Szabó József (római katolikus püspök)

Szabó József
Született	1805. március 17. Mezőkomárom
Elhunyt	1884. április 27. (79 évesen) Esztergom
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	katolikus pap katolikus szerpap katolikus püspök
Tisztsége	címzetes püspök (1868. június 22. – ) segédpüspök (1868. június 22. – )
esztergomi segédpüspök
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Vallása	római katolikus egyház
Szentelők	Simor János (főszentelő) Bíró László (társszentelő) Zalka János (társszentelő)
Hivatal	esztergomi segédpüspök
Catholic Hierarchy
Sablon • Wikidata • Segítség

Szabó József (Mezőkomárom, 1805. március 17. – Esztergom, 1884. április 27.) teológiai doktor, fölszentelt püspök.

Élete

Mezőkomáromban született, az odavaló plébános Vajky György (aki mellett atyja sekrestyés volt) segélyével Veszprémben végezte középiskolai tanulmányait. 1823-ban fölvétetett az esztergomi főegyházmegye papnövendékeinek sorába, és miután befejezte Nagyszombatban a bölcseleti, a bécsi Pázmáneumban pedig hittudományi tanulmányait, 1830. szeptember 30-án fölszenteltetett. Segédlelkész volt Marcaliban, 1831-ben Szőgyénben, 1834-ben Udvardon, majd Karancsságon és 1836-ben ismét Szölgyénben. 1841-től 1854-ig teológiai tanár volt Nagyszombatban, 1854-ben hercegprímási irodaigazgatóvá, 1854. szeptember 10-én címzetes, 1858. augusztus 7-én pedig valóságos esztergomi kanonokká neveztetett ki. 1859-ben pápai prelátus, 1860. augusztus 26-án biersi címzetes apát lett és augusztus 31-én a Lipót-rend kiskeresztjével díszíttetett fel. 1862-66-ban mint a pesti központi papnevelő kormányzója működött. 1868. július 19-én püspökké szenteltetett és esztergomi érseki helynök lett. A káptalanban 1865. július 1-jén honti főesperessé, 1870. május 28-án szenttamási, 1871. november 1-jén szentistváni préposttá, 1874. október 3-án őrkanonokká és 1881. november 6-án éneklőkanonokká lépett elő. Fölszenteltetése napján 4000 forint alapítványt tett; papságának 50. évfordulóján 3500 forintot tett le a szegények javára. 1867. február 4-től 1884. március 29-ig adakozásairól írt naplójából kitűnik, hogy 17 év alatt szűkölködők felsegélyezésére 50 003 forintot, intézetekre, templomokra, nevelőintézetekre stb. 39 461 forintot áldozott. Végrendeletében 83 000 forintnyi vagyonát a segélyalapra, szegény egyházakra és iskolamesterek felsegélyezésére hagyta.

Cikkeket írt többnyire névtelenül a Religio és Nevelésbe (1833-45., 1848.); a Magyar Sionba (1863. Illyés István, 1864. XVI. századbeli napló, 1865. Visszaemlékezés Szölgyénre).

Művei

• Oratio academica, ...occasione solemnis inaugurationis antiquissimi seminarii S. Stephani R. H. Strigonii, 1850.
• Az ó- és ujszövetségi szentírás kétszáz képpel. Pest, 1851. két kötet.
• Egyházi beszéd sz. István első apostoli magyar király ünnepén Budán. Pest, 1863.
• Breves notitiae de sacris exercitiis et missionibus popularibus. Strigonii, év n.

Kéziratban

• Memoria Praepositorum et Canonicorum Ecclesiae Metropolitanae Strigoniensis. (Az esztergomi főegyh. káptalan tulajdona, melyet az életrajzírók »Szabó-kézirat« név alatt felhasználtak).

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  
• Magyar katolikus lexikon I–XVII. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2014.   [1]