Ugrás a tartalomhoz

Felsőlászlófalva

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Vyšné Ladičkovce szócikkből átirányítva)
Felsőlászlófalva (Vyšné Ladičkovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Rangközség
Első írásos említés1427
PolgármesterJán Mucha
Irányítószám067 11 (pošta Ľubiša)
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámHE
Népesség
Teljes népesség185 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség14 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság232 m
Terület15,40 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 02′ 15″, k. h. 21° 53′ 24″49.037520°N 21.890140°EKoordináták: é. sz. 49° 02′ 15″, k. h. 21° 53′ 24″49.037520°N 21.890140°E
Felsőlászlófalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőlászlófalva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőlászlófalva (1899-ig Felső-Ladiskócz, szlovákul: Vyšné Ladičkovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Homonnától 15 km-re északra, a Lászlófalvi-patak völgyében fekszik.

Története

[szerkesztés]

1427-ben említik először, a homonnai uradalomhoz tartozott. Birtokosai a Klobusicky, Dernáth és Andrássy családok voltak. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, szövéssel foglalkoztak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Ladiskócz. Két tót falu Zemplén Várm. földes Ura G. Vandernót Uraság, lakosai katolikusok, fekszenek Szopkóczhoz nem meszsze, hegyes, és agyagos határjaik 3 nyomásbéliek, zabot, és krompélyt teremnek leg inkább, piatzok Homónnán van.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Felső-Ladiskócz, tót falu, Zemplén vmegyében, Lyubisse fil. 330 kath., 7 zsidó lak. 585 h. szántófölddel. F. u. gr. Csáky. Ut. postája Nagy Mihály.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Felsőlászlófalva, azelőtt Felső-Ladiskócz. Tót kisközség 45 házzal és 251 lakossal, kik róm. kath. vallásúak. Postája és vasúti állomása Udván van, távírója Homonnán. A homonnai uradalomhoz tartozott, de 1774-ben a Klobusitzkyak, azután a gróf Csákyak lettek az urai és most gróf Andrássy Gézának van itt nagyobb birtoka. Róm. kath. kápolnája 1702-ben épült. Ide tartozik Kroszna-tanya is.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

A falu a II. világháború alatt partizánharcok színhelye volt, a németek felégették.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 237, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 258 lakosából 256 szlovák volt.

2011-ben 216 lakosából 214 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus temploma 1995-ben épült.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség