Ugrás a tartalomhoz

Vita:Duna

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Oecosys 2 hónappal ezelőtt a(z) Közigazgatás, országok témában
Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:
Német témájú szócikkek (kitüntetett besorolás)
Folyókkal kapcsolatos szócikkek (kitüntetett besorolás)
Földrajzi témájú szócikkek (kitüntetett besorolás)


Észrevételek

[szerkesztés]
Legutóbbi hozzászólás: 3 évvel ezelőtt23 hozzászólás11 résztvevő

Mondd (aki kitörölted a linket: Duna Bizottság [1]), miért találtad fölöslegesnek? OsvátA. 2005. február 25., 08:26 (CET)Válasz

visszaraktam, mert a törlés szvsz véletlen lehetett Váradi Zsolt 2005. február 25., 12:54 (CET)Válasz
forrásától a végéig tekintve helyes állításnak tűnik, hogy még a Coriolis-erőnek is fittyet hány :) Váradi Zsolt 2005. február 25., 12:55 (CET)Válasz
???akkor most mi van???OsvátA. 2005. február 25., 13:06 (CET)Válasz
Melyik a 3 leggyakoribb mondat verekedés előtt? A „miva?”, a „miva?” és a „miva?”...
mondom, hogy szerintem jó eránba folyik, na :) Váradi Zsolt 2005. február 25., 13:14 (CET)Válasz


Párkányról van lapunk, a szövegben Párkány (település)-linkeltek rá. Szerintetek érdemes átmozgatni Párkány (település)-re? Folcrum 2005. július 5., 21:56 (CEST)Válasz

Nem hiszem, hogy az ablakpárkányról túl hamar lenne szócikkünk. Ha lesz, majd megoldjuk, addig maradjon. A linket javítom. --DHanak :-V 2005. július 13., 17:09 (CEST)Válasz

Én ezt a Duna táblázatot (és a benne lévő képet) túl szélesnek találom a szöveghez képest. Csak azért nem vettem kisebbre, mert akkor lehet, hogy a többi képet is kisebbre kell venni. Mi a véleményetek? - Serinde 2005. július 13., 11:18 (CEST)Válasz

Szerintem nem rossz így, de akár keskenyebbre is lehet venni, akár a többi képtől függetlenül is, miért is ne? --DHanak :-V 2005. július 13., 17:09 (CEST)Válasz
Szerintem rém ronda így, ezekkel a bazi nagy képekkel. --Váradi Zsolt 2005. július 14., 15:59 (CEST)Válasz

Ez pl. egy Duna-holmi: Esterházy Péter: Hahn-Hahn grófnő pillantása. Vagy például: A Dunai hajós (Jules Verne) OsvátA. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője OsvátA (vitalap | szerkesztései) 2005. július 13., 12:06 (CEST)Válasz

Az, hogy egy-egy országban hány kilométert folyik a Duna, szerintem igen „kínos” része a szócikknek. Moldovai Dunáról nem jó beszélni addig, amíg Moldova nem állapodik meg Ukrajnával a határokról (ez folyamatban). Ti. jelenleg inkább ukrán, mint moldáv felügyelet van azon a partszakaszon, bár a térképek valóban jelölnek kis moldáv Duna-szakaszt.--Strapontin 2005. július 16., 00:55 (CEST)Válasz

Szerintem szót kellene ejteni a Duna kialakulásáról, tájépítő szerepéről, élővilágáról, szennyezéséről, gazdasági jelentőségéről (hajózás, erőművek, turizmus) is. A rengeteg hiperhivatkozást (pl.: városok, viziutak) pedig jó lenne a cikk kevésbé központi helyére (jobb szélére vagy azon kívül:-)) tenni.--Strapontin 2005. július 16., 00:55 (CEST)Válasz

Abszolúte egyetértek. Csak tessék, ne érezd úgy, hogy bárki visszatartana :-) De tényleg, ha ezek bármelyikéről tudsz vagy akarsz írni akár csak pár mondatot is, akkor rajta! --DHanak :-V 2005. július 18., 18:31 (CEST)Válasz

Hát le a kalappal, ez a legutóbbi bővítés nem kis mértékben javított a szócikken! Gratulálok, Strapontin, és köszönöm a teljes Wikipédia nevében! --DHanak :-V 2005. augusztus 18., 16:54 (CEST)Válasz

Néhány adatot pontosítok.

1. A Dunai országok fejezetben a táblázat két száma föl volt cserélve, Ausztriánál a kezdő fkm-ek. Így a part-hosszak is módosultak:

Ausztria 2223,20 - 1880,26 343 km 2201,77 - 1872,70 329 km Szlovákia 1872,70 - 1850,20 22 km 1880,26 -1708,20 172 km

Helyett:

Ausztria 2223,20 – 1872,70 351 km 2201,77 - 1880,26 322 km Szlovákia 1872,70 – 1850,20 22 km 1880,26 -1708,20 172 km


2. A Vízrajz fejezetben pontosítottam a jellemző vízsebességet. Síkvidéken leginkább 4-4,3 km/h (kb. 1,1-1,2 m/s), a felső szakaszon 5,5-9 km/h (kb. 1,5-3 m/s), természetesen, ahol a zsilipek nem duzzasztják. (Kom F.: Hajók kézikönyv , 32-33.oldal)


3. A Magyar Nagylexikon szerint a Duna két forrásból ered (Breg: 1020 m, Brigach: 1125m). A fő táblázatban benne hagytam az 1078 m-t, de javasolom, ellenőrizzétek.

Ugyancsak nem változtattam, de egy lentebbi táblázat szerint a Duna hossza 2888,77 km, míg a fő táblázat szerint 2888 km.


Üdvözlettel: Gulyás Mihály – Aláíratlan hozzászólás, szerzője GM~huwiki (vitalap | szerkesztései) 2005. október 26., 20:54 (CEST)Válasz

Arra kivancsi lennek, mi pontosan a folyamkilometer es miert lehet olyan nagymerteku elteres a bal es jobb part kozott. Szerintem ezt nagyon kevesen tudjak ill. nehez is utanajarni. Emiatt jo lenne itt kicsitt bovebb magyarazat. ;) Udv: Gergely – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 86.25.233.31 (vitalap | szerkesztései) 2011. augusztus 21., 15:16 (CEST)Válasz


A Duna országait soroló táblázat erősen hibás. A táblázat szerint a Duna első 79 km-e Romániában folyik, és csak utána érinti a román-ukrán határt. A valóságban viszont a Duna-delta mindkét partja Ukrajna, és kb. 4-5 fkm-től az ukrán-román határon folyik.

– Peti817172M * Vita 2021. április 13., 17:39 (CEST)Válasz

@Hkoala: Most néztem meg térképen, és valószínűleg igazad van. A táblázat adatai gyanúsak, nem jó értékek vannak benne, nem szabadna eltérnie a folyamkilométereknek a jobb és bal parton. Nem tudom, ki, milyen forrásból írta ezt be, és ennek mi lehet a magyarázata. Szerintem nonszensz. misibacsi*üzenet 2021. április 13., 21:28 (CEST)Válasz

@Misibacsi: nem tudom, miért nekem válaszolsz. az előbbi megjegyzést nem én írtam, hanem @Peti817172M Hkoala 2021. április 13., 22:07 (CEST)Válasz

Gondoltam megkérdezlek, hátha emlékszel rá, bár erre kicsi volt az esély ennyi év távlatából (2006). Csak azért gondoltam, mivel 3-4 ember szavazott, hogy kiemelt legyen a cikk - ez a táblázat akkor már benne lehetett - és a többiek nemigen aktívak.

A táblázatot vagy ki kellene törölni, mert hibás a "jobb part / bal part" adatsor, vagy átírni a folyamkilométer adatokat, nem is tudom kapásból azokat honnan lehetne így egyben kiolvasni. Ismerek egy adatforrást, ahol térképrészletek vannak, de onnan elég macerás kibányászni az adatokat. misibacsi*üzenet 2021. április 14., 07:21 (CEST)Válasz

Kiemelt

[szerkesztés]
Legutóbbi hozzászólás: 19 évvel ezelőtt1 hozzászólás1 résztvevő

Nagyon szívesen javasolnám kiemelt cikknek, de rengeteg benne a piros link... Egy részüket persze törölni is lehet, mert egyes részei némileg "túlhivatkozottak", de az összhatáson ez sem segít. -- Serinde 2005. szeptember 17., 19:14 (CEST)Válasz

Kép figyelmeztetés

[szerkesztés]
Legutóbbi hozzászólás: 18 évvel ezelőtt1 hozzászólás1 résztvevő

A következő képeket törölték vagy törlésre jelölték a Commons-on. Kérlek távolítsd el az ilyen képeket a szócikkből, vagy csatlakozz a Commons-on levő vitához. Ha a képet kiveszed a cikkből, kérlek nézd át, hátha van a Commons-on hasonló témájú kép, ami az alább felsoroltakat helyettesíthetné.

Miután megoldottad a problémát, kérlek azt jelezd, mind itt, mind a CommonsTicker oldalon, az üzenetet létrehozó sablon „|status=” sorában.

Ezt az üzenetet a CommonsTicker írta.

-- CommonsTicker 2006. augusztus 27., 16:30 (CEST)Válasz

miért javítottam?

[szerkesztés]
Legutóbbi hozzászólás: 17 évvel ezelőtt2 hozzászólás2 résztvevő

Változtattam a kezdőmondatokon, mert:

  • a folyóknál egy csomó mindenben mérhetjük a "legnagyobbat", de azért ami biztos, hogy a Duna a második leghosszabb a Volga után.
  • nyugatról keletre csak olyan jelentéktelen folyók folynak a Duna mellett Európában, mint a Pó, vag a Dnyeszter, vagy a Temze...

--Mestska 2006. szeptember 24., 22:46 (CEST)Válasz


Nem kellene egy táblázatot berakni a lap aljára a világ nagy folyói felsorolásával? Egyébként kitűnő oldal. --Kádár Tamás Megint vitatkozol?? 2007. április 13., 13:48 (CEST)Válasz

A neve más nyelveken

[szerkesztés]
Legutóbbi hozzászólás: 16 évvel ezelőtt4 hozzászólás3 résztvevő

Nem tudom, folyóknál hogy szokás, de ha már az meg van említve, hogy ez a "legnemzetközibb" folyó, nem kellene a bevezetőben feltüntetni más nyelveken is a nevét? Azon országok nyelvére gondolok, amelyeken áthalad.

Szerintem túl hosszú lenne, max egy táblázatban a cikken belül. Pilgab üzenet 2008. március 9., 22:02 (CET)Válasz

Például az angol wikipédián csak kb két sor a bekezdésben, szerintem az nem olyan sok. (bár ott talán túlzás is, mert ráadásul az első bekezdés is a nevével foglalkozik) Vagy, ha a cikken belül, akkor hol lehetne elhelyezni azt a táblázatot? – Julicska vita 2008. március 13., 04:41 (CET)Válasz

A laptörténetben megnézheted (2006 augusztus 28), szerepelt több nyelven is a folyó neve (több nyelven is, mint kellett volna). De a Wikipédiában van egy szabály, ami azt mondja, hogy "A Wikipédia nem szótár". Ezért lett törölve az alábbi felsorolás:

A Duna neve a környező országok nyelvein: németül: Donau, szlovákul, lengyelül: Dunaj, horvátul: Dunav, szerbül, bolgárul: Дунав (Dunav), románul: Dunărea, ukránul: Дунай (Dunay), latinul: Danubius vagy Danuvius, néha Ister, törökül: Tuna). - Üdv. » KeFe « vitalapom 2008. március 13., 06:35 (CET)Válasz

Értem, köszi! – Julicska vita 2008. március 13., 07:58 (CET)Válasz

Névhasználat

[szerkesztés]
Legutóbbi hozzászólás: 15 évvel ezelőtt1 hozzászólás1 résztvevő

Egy kérdésem lenne: Belgrád miért a régies magyar nevén szerepel, mint Nándorfehérvár? Ez nem így használatos, nincs is róla szócikk, az is Belgrád néven van. Ezt kicsit túlzásnak érzem, de javítsatok ki, ha tévedek, és van ennek komolya oka. Kösz. - Toymao vita 2008. december 3., 11:55 (CET)Válasz

Kritika

[szerkesztés]
Legutóbbi hozzászólás: 15 évvel ezelőtt1 hozzászólás1 résztvevő

Duna kevés nem eléggé részletes sok lényegtelen dolog van benne – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 85.66.40.59 (vitalap | szerkesztései) 2009. január 26., 17:19 (CET)Válasz

duna

[szerkesztés]
Legutóbbi hozzászólás: 14 évvel ezelőtt1 hozzászólás1 résztvevő

a Fekete-erdőben ered két kis patakocska, a Brigach és a Breg összefolyásával Donaueschingennél, és innen délkeleti irányban 2850 kilométert tesz meg a Fekete-tengerig. Magyarország egész területe e folyam vízgyűjtőjén terül el, itteni főágának hossza 417 km, ezért az ország vízrajzának meghatározó alkotóeleme. A folyó kialakulása a pliocén időszakban kezdődött el. A pliocén végén jutott el a Duna a Kisalföldig, ekkor a mai nyugat-kelet irány helyett észak-dél irányban folyt itt. Csak a pleisztocén időszakban alakult ki a kisalföldi szakasza. A folyó legfiatalabb része a Dobrudzsa nyugati oldalán található dél-észak irányú folyása, amely pusztán a pleisztocén időszak végén jött létre. Napjainkban fontos nemzetközi hajóút. A németországi Rajna–Majna–Duna-csatorna 1992-es megépítése óta részét képezi annak a 3500 km-es transzeurópai víziútnak, amely az Északi-tenger melletti Rotterdamtól a Fekete-tenger melletti Sulináig ér. A Dunán szállított áruk össztömege 1987-ben elérte a 100 millió tonnát. A 20. században a folyam fölső szakaszán vízlépcsők sorát építették ki, ami megváltoztatta a folyó természetes vízjárását és gyakorlatilag megszüntette a hordalék alpi utánpótlását. A rendszer utolsó tagja a Szlovákiában felépített bős–nagymarosi vízlépcső. A Dunakanyar fölötti szakasz vízszintje folyamatosan csökken, ennek következtében pusztulnak a part menti élőhelyek. A legnagyobb veszély a Duna–Ipoly Nemzeti Park ártéri keményfaligeteit fenyegeti. A Duna a világ „legnemzetközibb” folyója; 10 országon halad át, vízgyűjtő területe pedig 7 további országot érint. Több jelentős település is emelkedik a partjain, köztük négy jelenlegi főváros: Bécs, Pozsony, Budapest és Belgrád. A térség kulturális öröksége és természeti adottságai sok turistát vonzanak. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 86.25.233.31 (vitalap | szerkesztései) 2010. március 31., 18:23 (CEST)Válasz

A Duna tájformáló szerepe

[szerkesztés]
Legutóbbi hozzászólás: 11 évvel ezelőtt1 hozzászólás1 résztvevő

Sajnos ez a szakasz elég nagy katyvaszt tartalmaz, leginkább egy iskolai fogalmazásra hasonlít. Részben rosszul megfogalmazott, de helyes, forrásolható állítások, részben pedig téves, illetve alaptalan állítások jelen pillanatban nehezen szétbogozható keveredése. Mindenesetre semmilyen forrást nem tartalmaz a szakasz, noha önmagában fontos lenne erről a témáról érdemben írni, amit lehet, hogy csak a szakasz teljes újraírásával lehetne elérni. Bazsola vita 2013. szeptember 13., 03:15 (CEST)Válasz

Javaslat a szócikk szerkezetének átalakítására

[szerkesztés]
Legutóbbi hozzászólás: 11 évvel ezelőtt2 hozzászólás2 résztvevő

Véleményem szerint a szócikk jelenlegi szerkezete kicsit "a dinamikus fejlődés" eredménye, és nem igazán logikus. Ezért a következő javaslatot teszem, alakítsuk ilyenné:

Bevezetés
  1. Neve
  2. Földrajza
  3. Vízrajza (ez talán a Földrajza szakasz alá is tartozhatna)
  4. A Duna történelmi szerepe
  5. Dunai élettér
  6. Gazdasága
  7. Turizmusa
  8. A Duna a művészetekben
  9. Képek
  10. Hivatkozások
  11. Felhasznált irodalom
  12. További információk

Másik megfontolás szerint a történelmi szerep és a dunai élettér a turizmus után szerepelhetne. Üdv, Bazsola vita 2013. szeptember 15., 07:41 (CEST)Válasz

Szerkessz bátran! – Regasterios vita 2013. október 12., 13:13 (CEST)Válasz

Problémát jelölő sablonok levétele és a cikk a kezdőlapon

[szerkesztés]
Legutóbbi hozzászólás: 9 évvel ezelőtt5 hozzászólás4 résztvevő

Hkoala itt és itt is jelezte, hogy a cikkel problémák vannak és szerinte amíg ezeket nem orvosoljuk, addig nem kellene címlapon szerepeltetni. Uvdtloriaq viszont egyszerűen levette a problémát jelölő sablonokat, a cikk pedig kikerült a címlapra.

Én úgy látom, hogy a két sablon (lektor és csonk szakasz) nem volt igazán indokolt, a levételük nem probléma. @Hkoala: te hogy látod ezt? Szerinted indokoltak voltak-e a sablonok? Ha igen, akkor mit javasolsz? Üdv: Piraeus vita 2015. július 29., 13:03 (CEST)Válasz

Nem vagyok a téma szakértője, de ha egyszer Bazsola felsablonozta, és indoklást is írt hozzá (lásd kettővel fentebb A Duna tájformáló szerepe szakaszt), akkor a megoldás nem az, hogy szó nélkül levesszük a sablont. --Hkoala 2015. július 29., 13:06 (CEST)Válasz

Hupsz, direkt megnéztem a vitalapot, de ezek szerint nem voltam alapos. Igazad van. Bocs. Piraeus vita 2015. július 29., 20:08 (CEST)Válasz

Mivel a Duna Kezdőlapra kerülésével kapcsolatban kifogás merült fel, ami nem lett orvosolva, kicseréltem a cikket egy másikra.– Rlevente üzenet 2015. július 29., 14:03 (CEST)Válasz

Sziasztok. Most jöttem meg külföldről és csak most látom, hogy elhamarkodottan vettem le sablonokat a kiemelt szócikkről. Amikor a sablonokat eltávolítottam, a szócikk kint volt a címlapon. Abból indultam, ki, hogy kiemelt szócikk nem lehet valami ami csonk, vagy lektor sablont tartalmaz, mint erre a szerkesztési összefoglalóban utaltam is. Terjedelemre nem tűnt csonknak (most sem tűnik annak) és az sem volt nyilvánvaló, hogy lektorálásra szorul. Világos, hogy a vitalapon utána kellett volna néznem. De azért a nagyobb baj az, hogy ilyen állapotban a címlapra került a szócikk. Uvdtloriaq vita 2015. augusztus 3., 21:54 (CEST)Válasz

Beszélni magyar?

[szerkesztés]
Legutóbbi hozzászólás: 1 évvel ezelőtt1 hozzászólás1 résztvevő

A Duna Európa leghosszabb folyama az oroszországi Volga után. A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után. A Duna az oroszországi Volga utáni leghosszabb folyam Európában. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 5.204.120.134 (vitalap | szerkesztései) 2023. május 6., 14:48 (CEST)Válasz

Közigazgatás, országok

[szerkesztés]
Legutóbbi hozzászólás: 2 hónappal ezelőtt1 hozzászólás1 résztvevő

A felső jobb oldali blokkban 17 országot sorol fel a szócikk, mint a vízgyűjtőterület országai. Az ICDPR (Duna Vízgyűjtő Nk. Tanács) szerint hibása; mert kimaradt Montenegró (0,90) és Észak-Makedónia (0,01).

Forrás: https://www.icpdr.org/danube-basin/countries Oecosys vita 2024. augusztus 29., 18:03 (CEST)Válasz

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vita:Duna&oldid=27405874”