Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív6

---

« előző

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

következő »

új figyelmet igénylő lapokat jelölő sablon: {{címhelyes}}^(?)

A {{címhelyes}}^(?) sablon a címükben rossz helyesírású vagy az elnevezési szokásoknak nem megfelelően elnevezett lapokat a [[:Kategória:Szócikkek rossz helyesírású címmel vagy nem megfelelő elnevezéssel]] kategóriában. A sablon arra való leginkább, hogy ha azonnal nem tudjuk (nincs időnk, nem akarjuk) eldönteni, mi volna a jó cím (elég sűrű eset), de szeretnénk megjelölni, hogy ez így biztosan nem lesz jó. Érdemes ugyanakkor a vitalapon megbeszélést kezdeményezni, vagy segítséget kérni a helyesírási kocsmafalon. FV-járőröknek kiválóan alkalmatos. :) – Bennó  ^(beszól) 2007. szeptember 20., 11:48 (CEST)

Első oldal, amire ránézhetnétek a sablon értelmében a most elkezdett Mill Ends Park. (Konkrétan a parkokban a Park kicsi vagy nagy?) Köszi--Dami ^reci 2007. szeptember 20., 17:48 (CEST)

Jelzős állat- és növénynevek ellátása újabb jelzővel

Adapa kérdezte tőlem az alábbit:

a kéttagúként külön írandó állat/növénynevek, amikor még egy jelző jön eléjük ugye egybeírandók? Vagy ez nem szabály? Pl. a következőt: Szivárványos boa, ha újabb jelzőt kap, ugye így kell írni: Perui szivárványosboa? Jelenleg nagy a zűrzavar ugyanis e téren, lásd pl.: alfajok a Szivárványos boa cikkben kontra közép-amerikai némacsörgőkígyó és társai itt: Viperafélék.

Próbáltam támpontokat adni neki, de egyértelműen nem tudtuk eldönteni. Tudni kéne, hogy a felmerült esetleges analógiáknál milyen viszony van, és ez már nem annyira helyesírási, mint inkább rendszertani kérdés; ennek birtokában lehetne csak továbblépni. Van kedve valakinek hozzászólni? Ádám ✉ 2007. szeptember 24., 21:21 (CEST)

Határozott véleményem, hogy a jelző és a jelzett szó egybeírása bűncselekmény minden olyan esetben, amikor a szókapcsolatnak nincs állandósult, jól azonosítható, önálló jelentése. Köv.képp perui szivárványos boa, közép-amerikai néma csörgőkígyó (természetesen nem csörgő kígyó) stb. — P/c 2007. szeptember 25., 00:56 (CEST)

Csak ebben az esetben nem igazodunk a kétszáz esztendős binominális nómenklatúrához (ami feltett célja a magyar fajnevek újraírásának), ami szintén legalább akkora bűn. Ugyanezen okból szokás kettőbe választani barna medve, cigány réce és egyéb már önállósult izéket. Pasztilla 2007. szeptember 27., 11:34 (CEST)

Valóban. Nyelvérzékem azt diktálja, hogy a binomiális nomenklatúra magyartalan. Ezt jól érzékelhetjük, ha feltételezzük, hogy a csimpánzhoz hasonlóan a "barna medvéről" is kiderül, hogy két faj, és ebben a pillanatban máris "észak-kamcsatkai barnamedve" és "közönséges barnamedve" lesz belőle. Pláne izgalmas lesz a dolog, ha ez a másik faj már kihalt, és külön érdekes, ha a felfedezés után hal ki. Az a rendszer, amelyben más rendszertani egységek léte, illetve minősítése teszi függővé, hogy minek nevezünk, hogyan írunk valamit, mesterkélt, erőszakolt és indokol(hat)atlan. — P/c 2007. október 2., 06:17 (CEST)

Ultrák

Nem helyesírási kérdés, talán kicsit stilisztika, de talán ide illik. Lett egy Ultras nevű szócikkünk, ami most már Ultra csoportok néven fut, de nekem még mindig nem tetszik. A vitalapján már felmerült 1-2 javaslat, de nekem szerintem azok sem tökéletesek. Segítséget szeretnék kérni, találjunk ki valami frappáns nevet. Az ötleteket a vitalapra, légyszi! Köszönöm, Totya (vitæ) 2007. szeptember 30., 19:46 (CEST)

Senki? :-( --Totya (vitæ) 2007. október 17., 18:17 (CEST)

Ennek egész egyszerűen ultrák a magyar neve, elég régen meghonosodott ráadásul. Mindegy, hogy azt már sokszor használtuk sokmindenre. A lap címében lehet ultrák (futball). A szó hagyományai elég szépen fedik a fogalmat. – _kivBennó 2007. október 17., 18:41 (CEST)

Hidak elnevezése

A következő kérdéssel régóta vívódom, többször át- és visszajavítom a saját írásaimat miatta. Most már megkérdezem:

A külföldi hidak neveit hogyan kell magyar szövegben leírni? Mert lehetne, hogy mindig az eredeti nyelven, de szeretjük lefordítani legalább a híd szót. Viszont általában nem fordítom az olasz, francia, spanyol, portugál pont, ponte, puente, ponti szavakat. (Néhány példa található a készülő híd cikkemben: Hidak.)

Olyan is van, mikor az egészet lefordítottam, pl. Ponte Angelo-t Angyal hídnak, mert rosszul nézett ki Angelo hídnak. De akkor mindent le kéne fordítani, ami értelmes, pl. a Golden Gate Bridge-t is Arany Kapu hídnak! Erről viszont kevesen tudnák, hogy mi.

Olyankor, amikor pl. arab nyelvből van a híd neve, én csak angolul értem (olvasok róla). Pl. van egy King Bridge nevű híd. Nem hagyom meg így, mert magyar vagyok, meg mert amúgy is arabul kéne, ha idegen nyelven írnám. Lehetne, hogy lefordítom a Bridge szót és King hídnak hívom. De itt is kérdés marad, hogy miért pont angolul van az első szó, amikor nem angol nyelvterületen lévő hídról van szó. Tehát lefordítom Király hídnak (valójában a Király hídja lenne a leghelyesebb talán). De így nem vagyok következetes.

A magyar helyesírás és a wiki irányelvei alapján hogyan kellene általában leírni őket? Köszönettel: Samat 2007. október 1., 17:24 (CEST)

Általános szabály, hogy úgy kell hívni az adott hidat (tárgyat, embert, fogalmat stb.), ahogy az a magyar nyelvben leginkább elterjedt. Pl. a Golden Gate hidat nem kell lefordítani, de oda kell írni azt, hogy híd, mert mindenki így ismeri, viszont a Pont Neuf vagy a Pont du Gard után nyilván nem kell oda írni, míg a velencei Sóhajok hídját vagy a prágai Károly hidat meg teljesen magyarul. Nem ismert hidaknál szerintem a hagyd „külföldiül”, bár ebben kicsit bizonytalan vagyok. Ennek persze tökéletesen ellentmond a en:145th Street Bridge, amit én 145. utcai hídnak hívnék. :-) A King Bridge-nél vagy írd le a latin betűs átiratot (mint az Akasi Kaikjónál) vagy használd a máskor is alkalmazható vészkijáratot: zárójelben írd mögé a másik változatot. Tehát: Király híd (ide meg arabul, ill. az arab név latin betűs átírását). Ha nem tudod arabul, akkor szerintem ne írj oda semmit. A zárójel jó lehet máskor is: Ponte Angelo (Angyal híd). Mindez csak egy vélemény, mondjanak a többiek is valamit.

Ja, a legfontosabbat meg nem mondtam: ha az OH-ban benne van, akkor úgy. (a Pont du Gard benne van, így). ui2.: a japán neveknél figyelj a magyaros átírásra, tehát Akasi Kaikjó híd. --Totya (vitæ) 2007. október 1., 22:01 (CEST)

Köszönöm segítő válaszodat. Álláspontoddal teljesen egyetértek az Akashi Kaikyo (esetleg Akashi-Kaikyō) híd névalakjával kapcsolatos megjegyzéseden kívül. Csak azt furcsállom, hogy a Bridge szót minden esetben lefordítjuk hídnak, míg az azonos jelentésű/szerepű Pont-szerűeket általában meghagyjuk eredeti alakjukban. Mintha az egyik nyelvet jobban szeretnénk, mint a másikat. Samat 2007. október 2., 00:58 (CEST)

Nem feltétlenül kell lefordítani a bridge-t sem, ha az úgy terjed el a magyarban, pl. Tower Bridge. A japánban pedig egészen biztos vagyok :-) Ld. WP:ÁTÍR, WP:HELYES és WP:JAPÁN --Totya (vitæ) 2007. október 2., 01:06 (CEST)

Elolvastam a japán átirásra vonatkozó irányelveket, azokra az érveimre leírt cáfolatokat is, amiket erre írtam volna. Ennek ellenére, ha el is fogadom őket, mint szabályokat, egyet nem tudok velük érteni.

Az Akashi Kaikyo írásmód (ezek szerint helytelenül) teljesen meghonosodott nemcsak a nemzetközi, hanem a MAGYAR szakirodalomban is, míg az Akasi Kaikjo ismeretlen. Mint ahogy a magyar wikipedia is a Tokió elnevezést használja a Tokjo helyett (amiről még átirányítás sincs). Samat 2007. október 2., 11:54 (CEST)

Hogy magyarosítani kellene, az szerintem nem kérdés. A szakirodalmon kívül Magyarországon keveset lehetett találkozni a híddal, és mint nem latin betűs nyelvből származó (más alakban lényegében nem meghonosodott) név, helyesírásilag magyarosítandó. Egyébként a japánban nem igazán van kis- és nagybetű, meg egybe- és különírás se, ezért szerintem ilyen tekintetben is a magyar helyesírás volna érvényesítendő (az angollal szemben). Az Akasi-kaikjó magyarul elvileg Akasi-csatorna. Esetleg Akasi-csatorna hídja? :) Vagy az eredeti név jelentését feledve Akasi-kaikjó híd? – chery 信 2007. október 2., 12:16 (CEST)

Mi lenne, ha egy huszárvágással Akashi (Akasi???)-hídnak hívnánk a Duna-híd/Tisza-híd analógiára. Csak akkor, ha ez egyértelműen azonosítja. (Nem tudom, van-e még másik híd is azon a csatornán, de szerintem nincs. A közelben biztos nincs.) Samat 2007. október 2., 13:46 (CEST)

Az arab hidakhoz adalék: Két konkrét híd Bagdadbó: A Dzsumhuríja- (vagy Dzsamhuríja-) híd (= Köztársaság-híd) és az Arbatásh Tammúz-híd (= Július 14-e híd). Az arab szavak fonetikus átírási problémáján túl is: mi lenne ezeknek a neveknek a preferált írásmódja? Akela 2007. október 2., 13:19 (CEST)

A felsorolt bagdadi hidakban a "híd" szó elé szerintem nem kell kötőjel. Samat 2007. október 2., 13:46 (CEST)

A perzsa hidakhoz adalék (két konkrét híd Iránból): az "Alahverdi Khan híd" vagy "Allah-Verdi Khan híd" vagy "Si-o-se Pol híd" vagy "33 Pol híd" és a "Khaju híd" vagy "Khwaju híd" elfogadott írásmódjával kapcsolatosan is érdeklődöm. Samat 2007. október 2., 13:46 (CEST)

Hidak elnevezése 2

Mivel nem szeretném megszakítani az előző téma egyre izgalmasabb kibontakozását, a további kérdéseimet új cím alatt írom le.

Az előző téma alapján egy szó magyar leírását leginkább az dönti el, milyen alakban terjedt el a magyar nyelvben. De ki dönti el, milyen alakban terjedt el? Lehet A így hallott róla, B meg úgy. (Sajnos nincsen OH-m, hogy megnézzem, melyik szerepel benne, melyik nem.)

Aki úgy érzi, tudja a megoldást, kérem írja le a Landscape Arch, a Landscape ív vagy a Tájképív, illetve a Rainbow Bridge, a Rainbow híd vagy a Szivárvány híd alakok közül a helyeseket. Köszönöm: Samat 2007. október 2., 12:36 (CEST)

Melyik nevet használjuk a cikken belül?

A wikipédia egy enciklopédia szeretne lenni, ezért irányelvei szerint azt gyűjti egybe, ami már megbízható forrásokban fellelhető. Nem célja – a legyen mégoly helyes – új eredmények első publikációja. Ebből az is következik, hogy ha van rá jó forrás, de csakis akkor, minden névváltozatot fel kell vennünk a cikkbe és az átirányítások közé. Ezt az összes dokumentálható névváltozattal meg kell tennünk.

• Egy hiteles forrásból vehető névváltozat a származási ország mai hivatalos nyelvének fonetikailag hű tükrözése,
• egy vagy több, (feltehetően) dokumentálható névváltozat a mai köznyelvi használat,
• egy, esetleg ettől eltérő, de szintén hiteles forrásokkal alátámasztható névváltozat a mai szaknyelvi használat,
• egy, esetleg mindezektől eltérő, de szintén hiteles forrásból származó névváltozat az, amit az OH javasol,
• és még további névváltozatok is lehetnek dokumentálhatóak hiteles forrásból.

Nagyon jó ötletnek tartom, hogy az összes névváltozat feltüntetését egy egységes formában és feltűnő helyen tegyük.

A wikipédia azonban kénytelen egyet a források közül előnyben részesíteni, hiszen egyikük a szócikk címe lesz. Úgy állapodtunk meg, hogy az egyetlen olyan forrást, vesszük ehhez alapul, ami minden esetben a rendelkezésünkre áll, és ez az OH.

Számomra nyitott maradt a kérdés:

Szükséges-e, hogy a szócikk szövegében erre a névváltozatra szorítkozzunk? Vagy az is jó, ha egy másik változatot használunk a szövegben?

Karmela^posta 2007. október 2., 14:26 (CEST)

A kérdés ennél messzebbfutó: szükséges-e - és milyen eszközökkel - azt biztosítani, hogy egy adott nevet minden szócikkben úgyanúgy használjunk? (Akár van már róla önálló szócikk egy elsődlegesnek kiválasztott névvel, akár nincs még.) Miért állna meg ugyanis az egységesség igénye egy-egy szócikk határain? --MerciLessz ^BalhéLessz 2007. október 2., 14:54 (CEST)

Ha úgy döntünk, hogy nem szükséges az egész Wikipédiában úgyanúgy írni egy nevet, akkor viszont az a kérdés merül fel, hogy milyen elv alapján ragaszkodunk ehhez egy-egy szócikken belül? Vagy nem szükséges elv, elegendő a pillanatnyi akaratok feltérképezése szerinti ad hoc "normamegállapítás"?

Amit persze bármikor, bárki újra megkérdőjelezhet, mert milyen alapon gátoljuk meg benne, ha nem a korábban jöttek gátló határozatával? És így tovább, körbe-körbe... --MerciLessz ^BalhéLessz 2007. október 2., 15:02 (CEST)

Idegen nyelvű címek helyesírása

Alensha vitájáról áthozva a probléma. – _kivBennó 2007. október 3., 13:00 (CEST)

Kibontakozott egy vita ottan az illető nyelv helyesírásának követendése vagy mennyire követendése kérdésében, összefoglalnám a szerintemi normatív álláspontot, tekintettel a hagyományokra:

1. Irodalmi, zenei és egyéb műalkotások címe esetében az illető nyelv helyesírását szokjuk követni
2. Kivétel ez alól a könyvtári címleírás, ami a címben nem követi a nagybetűsítési gyakorlatot, hanem a magyart követi
3. Mi azonban nem vagyunk könyvtár, tehát inkább követni szokjuk az illető nyelv helyesírását
4. Az illető nyelv helyesírásában normaszegést bármely szerző felvállalhat, és ha ő vállalta, akkor azt illik követni, legfeljebb egy sic formájában jelezni, hogy ez azért röndhagyó
5. Utolsó eset, és itt ezzel van dolgunk, ha nem tudjuk eldönteni, hogy a normaszegés mögött vállalt mívészi kreativitás vagy nettó analfabétizmus van (esetleg nem lehet megállapítani a szerzői változatot), akkor szerintem célszerű az illető nyelv helyesírási normáit követni, tekintet nélkül a meg nem állapítható szerzői normaszegésre. A praktikum mindenképp ezt diktálná. – _kivBennó 2007. október 3., 13:00 (CEST)

Nem értek egyet, illetve kicsit borogatnám a pontok sorrendjét, a 4. mehetne az elsőbe: Irodalmi, zenei és egyéb műalkotások címe esetében az eredeti címet szokjuk követni, ami ellentmondhat az illető nyelv helyesírásának. Például a cum on feel the noize helyesírásilag nem jó, mert come és noise kellene, de nyilván senki nem akarja így írni. Tehát a fenti pontokban átírnám az „illető nyelv helyesírását” a „mű eredeti címé”re. Az egy más kérdés, hogy mi tekinthető eredeti címnek (borító, weblap), de az irányelv/szokás általános leírása az legyen, hogy az eredeti címet követjük...

...kivéve (és erről egy szó sem esett) ha van elterjedt magyar címe. Gondolom nyilvánvaló, hogy A nürnbergi mesterdalnokok így van jól, remélem senki nem akarja a Die Meistersinger von Nürnberg címet eröltetni.

Mindezeket általánosan értem, a SuMoFnOeViL vitába ezzel nem kívánnék beszállni, épp ezért az 5. ponttal most nem is foglalkoznék. --Totya (vitæ) 2007. október 3., 13:42 (CEST)

A vitaalapul szolgáló korrigált táblázat:

Cum on feel the noize	Ez a dal címe a slade szerint, amikor a dalokról listát csinál, a honlapján	Slade Bak 'Ome Page - Song index
Cum On Feel The Noize	Ez a dal címe a lemezborítón	en:Cum on Feel the Noize
Cum on Feel the Noize	Ez a cikk címe az angol wikipédiában és ez felel meg az angol hagyományoknak	en:Cum on Feel the Noize

Karmela^posta 2007. október 3., 19:37 (CEST)

Szerintem ez már lerágott csont. Az idegen nyelvű címek esetén az adott nyelv akadémiai helyesírási normáját kell követni és én így is teszem. Arról meg, hogy „az illető nyelv helyesírásában normaszegést bármely szerző felvállalhat” csak annyit, hogy – saját tapasztalataim szerint – itt korántsem arról szól a történet, hogy a szerző felvállalta a normaszegést, hanem mindinkább arról, hogy a tisztelt szerzőnek halvány lila gőze nincs a helyesírási szabályokról. Ez a spanyol nyelvű címeknél teljesen egyértelmű, amikor még az „és”-t is nagy betűvel írják. Szerintem ez ismét egy olyan téma, ahol nincs helye a vitának és a mérlegelésnek. Ha van egyértelmű szabály az adott nyelven, akkor azt kell alkalmazni. Egyetlen kivételt engednék meg: amennyiben valamilyen ötletes szójátékról van szó. – El Mexicano ^(taberna) 2007. október 3., 20:11 (CEST)

Azért nem egészen. Egyrészt nem árt tisztázni ezeket, amint a jelek mutatják, másrészt menetközben alakul ki a konszenzus és jönnek a jó ötletek, és derül ki, hogy mi működik és mi nem, harmadrészt le kell ezeket fektetni egy tisztességes útmutatóba. – _kivBennó 2007. október 3., 20:48 (CEST)

OK, nyilván vannak nem egyértelmű esetek. Pl. a spanyolban a Luz y Sombra és a Luz y sombra is helyes, de csak az ilyen rövid, csak főnevekből, vagy főnévből és melléknévből álló címeknél. Mert igazából nincs rá szabály. Sajnos az ő helyesírási normájuk is olyan, hogy meghatároz egyszer címeket általánosságban, és folyóiratcímeket külön, de filmcímekről, album- és dalcímekről külön nem szól semmi, vagyis ezeket a az általános szabályok szerint kell írni az én értelmezésem szerint, az pedig úgy szól, hogy csak az első szó nagy kezdőbetűs. – El Mexicano ^(taberna) 2007. október 3., 20:56 (CEST)

egyébként én attól vagyok kiakadva, amikor angol nyelvű címekben erőltetik a kisbetűs helyesírást, csak mert valami egy albumborítón csupa kisbetűvel van, pedig tisztán látszik, hogy csak tipográfiai okból van úgy a borítón. főleg japán énekesek számcímeinél fordul elő, már abbahagytam a javítgatásukat, mert mindig visszaírja valami analfabéta, pedig aki ismert már japánokat, az tudhatná, hogy azt az országot se az angol helyesírásuk tette nagyhatalommá. – Alensha ^üzi 2007. október 3., 20:24 (CEST)

Na a spanyolban meg a két tipikus példa a már említett mindenszótnagyvbetűvelkezdünkön kívül, amikor leírják, hogy CD’s meg DVD’s (mert angolul úgy van)... és ha ezt szóvátennéd valamelyiknek, halálosan vérig lenne sértődve, hogy neki ne magyarázd a saját nyelvének helyesírását, amikor ez úgy helytelen, ahogy van. A rövidítések többes számát ugyanis nem jelölik spanyolul, és pont az ilyen analfabéta szokások miatt tette közzé a RAE a DPD-t, amelyet állítom, hogy a 98%-uk nem látta soha (de még a DRAE-t sem)... sajnos ez mind az egy hülye 100(millió)-t csinál esete, és egyszerűen nem képesek fejlődni. :( (Múltkor pont megjegyezte nekem egy argentin – aki szokása szerint balra dőlő èkezetekkel ìr spanyolul –, hogy nem kell neki helyesírási órákat adni... hát lehet, hogy nem kell, de azzal sem volt tisztában, hogy az ékezet jobbra dől és nem balra.) – El Mexicano ^(taberna) 2007. október 3., 20:38 (CEST)

El Mexicano kedves megjegyzésére: van halvány lila gőzöm a témáról, az angol wiki cikke miatt írtam úgy, ahogy, további érvekért lásd Alensha vitalapját. Diaby 2007. október 3., 20:45 (CEST)

Én a mű eredeti szerzőjére gondoltam ezzel, nem rád. – El Mexicano ^(taberna) 2007. október 3., 20:56 (CEST)

Akkor bocs. Szerintem Roine Stolt csak nem olyan béna, hiába svéd és nem angol... Diaby 2007. október 3., 20:59 (CEST)

Az az igazság, hogy (személyes tapasztalat) a szerzőknek nem mindig erőssége a helyesírás, a spanyolajkúaknál pl. rengetegen még a saját nevüket nem tudják, hogy ékezettel kell-e írni, vagy sem... Én már nyelvészeti könyvben is véltem felfedezni ciki helyesírási hibát, amit egyetemi nyelvprofesszorok írtak (a legutóbbin ledöbbentem, amikor az extraño helyett leírta, hogy estraño, kicsit durva :)) – El Mexicano ^(taberna) 2007. október 3., 21:04 (CEST)

Beavatnál a különbségbe?:P Diaby 2007. október 3., 21:29 (CEST)

Hát annyi, hogy helyesen extraño, olyan szó nincs, hogy estraño (ez olyan, mintha az extra helyett esztrát írnál magyarul). – El Mexicano ^(taberna) 2007. október 3., 21:52 (CEST)

Akkor mi lesz szegény lemezzel? Marad a kis o, vagy változik naggyá? Diaby^{talk to me} 2007. október 4., 17:11 (CEST)

Nyíregyházai kistérség 2.

A legutóbbi archívumban látható a Nyíregyházi kistérség c. vitám. Ott azt ígértem, hogy Grétsy László fiától várok választ a kérdésre. Végre-valahára kiderült az igazság! A nyíregyházai ugyanúgy helyes, mint a nyíregyházi, de azért érdekes, hogy az ország keleti részén élő emberek még mindig a régebbi (nyíregyházi) írásmódot alkalmazzák, míg nyugatabbra már az újabb (nyíregyházai) az elterjedt.

nyugattól valszeg messzebb van Nyíregyháza, ezért nem tudják helyesen mondani :) – Alensha ^üzi 2007. október 3., 20:21 (CEST)

Hogyan írandó a HírTV, hírTV, HírTv, hírtévé?

Vagy a Hír a neve, a tévé meg a műfaja, vagy az is a nevéhez tartozik, mint a Magyar Televíziónál. De egyik esetben sem tudom, mi lenne a helyes írásmód. Szerintem az kizárható, ahogy a logóban van, kis- majd nagybetűvel: hírTV. Valószínűleg külön is kellene írni: Hír TV? Pendragon ★ 2007. október 4., 12:45 (CEST)

Amennyiben a csatorna hivatalos neve (és ez a legvalószínűbb) Hír Televízió, akkor Hír TV-nek kell írni. A Hír tulajdonnév, a betűszókat mindig csupa nagybetűvel írjuk, ezért TV. – El Mexicano ^(taberna) 2007. október 4., 12:57 (CEST)

Pont most nézem, ez a weboldalukon sem egyértelmű. A Magunkról oldalon a következő formák szerepelnek:

1. A Hír TV Magyarország első televíziós hírcsatornája.
2. Örömünkre szolgál, hogy bemutathatjuk Önnek a sikerrel működő hír Tv-t, Magyarország első, televíziós hírcsatornáját!
3. A Socio Balance közvélemény-kutatása szerint a HírTv-t naponta több mint egymillióan nézik.
4. HírTV: több mint egymillió néző naponta - Objektív hírek

Én a logóból kiindulva a HírTV rövidítést tartom helyesnek, viszont a teljes név (Hír Televízió) rövidítése Hír TV gyakori. VT 2007. október 4., 13:20 (CEST)

A teljes hivatalos neve: Hír Televízió Részvénytársaság. A társaság maga magát röviden Hír TV néven nevezi. Hogy ez bejegyzett rövid neve-e, az a cégbíróságon megtekinthető. Minden más: találgatás. --MerciLessz ^BalhéLessz 2007. október 4., 13:31 (CEST)

A helyesírás viszont nem találgatás, tehát Hír TV. – El Mexicano ^(taberna) 2007. október 4., 14:15 (CEST)

A cégnévhez a helyesírásnak semmi köze. Akármilyen agyalágyult, kifacsart nevet be lehet jegyeztetni; a cégnévszabályozás nagyjából Grin usernévhasználati felfogásán alapul: meglehetősen tág keretek között mindenki maga dönti el, hogy mit ír ki magára. Mi viszont nem játszhatjuk el az "ezt mi jobban tudjuk!" kisiskolás mondókát semmiféle olyan tulajdonnévvel kapcsolatban, aminek van hitelesen rögzített és általunk fellelhető formája. --MerciLessz ^BalhéLessz 2007. október 4., 14:23 (CEST)

Ez akkor igaz, ha azt a bejegyzett tulajdonnevet ismered ellenőrizhető forrásból. Viszont ha nem, úgy a helyesírás szabályait kell alkalmazni. – El Mexicano ^(taberna) 2007. október 4., 14:33 (CEST)

Ellenőrizhetetlen forrásokból nem dolgozunk... Ha fölmerül a gyanú, akkor nem a norma ráhúzása, hanem a nyomozás a gyógyszer. Óvatosan: nem hatóság, hanem információgyűjtő projekt vagyunk. --MerciLessz ^BalhéLessz 2007. október 4., 14:44 (CEST)

Nem erre klasszikus példa a Mammut, amit valójában egy m-mel kellene írni, de a bevásárlóközpontéban kettővel van? Rosszul írták, de cégnévként így kell írni. Pendragon ★ 2007. október 4., 14:39 (CEST)

Szerintem a Mammut megint más kategória. Az eredeti nyelven is két m-mel írják, valószínűleg ezt tükrözi a cégnév. De szerintem magyarul is két m-mel írták régen. – El Mexicano ^(taberna) 2007. október 4., 14:44 (CEST)

Bocs, Señor Mejicano, de a mamutnak melyik az eredeti nyelve? :)) --Burumbátor ^{Klub (szivar és konyak csak ismerősöknek)} 2007. október 4., 14:54 (CEST)

Mejicano??? Na megállj! :))) Ezért a mexikóiak megsértődnének :))) (Már Spanyolországban sem ajánlott j-vel írni). Egyébként: latin Mammuthus, óorosz маммот, mivel ebből ered a szó. – El Mexicano ^(taberna) 2007. október 4., 15:00 (CEST)

Ezt a jotát komolyan mondod? Igaz, én 32 éve kezdtem a spanyolt tanulni (és 27 éve fejeztem be :))) ), de akkor még Mejico volt az ország elnevezése... Más: egy latin és egy óorosz (és sima orosz is) verziót hozol. Engem CSAK az eredeti érdekelne: melyik az? --Burumbátor ^{[[User vita:Burumbátor|Hajnali Tudósklub} 2007. október 4., 15:10 (CEST)

Ez teljesen komoly. (Nem túl régi a szabály, de visszahozták az x-es írást. Írhatod persze j-vel is, de a RAE az x-et ajánlja. Ja, egyébként 3X = tres equis – s-re végződő másodéles, tehát többesben változatlan. ;)) Mamut: az eredeti a mammot az oroszból. – El Mexicano ^(taberna) 2007. október 4., 15:17 (CEST)

Tehát marad a Hír Tv mint a cég által rögzített tulajdonnévforma versus a második elemre a helyesírás szabályát alkalmazó Hír TV? Nem, a MerciLessz által megadott linken is Hír TV van. Happy End Kft. :-) Pendragon ★ 2007. október 4., 14:48 (CEST)

Már bocs, de megint nem tudom miről vitatkozunk: ezen a linken, amit MerciLessz betett, teljesen egyértelműen leírja, hogy Hír TV és nem Tv. – El Mexicano ^(taberna) 2007. október 4., 14:56 (CEST)

Valóban, a fent szereplő szerződésproforma linkben Hír TV szerepel, nem Hír Tv. Az egybeírt alak pedig a logó miatt terjed.--Korovioff 2007. október 4., 14:57 (CEST)

Akkor áttérhetünk a mamut-problematikára :-) Pendragon ★ 2007. október 4., 15:00 (CEST)

Ha jól emléxem, 1985-ig írtuk magyarul hosszú m-mel. Olyan helyeken, ahol megtehetem, én tüntetőleg most is így írom, és ippeg ezért rokonszenves nekem, hogy a Mammut szintén így írja (és szintén tüntetőleg). No de '85-ben(?) derék akadémikusaink úgy döntöttek, hogy a nyalv fejlődésének természetes iránya a rövidülés, és ezt kifejezendő rövid mássalhangzóval kell írni egy csomó olyan szót, amiben korábban hosszú volt (mint pl. ventillátor). Ez volt az a pillanat, amikor megutáltam az akadémiai helyesírást. — P/c 2007. október 4., 15:18 (CEST)

Atyám!! Akkor hát ezért járnak feketében az akadémikusok?! Meg ezér van kinn a fekete zászló. Mindent értek. :) – _kivBennó 2007. október 4., 17:13 (CEST)

Végül is van ebben valamiféle logika, mert az idegen szavakban lévő kettőzött mássalhangzókat magyarul általában röviden ejtjük. De hogy miért, ezt nem tudom. Egy biztos, hogy meglehetősen ritkán hallok olyat, aki pl. az allergia szót két l-lel ejtené, és én is röviden ejtem, és a ventillátort is. (Vajon véletlen, hogy az újlatin nyelvekben is lerövidültek a kettőzött mássalhangzók?) – El Mexicano ^(taberna) 2007. október 4., 15:29 (CEST)

És mivé züllenek így pl. ősi izlandi nyelvemlékeink?

http://5mp.eu/web.php?a=inffbt&o=MFOJRz7ZvV — P/c 2007. október 4., 17:30 (CEST)

A vonatkozó szócikket is át kéne nevezni meg a szövegekben javítani, ahol kell - márha a végleges konklúzió a „Hír TV” forma... --Vince ^blabla :-) 2007. október 4., 17:06 (CEST)

Hibás hivatkozás a helyesírásra

Elnézést, csak most vettem észre ezt a vitát. Látom, El Mexicano azt írta: „a betűszókat mindig csupa nagybetűvel írjuk”. Ez nem így van. Idézem az AkH.¹¹ 283. b)-t:

A közszói betűszók csupa kisbetűből állnak, mivel kis kezdőbetűs szavakat helyettesítenek: gmk (= gazdasági munkaközösség), tbc (= tuberkulózis), tmk (= tervszerű megelőző karbantartás), szb (= szakszervezeti bizottság), tsz (= termelőszövetkezet), tv (= televízió), vb (= végrehajtó bizottság) stb.

Az Index Korrektorblogjában is esett szó erről a fejlesztési részhozzájárulás kapcsán, ami nem FER, hanem csakis fer.

A tv ebben a formában szerepel a Magyar helyesírási szótárban és az OH.-ban is (tehát tv), valamint helyes a tévé írásmód is. Ha tulajdonnév lesz belőle, akkor értelemszerűen az első betűje lesz nagybetű, tehát Tv, ill. Tévé. Az eredeti televízió (tulajdonnévként Televízió) ezek mellett persze továbbra is él. – Hogy mennyire vesszük figyelembe a saját írásmódjukat, vagy mennyire nem, az más kérdés, de ezek a fentiek azok, amiket a szent magyar helyesírás alátámaszt. :)

Az, hogy a logóban nagy TV-ként írják, azért sem lehet érv, mert a hír szó kisbetűvel szerepel (noha ezt amúgy is mindenképp naggyal írjuk), tehát pusztán grafikai okai vannak ennek az írásmódnak. Amit inkább figyelembe vehetünk, az a cégnevük: Hír Televízió Rt. – Ha tehát nagyon zavar valakit a Hír Tv írásmód, javaslom helyette a Hír Televíziót (vö. Duna Televízió!), és a cikk első sorában megemlíthetjük, hogy önmagukra HírTV-ként hivatkoznak (nagy V-vel és legtöbbször egybeírva). Egyébként onnan látszik, hogy ez nem szándékos, tudatos eltérés, hogy az általános szerződési feltételeket is hibásan rövidítették: ÁSZF-ként hivatkoznak rá ászf helyett. Ádám ✉ 2007. október 10., 21:19 (CEST)

Az ÁSZF-et nagyon sok cég így írja, esetleg ÁSzF-nek[1], gondolom, hogy angol hatásra. --Hkoala ^vita 2007. október 10., 21:52 (CEST)

Az ÁSzF még rosszabb, mert az az AkH.¹¹ 8. és az AkH.¹¹ 283. a) pontnak is ellentmond. (A csupa nagybetűs forma jogi szakszövegben még talán védhető lehet.) De visszatérve a tv-hez, kíváncsi lennék, mire jutunk, lehet-e a cikk neve Hír Televízió. Ádám ✉ 2007. október 10., 22:22 (CEST)

Törpebolygók

Magyarul vagy idegenül? Törpebolygó Vita:Plútó (törpebolygó) --MerciLessz ^BalhéLessz 2007. október 10., 08:55 (CEST)

„Amit Isten egybekötött, azt ember szét ne válassza” analógiájára „ami egyszer meghonosodott [a nyelvben], azt ember vissza ne idegenesítse”. Függetlenül attól, hogy van-e valami akadémiai alátámasztása a törpebolygókról említett hivatkozásnak, a Plútó történetesen meghonosodott a magyarban az elmúlt nyolcvan év során, és akkor is magyar írásmódú (vagyis ékezetes) magyar, ha pár év múlva csillagközi porrá vagy éppen antianyaggá minősítik át.

Ettől független az Erisz írásmódja: ha találunk valami hiteles forrást ahhoz, hogy a törpebolyókat tényleg nem írjuk át, akkor az Erisz és a [[Düsznomia (hold)|] (mivel ezek még nem honosodtak meg) lehet Eris és Dysnomia. Ha nem, nem.

Ez nagyjából ugyanaz az eset, amiért a Pekinget nem írjuk Pejcsingnek vagy Beijingnek, még ha meg is állapodtunk róla, hogy a kínai neveknél az angolos átírást alkalmazzuk, mivel ez a szó konkrétan a magyar szókincs része lett ebben a formában. Ádám ✉ 2007. október 10., 21:33 (CEST)

Idegen nyelvű szövegek helyes idézése

Már régebben megfogalmazódott bennem ez a kérdés, és most fel is teszem, mert kíváncsi vagyok, van-e erre valami szabály. Ha én magyar szövegkörnyezetben egy idegen nyelvű szöveget idézek, akkor milyen idézőjelet kell használnom? A magyart („A” vagy »B«) vagy pedig amelyik az adott nyelven helyes ("angolszász", «latin»)? – El Mexicano ^(taberna) 2007. október 10., 20:13 (CEST)

Az eredeti szöveg ugyebár nem tartalmaz idézőjelet, hanem csak azért jelenik meg ez a jel a szöveg körül, mert a magyar szövegbe illeszted be, s ennek viszonylatában lesz belőle idézet – ennélfogva az idegen szöveget körülvevő idézőjeleknek mindenképpen a magyaros idézőjelet („a”) javaslom. (Az idegen nyelvben szokásos idézőjel csak akkor szerepeljen, ha esetleg ez az idézett szöveg is idéz valami mást.) Ádám ✉ 2007. október 10., 20:50 (CEST)

A logika nekem is ugyanezt mondja... köszi! – El Mexicano ^(taberna) 2007. október 10., 21:13 (CEST)

Szerintem ez esetben kicsit túlszimbolizáltátok a kérdést. Tipográfiai szempontból mindig a környezet dönt. Magyar kiadványban a magyar írásjelezési gyakorlatot követjük hosszabb idegen nyelvű idézetek esetén is, ha az idézőn belül újabb idéző következik, akkor is. Más kérdés, ha nyelvkönyvről van szó, vagy ha valamiért éppen azt szeretnénk demonstrálni, hogy az illető íráskultúrában hogy megy ez. Magyar környezetben édesmindegy, hogy zulukaffer, japán vagy akár halandzsa az idézet nyelve, a magyar írásjelhasználat az irányadó. Szerintem. :) – _kivBennó 2007. október 10., 21:39 (CEST)

Ez az elméleted már ott megbukik, hogy ha helyesen akarsz idézni egy hosszabb idegen nyelvű szöveget, akkor úgy kell idézni, ahogy az abban lévő írásjelek vannak. :) Most mondok még egy példát: a spanyolban akkor is a zárójelen/idézőjelen kívülre teszik a pontot, ha egy teljes mondat van köztük. Az angolban épp az ellenkezője: még akkor is belülre teszik, ha csak a mondat egy része (a vége) van zárójelben. – El Mexicano ^(taberna) 2007. október 10., 21:44 (CEST)

Épp ezt mondom, mákvirágszálam!! A magyar tipográfiai környezet tesz erre magasról. És ha jobban meggondolod, nincs is az az írásjel, amit ne tudnál a magyar megfelelőjével helyettesíteni. Lehet, hogy nem szép, ha elhagyod a spanyol fordított kérdőjelet, de nem szakad le a mennybolt. Ki van próbálva. :) – _kivBennó 2007. október 10., 22:01 (CEST)

Hát szerintem a spanyol fejreállított kérdő- és felkiáltójel sz.v.sz. nagy baromság, még ha a spanyolok oly büszkék erre az egyedi dologra, akkor is. (Erre azt találtam egyébként magyarázatnak, hogy sokszor csak a hanglejtésen múlik, hogy kérdés-e vagy nem, ezért a kérdés elejét is jelölni kell írásban, nehogy félreértsék... ezzel együtt hülyeségnek tartom, mert nemcsak a spanyolban van így, hanem rengeteg más nyelvben is, mégsem tesznek fejrállított írásjeleket a mondat közepére... na mindegy! :)) – El Mexicano ^(taberna) 2007. október 10., 22:09 (CEST)

Ellenzem. Nem tudom ésszel felérni, hogy egy olyan szövegre, amit idegenből idézünk, miért kéne ráerőszakolni a magyar tipográfiát csak azért, mert éppen magyar szövegkörnyezetben idézzük. Ádám ✉ 2007. október 10., 22:18 (CEST)

Ádám fiam, ez túl magas labda, most nem ütném le. :) Viszont! Mázlitok van, mert amennyire gyors vizsgálataim terjedtek, ezt a kérdést se helyesírási se tipográfiai útmutatók nem tárgyalják, tehát nyitva az út a saját wikis szabályozás előtt. :) – _kivBennó 2007. október 10., 22:20 (CEST)

Bennó mester, ne felejtsd el, hogy a 21. században élünk, ráadásul elektronikus lexikont szerkesztünk, az, hogy mi a nyomdatechnikai szokás (ami megmaradt „csak úgy” 50 évvel ezelőttről, miközben a technika már rég túlhaladt), itt abszolút irreleváns szerintem. :) Ez most pont olyan volt, mint amikor egy lap főszerkesztője (inkább nem minősítem, mit gondolok róla) megtiltotta a szerkesztőknek, hogy ékezethelyesen írják a spanyol neveket, ráadásul úgy, hogy semmiféle értelmes indokot nem tudott felhozni a döntésére. „Mert csak.” Biztos gondolta, hogy ő ilyet megtehet, mert ott virít az a két betű (dr.) a neve előtt. Én pedig az ilyet úgy vágnám ki onnan, ahol van, hogy a lába sem érné a földet :))))) – El Mexicano ^(taberna) 2007. október 10., 22:36 (CEST)

Ádám +1, ellenzem a magyar tipográfia alkalmazását idegen szövegekben, legalábbis a magam részéről nem tennék egy hosszabb idézetbe magyar (Alt+0150) gondolatjeleket a baromi hosszú, tapadó ánglius helyett, nem venném ki mondat elejéről és nem fordítanám meg a spanyol kérdőjelet stb., stb. És ha idézetben van idézet, azt is az eredeti nyelvi környezethez alkalmazkodva hagynám, ahogy csúnyán nézek mondjuk ékezetek eltávolításakor is. Pasztilla 2007. október 11., 08:16 (CEST)

Nibelung/niebelung

Megakadtam itt a Wagner-tetralógiában ezzel a problémával. Képes és hajlandó vagyok elfogadni, hogy szegény törpicsekeket nibelungoknak írjuk (bár gőzöm sincs, hogy miért tesszük, elvégre éppen hogy hosszú í van a kurta nép hosszú nevében), de az nagyon ellenemre volna, ha ezen az ideológiai alapon komoly költői és zeneművek jól bevált, évszázadok óta mexokott magyar címeit is átírnánk. Wagner tetralógiájának ugyanis az a magyar címe, hogy A Niebelung gyűrűje, az alapjául szolgáló eposz pedig a Niebelung-ének — teljesen függetlenül attől, hogy e művekben nibelungokat, niebelungokat vagy níbelungokat szerepeltetünk-e.

Kérem véleményeteket: P/c 2007. október 11., 09:43 (CEST)

Hozzászólás és minden további magyarázkodás helyett: de:Nibelungen, de:Nibelungen (Volk), de:Nibelungenlied, és Wagner műve: de:Der Ring des Nibelungen. Pasztilla 2007. október 11., 12:05 (CEST)

Sőt mi több, az eredeti műben is Niblungen és Nibelungen, azaz félő, hogy ezt az ie-t és az i hosszú ejtést nem a németek találták ki. Pasztilla 2007. október 11., 12:13 (CEST)

Utánanéztem volna, okosabb lettem volna.

Kösz: P/c 2007. október 11., 14:06 (CEST)

Ugyan, ne hamarkodd el az öndorongolást, mert én ugyan utánanéztem szőrmentén, de okosabb nem lettem, fogalmam nincs, honnan van a Niebelung, régebbi magyar nyelvű irodalomban pedig tényleg konzekvensen így van. Pasztilla 2007. október 11., 14:36 (CEST)

Este-i, Estei, Este vagy Este-Modenai hercegi család?

A következő passzusok lényegét, további véleménygyűjtés céljából idemásoltam user Vita:Bennó és user Vita:Akela lapokról:

A Habsburg-Lotharingiai Mária Erzsébet főhercegnő lapon tett javításod okán: Biztos vagy Te ebben? Komolyan, nem ártana egy általános, alátámasztott és valamelyest elfogadott megoldás, mert lesz belőlük még sok! Az Este-i (Estei)-re hivatkozva még jöhet a Sforza-i, Gonzagai is... Akela 2007. október 9., 19:23 (CEST)

Megjegyzés:

Ez speciel meglehetős tisztasággal le van fektetve számos helyen, és bár olyan változatos tud lenni, mint egy Schönberg-zongoradarab, viszonylag jól tájékozódom benne. Melyik része nem egyértelmű neked? Az alapelvek a következők:

1. Az egytagú helynevekhez szorosan illesztjük az i-t, kivéve ha a magyarban szokatlan hangcsoportot jelölő betűk vannak e legvégén, vagy néma betű, és kicsi lesz: artois-i (raggal: Charles Magne-t), de vichyi és canterburyi (mert az y nem szokatlan hangcsoportot jelöl). Bizonyos hangcsoportot jelölő betűk kivételt képeznek (-ae, -ou, -ee például) mindig szorosan kötődik: Anjout, Tennesseet stb.
2. A nem egytagú és idegen nevek komplette kiskötőződnek és maradnak nagy, a szóvégi rövid magánhangzó viszont nyúlik: San Franciscó-i stb.

Ez csak egy hevenyészett lista, vagy nem erre gondoltál? – _kivBennó 2007. október 9., 19:30 (CEST)

Csakhogy itt (szerintem) nem az este-i templomról, és nem is egy Este-i (azaz Pádova-közeli városból való) famíliáról vagyon a szó, hanem az Este nevezetű hercegi családról, akik Ferrarában és Modenában uralkodtak. Az újkoriakat Este-Modenai néven is emlegették. Ugyanolyan családnév, mint a Sforza, Gonzaga, akikhez soha nem teszünk -i képzőt!!! (Könnyű a Mediciekkel és Viscontiakkal, ott szőnyeg alá söpörhető a probléma).
Komoly volt ám az én kérdésem: NÉV-ELŐTAGKÉNT KELL-E IDE AZ -i? A következő kérdés majd akkor jön, ha az derülne ki, hogy KELL, akkor majd eldöntendő, hogy KÖTŐJELLEL-E AVAGY EGYBE-E?
Szilárd meggyőződésem, hogy a helyes névforma simán Este Mária Beatrix lenne, lásd még Wittelsbach Zsófia, Habsburg József, Bourbon Lajos, és nem Habsburg-i, Bourboni, stb. A Habsburg ráadásul még éppenhogy egy város, tehát a „Habsburgi” még méltányolható is lenne... Szerintem az Este alakot csakis azért nem használja a jó magyar irodalom, mert alakja azonos a magyar „este” szóval, és az ojjjan furcsa. Szóval van valami írott támpontunk ennek at Este(-i) családnak, Este(i)-háznak, az Este(-i) vagy Este-Modenai Ferdinándnak helyes magyar írásmódjára? Ez megérne némi utánajárást. Akela 2007. október 9., 19:55 (CEST)

Ja hogy most jövök rá, hogy neked a névforma a baj. Erről Mathaekoll. már felvetett valamit, szerintem kezdjünk új körbe a helyesírási KFen. :) – _kivBennó 2007. október 9., 19:32 (CEST).

Megtettem, és kérem T. hozzáértők állásfoglalását Este, Este-i, Estei, Este-Modenai (hercegekre) kialakítandó helyes névforma tekintetében. (Valahol van egy vitalap, ahol a nemesi nevek névformáiról összefoglaló megbeszélés folyt (folyik), de nem találom). Esetleg tegyétek át oda, mert odaillik. Köszönöm! Akela 2007. október 11., 14:41 (CEST)

Nézegettem itthoni, 1980 és 2000 közötti kiadású könyvekben, és látok Este és Estei alakot is szép számmal (kötőjel nélkül, helyesen), de én ez utóbbiban sem találok semmi kivetnivalót, tekintettel arra, hogy a fent elhangzottakkal ellentétben egy Este nevezetű városka volt eleinte a székhelyük és itáliai eredetiben is d’Este a névtagjuk, ami megint csak az Estei alakot támogatja magyar szövegben, különösen Beatrix és Hippolit esetében. A modenaiak nevét úgy találtam, a Magyar nagylexikonban, hogy Habsburg–Estei ág, vagyis Modena nem része a névnek. Pasztilla 2007. október 12., 07:31 (CEST)

Kis kiegészítésként a fenti analógiákra: Habsburg egy kastély neve és a család neve nem von Habsburg, de ellenben von Habsburg-Lothringen, ami ugye magyarban máris Habsburg-Lotharingiai, ahogy a d’Este Estei. Pasztilla 2007. október 12., 07:38 (CEST)

Az Estei-vel és Habsburg-Estei-vel kapcsolatban leírtak jónak tűnnek, sztem menjünk ezen az úton. Akela 2007. október 12., 10:59 (CEST)

Utsó kérdés: Magának a famíliának a megnevezése „Este-ház”, vagy „Estei-ház” legyen? Itt én magam inkább az „Este-ház” felé hajlanék. Akela 2007. október 12., 12:34 (CEST)

Thurn und Taxis hercege(i) : Névhasználat: magyar vagy német?

Első változata Albert Thurn und Taxis hercege, átnevezés után jelenleg I. Albert von Thurn und Taxis a szócikk címe. (Eredeti németben de:Albert I. von Thurn und Taxis). Mi a szokás ilyen nevek magyar átírásában. Lehetne magyarul I. Albert, Thurn und Taxis hercege vagy még inkább Albert, Thurn und Taxis I. hercege, vagy lehet teljesen németül Albert I. von Thurn und Taxis. Van-é erre szabály, szokás, szokvány? [Rövidített másolat a Vita:I. Albert von Thurn und Taxis lapról, véleménygyűjtés céljából].Akela 2007. október 11., 19:41 (CEST)

Tulajdonképpen miért rossz így? Ha már itt tartunk, a magyaros névbe kéne egy vessző meg egy I., hogy helyes legyen. Namármost a jóembert Albert von Thurn und Taxisnak (Alberto della Torre e Tasso, ahogy nyáron Duinóban láttam :) ) hívták, ugye? Ebben a minőségben pedig az első volt, ugye? Akkor hát első, avagy I. Albert von Thurn und Taxisról van szó. Mint I. Apafi Mihály vagy II. Rákóczi György. (I. Thurn und Taxis-i Albert, ha tetszik, de magyarítani meg elvileg nem szeretünk, volt is erről feljebb valamikor vita, majd a Bennó megkeresi, mert ő volt akkor is az egyik aktív résztvevő, és amúgy is szeret ásatag dolgokkal bíbelődni.) --al-Mathae Vita 2007. október 11., 20:14 (CEST)

aszisztens

OH elő: megkurtult már, vagy csak a következő kiadásra fog beérni a folyamat? :)

Amúgy meg talán célszerű lenne egy OH-gyorssegély allapot nyitnunk, ami a "Kért cikkek" analógiájára működhetne, csak valamivel fürgébben. Hajtóanyagául pedig a DD által fölajánlott köteteket javasolnám. Aki kapja - forgassa! (Lásd még: hejesirási wikiaszisztens, globális közjavak, pozitív externáliák ) :)--MerciLessz ^BalhéLessz 2007. október 12., 12:54 (CEST)

Jelenleg két sz-szel íródik. Ádám ✉ 2007. október 13., 11:18 (CEST)

Kösssz, amigosssz... --MerciLessz ^BalhéLessz 2007. október 13., 11:34 (CEST)

szakjára

Magyarul két formában is elterjedt a birtokragozás: szakára, szakjára. Van-e a két forma között szabályzattal alátámaszható "nyelvhelyességi" különbség? Ha nincs, jelez-e társadalmi helyzethez, képzettséghez kötődő nyelvhasználati szokást? --MerciLessz ^BalhéLessz 2007. október 13., 09:44 (CEST)

Ennél a végződésnél széles körű a váltakozás; ahol mindkettő lehetséges, ott a hagyományosabb a j nélküli, az újabb a j-s, illetve néhol jelentéskülönbséget hordoz. Nyelvhelyességi irányelvről nem tudok, csak Nádasdy egy cikke van kéznél. Ádám ✉ 2007. október 13., 11:56 (CEST)

Köszi, a Nádasdy érdekes, de sajnos ő sem taglalja a "rétegelőfordulást", csak az "összmagyart". Nekem azért tűnik fel, mert a Déldunántúlon bizony elég gyakran hallani kettős lágyat (Mi bajja? Sok a hájja! stb.), és ez a kettőslágy mintha kéz a kézben járna a j-alak általánosabb használatával is. (Mindezt persze csak cigányfülre mondom, de elég régóta hallgatom a nótát..:) --MerciLessz ^BalhéLessz 2007. október 13., 12:11 (CEST)