Wikipédia-vita:Földrajzműhely/Archívum 1

Üdv!

Üdv és gratulálok! Csak kár, hogy ide dugtad a tervezetet, már szinte kész, akár el is lehetne kezdeni! Néha én is be-benéznék ide. További sok sikert:– Petej ^vita 2010. szeptember 25., 22:40 (CEST)

Tagok

Itt válaszolnék mindenkinek, aki aggódik: csak azért lenne jó tudni, hogy ki járőr, ki admin, stb., hogy tudjuk, hogy műhelyen belül van-e olyan személy (és hány), akire lehet számítani a megjelölés terén, vagy meg lehet rá kérni. – Hujber Tünde ^vita 2010. december 13., 10:58 (CET)

Eldöntendő kérdések véleményezése

A szakasz alján történjen, vagy az egyes pontok után közvetlenül? Vagy külön alcím alatt? Igen/nem elegendő, vagy az indoklás kötelező? Föld-lét ^vita 2010. december 13., 17:06 (CET)

Legyen az egyes pontok után közvetlenül, behúzással (kettősponttal kezdve). Több helyen kell javasolni valamit, tehát nem elég az igen/nem, amúgy meg értelemszerűen kell válaszolni. – Hujber Tünde ^vita 2010. december 13., 19:08 (CET)

Panoráma-útikönyv sorozat

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Sziasztok! Sikerült összegyűjtenem a Panoráma-útikönyv sorozat szinte összes részét. Ha valakit ezekből érdekel valami szóljon!– Bahusz ^vita 2010. december 22., 11:37 (CET)

Mi történik, ha érdekel valamelyik? Elküldöd postán? A viccet félretéve, ez nagyon jó hír! Esetleg tudnál írni róla listát a források közé? Szerzővel, kiadás évével és ISBN számmal? Ha túl sok, lehet allap is a Földrajzműhelyen belül.– Hujber Tünde ^vita 2010. december 22., 21:12 (CET)

Akkor létrehozhatok a listának egy allapot? – Einstein2 ^{ide írj} 2011. január 6., 16:58 (CET)

Postán :) hmmm... nem is rossz ötlet! Ugyanis pont erre gondoltam: fényképezőgép - PC-re feltöltés - abbyy finereader alkalmazása - levélben elküldeni. És az illető már fel is használhatja. Persze ezt nem a kis falvakról szóló, néhány soros írásoknál. Egy-egy nagyobb településről 10-15 oldal is van, forrásnak kitűnő. Nekem ezeket feldolgozni nem nagyon van időm, sajnos, de akit érdekel, annak elküldöm. A kért listát elkészítem.– Bahusz ^vita 2010. december 22., 21:34 (CET)

	Réti György: Albánia, Panoráma Kiadó, Budapest, 1991. ISBN 963 243 3890
	Balázs Dénes: Ausztrália, Új-Zéland, Óceánia, Panoráma Kiadó, Budapest, 1981. ISBN 963 243 103 0
	Balázs Dénes: Argentína, Uruguay, Panoráma Kiadó, Budapest, 1988. ISBN 963 243 142 1
	Pethő Tibor, Szombathy Viktor: Ausztria, Panoráma Kiadó, Budapest, 1969. Pethő Tibor, Szombathy Viktor: Ausztria, Panoráma Kiadó, Budapest, 1971. Pethő Tibor, Szombathy Viktor: Ausztria, Panoráma Kiadó, Budapest, 1975. Pethő Tibor, Szombathy Viktor: Ausztria, Panoráma Kiadó, Budapest, 1978. Pethő Tibor, Szombathy Viktor: Ausztria, Panoráma Kiadó, Budapest, 1982. ISBN 963 243 265 7 Pethő Tibor, Szombathy Viktor: Ausztria, Panoráma Kiadó, Budapest, 1983. ISBN 963 243 265 7 Szabó György: Ausztria, Panoráma Kiadó, Budapest, 1993. ISBN 963 243 731 4
	Pálfy József: Benelux államok, Panoráma Kiadó, Budapest, 1972. Pálfy József: Benelux államok, Panoráma Kiadó, Budapest, 1980. ISBN 962243 184 7
	Bede Béla, Lempert Márta: Brazília, Panoráma Kiadó, Budapest, 1983. ISBN 963 243 225 8 Bede Béla, Lempert Márta: Brazília, Panoráma Kiadó, Budapest, 1997. ISBN 963 242 786 1
	Bács Gyula: Bulgária, Panoráma Kiadó, Budapest, 1970. Bács Gyula: Bulgária, Panoráma Kiadó, Budapest, 1976. ISBN 963 243 074 3 Bács Gyula: Bulgária, Panoráma Kiadó, Budapest, 1981. ISBN 963 243 213 4 Bács Gyula: Bulgária, Panoráma Kiadó, Budapest, 1987. ISBN 963 243 3475
	Wellner István: Ciprus, Panoráma Kiadó, Budapest, 1988. Forgács András: Ciprus, Panoráma Kiadó, Budapest, 1999. ISBN 963 243 821 3
	Szombathy Viktor: Csehszlovákia, Panoráma Kiadó, Budapest, 1973. Szombathy Viktor: Csehszlovákia, Panoráma Kiadó, Budapest, 1976. ISBN 963 243 076 X Szombathy Viktor: Csehszlovákia, Panoráma Kiadó, Budapest, 1981. ISBN 963 243 076 x
	Lindner László: Dánia, Panoráma Kiadó, Budapest, 1984. ISBN 963 243 275 4 Lindner László: Dánia, Panoráma Kiadó, Budapest, 1985. ISBN 963 243 275 4
	Szabó R. Jenő: Egyiptom, Panoráma Kiadó, Budapest, 1979. ISBN 963 243 098 0 Randé Jenő: Egyiptom, Panoráma Kiadó, Budapest, 1997. ISBN 963 243 847 7
	Kis Csaba: Európai miniállamok, Panoráma Kiadó, Budapest, 1985. ISBN 963 243 114 6
	Szíj Enikő: Finnország, Panoráma Kiadó, Budapest, 1979. ISBN 963 243 111 1
	Pálfy József: Franciaország, Panoráma Kiadó, Budapest, 1967. Pálfy József: Franciaország, Panoráma Kiadó, Budapest, 1978. ISBN 963 243 010 7 Pálfy József: Franciaország, Panoráma Kiadó, Budapest, 1982. ISBN 962 238 238 X Kis Csaba: Franciaország, Panoráma Kiadó, Budapest, 1995. ISBN 963 243 829 9
	Forgács András, Szabó Miklós: Görögország, Panoráma Kiadó, Budapest, 1976. ISBN 963 243 022 x Forgács András, Szabó Miklós: Görögország, Panoráma Kiadó, Budapest, 1977. ISBN 963 243 022 X Forgács András, Szabó Miklós: Görögország, Panoráma Kiadó, Budapest, 1979. Forgács András, Szabó Miklós: Görögország, Panoráma Kiadó, Budapest, 199?. ISBN 963 243 787 x
	Moldoványi Ákos: Hollandiai utazások, Panoráma Kiadó, Budapest, 2004. ISBN 963 243 885 X
	Kalmár György és társai: India, Panoráma Kiadó, Budapest, 1976. ISBN 963 243 036 0
	Goren Tamás: Izrael, Panoráma Kiadó, Budapest, 1988. ISBN 963 243 358 0 Goren Tamás: Izrael, Panoráma Kiadó, Budapest, 1996. ISBN 963 243 837 X
	Verzál István: Írország, Panoráma Kiadó, Budapest, 1987. ISBN 963 243 339 4
	Szentirmai József: Japán, Panoráma Kiadó, Budapest, 1975. ISBN 963 243 023 9 Szentirmai József: Japán, Panoráma Kiadó, Budapest, 1982. ISBN 963 243 247 9 Szentirmai József: Japán, Panoráma Kiadó, Budapest, 200?. ISBN 963 243 913 9
	Bács Gyula: Jugoszlávia, Panoráma Kiadó, Budapest, 1968. Bács Gyula: Jugoszlávia, Panoráma Kiadó, Budapest, 1970. ISBN 963 243 118 9 Bács Gyula: Jugoszlávia, Panoráma Kiadó, Budapest, 1977. ISBN 963 243 118 9 Bács Gyula: Jugoszlávia, Panoráma Kiadó, Budapest, 1983.
	Fehérdy Iván - Dukay Tóth Romola: Kanada, Panoráma Kiadó, Budapest, 1985. ISBN 963 243 092 1
	Polonyi Péter: Kína, Panoráma Kiadó, Budapest, 1986. ISBN 963 243 256 8
Közép-Amerika	Balázs Dénes: Közép-Amerika és a Nyugat-Indiai-szigetek, Panoráma Kiadó, Budapest, 1986. ISBN 963 243 236 3
	Bács Gyula: Lengyelország, Panoráma Kiadó, Budapest, 1974. ISBN 963 243 001 8  ?: Lengyelország, Panoráma Kiadó, Budapest, 1980. ISBN 963 243 188 x
	Kuzmányi István: Litvánia, Panoráma Kiadó, Budapest, 2009. ISBN 978 963 243 947 1
	?: Magyarország, Panoráma Kiadó, Budapest, 1967.  ?: Magyarország, Panoráma Kiadó, Budapest, 1968.  ?: Magyarország, Panoráma Kiadó, Budapest, 1975. ISBN 963 243 140 5  ?: Magyarország, Panoráma Kiadó, Budapest, 1978. ISBN 963 243 140 5  ?: Magyarország, Panoráma Kiadó, Budapest, 1982. ISBN 963 243 241 x  ?: Magyarország, Panoráma Kiadó, Budapest, 1990. ISBN 963 243 3661 Czellár Katalin, Somorjai Ferenc: Magyarország, Panoráma Kiadó, Budapest, 1996. ISBN 963 243 7616
	Viczenik Dénes: Mexikó, Panoráma Kiadó, Budapest, 1985. ISBN 963 243 208 8 Viczenik Dénes: Mexikó, Panoráma Kiadó, Budapest, 2000. ISBN 963 243 798 5
	Sebestyén Árpád: Montenegró, Panoráma Kiadó, Budapest,
	Moldoványi Ákos: Málta, Panoráma Kiadó, Budapest, 1989. ISBN 963 243 364 5 Moldoványi Ákos: Málta, Panoráma Kiadó, Budapest, 2004. ISBN 963 243 886 8
	Szabó R. Jenő: Nagy-Britannia és Észak-Írország, Panoráma Kiadó, Budapest, 1970. Szabó R. Jenő: Nagy-Britannia és Észak-Írország, Panoráma Kiadó, Budapest, 1972. Szabó R. Jenő: Nagy-Britannia és Észak-Írország, Panoráma Kiadó, Budapest, 1976. Szabó R. Jenő: Nagy-Britannia és Észak-Írország, Panoráma Kiadó, Budapest, 1981. ISBN 963 243 209 6 Randé Jenő: Nagy-Britannia és Észak-Írország, Panoráma Kiadó, Budapest, 1996. ISBN 963 243 804 3 Randé Jenő: Nagy-Britannia és Észak-Írország, Panoráma Kiadó, Budapest, 2005. ISBN 963 243 912 0
	Lindner László: Német Demokratikus Köztársaság, Panoráma Kiadó, Budapest, 1971. Lindner László: Német Demokratikus Köztársaság, Panoráma Kiadó, Budapest, 1981. ISBN 962 243 215 0
	Simoné Avarosy Éva: Német Szövetségi Köztársaság, Panoráma Kiadó, Budapest, 1980. ISBN 963 243 025 5 Simoné Avarosy Éva: Német Szövetségi Köztársaság, Panoráma Kiadó, Budapest, 1986. ISBN 963 243 257 6
	Szentirmai József: Németország, Panoráma Kiadó, Budapest, 1993. ISBN 963 243 658 X
	Fajth Tibor: Itália, Panoráma Kiadó, Budapest, 1965. Fajth Tibor: Itália, Panoráma Kiadó, Budapest, 1966. Dombi József, Fajth Tibor: Itália, Panoráma Kiadó, Budapest, 1969. Fajth Tibor: Itália, Panoráma Kiadó, Budapest, 1973. Dombi József, Fajth Tibor: Itália, Panoráma Kiadó, Budapest, 1978. ISBN 963 243 119 7 Dombi József, Fajth Tibor: Itália, Panoráma Kiadó, Budapest, 1980. ISBN 963 243 119 7
	Verzár István: Portugália, Panoráma Kiadó, Budapest, 1984. ISBN 963 243 272 X
	Szabó József: Románia, Panoráma Kiadó, Budapest, 1971. ISBN 963 243 068 9 Szabó József: Románia, Panoráma Kiadó, Budapest, 1975.  ?: Románia, Panoráma Kiadó, Budapest, 1980. ISBN 963 243 172 3
	Eugen Fodor: Skandinávia, Panoráma Kiadó, Budapest, 1968. Eugen Fodor: Skandinávia, Panoráma Kiadó, Budapest, 1973. ISBN 963 243 100 6
	Doromby Endre: Spanyolország, Panoráma Kiadó, Budapest, 1976. ISBN 963 243 019 0 Doromby Endre: Spanyolország, Panoráma Kiadó, Budapest, 1982. ISBN 963 243 212 6 Szentirmai József: Spanyolország, Panoráma Kiadó, Budapest, 1995. ISBN 963 243 660 1
	Balás Péter, Szűcs-Balás Vera: Srí Lanka, Panoráma Kiadó, Budapest, 2008. ISBN 978 963 243 943 3
	Fajth Tibor: Svájc, Panoráma Kiadó, Budapest, 1973. ISBN 963 243 083 2 Fajth Tibor: Svájc, Panoráma Kiadó, Budapest, 1980. ISBN 963 253 187 1 Fajth Tibor: Svájc, Panoráma Kiadó, Budapest, 1987. ISBN 963 243 333 5
	Gyöngyösi Imre: Szingapúr, Panoráma Kiadó, Budapest, 2006. ISBN 963 243 883 3
	Bakcsi György: Szovjetunió, Panoráma Kiadó, Budapest, 1970. Bakcsi György: Szovjetunió, Panoráma Kiadó, Budapest, 1974. ISBN 963 243 162 6
	Kubassek János: Thaiföld, Panoráma Kiadó, Budapest, 2010.
	Békési B. István: Törökország, Panoráma Kiadó, Budapest, 1983. ISBN 963 243 150 2
	Makó Bálint: Tunézia, Panoráma Kiadó, Budapest, 1996. ISBN 963 2420 132 4
	Kis Csaba: Amerikai Egyesült Államok, Panoráma Kiadó, Budapest, 1976. ISBN 963 243 018 2 Kis Csaba: Amerikai Egyesült Államok, Panoráma Kiadó, Budapest, 1982. ISBN 963 243 243 6 Kis Csaba: Amerikai Egyesült Államok, Panoráma Kiadó, Budapest, 1994. ISBN 963 243 649 0

Nem gondoltam, hogy ennyi van, és a lista még nem is teljes :( . De a lényeg itt van.– Bahusz ^vita 2010. december 23., 00:39 (CET)

Ó, ez csodálatos lista, én lehet, hogy majd kérek belőle! Köszi! – Hujber Tünde ^vita 2011. január 6., 15:37 (CET)

Eldöntendő kérdések

A műhelylapról áthozva

---

El kell dönteni, hogy

• ... kell-e nevezetességi irányelv? Az enwikin nincs, csupán egy esszé, ami azt taglalja, hogy minden olyan földrajzi hely nevezetes, aminek van neve. Tartsuk-e mi is ehhez magunkat?

Szerintem nem kell külön nevezetességi irányelv. L András^pankuš→ 2010. december 13., 19:22 (CET)

Szerintem tartsuk. Föld-lét ^vita 2010. december 13., 20:21 (CET)

Szerintem is elég — P/c ^vita 2010. december 14., 01:10 (CET)

+1. – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. december 14., 04:51 (CET)

Nem kell külön, az angolhoz képest annyi kiegészítéssel, hogy különleges névtelen helyek is nevezetesek (pl. Európa legkeletibb pontja). – Einstein2 ^{ide írj} 2010. december 14., 14:29 (CET)

• ... kötelezőek legyenek-e az infoboxok azokban a cikkekben, amikhez van infobox? Pl. tavak, hegyek, gleccserek, folyók, stb. Én támogatom, hogy legyen kötelező az infobox.

Mint épp nemrég fejtettem ki valamelyik KF-en: én magam mindig használok infoboxot, de ezt döntse el az, aki a cikket készíti. Az infoboxot bármikor, bárki pótolhatja, ha ingerenciája van rá. L András^pankuš→ 2010. december 13., 19:22 (CET)

Mindenképpen legyen nagyon ajánlott, de pl. a kezdők fejét se harapjuk le, ha elsőre ez nem megy nekik. Föld-lét ^vita 2010. december 13., 20:21 (CET)

Mindenképpen legyen nagyon ajánlott, de én pl. idáig csak a települést használtam, mert a többiről azt se tudtam, hogy vannak (semmi érzékem a formalitásokhoz, így aztán nem is érdekelnek). Most, hogy itt összegyűjtötted őket, majd használgatom — és gondolom, lehetnek ezzel így mások is — – P/c ^vita 2010. december 14., 01:10 (CET)

Igen, ezek egyféle "executive summary"-ként fungálnak, jó ha ott vannak. – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. december 14., 04:51 (CET)

Szerintem igen, az infoboxok beváltak, hasznos rövid információforrások. – Einstein2 ^{ide írj} 2010. december 14., 14:29 (CET)

• ... minden település cikke a földrajz-műhely hatáskörébe tartozzon, vagy csak a fővárosoké és a nagyobb településekéi?

A településföldrajz a földrajz része. Tehát: igen, mindegyik. L András^pankuš→ 2010. december 13., 19:22 (CET)

Ez nehéz kérdés. Alapból igen. Föld-lét ^vita 2010. december 13., 20:21 (CET)

Mindegyik — P/c ^vita 2010. december 14., 01:10 (CET)

Mind. – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. december 14., 04:51 (CET)

Minden település idetartozik. – Einstein2 ^{ide írj} 2010. december 14., 14:29 (CET)

• ... kitegyük-e minden földrajzos cikkre a földrajz-portál sablonját (azaz például az összes létező településére)?

Miért ne? L András^pankuš→ 2010. december 13., 19:22 (CET)

Igen. Föld-lét ^vita 2010. december 13., 20:21 (CET)

Igen — P/c ^vita 2010. december 14., 01:10 (CET)

Igen, folyamatosan. – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. december 14., 04:51 (CET)

Igen. – Einstein2 ^{ide írj} 2010. december 14., 14:29 (CET)

• ... mi legyen az "űrföldrajzzal"? Hold, Mars, bolygók, csillagok, kisbolygók, galaxisok, stb.?

Az csillagászat, saját műhellyel. L András^pankuš→ 2010. december 13., 19:22 (CET)

Alapból igen, amúgy nem feltétlenül. Nem tudom pl. a Hold felszínének leírása a csillagászathoz vagy a földrajzhoz áll közelebb. Föld-lét ^vita 2010. december 13., 20:21 (CET)

Nehéz kérdés... Egy meghatározás szerint a földrajz tárgya (a földrajzi burok része) mindaz, ami az emberiség környezetét jelenti, legtágabb értelemben az egész világegyetem... Praktikusan azonban azért javaslom a földrajz terrénumának az űrföldrajzot, mert egy sajátos tudomány, az összehasonlító planetológia vizsgálja; ezt pedig - részben földrajzosok művelik. Legalábbis a dupla kategorizálás, műhelyezés lenne elfogadható számomra. – Petej ^vita 2010. december 14., 00:22 (CET)

Csak ha azok felszínén az analógia elve alapján értelmezendő földrajzi jelenségek figyelhetők meg (tehát galaxis semmiképpen, kisbolygó sem, a Hold részben (vulkánosság, felszíni mállás), a Mars már jóval inkább) — P/c ^vita 2010. december 14., 01:10 (CET)

Partnerséget hoznék létre a csillagászat műhellyel, és velük kellene megállapodni a torta elosztásáról. Akkor is áttévedhetünk még egymás területére, de a sértődés, esetleges félreértés így elkerülhető. – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. december 14., 04:51 (CET)

Az más tál tészta, más érdeklődési kör, más szerkesztőkkel, más műhellyel. Esetleg közre lehetne működni velük azoknál a szócikkeknél, amelyek mindkét témához tartoznak. – Einstein2 ^{ide írj} 2010. december 14., 14:29 (CET)

• ... sok a probléma egyes földrajzi nevek (helyes)írásával, emiatt sok a piros link a cikkekben. Mi legyen az etalon? Az OH-ban sincs benne minden. Jó lesz a Cartographia mindenkori legfrissebb világatlasza? Jelenleg a 2007-es kiadás a legfrissebb.

Eddig is a Világatlasz volt a földrajzi nevek írásának OH utáni első forrása. L András^pankuš→ 2010. december 13., 19:22 (CET)

Cartographia mindenkori legfrissebb világatlasza, akkor is ha netán eltér az OH-tól. Föld-lét ^vita 2010. december 13., 20:21 (CET)

Húúúú — passz. (Nekem is sok a problémám vele, és jórészt az OH-val…) — P/c ^vita 2010. december 14., 01:10 (CET)

Ne feledjük a Jó öreg Földrajzinév-bizottságot se... :) – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. december 14., 04:51 (CET)

Az elsődleges legyen a Carto és a Földrajzinév-bizottság, a másodlagos meg az OH. és AkH. – Einstein2 ^{ide írj} 2010. december 14., 14:29 (CET)

Kirakhatom a {{megoldva}}^(?)-t? – Einstein2 ^{ide írj} 2011. január 31., 17:04 (CET)

Szubcsonk

Most vettem észre, hogy a Rorà cikkről törlési szavazás volt, de a cikkre kikerült a szubcsonk sablon. Jó lenne kitalálnunk, hogy földrajzi cikkek esetében mi az a tartalom-mennyiség, ami már elég ahhoz, hogy a cikk ne legyen szubcsonk. Mint mindenre, erre is van javaslatom.

Település:

• település neve, ország, régió/tartomány/megye/közigazgatási egység
• lakosok száma
• középpont földrajzi koordinátája 6 jeggyel
• időzóna jele, eltérése UTC-től
• infobox, ami tartalmaz a fentieken kívül legalább 2 egyéb adatot (de ezeket a folyószöveg is tartalmazhatja). (A problémás települések cikkei általában más wikipédiából való másolatok, ott pedig az infobox többnyire ki van töltve.)
• Az infoboxban mindenképpen legyen pozíciós térkép!

A Minimálisan Kötelező Tartalomba nem számít bele a kép, a földrajz-portál-logó, navbox, kategória, interwikilink.

Hegy, hegység

• hegy neve, ország(ok), régió/tartomány/megye/közigazgatási egység
• magasság, hosszúság (hegységnél)
• milyen típusú hegy (rög, gyűrt, stb.)
• (milyen kőzetből áll)
• középpont vagy nevezetes helyek földrajzi koordinátái 6 jeggyel
• infobox, ami tartalmaz a fentieken kívül legalább 1 egyéb adatot (de ezt a folyószöveg is tartalmazhatja). (A problémás hegyek cikkei általában más Wikipédiából való másolatok, ott pedig az infobox többnyire ki van töltve.)
• Az infoboxban mindenképpen legyen pozíciós térkép!

A Minimálisan Kötelező Tartalomba nem számít bele a kép, a földrajz-portál-logó, navbox, kategória, interwikilink.

Folyó

• folyó neve, ország(ok), régió/tartomány/megye/közigazgatási egység
• hossza, forrás (ha ismert), torkolat
• partjain álló fontosabb települések
• infobox, ami tartalmaz a fentieken kívül legalább 1 egyéb adatot, pl. vízhozam (de ezt a folyószöveg is tartalmazhatja). (A problémás folyók cikkei általában más Wikipédiából való másolatok, ott pedig az infobox többnyire ki van töltve.)

A Minimálisan Kötelező Tartalomba nem számít bele a kép, a földrajz-portál-logó, navbox, kategória, interwikilink.

– Hujber Tünde ^vita 2011. január 6., 16:16 (CET)

A település és a folyó szakasz világos, egyetértek. A hegyek „veszélyesebbek”, mert lehet külön neve egy csomó egymáshoz közeli hegycsúcsnak, amelyek együtt is csak egy huszadrangú hegységet alkotnak, ezért itt jobban kell vigyázni. De a gyakorlatban kell értelmes, pragmatikus megoldásokat találni majd, úgyse lehet minden esetre érvényes szabályt felállítani.– Szilas vitalapom 2011. január 6., 16:48 (CET)

Kiegészítettem, pontosítottam a kívánalmakat az általában meglévő és elvárható adatokkal. misibacsi*^üzenet 2011. január 6., 18:08 (CET)

Misibácsi, nem teljesen értem a kiegészítéseid, főleg a településnél. Ha én mondjuk Alsócserszömörcefalváról írok cikket, akkor mennyiben segíti az az olvasót, ha beírom Budapest (mint főváros) koordinátáit? Ne felejtsd el, hogy most csak az a vita tárgya, hogy mi az a szint, ami ha megvan, a cikk már nem szubcsonk. – Hujber Tünde ^vita 2011. január 6., 18:31 (CET)

Félreértettem az információt (én úgy értelmeztem, hogy az adott szócikk témája lehet ország is...) Korrigáltam. misibacsi*^üzenet 2011. január 6., 20:20 (CET)

Az országok cikkei már mind meg vannak írva, és egyik sem szubcsonk. – Hujber Tünde ^vita 2011. január 6., 20:39 (CET)

Viszont soknál hiányzik a forrás. Csigabi^{itt a házam} 2011. január 6., 20:42 (CET)

Nagyon jó, még nem foglalok állást. Viszont van egy következő kérdés: a GYAKORLATILAG CSAK infoboxot tartalmazó cikkek szubcsonkok, csonkok vagy sem. A "gyakorlatilag" magyarázata: ha az infoboxon kívül csak egy-két mondat van a cikkben, ami ismétli a boxban lévő infót. Döntés kell, ami esetleg szélesebb körben is kihat. – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2011. január 6., 18:17 (CET)

Itt szerintem a tartalom a lényeg, akár folyószövegben, akár infoboxban van megjelenítve. Tehát ha mondjuk egy településről meg van adva az ország, régió, népesség, és még plusz kettő tetszés szerinti adat meg pozíciós térkép, akkor az elegendő-e ahhoz, hogy a cikk megmaradjon? Hogy ezek az adatok infoboxban vannak-e vagy sem, az részletkérdés. – Hujber Tünde ^vita 2011. január 6., 18:31 (CET)

Mivel szélesebb körben is kihat (pl. kisbolygók), talán jobb lenne szélesebb körben megvitatni – Hkoala 2011. január 6., 18:20 (CET)

Mi nem foglalkozunk a kisbolygókkal, de a szavazásunk végeredményét persze átvehetik a kisbolygós kollégák. – Hujber Tünde ^vita 2011. január 6., 18:31 (CET)

A földrajz az nem csak a Föld rajza? – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2011. január 6., 18:28 (CET)

Az elég furcsa lenne, ha például a földrajzműhely megszavazná, hogy a csak infoboxot tartalmazó szócikk szubcsonk, a fociműhely meg megszavazná, hogy nem az. Ezért javasoltam a témának ezt a részét kocsmafalra vinni. – Hkoala 2011. január 6., 18:36 (CET)

Hkoala, ne felejtsd el, hogy a Földrajzműhely kizárólag a földrajzi tárgyú cikkek szubcsonkságáról vitázik és dönt! – Hujber Tünde ^vita 2011. január 6., 18:45 (CET)

Persze, ezt én is így gondoltam. Pontosítom az előző mondatomat: én furcsának találnám, ha ugyanabban az enciklopédiában a földrajzi tárgyú, csak infoboxot tartalmazó szócikknek más lenne a megítélése (szubcsonk/nem szubcsonk), mint a labdarúgás vagy bármi egyéb tárgyú, csak infoboxot tartalmazó szócikknek. – Hkoala 2011. január 6., 18:49 (CET)

Szerintem nincs ezzel (akkora) baj. Különböző téma, különböző feltételek és elvárások. – Hujber Tünde ^vita 2011. január 6., 20:06 (CET)

Hegy, hegység: milyen típusú kőzet(ek)ből áll (tehát vulkáni, üledékes, mélységi magmás, metamorf) — ennél részletesebben többnyire:

• vagy meg se tudjuk adni,
• vagy több oldal lenne az egyes kőzetféleségek csak hogy nem puszta felsorolása is.

SZVSZ a jól kitöltött infobox önmagában nagyon határozottan nem szubcsonk, hanem csonk. Ezt jól jelzi, hogy ha nem tennénk be az infoboxot, hanem leírnánk ugyanazt folyó szövegként több bekezdésben, eszünkbe se jutna, hogy az egyáltalán szubcsonk lehet. Itt persze jól kitöltött infoboxról van szó, és nem csak 2-3 kis információról.

– P/c ^vita 2011. január 6., 18:38 (CET)

Az infoboxnak az a feladata, hogy a szócikkben folyószöveggel meglévő(!) információkat összegezze. Tehát maga az infobox léte vagy nem léte, semmilyen szempontból nem kell, hogy befolyásolja a szócikk csonk, vagy szubcsonk voltát. A Rorà szócikk ennyiből áll: "Rorà (okszitán nyelven Rourà) egy 262 lakosú település Torino megyében, a Luserna-völgyben. A Pellice-völgyi Hegyi Közösség tagja." Bármilyen témában, ha csak ennyi szerepel egy szócikkben (akár infoboxszal, akár anélkül) az egy szubcsonk. Azóta Istvánka az ominózus szócikkhez még hozzácsapott valahonnan egy demográfiai ábrát, de ennyi. Ha 18 fotó lenne pluszban a településről, akkor is szubcsonk, mert nem a képgaléria, hanem a szócikk szöveg- és információtartalma a mérvadó. – Ary ^vita 2011. január 6., 21:49 (CET)

Ez így igaz, a tartalom a mérvadó. De az mindegy, hogy a tartalom folyószöveggel van, vagy infoboxban. A tartalom az tartalom. Ahogy fentebb is javasoltam, a képek megléte vagy száma nem számít. Amúgy itt továbbra is csak a földrajzi cikkekről van szó, nem "bármilyen" cikkről. – Hujber Tünde ^vita 2011. január 6., 21:56 (CET)

Példa

Több mint szubcsonk volt eredeti állapotában is a Rorá cikk, mert

• megvolt a név, ország, régió
• megvolt a lakosságszám
• megvolt a pozícióstérkép
• megvolt ezen felül legalább plusz két adat (infoboxban: népsűrűség, tengerszint feletti magasság, időzóna, körzethívószám, polgármester, irányítószám, címer)

Szubcsonk lenne az iráni Fársz tartomány Ardakan nevű városáról szóló cikk, mert arról még az angol wikipédia is csak annyit tud, hogy egy város Fársz tartományban és hogy mi az időzónája (az, hogy pont tegnap volt ott földrengés, és az benne van a cikkben, csak véletlen. Tegnap még nem volt benne, láttam.)

Azt hiszem, látszik a különbség a Rorá-típusú és az Ardakan-típusú cikkek között. Az utóbbihoz képest az előbbi szinte maga a Háború és béke. – Hujber Tünde ^vita 2011. január 6., 22:09 (CET)

Gondolkoztam. Mivel minden formában a szubcsonkok rendszere ellen vagyok (azt szeretném, hogy az elképzelhető legkisebb információegységgel lehessen cikket létrehozni, és azt csonknak nevezzük pl. Felsőkabátfalva egy település.), ezért azt a variációt támogatom amely a legkevesebb kívánalmat támaszt a cikkek felé, és a többség esetleg elfogadhatónak tart. Föld-lét ^vita 2011. január 7., 15:19 (CET)

Szerintem nem lehet szubcsonk az, amiről nincs/nem létezik több információ, illetve nagyon nehéz felhajtani. Ha a település helyzete (koordinátái) legalább 100 méteres pontossággal megadhatók és még azt is tudjuk, az adott ország melyik tartományában van, az már nem szubcsonk (feltéve, hogy egy egyszerű guglizással nem is található róla több adat). Ez esetben nem várható el, hogy bővöljön, ugyanakkor az a kevés információ is már önmagában értékes. LA^pankuš→ 2011. január 7., 21:23 (CET)

Kérdés

A PGGA (vita | közrem. | törölt szerk. | ) által sorozatban létrehozott cikkek szubcsonkok? – Hkoala 2011. január 8., 14:05 (CET)

Nagyon szomorúan látom a vitalapi beszólást is. Pedig milyen hasznos cikkek. Ááá!... PGGA tudd, hogy nem minden szerkesztő gondolkodik úgy a rövid cikkekről. Föld-lét ^vita 2011. január 8., 14:30 (CET)

Bár ahogy elnézem, lehet, hogy formai- és akár tartalmi hibák is felmerülnek. Föld-lét ^vita 2011. január 8., 14:44 (CET)

Szerintem ha valaki kíváncsi egy településre, legyen a neve mondjuk Cserszömörcefalva, akkor annyit már tud róla, hogy Cserszömörcefalva egy település (különben nem keresné). Aztán rákeres a Wikipédiában, ahol azt az információt találja, hogy Cserszömörcefalva egy település. Vajon fog-e káromkodni? Szóval szerintem az ilyen egymondatos cikkek bizony a szubcsonk kategóriába esnek. Igazán nem értem, hogy más Wikipédiák miért hagyják meg ezeket. – Hujber Tünde ^vita 2011. január 8., 21:01 (CET)

Szerintem megkérdezheted őket. Meg vagyok győződve, hogy nyomós okuk van rá. Ha megfigyeled a magyar wiki összességében a legszigorúbbak élmezőnyében jár. Nem is tudom, hogy van-e szigorúbb. Én igazán sajnálom, hogy ezeket az extrém ötleteimet néha nem tudom nem kiereszteni. De azt mondom, az alpkoncepcióból következnek. Ebből az is kellene következzen, hogy a többség nincs tisztában az alapkoncepcióval, vagy pedig azt megváltoztatandónak tartja (pl. angol wiki szent tehén).

Röviden. Az olvasó reményeink szerint egy potenciális szerkesztő. Ha talál egy Cserszömörcefalva szócikket, Cserszömörcefalva egy település tartalommal, akkor sokkal de sokkal valószínübb, hogy kiegészíti azzal, hogy amely Cserzőfa megyében található, mintsem hogy egy teljesen új cikket írjon (mármint ha nem találna semmilyen cikket). Nagyon fontosak a profi cikkek. De ha az olvasó nem talál néha kezdetleges cikkeket, sokkal kevésbé fog bekapcsolódni, mert nem érzi úgy, hogy ezt ő is meg tudja csinálni. Ez középtávon a projekt lelassulásához vezet. Arról nem is beszélve, hogy ha csak egy település és egy ország van megemlítve, az sokaknak igenis fontos info, és ezért nem lesznek mérgesek. A wikinek az a varázsa, hogy káromkodás helyett lehet szerkeszteni. Föld-lét ^vita 2011. január 8., 23:10 (CET)

Mást is mondok arra, hogy miért nem szubcsonk és miért fontosak akár egymondatos cikkek is: az ember nem csak konkrétan keres információkat, hanem általában is. És hogy teszi ezt? Mondjuk a kategóriafából kiindulva. Teszem azt Cserzőfa megye településeinek kategóriájában. A szóban forgó egymondatos cikk tehát információértékében csak akkor lenne kiváltható, ha Cserzőfa megye településeinek listája is megvan az adott kategóriában. LA^pankuš→ 2011. január 8., 23:28 (CET)

Szerintem a Wikipédiát nem azért írjuk, hogy írva legyen, hanem azért, hogy olvassák. A Magyar Nagylexikont sem azért írták, mert milyen jó lexikont írni, és hátha más is kedvet kap hozzá, hanem hogy tájékoztassák az embereket. Az én ismerőseim körében, ha valakinek eszébe jut a Wikipédia, azért jut eszébe, hogy keressen benne valamit, és nem azért, hogy írjon bele. (Sajnos). Tehát ha Cserzőfalváról csak annyit talál, hogy az egy település, akkor csalódottan elfordul, mert ennyit ő is tudott. Az ismerőseimet már sokszor kérdeztem erről, és mindig azt mondják, hogy kevésbé zavarja őket, ha valamiről nincs cikk, mert tudják, hogy a magyar Wikipédia még kicsi, de ha valamiről van cikk, akkor abban legyenek információk, több mint amit az átlagember amúgy is tud. Egyfajta ingyenes szolgáltatásnak tekintik a Wikipédiát, amitől azért elvárnak egy színvonalat. Persze az ismerőseim megkérdezése nem reprezentatív felmérés de talán érdemes lenne végezni ilyet, csak meg kellene találni a módját. – Hujber Tünde ^vita 2011. január 9., 09:53 (CET)

Erre most nagyon cinikusan (és valóban ezt gondolom) azt kell mondanom, hogy ők sincsenek tisztában az alapkoncepcióval. Ha a Magyar Nagylexikon és a Wikipédia között valamiben különbség van, az csakis onnan ered, hogy hátha más is kedvet kap hozzá. Föld-lét ^vita 2011. január 9., 10:04 (CET)

Az alapkoncepció szerintem itt is a tájékoztatás. Az influenzajárványról sem azt mondják csak be a tévében, hogy járvány van, mert azt mindenki tudja, hanem elmondják a védekezés/megelőzés módjait, hogy mikor kezdődött és hogy várhatóan mikor lesz vége. Ez a minimum. – Hujber Tünde ^vita 2011. január 9., 11:55 (CET)

És LA felvetése a legjogosabb. Azt vegyük szerintem figyelembe jelen esetben. Föld-lét ^vita 2011. január 9., 10:07 (CET)

Hozzáteszem, hogy a kérdésfelvetés nem életszerű, mert az a létező település, amelynek neve van, a GoogleMapsból mindenképp ellátható legalább 100 méter élességű koordinátákkal, így pozíciós térképpel, ebből kiderül, hogy milyen nagyobb közigazgatási egységhez tartozik, stb, mindez néhány másodperc alatt. Következésképp az ilyen cikkre szubcsonksablont tenni nem jár kisebb energiával, mint a legfontosabb adatok kiderítése és pótlása. LA^pankuš→ 2011. január 9., 10:52 (CET)

A fenti kritériumrendszerben én azt javasoltam, hogy pozíciós térkép, közig. egység ÉS lakosságszám, valamint további tetszőleges két adat legyen a kritériuma annak, hogy egy településcikk ne legyen szubcsonk. A Google Mapsből kiderült a pozíciós térkép és a közig. egység. Hol marad a lakosságszám (legalább?) Nem fontos? Ezenkívül mi van a többi földrajzi egységgel: tavak, hegyek, folyók, hágók, völgyek, sivatagok, stb.? – Hujber Tünde ^vita 2011. január 9., 11:55 (CET)

 ellenzem, hogy az energiáinkat a kis információtartalmú szócikkek üldözésére fordítsuk. Ez konkrétan azt jelenti, hogy szerintem ez az egész vita felesleges, ne fektessünk bele több energiát. Akinek fáj hogy egy szócikk rövid, inkább bővítse ki. – Antissimo ^vita 2011. január 30., 22:05 (CET)

A baj az, hogy a szubcsonkokat nem mi üldözzük, hanem a Wikipédia. Mostani cikkbekategorizálási utamon tucatnyi olyan cikkel találkoztam, ami csak annyit tartalmazott, hogy a cikk tárgya egy hegy, X országban van, és Y méter magas. Ezen cikkek közül nem egy már 4-5 éve itt virít. Egyelőre nem jelöltem őket szubcsonknak, de ki fogom gyűjteni őket. – Tünde ^vita 2011. január 30., 22:15 (CET)

Én csak azt mondom, hogy szerintem mi ne fektessünk energiát abba, hogy ezeket a kis információtartalmú szócikkeket szubcsonknak jelöljük, és jól kitöröljük. Ha mindenáron valamit akarunk velük kezdeni, akkor inkább bővítsük őket, az legalább hasznos. – Antissimo ^vita 2011. január 30., 22:21 (CET)

Én meg azt mondom, hogy NEM töröltettem ezeket az apró cikkeket, hanem kigyűjtöm majd allapra, és lehet nekiugorni bővíteni. – Tünde ^vita 2011. január 30., 22:30 (CET)

Akkor jó! :) – Antissimo ^vita 2011. január 31., 14:54 (CET)

Az Antarktisz éve

1911. december 14-én érte el Amundsen a Déli-sarkot, amivel mondhatni lezárult a földrajzi felfedezések kora. Ennek emlékére a Wikipédia:Szócikkek a kezdőlapon/2011 II. oldalon lefoglaltam az 50. hét első felét egy Antarktisszal kapcsolatos kiemelt cikknek. Már csak meg kell írni. Ez a cikk szerintem lehet a Déli-sark (tűrhető kiindulási állapotban van), Amundsen cikke (szó-szó), maga az Antarktisz (szó-szó) vagy Amundsen-expedíciója. Ez utóbbiról még nincs cikk, viszont elválaszthatatlan Scott kapitány expedíciójától, amiről szintén nincs cikk. A kérdésem az, van-e a műhelytagoknak kedvük arra, hogy valamelyiket felhozzuk kiemelt szintre? Amúgy sincs elég kiemelt földrajzos cikk... Ha más nem jön közbe (mert 1 év azért nagy idő), a munka oroszlánrészét vállalom, azaz az írást, csak forrásokra lenne szükségem, illetve arra, hogy eldöntsük, melyik cikk legyen a jelölt. – Hujber Tünde ^vita 2011. január 6., 15:34 (CET)

Én benne vagyok, van is egy könyvem az Antarktiszról Pesten, de csak augusztustól jutok majd hozzá. Az Antarktisz éve, úgyhogy azt kellene felhozni kiemeltre mindenképpen; az esetleges többi csak bónusz.– Szilas vitalapom 2011. január 6., 15:40 (CET)

Az Antarktisz éve nevet csak én adtam a szakasznak, hogy érdekesebb legyen. Mi a címe az antarktiszos könyvednek? Hátha meg tudnám szerezni könyvtárból. – Hujber Tünde ^vita 2011. január 6., 16:36 (CET)

Csak egy angol nyelvű zsebkönyv, sok adattal és képpel. Húsvétkor is hazamegyek, talán megtalálom majd. A könyvtárakban biztos sok mindent találsz, ennél jobbakat is.– Szilas vitalapom 2011. január 6., 16:53 (CET)

Ha keményen dolgozunk, akár mind a négyet is fel lehet hozni kiemelt szintre; de természetesen nagy az esélye, hogy ez nem fog megvalósulni. Akármelyik cikket kezdjük el fejleszteni, én benne vagyok, szívesen segítek. – Einstein2 ^{ide írj} 2011. január 6., 16:47 (CET)

Egyébként szerintem az Antarktisz cikkének lenne jó a leghamarabb nekifogni, ugyanis már hat wikiben (en, af, de, fr, ms, pt) kiemelt. Ezt azért gondolom, mert 1. jól lehetne fordítani 2. nem jó elmaradni más wikik cikkeitől. – Einstein2 ^{ide írj} 2011. január 6., 16:56 (CET)

Én az Antarktiszra voksolnék. Föld-lét ^vita 2011. január 6., 16:52 (CET)

Azért a hozzászólásomat nem kellett volna törölni :) – Einstein2 ^{ide írj} 2011. január 6., 16:56 (CET)

Ezt ne nekem mond, hanem Szilasnak. Föld-lét ^vita 2011. január 6., 17:00 (CET)

Bocsi, elnéztem :) – Einstein2 ^{ide írj} 2011. január 6., 18:26 (CET)

Kedves Einstein2, mély elnézést kérek az ügyetlenkedésemért :-(((( – Szilas vitalapom 2011. január 7., 17:41 (CET)

Nincs témaötletem, de a fentieket jónak tartom kiindulásnak... Megnézem, milyen anyagom van. Kellene ide egy egyszerű táblázat, hogy milyen cikkeken, melyik szakaszban ki dolgozik, mikor kezdte el, hogy tudjuk, hányadán állunk, és ne ugyanazon a cikken ütközzünk, amikor másikon is lehetne dolgozni. misibacsi*^üzenet 2011. január 6., 18:11 (CET)

Esetleg a Amundsen-Scott Déli-sarki Kutatóállomást elvállalom megírni, az enwikiből le tudom fordítani, az jónak tűnik. A neten is találtam róla infót, igaz, nem sokat. misibacsi*^üzenet 2011. január 13., 19:18 (CET)

 ellenzem Én akartam megírni! Annyi szép kutatóállomás van még, nem vállalnál el egy másikat? Itt lehet válogatni. – Hujber Tünde ^vita 2011. január 13., 19:52 (CET)

Rendben, akkor láss neki! Szólj, ha kész vagy vele. A többit nem igazán van kedvem megírni. Az enwikin mindegyik megvan? misibacsi*^üzenet 2011. január 23., 22:00 (CET)

Az enwikin 3 és fél millió cikk van. Szóval szerintem meg van az összes állomás. Amúgy a Vosztok érdekes lehet, mert ott van a Föld hidegpólusa és ott mérték az eddigi legnagyobb hideget. – Tünde ^vita 2011. január 23., 22:32 (CET)

Userbox

MegoldvaEinstein2 ^{ide írj} 2011. január 11., 14:13 (CET)

Kéne egy egységes userbox, mint ezek. LA^pankuš→ 2011. január 11., 12:24 (CET)

Készítettem egyet: {{Userbox/Földrajzműhelytag}}. – Einstein2 ^{ide írj} 2011. január 11., 14:13 (CET)

Köszönöm! LA^pankuš→ 2011. január 11., 14:22 (CET)

Kösz, ezt már én is szerettem volna kérni. misibacsi*^üzenet 2011. január 11., 17:24 (CET)

Köszönjük! Olyan kis méretű, Földrajz-portált reklámozó logót (akkora, mint egy userbox-sablon) lehetne készíteni, mint amilyet más portálokkal kapcsolatban láttam szerkesztői lapokon? (Bár lehet, hogy az nem a magyar, hanem az angol wikipédiában van. Hungary portal-os biztosan van ott.) – Hujber Tünde ^vita 2011. január 11., 19:49 (CET)

Korábban nekünk is olyan volt, de kb. 2 évvel ezelőtt be lett vezetve a mai {{Portál}}^(?) sablon, ami felváltotta a korábbi verziót. – Einstein2 ^{ide írj} 2011. január 12., 12:28 (CET)

(Ha erre gondolsz.) – Einstein2 ^{ide írj} 2011. január 12., 12:33 (CET)

Igen, erre gondoltam. – Tünde ^vita 2011. január 29., 14:20 (CET)

Új cikkek

Szerintem szerencsésebb lenne, ha a portál helyett ide írnánk az új cikkeket (sok más műhelyhez hasonlóan, pl. WPM:SP stb.), ugyanis az átlagolvasót nem érdekli, hogy melyik cikket hozták létre mondjuk tegnap és a műhelyben inkább szerkesztők járkálnak. – Einstein2 ^{ide írj} 2011. január 12., 13:51 (CET)

Vélemények? – Einstein2 ^{ide írj} 2011. január 15., 23:26 (CET)

Mire gondolsz? Az Új cikkeket épp a minap alakítottam át "Válogatás új cikkeinkből" formára. Én éppen az olvasóknak gyűjtöm őket, érdekes válogatásként, amivel talán további kedvet lehet csinálni ahhoz, hogy szerkesztőket vonzzunk a Wikipédiára. Nekünk, magunknak, műhelytagoknak fölösleges listázni, mert arra ott az Új lapok funkció, ami az összeset listázza. – Hujber Tünde ^vita 2011. január 16., 09:59 (CET)

 megjegyzés Szerintem hasznos az adott témakörben született összes cikk listázása, nem véletlenül működik már több mint 2 éve folyamatosan a fentebb idézett Sportműhelynél. Az allapra, ami a műhelydobozba van beillesztve, természetesen nem csak a műhelytagok által írt cikkek kerülnek fel, értékét épp az adja, hogy az összes új sportos cikk együtt van ott. Hetente a régiek átkerülnek az 1-gyel alatta lévő másik dobozból nyíló kvázi archivumba, ahol évenként külön oldalon, hetenként szakaszolva található meg az elkészült cikkek listája. – Joey ^{üzenj nekem} 2011. február 1., 18:17 (CET)

Megpróbálhatom létrehozni? – Einstein2 ^{ide írj} 2011. február 1., 18:20 (CET)

Má' mé' ne próbálhatnád? LA^pankuš→ 2011. február 1., 19:57 (CET)

Mit szeretnél létrehozni? Listázni az összes földrajzos új cikket? Én már megpróbáltam. MARHA NAGY MELÓ (ugyanis az összes település ide tartozik!!) Nem véletlenül tértem át a portálon a "Válogatás új cikkeinkből" formára. De hajrá! A Portálon lévő Új cikkek dobozban megtalálod az archívumot. – Tünde ^vita 2011. február 1., 20:41 (CET)

Én úgy gondoltam el, hogy mostantól írjuk ki az újakat, és aki talál vagy írt egy cikket földrajzi témában, berakhatná ide. Ha majd túl hosszú lesz, akkor archívumba gyűjtjük (esetleg hetenként/naponként csoportosítva) és megtartjuk. – Einstein2 ^{ide írj} 2011. február 1., 20:45 (CET)

Természetesen adott időpont után készülteket érdemes gyűjteni csak egy ilyen listába, a Sportműhely esetén ezt a 2008. év 48. hetében indították az elődök, és mint a WPM:SP legalsó dobozában lévő 4 linket kinyitva látható, mind a mai napig az összes azóta készült sportos cikk hetenként összegyűjtve megvan. Fontos tudni, hogy ez akkor működik, ha van valaki a műhelyben, aki ezt kb 1-2 napi rendszerességgel tudja is kezelni, ellenkező esetben a dolog behal. A sportműhelyben Fausto minden nap beírja az előző napi beírás óta készült cikkeket (valószínűleg az Új lapok listáját átnézve), ezen kívül alkalmilag (de azért hetente többször) néhány más szerkesztő is beír 1-1 cikket a listába, általában amit éppen elkészített ő. A cikkek előző heti csoportja szerdán vagy csütörtökön szokott egyben kikerülni erről az új cikkeket listázó allapról, és kerül be újabb heti listaként az évenkénti összesítőbe. 2008-ból ugyebár a fenti kezdési időpont miatt így csak 5 hét van, de a teljes 2009-es és 2010-es év lement így, működőképesen, az idei már a 4. archivum.

Egy adott témakör teljes szócikklistája is összeállítható, de azt bottal kell csinálni, és fontos a cikkek kategorizálása. A bot adott kategóriafából ki tudja gyűjteni tetszőleges mélységről az összes lapot, és ebből tud listát generálni. Nyilvánvalóan e miatt fontos, hogy az érintett lapok be legyenek kategorizálva az adott kategóriafa bármely alkategóriájába. A Sportműhely ilyet nem vezet, de mi az olimpiaműhelyben csináltunk ilyet: Hunyadymbot időnként átpásztázza a teljes Kategória:Olimpia kategóriafát (ebben ugye minden cikk a műhely hatáskörébe tartozik), és a tartalmával frissíti a Wikipédia:Olimpiaműhely/Szócikkek listája lapot, a lista címe pedig linkként elérhető a műhely főoldalából az Eddigi cikkeink dobozból. – Joey ^{üzenj nekem} 2011. február 1., 23:00 (CET)

Ahogy már fentebb is írtam, itt is megoldható lenne a sportműhelyéhez hasonló új cikkek kilistázása időrendi sorrendben. Ha a földrajzműhelyből ír valaki egy földrajzi témájú szócikket, beírja az új cikkek közé. Ha más ír egy földrajzos cikket, akkor valamelyik műhelytag beteszi az új cikkekhez – mert hát nem kevés tagja van a műhelynek. Ha nincs ellenetekre, el fogom kezdeni, és ha úgy 1-2 hét múlva látjuk, hogy nem frissül rendesen, akkor befagyasztjuk.

Az összes földrajzi cikk kilistázása nálunk is működtethető lenne, bár bajos: a legtöbb földrajzi kategóriában sok, nem földrajzi témájú szócikk is szerepel. Csak egy példa: Duna Szimfonikus Zenekar – benne van a Budapest kategóriában, ami a Magyarország városai révén a Magyarország kategóriában szerepel. Utóbbi az Kategória:Országok révén bekerült a Kategória:Társadalomföldrajzba. És ez pedig ugye a földrajz egyik ágazataként a Kategória:Földrajz alkategóriája. És ugyebár a Duna Szimfonikus Zenekar cikk szvsz. nem a földrajz része :) Szóval ezt (ha egyáltalán kell) másképp kellene megoldani. A cikkértékelést is lehetne botosítani, de emiatt feléről szedhetnénk le a sablon és akkor az szinte kétszermunka… – Einstein2 ^{ide írj} 2011. február 2., 08:47 (CET)

Ez a probléma az én fejemben is megfordult. Szerintem a legjobb amit tehetünk hogy a Földrajzportál-sablont tartalmazó cikkeket keresse a bot, olyanból már elég sok van, és vélhetően kevés benne a tévedés. – Antissimo ^vita 2011. február 4., 10:49 (CET)

Jó ötlet. Esetleg, ha már a legtöbb cikk vitalapján lesz értékelősablon, akkor azokról lehetne készíttetni egy egyszerű listát. – Einstein2 ^{ide írj} 2011. február 4., 14:07 (CET)

A műhely érdeklődési köréhez tartozzon-e?

Geológia

Kérdésem a következő: igényt tart-e a műhely a geológia témakörre, aminek jelenleg nincs műhelye? Esetleg csak a geológia egy részére – mondjuk a kőzetek, ásványok nem, de a földtörténet vagy lemeztektonika igen?

Csatlakozó kérdésem: csinálna valaki egy cikkértékelő sablont? LA^pankuš→ 2011. január 26., 15:47 (CET)

A sablonra tényleg szükség lenne, nem is kicsi. A geológia földtörténet és lemeztektonika része pedig szerintem jöhet, amíg nem lesz külön geológia-műhely. – Tünde ^vita 2011. január 26., 16:14 (CET)

Városrészek

Meg szeretném kérdezni, hogy a városrészek cikkei a műhely munkájának részei legyenek-e? Nem tudok, dönteni, részben a földrajzhoz tartozik, részben nem. Mi legyen? – Einstein2 ^{ide írj} 2011. január 31., 16:44 (CET)

Globálisan nem, csak amennyiben földrajzi vonatkozás is van a cikkben. Tehát ha csak egy városrész építészeti megjelenéséről van szöveg, akkor nem, de ha van pl. "Fekvése" szakasz, amiben megemlítik, hogy milyen talajon van, mennyi csapadékot kap, stb., akkor akár ide is tartozhat. misibacsi*^üzenet 2011. január 31., 23:03 (CET)

Egyébként ez, hogy "Melyik műhelyhez tartozik egy cikk?" nem merev elhatárolódást jelent, hanem eléggé szubjektív, hiszen azt jelenti, hogy a műhelytagok mennyire érzik a magukénak az adott cikket: ha kérdezel valamit a cikkel kapcsolatban hajlandók-e foglalkozni vele, ellenőrizni, kiegészíteni, adatokat keresni hozzá, stb. misibacsi*^üzenet 2011. január 31., 23:03 (CET)

Történelmi államok

Ugyanez: a műhely érdeklődési körébe tartozzanak-e a történelmi államok és régiók? – Einstein2 ^{ide írj} 2011. január 31., 21:42 (CET)

Globálisan nem, csak amennyiben földrajzi vonatkozás is van a cikkben. misibacsi*^üzenet 2011. január 31., 23:03 (CET)

Dizájn

Tettem egy kis dizájnt a műhelylapra, ha nem tetszik, vissza lehet csinálni – Einstein2 ^{ide írj} 2011. február 2., 10:25 (CET)

Kéne tartalomjegyzék, mert így állandóan görgetni kell és keresgélni a megfelelő szakaszt, és azt utálom. – Tünde ^vita 2011. február 2., 10:43 (CET)

Megfelel? – Einstein2 ^{ide írj} 2011. február 2., 11:47 (CET)

Igen! – Tünde ^vita 2011. február 2., 12:03 (CET)

Köszönjük! :) – Antissimo ^vita 2011. február 4., 10:53 (CET)

Szívesen! :) – Einstein2 ^{ide írj} 2011. február 4., 14:08 (CET)

Földnyelvek

MegoldvaEinstein2 ^{ide írj} 2011. február 8., 13:45 (CET)

Az „XY földnyelvei” kategóriákat az „XY domborzata” helyett nem lenne jobb az „XY félszigetei” kategóriák alá besorolni, hisz a félsziget cikk szerint a földnyelv is egyfajta félsziget? – Einstein2 ^{ide írj} 2011. február 4., 19:30 (CET)

Felőlem lehet. – Tünde ^vita 2011. február 7., 21:24 (CET)

Ajándék

Wikipédia:Földrajzműhely/Formai útmutató (országok, tájak). Ez a ma már inaktívnak számító Országok műhelyének alkotása volt, szerintem be kéne fejezni minél előbb. Itt példaként Kanada van megadva, mert per pill. nálunk csak az kiemelt ország, ha jól tudom. Még innen lehet puskázni: Wikipédia:Erdély-műhely/Egységesítés. Jó munkát! ;) -- OrsolyaVirág^HardCandy 2011. február 17., 16:56 (CET)

Haarlem - kiemelési eljárás előtti konzultáció

Hamarosan szeretném kiemeltre vinni. A holland wiki kiemelt cikkéből indultam ki, de alaposan átdolgoztam, saját forrásaiból és magyar forrásokból kiegészítettem, az ismétléseket és a magyar szempontból teljesen érdektelen részeket viszont elhagytam. Kérném észrevételeiteket és javításaitokat. Köszi előre is.--Szilas vitalapom 2011. február 17., 17:27 (CET)

Csíki

Kategória:Csíki-havasok ezt meg kéne nézni. Egy tagja van, és lehet, hogy az az egy jobb helyen volna máshol. – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2011. január 25., 11:47 (CET)

Már kettő van. --Antissimo ^vita 2011. március 9., 16:01 (CET)

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Nasszer-tó kontra Núbia-tó

MegoldvaEinstein2 ^{ide írj} 2011. február 19., 19:12 (CET)

Akinek van újabb kiadású világatlasza, nézze már meg nekem, legyen szíves, hogy az asszuáni gát mögötti tó neve még mindig Nasszer-tó, vagy az én '92-es atlaszom óta megváltozott-e? Köszönöm. LA^pankuš→ 2011. február 18., 08:46 (CET)

2002-es kiadású (Érasme, Belgium) világatlaszon Nasszer-tó.--Szilas vitalapom 2011. február 18., 10:40 (CET)

Nasszer-tó. Cartpgraphia, 2007. Szerintem amúgy a magyar atlaszokat kellene használni, mert lehet, hogy magyarul más neve van valaminek, mint "külföldiül". --Tünde ^vita 2011. február 18., 12:25 (CET)

Köszönöm. LA^pankuš→ 2011. február 18., 13:45 (CET)

Műhelysablonozás

MegoldvaEinstein2 ^{ide írj} 2011. március 10., 17:02 (CET)

Sziasztok! Utólagos engedelmetekkel a Mauthausen és a Stonařov szócikkek vitalapján elhelyeztem a műhelysablont. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2011. január 30., 22:48 (CET)

Jól tetted! :) – Antissimo ^vita 2011. január 31., 14:25 (CET)

Látom, elkészült a cikkértékelő sablon. Elkezdhetem használni, vagy ez valamiféle közösségi döntést igényel?– Szilas vitalapom 2011. január 31., 15:31 (CET)

Nyugodtan használhatod, szerintem mindenki örömmel fogja venni. – Einstein2 ^{ide írj} 2011. január 31., 15:37 (CET)

Üresen felpakolni szerintem nyugodtan lehet, legalábbis azokra a cikkekre amelyek egyértelműen földrajzi témájúak. Minőségi besorolásra megvan az általános értékelési segédlet, így az is mehet. A fontossági besoroláson még megy a vita (ezen a lapon feljebb), azzal egyelőre óvatosan... ;) – Antissimo ^vita 2011. január 31., 15:43 (CET)

Akkor megnyugodtam, mert közben még vagy 20 szócikk vitalapjára feltettem. (persze értékelés nélkül) Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2011. január 31., 20:22 (CET)

Értékelés nélkül minek kirakni? – Tünde ^vita 2011. február 1., 20:56 (CET)

Talán mert akkor értékelésnél már nem kell a kirakásával foglalkozni és így belistázza mint besorolatlan földrajzi témájú szócikket. De ha nem tetszik akkor szedd le őket. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2011. február 1., 21:29 (CET)

Megtenné valaki, hogy átállítja a WP:FÖLDRAJZ sablon háttérszínét valami másra? Most össze lehet téveszteni a Skandinávia-műhelyével, amin ráadásul egy félsziget van képként. Mindegy, milyen lesz a színe, csak térjen el a többi műhelyétől. A Barents-tenger vitalapján jól látszik, hogy összetéveszthető a két sablon. – Tünde ^vita 2011. február 11., 12:47 (CET)

Áttettem világosabbra. – Einstein2 ^{ide írj} 2011. február 11., 13:35 (CET)

Most a folyókkal egyforma színű (Vita:Duna), nem mintha zavarna... ;) – Antissimo ^vita 2011. február 11., 13:50 (CET)

Engem sajna zavar. Több kék nincs? Esetleg valamilyen zöld? – Tünde ^vita 2011. február 11., 14:52 (CET)

Ti csak panaszkodni tudtok? Ez megfelel: Sablon:WPFÖLDRAJZ? – Einstein2 ^{ide írj} 2011. február 11., 18:53 (CET)

Háááát...éppenhogycsak eltér a skandinávostól. Ehhez a szép zöldhöz mit szóltok? Más zöld műhelyt nem találtam. – Tünde ^vita 2011. február 11., 19:14 (CET)

Nekem ez zavarja a szememet. A mostani lilás világoskék tetszik? – Einstein2 ^{ide írj} 2011. február 12., 12:24 (CET)

Ha nincs másik lilás, akkor jó, bár a lila nem földrajzos szín. – Tünde ^vita 2011. február 12., 19:58 (CET)

A kék viszont igen – Einstein2 ^{ide írj} 2011. február 12., 20:07 (CET)

Cikkértékelés statisztika

MegoldvaEinstein2 ^{ide írj} 2011. február 18., 19:10 (CET)

A műhelylapon látható statisztika hogyan frissül? Magától? Bottal? Kézzel? – Tünde ^vita 2011. február 11., 13:19 (CET)

Bottal. Az eredeti helye itt van, innen van beszúrva: Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Földrajzi témájú szócikkek/Statisztika. Egyébként PityuBot (vita | közrem. | törölt szerk. | ) szokta frissíteni. – Einstein2 ^{ide írj} 2011. február 11., 13:31 (CET)

Milyen gyakran? – Tünde ^vita 2011. február 11., 14:53 (CET)

Általában naponta egyszer-kétszer (ha van mit frissíteni) – Einstein2 ^{ide írj} 2011. február 11., 15:04 (CET)

Aktivizálni kellene Pityubotot. Már időtlen idők óta 771 cikket mutat a statisztika. – Tünde ^vita 2011. március 13., 21:16 (CET)

Istvánkát már vagy három hete nem láttam errefele, úgyhogy Pityubot sem működik most. Danit kérdezd meg, kinek a botja tud még ilyent. (Dani üzemelte be a cikkértékelést és ő segített ezeket a botokat is elindítani.) --Hkoala 2011. március 13., 21:23 (CET)

Egy fontos kérdés

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Dél-Amerika országaiban a spanyol a hivatalos nyelv, de Brazíliában a portugál a hivatalos nyelv, van ilyen ország a földrészen ahol hivatalos nyelv az angol? Proki 2011. 03. 19. 13:34 (CET)

A Dél-Amerika országai cikk szerint Guyana hivatalos nyelve az angol, valamint az Egyesült Királysághoz tartozó Falkland-szigeteken is ezt nyilvánították hivatalossá. – Einstein2 ^{ide írj} 2011. március 19., 15:10 (CET)

Infobox terv

Az eszembe jutott a kontinens infobox megcsinálása. Proki 2011. 03. 19. 16:00 (CET)

És milyen paramétereket tartalmazna? Nem gondolom, hogy túl sok olyan jellemzőt lehetne találni, amit kontinensekre nézve fontos lenne infoboxban összegyűjteni. De ha jó ötleted van rá, támogatom. LA^pankuš→ 2011. március 19., 16:11 (CET)

Szerintem jó ötlet, az enWikin van kontinens infobox. Ezeket a paramétereket tartalmazná, mint az enWikin. Proki 2011. 03. 19. 16:20 (CET)

Valóban. Akkor már csak a létrehozása maradt. LA^pankuš→ 2011. március 19., 16:45 (CET)

Én létre hozhatom? Proki 2011. 03. 19. 17:06 (CET)

Ha a két szakasszal fentebbi infobox dokumentáció alapján tudod, miért ne csinálhatnád? Fordítás megy? LA^pankuš→ 2011. március 19., 17:17 (CET)

Meg is csináltam, van egy probléma az Európa szócikknél nincs felül a sablon. Proki 2011. 03. 19. 17:51 (CET)

Barlangok országok szerint

Szerintetek van értelme szerkeszteni a Kategória:Barlangok országok szerint kategóriát? Már van egy Kategória:Barlangok kontinensek szerint oldal, amiben országonkénti bontásban vannak a barlangok. Ha azt mondjátok van, akkor majd kiegészítem a kategóriát.--Szenti Tamás ^vita 2011. március 23., 22:15 (CET)

Nem teljesen értem, mit jelent a "kategóriát szerkeszteni". A barlangok kontinensek szerint kategória alkategóriákként tartalmazza az országok szerinti kategóriákát. Kicsit pontosítsd légyszíves a kérdést. LA^pankuš→ 2011. március 23., 22:43 (CET)

Eredetileg volt egy Kategória:Barlangok országok szerint, amiből át lettek pakolva az országok barlangjai a Kategória:Barlangok kontinensek szerintbe. Az országok szerinti kategória azért lenne fontos, mert könnyeben megtalálhatóak lennének az országok barlangjai. Biztosan vannak olyan emberek, akik nem tudnák beazonosítani hogy egy-egy ország melyik kontinensen van - tehát hol keressenek egy barlangot.--Szenti Tamás ^vita 2011. március 24., 08:13 (CET)

Ha jól értem, akkor még mindig nem értem. A "barlangok kontinensek szerint" kategória csak gyűjtője lett az "országok szerinti" kategóriának. Maguk a barlangok továbbra is az országok szerinti kategóriában vannak, csak az országok lettek besorolva kontinensek szerint. Tehát a szócikkben továbbra is az országok szerinti kategóriát kell elhelyezni. Másképp: a Kategória:Barlangok kontinensek szerint öt alkategóriát tartalmaz, amelyekben a kontinensek vannak. Innen például a Kategória:Európa barlangjaiban egyetlen lap sincs, csak további alkategóriák országok szerint. LA^pankuš→ 2011. március 24., 08:41 (CET)

Ha pl. keresed Costa Rica barlangjait, akkor egyszerűbben megtalálod a Kategória:Barlangok országok szerintben mint a Kategória:Barlangok kontinensek szerintben.--Szenti Tamás ^vita 2011. március 24., 09:21 (CET)

Természetesen. De ezzel azt akarod mondani, hogy a kontinensek szerinti kategóriának ne legyen alkategóriája az országok szerinti? Vagy hogy egyáltalán ne legyen kontinensek szerinti gyűjtőkategória? LA^pankuš→ 2011. március 24., 13:42 (CET)

Megmaradhatna a kontinensek szerinti kategória az országok szerinti kategória mellett természetesen.--Szenti Tamás ^vita 2011. március 24., 14:31 (CET)

Éghajlattáblázat

Sziasztok! Jó lenne egy méretében kisebb éghajlattáblázat, a mostani: Sablon:Éghajlattáblázat, jókora helyet igényel, nem fér el a települések infoboxai mellett. Lásd pl. Pontoise.– Bahusz ^vita 2011. március 28., 16:45 (CEST)

Flemish diamond

Megoldva--Andrew69. vitalapom 2011. április 8., 22:11 (CEST)

Egy anon átírt két szócikket is, indokként ezt írta: a "Flemish diamond"-ban a diamond nem a gyémántra, hanem a rombuszra utal. Tudunk erről valamit? A flamand gyémánt vagy a flamand rombusz a helyes? Egyenlőre jóváhagytam a változtatásait, de jó ez így? Andrew69. 2011. március 30., 06:57 (CEST)

Magamtól kérdezek magamnak válaszolok ezt találtam ru:Фламандский ромб. Az orosz wiki szerint is rombusz, bár egyfajta szójátékként angolból gyémántnak is fordítják. Andrew69. 2011. március 30., 21:11 (CEST)

Én voltam, de nem saját gépről. Arról van szó, hogy ez angolul már elég bevett neve egy belgiumi agglomerációnak (pl. mint a magyarul is ismertebb hollandiai Randstad - Patkóváros). Az angol Wikipédia is írja, és a térképre pillantva is egészen egyértelmű, hogy a "diamond" itt nem gyémántot, hanem rombuszt jelöl. Az agglomeráció ugyanis körülbelül rombusz alakú. Tehát abból, hogy a google a "flamand gyémántra" ad 126 találatot, a flamand rombuszra pedig ezt a vitalapot, nem arra kell következtetni, hogy az a helyes, hanem arra, hogy terjedőben van egy félrefordítás, amit jó lenne leállítani :) Bodoo ^vita 2011. április 8., 22:06 (CEST)

Kösz, hogy észrevetted és javítottad. Andrew69. 2011. április 8., 22:09 (CEST)

Keleti-főcsatorna angolul

Megoldva--Szilas vitalapom 2011. április 4., 09:04 (CEST)

Sziasztok! Szeretnék egy rövid cikket összehozni a Keleti-főcsatornáról az angol wikibe, de nem tudom, hogyan is fordítsam a nevét. Keleti Canal (német wikiben meghagyták a Keleti nevet) vagy Main Eastern Kanal? Mindkettőre találtam példát a neten, van erre valami irányelv? Kmiki87 ^vita 2011. április 3., 16:32 (CEST)

Nem hiszem, hogy nekünk lenne irányelvünk az idegen nyelvű wikikhez. Talán az enwiki megfelelő fórumán kéne megkérdezni. LA^pankuš→ 2011. április 3., 18:35 (CEST)

Mivel a "keleti" szó nem tulajdonnév, ezért praktikusabbnak látszik az "Eastern Canal" megnevezés, mert ezt jobban megértik. misibacsi*^üzenet 2011. április 3., 22:58 (CEST)

Van egy kitűnő cikk az enwikiben Magyarország vízrajzáról (en:Hydrography of Hungary) (én írtam , angol nyelvű, de magyar kiadású forrás alapján), abban a Main Eastern Canal szerepel.--Szilas vitalapom 2011. április 4., 09:00 (CEST)

Köszönöm! Kmiki87 ^vita 2011. április 4., 20:31 (CEST)

Budai-hegység

Sziasztok! Egyszerűbb, ha itt is felteszem a kérdést a cikk vitalapja mellett: pontosan mettől meddig tart a Budai-hegység? Ahány forrás, annyiféle meghatározás, és az sem derül ki, hogy konkrétan mely települések tartoznak ide. Szintén egyik forrás szerint Zsámbék is ide tartozik, másik szerint nem, egyik turistakalauzban benne van egy csomó község, másikban csak néhány... Van erről valami hivatalos lista? – Perfectmiss^{ide írj!} 2011. május 6., 10:51 (CEST)

Szia! Később szívesen megnézem a pontos lehatárolását a tájkataszterben, amit az MTA Földrajzi Kutatóintézete állított össze. Fejből: nagyjából Nagykovácsi és Remeteszőlős térségétől a budai oldal I., II., XII. kerülete, a III. kerület déli sávja a Hármashatár-heggyel. Azt is tudom fejből, hogy a Zsámbéki-medence (azaz Zsámbék) nem része, ahogy a Budakeszi-medence sem. --Dör Sün 2011. május 6., 13:24 (CEST)

Köszi! Ezt a tájkatasztert meg lehet nézni valahol neten? Kellene forrásnak... – Perfectmiss^{ide írj!} 2011. május 6., 13:39 (CEST)

Nem tudok róla, és nem is gondolom, hogy terveznék. OTKA-kutatással készült el tavaly tavaszra, ősszel adták ki. A kutatóintézet szeretne pénzt kihúzni belőle, nem igazán érdekük, hogy elérhető legyen. Lassan elfogy az őszi kiadás példányai, de utána újra kiadják, 15 E Ft egy kötet. De szívesen megnézek benne bármit, amit szeretnél. --Dör Sün 2011. május 6., 14:54 (CEST)

Érdekes, az ember azt gondolná, hogy az ilyesmi közérdekű... Eszem ágában sincs megvenni, ezért szívesen veszem, ha segítesz. A Budai-hegység egzakt határai kellenének, ill. a Budai-hegység területére eső települések neve. Valamint persze a jegyzék címe, kiadó, kiadás, szerkesztő, stb., hogy be lehessen írni forrásnak. Ha van ISBN száma, vagy valami hasonló, az is kellene. – Perfectmiss^{ide írj!} 2011. május 6., 15:22 (CEST)

Ez az? [1] Nagyon komoly munkának néz ki! --Antissimo 2011. május 6., 15:20 (CEST)

Magyarország kistájainak katasztere. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Szerkesztette Dövényi Zoltán. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. Budapest, 2010. ISBN 978-963-9545-29-8

637–641. oldal

A Budai-hegyek a Dunántúli-középhegység, azon belül a Dunazug-hegyvidék kistája. 201 km2. Települései: Budapest (I., II., III., XII.), Páty, Telki, Nagykovácsi. Legmagasabb pontja a Nagy-Kopasz 559 m, legalacsonyabb pontja 107 m, délkeleti részén. A határai: Északon a Tinnye és Piliscsaba térségéből délkelet--keleti irányú gerinc északi lejtője, gyakorlatilag párhuzamosan fut az Aranyhegyi-patakkal és a 10-es úttal, azon túl már a Pilis, pontosabban a Pilis Pilisvörösvári-medencéje van. Keleten, már Budapest területén a Vác–Pesti-Duna-völgy, azaz a kistáj nem megy el a Dunáig, a Vízivárosnál megtorpan. Délen a kistájba, saátságos beszögelléssel beékelődik a Budakeszi-medence (települése Budakeszi), a kistáj déli határa ezt nem tekintve nagyjából tagolatlan vonalban fut, ettől délre a Budaörsi-medence (Budaörs, Délnyugat-Pest) és a Tétényi-fennsík (Dél-Pest, Törökbálint, Diósd, Érd). Nyugaton a már említett Zsámbéki-medence határolja, Perbál, Budajenő és Biatorbágy már oda esik. Északnyugaton, Tinnyénél már a Keleti-Gerecse határolja. Az említett kistájak kataszterszámai: 5.3.31 Budai-hegyek, 5.3.32 Tétényi-fennsík, 5.3.33 Budaörsi- és Budakeszi-medence; az 5.3.3-as előtag a kistájak szoros természetföldrajzi egységére utal, de a szorosan vett Budai-hegység az, amit fentebb leírtam. Ha érdekel még adat, szívesen megírom. Ugyanazok az adatok szerepelnek minden kistájról több oldalon, amiket a Gyöngyös-síkról írt szövegbe kivonatoltam. --Dör Sün 2011. május 6., 20:25 (CEST)

Érdekes, amiket írsz. Van, amit nem is értek. Mit jelent az, hogy a kistáj nem megy le a Dunáig, mert a Vízivárosnál megtorpan? Ezek szerint a Várhegy odatartozik, de a Gellért-hegy nem? Mivel ez utóbbi közvetlenül a Duna-parton van. Jól értelmezem, hogy eszerint a Csíki-hegyek sem tartoznak a Budai-hegységhez? Sőt, ha a kistáj neve Budai-hegyek, akkor ezentúl a Budai-hegység elnevezés sem helyes? Ha vannak olyan adatok, amiket a Gyöngyösi-síkról is írtál (pl. a terület felosztása lakott terület/rét/erdő/stb. szerint), annak is örülnék, de akár a hegység cikkébe is beírhatod, mert én is csak oda írnám. Egyébként utánanézek, nincs-e meg könyvtárban ez a kataszter, bár ha meg is van, biztosan nem kölcsönözhető, mert ahhoz túl drága...– Perfectmiss^{ide írj!} 2011. május 6., 21:58 (CEST)

A Vár-hegy és a Gellért-hegy egyaránt része, azon túl nem. A Csíki-hegyek is része, Budaörs északi határában fut a kistájhatár, aztán ettől kicsit nyugatra van a Budakeszi-medence kiszögellése. A Budai-hegység elnevezést ismeri az egész ország, ezzel nincs baj. A "hegyek" használatában szerintem megvan a szakmai szándékosság a kataszterben (Budai-hegyek, Vilonyai-hegyek stb.), kevésbé tagolt bércsorok esetében, de biztosat nem tudok. --Göndör Sün 2011. május 6., 22:26 (CEST)

A Gellért-hegyen túl persze, hogy nem része, mert ott már a Duna folyik. Csak nem értem, miért emelték ki a "pár méter" széles Vízivárost, hogy az nem része a hegységnek. Nem lett volna egyszerűbb azt mondani, hogy a hegység, mint kistáj a Dunáig tart? Kösz a pontosítást a Csíki-hegyekről! – Perfectmiss^{ide írj!} 2011. május 6., 22:55 (CEST)

Egyszerűbbnek biztosan egyszerűbb, de szakmailag tarthatatlan lett volna. A Víziváros és általában a Duna-völgy a Duna hordalékkúpjára, kavicstakaróra és öntésiszapra épült. A Duna menti sáv földtanilag és talajtanilag is teljesen eltérő. Csupán mert a hegylábak néhány esetben (Vár-hegy, Gellért-hegy) közel esnek a Duna-mederhez, az nem indokolhatja, hogy a jobb oldali Duna-partot a kényelem miatt "hozzácsapjuk" a Budai-hegységhez. --Göndör Sün 2011. május 7., 09:38 (CEST)

GYORS SEGÍTSÉGET KÉREK!!!

MegoldvaHiányzik az aláírás!

NE HARAGUDJATOK, VALAMIT NAGYON ELRONTOTTAM!!! Csak hozzá akartam adni a dobozhoz a megfelelő tájkategóriákat, de elrontottam az egészet. Elnézést!!! --Göndör Sün 2011. május 7., 14:29 (CEST)

A Magyarország tájai dobozról van szó! --Göndör Sün 2011. május 7., 14:30 (CEST)

Azt hiszem, megjavítottam. Rosszul írtam be a zárójeleket. --Göndör Sün 2011. május 7., 14:37 (CEST)

Osoje

Sziasztok!

A műhely lapján az elkészült lapoknál láttam, hogy május 2-án elkészült Osoje lapja, de a link piros. A kereső megtalálja, de valami furcsa o-val kezdődhet a név, hogy az általam gépelt o-val az üres lapot hozza fel. Gondolom (cirill betűs?) karakterkódolási probléma, még másik két, Oroszországgal kapcsolatos cikk kezdődik ilyen o-val. Ez szerintem nem épp ideális, célszerű lenne a cikkeket átnevezni. Ti mit gondoltok erről? Az ezen a lapon felül lévő sablon linkje új témához nem jó, nem ide szúr be új témát, hanem a Vita:Földrajzműhely lapra. Kmiki87 2011. május 8., 13:11 (CEST)

Szia!

Nem tudom, mi volt az Оsoje link baja, de javítottam egy újbóli bemásolással. misibacsi*^üzenet 2011. május 8., 13:52 (CEST)

Ez: [2]. Simán beírtam a címsorba, hogy "Osoje", és üres lapot dob. --Antissimo 2011. május 8., 18:04 (CEST)

Átirányítottam, így már jó. misibacsi*^üzenet 2011. május 8., 19:15 (CEST)

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Chişinău

A Cartographia ezen a néven említi, de van a magyarban a nagyon elterjedt és szinte kizárólagosan használt Kisinyov. Fontos tény, hogy nem a város neve változott meg a szovjet idők óta, Chişinău a romános irása ugyanannak a névnek. Kiejtésben a szó végén van némi különbség az oroszhoz képest, a moldáviai románban ez minimális. Tehát van egy városnév leírva oroszul és románul, van ugyanakkor egy nagyon elterjedt, régóta használt és teljesen meghonosodott magyar elnevezés. Szerintem a Wikipédián követett gyakorlat értelmében a magyaros Kisinyov alakot kellene használni főalakként. Mi a véleményetek? Föld-lét ^vita 2011. május 11., 17:10 (CEST)

Szerintem is. LA^pankuš→ 2011. május 11., 17:57 (CEST)

Azért jöttem egyből ide, mert itt annak idelyén nem volt egy pontos konklúzió. A kétségtelenül még magyarosabb Kisjenő, ami etimológiai is lehet, egyáltalán nem használatos manapság. Föld-lét ^vita 2011. május 11., 18:13 (CEST)

Itt pedig a Kisjenőről van szó. A Kisinyovot mondhatjuk honosodott alaknak, a Kisjenő viszont nem használatos név, csak egy etimológia. Mindenesetre a helyesírási KF-en talán több vélemény is felvonulhatna. LA^pankuš→ 2011. május 11., 18:23 (CEST)

Nem is tudtam, hogy ilyen közelről volt ilyen vita. A honfoglaláskori eredet annál is inkább lehetséges, mert a Jenő honfoglaláskori magyar törzsnév. Azt sem hanyagolnám el ugyanakkor, hogy a moldávok egy része hun eredetűnek tartja magát, a bolgárokkal egyetemben, de legalábbis ázsiai eredetűnek, és a kurultájon is képviseltetni szokták magukat. Föld-lét ^vita 2011. május 11., 19:21 (CEST)

Az lesz a következő, de a kisebbtől a nagyobb fele haladok, remélvén, hogy hamarabb dűlöre lehet jutni. Föld-lét ^vita 2011. május 11., 18:41 (CEST)

A Kisinyov az SZU időkben honosodott meg, mint az orosz név magyarra átírt változata. A város feltételezett magyar neve Kisjenő, holott én nem kaptam erre pontos forrást. Ami pedig fontos, hogy a földrajzinév-bizottság a Chişinău alakot hozza (link), s ez ugyebár kötelező érvényű a wiki számára, legalábbis amíg kőkemény indokokkal alá nem támasztható a Kisinyov létjogosultsága.--Istvánka ^posta 2011. május 11., 18:27 (CEST)

„...s ez ugyebár kötelező érvényű a wiki számára” Ezt nem tudtam. Mióta? + most visszakeveredhetnénk a csángó nevekhez, meg a Dnyeszterfehérvárhoz. Föld-lét ^vita 2011. május 11., 18:53 (CEST)

Már ősidők óta. Még én sem wikiztem akkor . Erről inkább Bennót kéne faggatni, ő inkább tudja. --Istvánka ^posta 2011. május 11., 18:57 (CEST)

Ok. Föld-lét ^vita 2011. május 11., 19:00 (CEST)

Úgy tűnik itt konszenzus lett, mert bár mindenhol magyarosan írja, az OH-ban nem, ha minden igaz. Föld-lét ^vita 2011. május 11., 20:25 (CEST)

Egyébként még csak annyit, hogy az említése is nagyon rosszul van. Chişinău (oroszul Kisinyov). Ez marhaság. A Kisinyov nem oroszul van, hanem magyarul, de mindegy. A Chişinău meg románul. És ezek akadémikusok. Föld-lét ^vita 2011. május 11., 20:31 (CEST)

Vitalap archiválása

Sziasztok! A vitalap kezd egyre hosszabbra hízni. Máshol általában bottal archiválják a legalább 30 napja nem szerkesztett szakaszokat, így mindig csak az aktuálisak vannak szem előtt. Mit szóltok? – Antissimo ^vita 2011. január 30., 17:29 (CET)

Ha gondoljátok, megadhatom Cherrybotnak az archívparamétereket. LA^pankuš→ 2011. január 30., 17:38 (CET)

Ezen a lapon jelenleg MINDEN aktuális, mivel a műhely alig 1 hónapja alakult. Az más kérdés, hogy a tagok nem szólnak hozzá a témákhoz, pedig kellene, hiszen ezért alakult a műhely. Szóval tessék várni azzal az archiválással. – Tünde ^vita 2011. január 30., 17:46 (CET)

A megoldás egyszerű: a {{<nowiki>sl|függőben}}t el kell helyezni a még tárgyalt szakaszra, akkor nem archiválja a bot. És egyébként meg amihez 30 napja nem szóltak hozzá, az nem feltétlenül kell a lapra. A megbeszélt belső iránymutatókat egyébként is műhelyallapra kéne tenni. LA^pankuš→ 2011. január 30., 17:51 (CET)

Egyetértek, szerintem kérd meg Cherrybotot, és ami aktuális de nem mutat aktivitást arra pedig tegyük ki a sablont. – Antissimo ^vita 2011. január 30., 19:48 (CET)

• A Panoráma-útikönyv sorozat táblázatát átraktam egy külön cikkbe: Portál:Földrajz/Panoráma-útikönyv sorozat, és feltüntettem a műhely lapján a források között. Ezt a részt tehát lehet archiválni. – Bahusz ^vita 2011. január 30., 19:17 (CET)

A vitalapján meg is kérdeztem, de megkérdezem itt is: miért nem műhely-allapnak csináltad meg? – Tünde ^vita 2011. január 30., 22:01 (CET)

Erre nem is figyeltem :) Nevezd át, ahogy a műhelynek jobb. – Bahusz ^vita 2011. január 30., 22:21 (CET)

Átneveztem. – Einstein2 ^{ide írj} 2011. január 31., 10:05 (CET)

Elhelyeztem a Cherybotconfig sablont a vitalapon. Akinek tehát valamilyen szakaszra szüksége van, tegye ki a függőbent. Viszont kérek mindenkit, hogy a függőben paraméterezését ne hagyja ki, hogy tudjuk, kit kell keresni, ha kint felejtődik: {<nowiki>{<nowiki>függőben|indoklás, ~~~~}}. Köszi. És még egy kérdés: a 30 nap jó-e, vagy lehet rövidebb? LA^pankuš→ 2011. január 31., 10:22 (CET)

Szerintem első körben legyen 30, aztán majd szigorítunk ha úgy látjuk hogy a kevesebb jobb. – Antissimo ^vita 2011. január 31., 14:24 (CET)

Milyen sűrűn fut le a bot? – Antissimo ^vita 2011. február 8., 21:06 (CET)

Na úgy látom beindult, köszönjük! --Antissimo ^vita 2011. március 9., 16:02 (CET)

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Magyarország kiemelése

Szerintem kiemelté kéne fejleszteni a Magyarország szócikket, mivel az a hazánk és ezért megérdemelné a kiemelté fejlesztést, és amikor kiemelésre méltó lesz, akkor egy szavazás induljon, legyen a Wikipédián hazánk kiemelt szócikk. Proki 2011. 03. 11. 11:04 (CET)

A Kereskedelem szakaszt bővíteni kéne, ez nem értelmetlen feladat, hanem hazánk kiemelési eljárásához tartozik és akkor forrást tegyünk minden szövegre, ami a szócikkbe van. Proki 2011. 03. 17. 14:04 (CET)

Legyetek szívesek minden szakasz csonkot bővíteni. Hungarikusz Firkász kedvéért finomabb stílusba csinálom. Proki 2011. március 17., 13:00 (CEST)

Boden-tó

Sziasztok. A Bodeni-tó szócikket átmozgattam Boden-tóra, mert ez a neve magyarul a tónak. A szövegben is javítottam mindenhol, de ez a változtatás nem lett jóváhagyva. Érdemes lenne mihamarabb megtenni, mert így elég hülyén néz ki a cikk, a címe már jó, de belül mindenhol a rossz elnevezés van. Köszi. Péter ✎ 2011. május 13., 11:34 (CEST)

Megoldva--Joey ^{üzenj nekem} 2011. május 13., 13:07 (CEST)

Köszönöm Péter ✎ 2011. május 18., 16:39 (CEST)

Ötletadó

Ha valaki unalmában nem tudná, miről írjon cikket, itt egy lista ötletadónak. Valamennyi piros link (kivéve az X ország éghajlata és X ország földrajza típusúakat) az adott ország cikkéből való. A J betűig jutottam a kiírással, aztán elrettentem a feladat nagyságától.

Szerkesztő:Hujber_Tünde/Földrajz

– Tünde ^vita 2011. május 30., 17:20 (CEST)

Köszi, majd felhasználom. Egyébként üdv újra itt! – Einstein2 ^{ide írj} 2011. május 31., 14:09 (CEST)

Aral-tó

Sziasztok! Azt honnan szedtétek, hogy a kiszáradást elsősorban a globális felmelegedés okozza? A hivatkozott forrásokban nem találtam ilyet, sőt a National Geographic hivatkozott cikke egyértelműen azt állítja, hogy az öntözés felelős a kiszáradásért. És ha belegondol az ember, hogy a sivatag közepén termesztenek exportra rizst és a gyapotot (a két talán legvízigényesebb növényt), immár 50 éve, akkor ez logikusnak is tűnik. Szakirodalomban, angol wikiben, órán tanultakon (gimiben és egyetemen is), mindenhol az öntözést teszik felelőssé, az éghajlatváltozás csak nagyon kis mértékben járulhat hozzá a dologhoz. Csak, hogy legyen vmi komolyabb hivatkozási alapom is :) http://www.iml.rwth-aachen.de/elearning/srw/uebungsmaterial/AralSeaDisaster.pdf - Annual Review of Earth and Planetary Sciences-ben 2007-ben megjelent cikk. Kenadra ^vita 2011. június 5., 18:14 (CEST)

Heló! Pontosan miből gondolod, hogy a Wikipédia ezt állítja? Az Aral-tó szócikk bevezetője: „A tavat tápláló folyók, az Amu-darja és a Szir-darja vizének öntözésre való felhasználása, valamint mikroklimatikus változások következtében az 1960-as évektől a tó vízszintje jelentősen csökkent. Napjainkra egyik folyó sem éri el a három részre szakadt, folyamatosan pusztuló Aral-tavat. Az ökológiai katasztrófa sújtotta egykori tó egyes értelmezések szerint a globális klímaváltozás hatásainak és következményeinek elrettentő példája.” Sorok Sári ^vita 2011. június 5., 20:31 (CEST)

Tettem is gyorsan egy forráskérőt. Föld-lét ^vita 2011. június 5., 20:38 (CEST)

Pontosan mire és miért? Régi időkből úgy emlékszem, a bevezető célja a szócikk szövegének összefoglalása. A forráshivatkozások megismétlése nélkül. A szócikk belsejében vannak-e források? Ha nincsenek, oda kell forráskérő. Sorok Sári ^vita 2011. június 5., 20:49 (CEST)

Csak oda lehet forráskérőt tenni ahol állítás van. Egy ilyen állítást meg kell forrásolni. Föld-lét ^vita 2011. június 5., 20:53 (CEST)

De igazad van. Bocsánat. Ki van fejtve a cikkben. Visszavonom. Föld-lét ^vita 2011. június 5., 20:56 (CEST)

Nem a bevezetővel volt gondom, én erre a részre gondoltam: "Egyes vélekedések szerint az Aral-tó vízcsökkenéséért javarészt az emberi tevékenység felelős. Bár a tavat tápláló folyók befogása a környező rizs- és gyapotföldek öntözésére valóban nagymértékben hozzájárult a tó gyors kiszáradásához, de alapvetően a makroklimatikus változások okolhatóak az Aral-tó kiszáradásáért. A globális felmelegedés következményeire figyelmeztető környezetvédők az Aral-tó példájában az emberi tevékenység nyomában megváltozott természeti környezet riasztó példáját látják..." Nem azt mondom, hogy a globális éghajlatváltozás nem járulhatott hozzá a kiszáradáshoz, de azt, hogy ez lenne a fő ok itt olvastam először. Kenadra ^vita 2011. június 5., 20:57 (CEST)

Abba a szakaszba tettem a forráskérőt. Most a bevezetőben lévő állítást ennek okán ki kellene törölni. Vagy valaki gyorsan forrásolná? Ha nem forrásolódik maga az állítás, nem a környezetvédelmi akció léte, akkor csak azt lehet írni, hogy egyesek megalapozatlan állítása szerint a globális felmelegedés a hibás. De inkább tovább nem foglalkoznék vele, mert ez a globális felmelegedés sztori annyira irritál, hogy nem éri meg, hogy vele foglalkozzak. Föld-lét ^vita 2011. június 5., 21:06 (CEST)

A szócikk egészét elolvasva elgépelésről lehet szó: mikroklimatikus változásokról, ami a bevezetőben már jól szerepel. Azt pedig nagyon hamar lehet forrásolni Google-val is, hogy a globális felmelegedés hívei számára az Aral-tó és a Csád-tó véres zászló. De gondolom, mivel ott a forrásjelölés a bekezdés végén, és a forrás elérhető a neten, hamar ellenőrizhető, mit ír Zavalova vagy kicsoda. Ez zavaros megfogalmazás, nem forráshiány. Sorok Sári ^vita 2011. június 5., 21:20 (CEST)

Azért nem hiszem, hogy elgépelésről lenne szó, mert utána elég bőven kifejti a globális felmelegedést. Egyébként őszintén szólva inkább azt akartam kezdeményezni, hogy az adott szakaszt javítsák, nem forráskeresést. Magára valamit is adó/komolyan vehető környezetvédő nem ír le ilyet, inkább a ténylegesen létező okokkal és problémákkal foglalkozik (pl. a folyók túlhasználata, a kiszáradás miatti fajkihalások, és a levegőben a porral szálló só és kemikáliák okozta betegségek). Ahogy pl a Greenpeace[3] és a WWF[4] sem írt ilyet. Kenadra ^vita 2011. június 5., 21:56 (CEST)

Na, ez így nagyon rossz. Ide tettél forráskérőt: "A globális felmelegedés következményeire[forrás?] figyelmeztető környezetvédők". Szerinted azt kellene forrásolni, higy környezetvédők a globális felmelegedés következményeire figyelmeztetnek? Sorok Sári ^vita 2011. június 5., 21:24 (CEST)

Azért tettem oda, mert ez egy csel, ami roppantúl bosszant. Arra kérek forrást, hogy a globális felmelegedés következménye a tó kiszáradása, nem arra, hogy zöldek demonstráltak. Persze lehet, hogy az is forrásolatlan. Föld-lét ^vita 2011. június 5., 21:29 (CEST)

Látom, hogy segíteni akarsz, de rém figyelmetlen vagy. Gondoltam, hogy arra akarsz forrást, miszerint az Aral-tó kiszáradása a globfelmel következménye, de nem oda tettél. Olvasd el a mondatot még egyszer vagy akér háromszor is, te az alany határozójához tettél forráskérőt: "A globális felmelegedés következményeire[forrás?] figyelmeztető környezetvédők szerint az Aral-tó ez és ez." A mondat végére kell forráskérő, mert így egy határozót vontál kétségbe, nevezetesen azt, hogy a környezetvédők a globfelmel következményeire figyelmeztetnek-e vagy sem. Sorok Sári ^vita 2011. június 5., 21:39 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után)

Számomra egyáltalán nem világos, hogy Zavalova melyik mondatra forrás. Ha valaki kér forrást, meg kell adni, még ha egymás után ugyanaz a forrás két mondatnak, fel lehet refként tüntetni. Nemrég kérésre egy szakaszt állítmányonként forrásoltam (meg olykor egyéb mondatrészeket is) ugyanazzal a 3 forrással. Föld-lét ^vita 2011. június 5., 21:26 (CEST)

Szerintem jó helyen van az a forráskérő: a globális felmelegedés következményeire... (utalásnál). Egyébként teli van a hócipőm a sötétzöldekkel, akik állandóan csak ezt képesek hajtogatni. LA^pankuš→ 2011. június 5., 21:41 (CEST)

Milliótonnával eresztik a vízbe, talajba, levegőbe a mérgező vegyületek ezreit (semmi gond), közben a széndioxidot szidják (jobbanmondva kereskednek vele), mikor a Földtörténet 95 százalékában a mostani értékek többszöröse volt a levegőben a széndioxid, a Földtörténet idejének sok százalékában sokkal melegebb volt a glóbusz, mint most, és a széndioxid mennyisége nem a globális felmelegedés oka, hanem következménye, a szerves bomlás melegben gyorsulása miatt. Na tényleg befejeztem. Föld-lét ^vita 2011. június 5., 22:08 (CEST)

Na ebben tökéletesen egyetértünk. LA^pankuš→ 2011. június 5., 22:54 (CEST)

Egyébként ki lehet vágni a rezet azzal, hogy környezetvédők saját véleménye szerint. Nem muszáj az alaptalant kiemelni, mert azt nem mi kell eldöntsük. Ekkor nem fog kelleni az összefüggést külön forrásolni, elég ha ők égetik magukat vele. Ennél konstruktívabb javaslatom nincs. Föld-lét ^vita 2011. június 5., 21:58 (CEST)

Pont ez a baj, mint azt fentebb írtam, hogy a környezetvédők nagy része sem gondolja így (lásd fent pl. a Greenpeace és a WWF linkjét). A globális felmelegedésnek sok negatív következménye van, de az Aral-tó kiszáradása nem tartozik közéjük. Nem tudom kitől származik ez a tévhit... Kenadra ^vita 2011. június 5., 22:06 (CEST)

Részemről csináld ahogy gondolod (de másokkal azért szükség szerint beszéld meg). Föld-lét ^vita 2011. június 5., 22:25 (CEST)

Azért vetettem fel itt a dolgot :) Kenadra ^vita 2011. június 5., 22:33 (CEST)

Hát ez kész. Most már két ember szerint van jó helyen a forráskérő az alany bővítményénél, ott, ahol az állítmányhoz még el sem jut a mondat. Nagyon gratulálok, szívből, ez remek. És három embernek nincs két perce arra, hogy belenézzen a forrásba (igaz, terméketlen dumára sok idő van). Googlebooks, könyv megnyit. Fülszöveg vagy bevezető elolvas, vagy rákeres, hogy global. See desiccation of the sea can be viewed as another striking manifestation of worldwide trends of global change. Stopperóra mutat: negyvenkét másodperc. Huh. Sorok Sári ^vita 2011. június 6., 07:55 (CEST)

Őszintén szólva még nem hallottam arról, hogy az éghajlat változása okozná a tó kiszáradását. (Ha a saját tyúkeszemmel utána gondolok ez nem is nagyon lehet igaz.) A tó fogyatkozása az elfogadott álláspont szerint a rossz környezetgazdálkodás eredménye. Hogy mennyire így tekint rá a tudományos élet, azt az is mutatja, hogy az általam átfutott publikációkban egyszer merült fel az éghajlatváltozás okozta vízszintesés lehetősége:

T. Aus der Beek; F. Voß; M. Flörke: Modelling the impact of Global Change on the hydrological system of the Aral Sea basin Simulated volumes of the previous Aral Sea itself are well reflected by the model, though results for the period 1990–2002 are too high. In this study, the previous Climate Change impacts are much smaller (14%) than the water use impacts (86%) on the shrinkage of the previous Aral Sea'. Finally, an outlook on potential scenario model studies is given, which could analyse the different strategies of mitigation and adaptation of Global previous Change in the previous Aral Sea basin.

Itt a link

Mint látható a modell azt mondja, hogy a tó haldoklása 14%-ban írható az éghajlatváltozás, 86 százalékban pedig a víz szétlocsolásának számlájára. Nem tudom, hogy ez elegendő-e ahhoz, hogy az állítás kérdőjelessé váljon a cikkben, én mindenesetre a cikk javítását és az állítás kevésbé markánssá tételét javaslom. Beroesz 2011. június 6., 08:53 (CEST)

Egyetlenegy mondat szól arról (az ominózus, amiről itt vita van), hogy vannak nézetek, amelyek szerint a globális klímaváltozás okolható a kiszáradásért. Egyébként a bevezető is ezt írja, amiről mindenki tud: "A tavat tápláló folyók, az Amu-darja és a Szir-darja vizének öntözésre való felhasználása, valamint mIkroklimatikus változások következtében az 1960-as évektől a tó vízszintje jelentősen csökkent." és itt is megvan említve a globális klímaváltozás. A fentiek alapján viszont valóban jobban árnyalható a kérdés. Köszönet az érdemi hozzájárulásért. Sorok Sári ^vita 2011. június 6., 11:35 (CEST)

Nem gondoltam, hogy ekkora vita lesz ebből... A cikket javítottam, megemlítve a globális felmelegedés hatását, forrásokkal alátámasztva. Kenadra ^vita 2011. június 6., 17:46 (CEST)

Akkó' még nem láttál nagy vitát. LA^pankuš→ 2011. június 6., 17:47 (CEST)

Legalább világosan kiderült, hogy tényleg olvasatlan maradt a cikk. A 19. században meginduló csatornaépítések története már részletesen benne volt, ahogy az is, hogy 1961-re már tetemes tömegét elveszítette a tó. Ehhez képest új infóként betenni, hogy az 1960-as években a szovjet kormány kezdett csatornákat építeni, hát izé, khm... --Sorok Sári ^vita 2011. június 6., 21:07 (CEST)

Végigolvastam a cikkedet, de nem írta, hogy 1961-re elvesztette volna a tetemes tömegét. Tény, hogy a 19. század közepén már elkezdtek csatornákat építeni, de ennek még valószínűleg nem volt jelentős hatása a vízszintre (a cikked által említett legnagyobb csatorna 0,3 köbkilométer hozamú volt, ami az 55 köbkilométer teljes befolyáshoz képest nem sok). Ráadásul, csak 1911 óta dokumentálják a vízszint változásait (ez is benne van a te cikkedben is). Az sajnos tényleg világosan kiderült, hogy te nem olvastad az általam belinkelt cikket, abban ugyanis egyértelműen leírták, hogy 1911-től a 60-as évek elejéig a tó vízszintje nem változott jelentősen. Erről az időszakról pedig a te cikkedben nem szerepelt egyetlen adat sem, így az általam idézett cikket vettem alapul. A vízszint a 60-as évek elejétől (a szovjet projektnek köszönhetően) kezdett el apadni. Ezért írtam azt, amit, de ha nagyon nem tetszett, tőlem maradhat így is, ahogy most van, ezen nem veszünk össze. Még egyszer a cikk, ha véletlenül érdekelne: [5] Kenadra ^vita 2011. június 7., 00:11 (CEST)

Milyen én cikkem, nem az Aral-tó szócikkről beszélünk egyfolytában?! Szerintem az a bibi, hogy nem is ugyanarról a dologról beszélünk! Ezt írod: „1911-től a 60-as évek elejéig a tó vízszintje nem változott jelentősen. Erről az időszakról pedig a te cikkedben nem szerepelt egyetlen adat sem”. Az Aral-tó szócikkben: „A mezőgazdasági termelés javát szolgáló csatornázás veszélyeire már a 19. század végén felhívták a figyelmet orosz tudósok (például A. I. Vojejkov klimatológus). Ennek ellenére a szovjethatalom éveiben további csatornákat építettek, s a második világháborút követően megszületett a terv a Golodnaja-sztyepp és Türkmenisztán rizs-, gyapot- és gyümölcsültetvényeinek vízellátását megoldó csatornarendszer kiépítésére. Az Amu-darját a Kara-kum sivatagon keresztül a Kaszpi-tengerrel összekötő 1300 kilométeres Türkmén-főcsatorna (vízfelvétele 8–14 km³/év), valamint az Amu–buharai-csatorna (10 km³/év) az 1950-es évek végére készült el. Noha az Aral-tó vízutánpótlását ezzel jelentősen veszélyeztették, és az első jelek 1961-től megmutatkoztak a későbbi időszakban további csatornák épültek: Déli-Golodnaja-csatorna (11 km³/év), Karsi-csatorna (5 km³/év). Az öntözött területek nagysága 1970-re elérte a 74 ezer km²-t, de az Aral-tó pusztulása ekkor már megállíthatatlannak látszott.” Én azt róttam fel, hogy ugyanoda, az Aral-tó szócikkbe tettél be, csak máshova olyan mondatot, ami nem veszi figyelembe a fentieket és nem is igaz: „A 60-as években a szovjet kormány döntése nyomán a tavat tápláló két nagy folyó, az Amu-darja és a Szir-darja vizét a környező területeken létrehozott gyapot és rizsföldek öntözésére KEZDTÉK használni.”

Ezt is írod: „a cikked által említett legnagyobb csatorna 0,3 köbkilométer hozamú volt”, ezt honnan veszed? Az Aral-tó szócikkben nincs ilyen, csak: egy csatorna 8–14 km³/év, másik csatorna 10 km³/év (50-es évek végéig építettek), 11 km³/év, 5 km³/év. Sorok Sári ^vita 2011. június 7., 08:07 (CEST)

Bocsánat, azt hiszem félreértettelek az előbb. Azt hittem azt kritizálod, hogy még mindig nem olvastam az elején általad említett irodalmat (google books[6]), tudniillik abban is részletesen benne vannak a 19. sz-i csatornaépítések. A 0,3 köbkm-es csatorna is onnan származik. Amúgy így tényleg jogos a kritika, pontatlan volt a megfogalmazásom. Kenadra ^vita 2011. június 7., 11:43 (CEST)

Ahha, akkor tényleg. Én végig az Aral-tó szócikk szövegét olvasgattam és emésztgettem, sem az általad beszúrt hivatkozást, sem az általam beszúrtat nem olvastam el. :) Én is csak utalásképpen szúrtam be a linket Föld-Létnek, hogy forráskérőt akkor ildomos beletenni a szócikkbe, ha a megadott forrásban nem találni a kétséges részt, és ez a googlebooks volt megadva forrásnak. Aztán csak azt néztem, hogy a szócikk hogy alakul, és valóban azzal kapcs. voltak kritikai észrevételeim. Sorok Sári ^vita 2011. június 8., 08:43 (CEST)