Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2010-02-05

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-26, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-22 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-23 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-24 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-25 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-26 Ma

2010. 2. 2. « 2010. 2. 3. « 2010. 2. 4. « 2010. 2. 5. » 2010. 2. 6. » 2010. 2. 7. » 2010. 2. 8.

Kozmikus háttérsugárzás

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Ha már szó volt róla, akkor megkérdezem. Találkozott már valaki olyan ismertetéssel a háttérsugárzás elemzésével kapcsolatosan, amelyik említést tett arról, hogy hogyan zárták ki azt a lehetőséget, hogy a háttérsugárzás valójában esetleg egy kozmikus előtérsugárzás? Ha körülöttünk valahol az űr mélyén lenne egy olyan nagy ritkaságú héj, amely az eredete a sugárzásnak, és mi ezen keresztül látnánk csak az űr távolabbi objektumait, akkor gyanúm szerint cseppet sem lenne egyszerű eldönteni, hogy melyik van hozzánk közelebb. Az, hogy kutatók elégedetten ráismertek a mérésekben az általuk elméletileg megjósolt helyzetre, még nem garantálja azt, hogy a helyzet valóban és minden tekintetben megegyezik az elméleti modellel. Azt, hogy vannak kis problémák az ügy körül, jelzi, hogy találtak egy nagyobb sötét foltot ebben a sugárzásban [1], másnak pedig az eloszlásával van baja [2]. Az előbbi problémához mondok egy "profán" és persze csak játékos hasonlatot: a körülöttünk megfigyelhető halvány, kékes sugárzáson támadt nagyobb üres folt magyarázata lehet az is, hogy a kocsmából, ahol üldögélünk, kiment valaki, és a cigifüstöt az ajtónál kivitte a huzat. Ettől függetlenül a kérdésem komoly. - Orion 8 ^vita 2010. február 5., 01:49 (CET)

Hát szakértő nem vagyok a témában, de tudtommal mindig a legegyszerűbb, még elégséges modellt fogadjuk el a tudományos munka során, így most ez van, amit mondasz nekem bonyolultabbnak tűnik, és nem feltétlenül ad jobb magyarázatokat. Természetesen hibák minden elméletben vannak, dehát ezek kijavításával haladunk előre :)

Ami a témában még izgalmas, hogy kimértek egy vörös- és kék-eltolódást a háttérsugárzásban. tetradumaláda 2010. február 5., 10:44 (CET)

Nos, őszintén szólva nekem egyszerűbb dolog azt feltételezni, hogy ha valahonnan sugárzás mérhető, akkor azt kibocsátja valami, ami arrafelé van, mint az, hogy ez a sugárzás csak úgy kóvályog össze-vissza a Semmiben bő 13 milliárd év óta. A háttérsugárzás részletei csak nem túl régen lettek egyáltalán észlelhetők, és mivel azóta nem tudom, hogy a sugárzás részleteinek parallaxisa már egyáltalán megmérhetővé vált-e, de ha teszem azt, félmilliárd fényév távolságban van valami, ami ezt a sugárzást kibocsátja, azt szerintem nehéz lenne kimutatni. A nagyon nagy távolságban levő dolgokról annyira csekély ismereteink vannak, a mindenféle teóriákat "igazoló" mérések is annyira kevésre épülő bizonyítékok, hogy ma még a véges világűr, sőt a 13,6 milliárd fényév (vagy jóval kisebb) távolságban levő óriási fekete kárpit mögül leselkedő jóistenke hipotézise sem nevezhető elvetendőnek.

Az "egyszerűbb jobb" megközelítés persze gyakran működik, de nekem sajnos eszembe jut az átlátható newtoni gravitációs modellben megnyugodott tudomány szembesülése a relativisztikus fizika tömegek köré görbült terével, amit még ábrázolni sem egyszerű feladat. Szóval vannak kivételek, ezt nem feledhetjük. - Orion 8 ^vita 2010. február 5., 23:28 (CET)

Tetra válaszát köszönöm, de a kérdésemet szeretném fenntartani, tehát ismer-e valaki olyan hírt, amely szerint a háttérsugárzásról elfogadhatóan bizonyítva lett, hogy a legtávolabbi világűrből (is) ered. - Orion 8 ^vita 2010. február 5., 23:28 (CET)

A kozmikus háttérsugárzás sem a legtávolabbi, sem a közelebbi űrből nem ered. Van. Minden matematikai és kozmológiai modellezés azt mutatja, hogy ilyen sugárzás csak maradványsugárzásként létezhet, nincs meghatározható jelenkori forrása. Sem pontszerű, sem bármilyen más. Mint fentebb jeleztem, ez egy hősugárzás-maradvány, pont olyan, mint amikor leveszed a fazekat a tűzhelyről, és tíz perc múlva még mindig meleg. Az pedig, hogy még ma is észlelhető és nem oszlott szét teljesen a világegyetemben, annak köszönhető, hogy az inflálódva felfúvódó korban (Planck-idő) a felfúvódás sebessége meghaladta a fénysebességet is. A Planck-időben a világegyetem több nagyságrenddel nőtt meg térfogatában, mint az azóta eltelt 15 milliárd évben (a protonnál milliárdszor kisebb méretből teniszlabda nagyságúvá vált). Ezért én nem csodálkozom rajta, hogy a 15 milliárd éves elképzelhetetlen mértékű robbanás apró maradványai még itt kóborolnak az űrben. Sőt: más lehetőség nincs is. L András^→ 2010. február 6., 10:50 (CET)

Az eredet héjszerű lehetőségét módosítom. Ha találhatunk egy olyan (esetleg konvex) három dimenziós, zárt felületet, amelyen kívül a kozmikus háttérsugárzás intenzitása, hőmérséklete, szóval valamilyen mennyisége az itt észleltnek, mondjuk, kevesebb mint 1%-a, és a nevezett felületen kívül léteznek általunk megfigyelt égitestek, akkor az én fogalmaim szerint nem nevezhető a háttérsugárzás "univerzális háttér"-sugárzásnak. Hanem csak egy olyan felhőben vagyunk, amelyen belül létezik ez a sugárzás. Ez a helyzet lényegében azzal egyezne meg, amelyet korábban leírni próbáltam, hipotetikusan. A válaszod igen értékes, mert az anyagi univerzum fénysebességnél gyorsabb felfúvódásáról és a még el nem oszlott háttérsugárzásról írt szavaid engem megerősíteni látszanak. A "más lehetőség nincs" döntést viszont hadd módosítsam arra, hogy más lehetőséget még vagy nem tart senki elképzelhetőnek, vagy aki mégis, az még nem tudta megingatni a nagy többség által hitt jelenlegi álláspontot. Bánjunk óvatosan az "ez van és punktum" típusú kijelentésekkel, mert már többször váltak utólag megmosolygottá hasonlóan magabiztos döntések.

Köszönöm a válaszokat, üdv. - Orion 8 ^vita 2010. február 6., 16:48 (CET)

Bocs, hiányosan fogalmaztam Nekem ugyanis egyértelmű, hogy amikor azt írom más lehetőség nincs, akkor azt gondolom: jelenlegi ismereteink szerint más lehetőség nincs. L András^→ 2010. február 6., 16:57 (CET)

Nos, így a pontos, azt hiszem. Gondolnunk kell arra is, hogy egyszer majd az utókor fogja elemezni az eszmecserénket. - Orion 8 ^vita 2010. február 6., 20:45 (CET)

Marginalizáció

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Mit jelent? Marginalizáció

--193.138.125.249 (vita) 2010. február 5., 08:32 (CET)

válasz, Dencey:

Például, amikor engem blokkolnak az adminok, mert néha hibázom, akkor marginalizálódom a wiki szerkesztői közül. Vagyis a partvonalon kívülről nézem ezt a szép játékot. ;) Dencey ^vita 2010. február 5., 10:18 (CET)

megjegyzés, vitorla:

Ismétlődő kérdés!

A Google kiadta ezt: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2008-06-13#marginalizáció fogalma.

Meg emlékeztem erre is: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2010-01-19#marginaliz.C3.A1l.C3.A1s

Dencey példája is jó...

vitorla^vita 2010. február 5., 11:33 (CET)

vérrokonházasság

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Ha egy fiúnak az édesapja nagybátyja az édesanyjának, és négyen vannak testvérek, és mind teljesen egészségesek, akkor mennyi az esélye annak, hogy az ő gyermekei (tehát a 2. generáció, egy nem vérrokonházasság esetén) betegek lesznek? Előre köszönöm a válaszokat.

--Pancsi222 ^vita 2010. február 5., 11:21 (CET)

séma:

Rajzoltam egy sémát a kérdéshez: [3] - vitorla^vita 2010. február 5., 12:00 (CET)

válasz, Szalakóta:

Pontos adatot nem tudok: a kockázat nagyobb, mint egyébként, de nem olyan nagyon nagy. Szalakóta ^vita 2010. február 5., 11:38 (CET)

Meteorológia

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Mit nevezünk általános meteorológiának? – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 82.144.176.132 (vitalap | szerkesztései) 2010. február 5., 23:39

Válasz, Karmela:

Az észlelőként való regisztrációdhoz a teljes tesztkérdésed ugye így szólt:

• Mit nevezünk általános meteorológiának?

1. A vízzel és annak körforgásával foglalkozó tudományt;
2. A légkörrel és a benne zajló időjárási jelenségekkel foglalkozó tudományt;
3. A napsugárzással és az általa kiváltott energiaáramlással foglalkozó tudományt.

A helyes válaszra rögtön rájössz, ha elolvasod ott ajánlott észlelői alapismereteket

Karmela^üzenőlap 2010. február 6., 00:45 (CET)