Felsőhutka

	Felsőhutka (Vyšná Hutka)
	; Felsőhutka zászlaja
	; Felsőhutka zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Kassa-környéki
Rang	község
Első írásos említés	1293
Polgármester	Agáta Nosaľová
Irányítószám	040 18
Körzethívószám	055
Forgalmi rendszám	KS
	Népesség
Teljes népesség	508 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	121 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	197 m
Terület	3,62 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 41′, k. h. 21° 21′48.683333°N 21.350000°EKoordináták: é. sz. 48° 41′, k. h. 21° 21′48.683333°N 21.350000°E
	Felsőhutka weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőhutka témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőhutka (szlovákul: Vyšná Hutka) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Fekvése

Kassától 10 km-re délkeletre, a Tarca partján fekszik.

Története

A község területe ősidők óta lakott, a bükki kultúra maradványait találták itt meg.

A falut 1293-ban „Felsewhwtka” néven említik először, neve személynévi (Hugka) eredetű. 1337-ben az abaszéplaki uradalomhoz tartozott. Több tulajdonos után 1427-ben az abaszéplaki apátság birtoka volt. Ekkor kilenc portát számláltak a faluban. A Fábián család birtoka, majd a 18. században a Bárczy családé. Szlovák lakossága fokozatosan elmagyarosodott.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Hutka. Két tót falu Abaúj Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszenek Hernád vizéhez közel, majd minden javaik vagynak, és Kassa is szomszédságokban lévén, piatzok alkalmatos.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hutka (Felső), tót falu, Abauj vmegyében, 204 r. kath., 50 g. kath., 20 evang., 5 ref., 4 zsidó lak. F. u. a Bárczay nemzetség. Ut. p. Kassa.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Alsó-Hutka község 58 házában 364 magyar és tót lakik, Felső-Hutkán 52 házban 302 tót lakos. Mind a kettőnek postaállomása Széplak, táviróállomása Alsó-Mislye.”^[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott, majd az új Csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

A második világháború után magyar lakosságát kitelepítették, ma szinte csak szlovákok lakják.

Népessége

1910-ben 352-en, többségében magyar anyanyelvűek lakták, jelentős szlovák kisebbséggel.

2001-ben 367 lakosából 362 szlovák volt.

2011-ben 437 lakosából 399 szlovák volt.

Nevezetességei

Modern római katolikus temploma.

Neves személyek

Itt született 1931. május 17-én Mikó Jenő református püspök, egyházi író.^[5]

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, 2011. május 30. (Hozzáférés: 2018. április 18.)
↑ A Szlovákiai Magyar Írók Társaságának weblapja

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, 2011. május 30. (Hozzáférés: 2018. április 18.)

[5] A Szlovákiai Magyar Írók Társaságának weblapja

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]