentelés	1846. január 15.
Püspökké szentelés	1867. május 5. ; Győr, Nagyboldogasszony-székesegyház
Szentelők	Simor János (főszentelő); Durguth József (társszentelő);
Hivatal	győri püspök
Hivatali idő	1867–1901
Elődje	Simor János
Utódja	Széchényi Miklós
	Szentelt püspökök
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Kutrovátz Ernő	1897. május 9.
	Társszentelt püspökök
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Szabó József	1868. július 19.
Lipovniczky István	1869. május 23.
Kovács Zsigmond	1869. augusztus 13.
Samassa József	1871. július 30.
Hornig Károly	1888. szeptember 8.
Steiner Fülöp	1890. szeptember 9.
	Zalka János aláírása
	Catholic Hierarchy;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Zalka János témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Gombai és marcsa-magyari Zalka János (Veszkény, 1820. december 16. – Győr, 1901. január 16.) teológiai doktor, győri püspök.^[2]

Pályafutása

Zalka József és Pénzes Rozália nemes iparos szülők fia. A gimnázium négy osztályát Győrött, az V. és VI. osztályt pedig Sopronban végezte. 1838-ban Esztergomban a növendékpapok közé fölvétetvén, Pozsonyba a Szent Imréről nevezett papnevelőbe (Emericanum) küldetett. 1839-ben Nagyszombatba ment a filozófia tanulására, majd 1842-ben a bécsi Pázmáneumba, ahol a teológiát végezte 1845-ig. 1846. január 15-én szentelték pappá.^[2]

Ugyanazon év február 4-én Kőhídgyarmaton, február 22-én Dorogon lett káplán. Innét november 5-én a bécsi Augustineumba vétetett fel, ahol teológiai doktori rangot nyert. 1848. augusztus 21-én visszatért és a pest-belvárosi plébánián alkalmaztatott mint segédlelkész. 1849. október végével az Esztergomi Szeminárium egyháztörténelem és egyházjog tanárává és tanulmányi felügyelővé (prefektussá) neveztetett ki. 1853. május 28-án a Pesti Királyi Tudományegyetemen az egyháztörténelem tanárává, 1859. december 23-án esztergomi kanonokká és szemináriumi rektorrá nevezték ki.^[2] 1864. december 22-én a pápa udvari káplánja lett. B. Sz. Mária széplaki apátjává neveztetett ki.

Püspöki pályafutása

1867. február 14-én győri megyés püspökké nevezték ki; március 27-én nyert pápai megerősítést.^[2] Ugyanezen évben a pápa trónálló főpapjává nevezte ki Róma városa pedig a római gróf címével tisztelte meg.

Egyházmegyéjében kánoni vizitációt végzett; bővítette a szemináriumot; templomokat, iskolákatépíttetett, apácazárdákat alapított.^[2] Püspöksége alatt 777 287 forintot áldozott jótékony célokra.

1876. július 3-án valóságos belső titkos tanácsos lett. 1892. május 5-én ünnepelte püspöki széke elfoglalásának 25. évfordulóját.

Arcképe: kőnyomat: rajzolta Marastoni József 867. (a Hajnal-Albumban.)

Művei

Cikkeket írt a Religio és Nevelésbe (1845., 1848–1849.), a Társalkodóba (1846), Religióba (1850, 1853–1854.), a Családi Lapokba (1855) és a Magyar Sionba (1863–65); az Egyetemes Magyar Encyclopediának is munkatársa volt.

Örömvers, mellyet főmélt. herczeg Kopácsy József esztergomi érseknek; Magyarország prímásának... midőn Pünkösdhava 28. 1839. érseki székébe ünnepélyes szertartással iktattatnék, mély tisztelettel bemutattak a szent Imre herczegről nevezett intézet növendék-papjai. Pozsony
Alkalmi vers Altieri Lajos bécsi követ távoztakor...
Synopsis praelectionum ex historia ecclesiastica in usum academicum concinnata. Pest, 1854 (kőnyomat)^[2]
Emlékkönyv az esztergomi főtemplom 1856. aug. 31. végbement felszentelésére. Pestini, 1856 (németül: 1857)
Series Chronologica Archi-Episcoporum Strigoniensium (az 1856. megjelent Memor. Basil. Strig. Cons. cz. mű II. részét képezi)
Emlékoszlop, melyet mélt. és főt. Galánthai Fekete Mihály úr tiszteletére, midőn ötvenéves papságának hálaáldozatát az esztergomi új basilikában első aranymisét 1857, május 24. istennek bemutatá, emeltek őszinte tisztelői. Pest, 1857
Mária-czelli utitárs, a nagy Mária-czelli hétszázados ünnepre 1857. szept. 8-ra. Pest, 1857^[2]
Mária-czelli emlékkönyv az 1857. szept. 8. magyar országos búcsújáratról. Pest, 1857. Szövegábrákkal és 3 kőny. képpel.
Mária-czelli liliomok. Az 1857. szeptember 8. Mária-czelli magyar országos búcsújáratra vonatkozó történeti jegyzetek, főpásztori levelek, előkészületek, utazási rajzok, versezetek s egyházi beszédek gyűjteménye. Pest, 1858
Magyarország prímásának (Scitovszky) aranyáldozata 1859. nov. 6. Pest, 1859
Arany-misei koszorú főmag. s főtiszt. Scitovszky János... félszázados papsága 1859. november 6. bemutatott hála-áldozatának emlékéül. Pest, 1859
Szentek élete. Eger, 1859–76. Öt kötet. (Zsihovics Ferenczczel és Debreczeni Jánossal. 2. kiadás. Pest, 1861–76.)^[2]
Allocutio quam... Jaurinensis ecclesiae episcopus occasione canonicae sue in sedem episcopalem introductionis die V. Maji 1867. ad clerum dioecesanum habuit. Pestini, 1867 (egyben magyarul és németül)
Főpásztori körlevél, melyben Ő Szentségének a bőjt és húsos eledelektől való megtartóztatás figyelmére nézve kibocsátott enyhébb határozatát híveivel közli. Győr, 1871
Epist. pastoralis ope cujus praesuscipiendam visitationem generalem per ambitum dioeceseos annunciat, Győr, 1873
Epist. pastoralis, per quam puncta visitationem dioeceseos generalem respicientia communicantur. Győr, 1873
Ep. pastoralis, ubi conspectum visitationis canonicae super ecclesia cathedralis ab 1872-74. institutae exhibet, Budapestini, 1874
Főpásztori körlevél IX. Pius pápa püspökké szenteltetésének félszázados évfordulója altalmából. Győr, 1877
Főpásztori körlevél a vallástalanságról, mint jelen korunk erkölcsi és anyagi hanyatlásának szülő okáról. Győr. 1879
Főpásztorí körlevél azon kötelességekről, melyekkel az alattvalók fejedelmök iránt tartoznak. Győr, 1879
Főpásztori körlevél a tíz parancsolatok negyedik pontjáról. Győr, 1889
Főpásztori levelek, melyeket a győri egyházmegye híveihez kibocsátott. Összegyűjtötte Gerebenics Sándor. Győr, 1898

Szerkesztette a Katholikus Néplapot 1849–1850-ben Pesten, a Keresztény Naptár 1850–1854. évfolyamait és a Religiót 1856–1858, szintén Pesten.^[2] Az ő és Simor János pártolása mellett jelentek meg a Győri Történelmi és Régészeti Füzetek (Szerk. Ráth Károly és Rómer Flóris).

Jegyzetek

↑ ^a ^b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC17155/17197.htm, Zalka János, 2017. október 9.
↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ Magyar katolikus lexikon XIV. (Titel–Veszk). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2009.

Források

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.

További információk

Bishop János Zalka, Catholic-Hierarchy (angol)

Előde:
Simor János

Győri püspök
1867–1901

Utóda:
Széchényi Miklós

Katolicizmusportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[66a98c3e08e8c5e30d7b70cf14e6542517b38edf-1] ttp://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC17155/17197.htm, Zalka János, 2017. október 9.

[katlexzlk-2] ↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ Magyar katolikus lexikon XIV. (Titel–Veszk). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2009.

[1]

[2]