Magyarország népességének vallási megoszlása
Magyarországon a vallási életet az államalapítás és erőszakos térítések[1][2] óta a kereszténység uralja. A mai Magyarországnak nincs államvallása. Míg az alkotmány „elismeri a kereszténység nemzetépítő szerepét”,[3] a vallásszabadságot alapvető jognak nyilvánítja.
A 21. századi népszámlálási adatok alapján a nagy történelmi egyházak híveinek száma erősen csökken, néhány kisegyházé és más vallásé (iszlám, buddhizmus, hinduizmus) növekszik. Elmondható még, hogy az Alföldön, Szolnok, Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád-Csanád vármegye nagy részén, továbbá a Tiszaújvárosi, Komlói, Dunaújvárosi, Tatabányai és Oroszlányi járásban az átlagosnál kevésbé vallásosak az emberek.[4]
Történelem
[szerkesztés]Magyarország első királya, I. István a római katolikus kereszténységet vette fel, de édesanyja, Sarolt a keleti kereszténységbe keresztelkedett. A király erőszakkal terjesztette a kereszténységet;[1] ő a római egyházat részesítette előnyben, de hosszú ideig a keleti kereszténység is terjeszkedett.[1]
A 11. században I. László, majd Kálmán király hozott törvényeket a nem keresztények ellen (pl. 1092-ben a szabolcsi szinódus).[5] Ezek a törvények nem tűrték meg az iszlám vallásúakat sem, így kényszerítették őket, hogy sertéshúst egyenek, keresztény templomba járjanak stb.[6] A muszlim közösségek, mint a böszörmények, kálizok így eltűntek (részben beolvadtak a keresztények közé).[7]
Zsidók is a éltek már a honfoglalás előtti Magyarországon. Kálmán király (1095–1116) a zsidók életét a püspöki székekkel rendelkező városokra korlátozta, – valószínűleg azért, hogy az egyház folyamatos felügyelete alatt álljanak. Nem sokkal e rendelet kihirdetése után keresztesek érkeztek Magyarországra; de a magyarok nem szimpatizáltak velük. A feldühödött keresztesek megtámadtak néhány várost, és – ha hinni lehet Gedaliah ibn Yaḥyának, a 16. századi olasz talmudistának, – a zsidók hasonló sorsra jutottak, mint Franciaországban, Németországban és Csehországban.[8] A 13. század második felétől a vallási tolerancia feléjük is erősen csökkent, és Magyarország politikája a nyugat-európai zsidó lakossággal való bánásmódhoz hasonlított.
Az ország túlnyomórészt katolikus lett és az is maradt egészen a 16. századig, amikor a reformáció bekövetkezett. A reformáció eredményeként először a lutheranizmus, majd nem sokkal később a kálvinizmus a lakosság zömének a vallása lett. A protestánsok ebben az időben a teljes lakosság 85-90%-át tették ki; a magyar lakosság több mint fele a református, negyede pedig az evangélikus vallású lett.[9]
A 16. század második felében azonban a katolikus Habsburg-királyok és jezsuiták sikeres ellenreformációs hadjáratot vezettek a nép körében és rekatolizálták az országot. A református egyház az ellenreformáció során a magyarok körében a 17. század végéig szinte teljesen eltűnt. Később a szászok és a szlovákok (tótok) bevándorlása révén honosodott meg újra.
A 17. század végén, az 1681-es soproni országgyűlésen korlátozott mértékben engedélyezték a protestáns vallásgyakorlást (megyénként két artikuláris helyen, de azokon kívül sehol). Az ellenreformáció erőszakossága Mária Terézia uralkodása (1740-1780) idején érte el a a csúcspontját: ekkor már csak “titkos protestantizmus” létezett.[10]
A 18. század végén II. József király türelmi rendelete aztán a katolikus valláson kívül szabad vallásgyakorlást biztosított más, bizonyos felekezeteknek is.
A 19. században az 1848-as törvényhozás megszüntette a katolikus vallás addigi államegyház jellegét, és törvénybe iktatta a felekezeti egyenjogúságot.[1] Ez azonban csak a "bevett vallások"ra vonatkozott, és az eddigi egy államegyház helyett a "bevett vallások" (katolikus, református, evangélikus, görögkeleti, unitárius, majd 1895-től az izraelita is), együttesen élvezték az állam kiváltságait, támogatását.[1]
A modern korban, a keresztények és (a zsidók eltűnése miatt) az izraeliták aránya jelentősen csökkent.[11] A katolikusok aránya az 1920. évi 63.8%-ról 2011-re 37.1%-ra csökkent.[11] A reformátusoké 20.9%-ról 11,6%-ra.[11] Az evangélikusoké 6,2%-ról 2,2%-ra.[11] Velük szemben az új vallási csoportokhoz tartozók aránya ebben az időszakban növekedett (karizmatikusok, Jehova Tanúi, mormonok, adventisták stb.) Az új vallási közösségeknél még szembetűnőbb a vallástalanok és a felekezethez nem tartozók arányának növekedése.[11]
Népszámlálások
[szerkesztés]Magyarországon a rendszerváltást követően többféle statisztika készült, amely a hazai társadalom vallási megoszlását volt hivatva felmérni.
A népszámlálási adatok problémái
[szerkesztés]A felekezettel összefüggő kérdésre a válaszadás önkéntes volt. A népszámlálási kérdőív nem a formális felekezethez, vallási közösséghez tartozást, sem a vallásgyakorlatot, annak intenzitását, netán a vallásos hitet, hanem egyedül a vallásos önbesorolást tudakolta. Más országok viszont a fentiek valamennyi vonatkozását fontosnak tartották megkérdezni. A 2001-es népszámlálási ív konkrét kérdése a lehető legáltalánosabb volt: „Vallása, hitfelekezete?”[12]
A megoldás további korlátja az önbesorolás szubjektivitása. A különbözőképpen megszövegezett kérdésfeltevések ugyanis különböző eredménnyel járnak. A legmagasabb arányt akkor kapjuk, ha a születéskori helyzetről, keresztelésről, bejegyzésről kérdezünk. Az 1949. évi népszámlálás utasítása ezt expressis verbis megkövetelte, s ennek eredményeként (is) a valláshoz, felekezethez nem tartozó népesség aránya nem érte el az 1%-ot sem. A második legmagasabb arányt a „Milyen vallású Ön?” típusú kérdésekkel lehet elérni, mivel a kérdésfeltevés sugallja, hogy „illik” valamilyen vallásúnak lenni. Az 1990-es évek végének szociológiai kutatásai viszont már a tagságot, odatartozást kérdezik inkább. Ezek alapján az 1998-99-es vizsgálatok kérdései és a pozitív válaszok rendre a következőképpen alakultak:
| Kérdés | Arány |
|---|---|
| „Ön valamilyen egyházhoz vagy vallási közösséghez tartozónak vallja-e magát?” | 76,1% |
| „Ön tartozik most valamilyen valláshoz?” | 69,5% |
|
„Tagja-e Ön jelenleg valamilyen egyháznak vagy vallásfelekezetnek?” |
60,4% |
| „Tartozik-e Ön valamilyen vallási felekezethez?” | 57,3% |
Utóbbi két kérdés esetében a relatív alacsony arányt a kérdés megfogalmazásának pontatlansága is adhatta, ugyanis az egyháztagság nem fedi le azokat, akik az adott egyházhoz tartozóknak érzik, tekintik magukat, illetve a ’vallási felekezet’ kitétel – főleg a katolikusok számára – idegen hangzású, vagy egyenesen a protestáns, sőt talán a „kisegyházi”, „szektás” szinonimájának tűnhetett.[13]
A népszámlálási adatokkal kapcsolatban további probléma is felmerül, mégpedig az, hogy a kérdőív útmutatója kifejezetten torzító instrukciót tartalmaz: „Csak egy vallás, hitfelekezet bejegyzésére van lehetőség.”[14]
Az ateisták súlyosan kifogásolták, hogy a 2022-es kérdőíven az ateizmus önellentmondó módon a vallások közé került.[15]
A népszámlálások adatai
[szerkesztés]A 2000 előtti időből nem állnak rendelkezésre népszámlálási adatok a népesség részletesebb felekezeti hovatartozásáról. A felekezeti adatok 2000 előttről egy szűkebb körű felmérésen alapulnak. A 21. században három népszámlálás volt, részletesebb felekezeti adatokkal.
2001 és 2022 között jelentősen csökkent a nagy történelmi egyházak híveinek száma, velük szemben a Hit Gyülekezete, egyes keresztény kisegyházak, a muszlimok és a keleti vallások (buddhisták, hinduk) erőteljes növekedést mutattak fel. A Jehova Tanúi a század elejétől csak gyengén növekedett, a baptisták és unitáriusok száma szinte stagnált, míg a pünkösdiek, adventisták (szombatisták) száma és aránya csökkent. Az ortodoxok aránya a bevándorlások miatt nagyon gyengén növekedett, a izraeliták száma és aránya a kivándorlások miatt csökkent. Összességében elmondható, hogy az intézményi vallásosság jelentősen csökkent.[16]
Az utolsó, 2022-es népszámlálás adatai szerint során 56% nyilatkozott úgy, hogy nem tartozik felekezethez, vagy nem válaszolt a kérdésre (a legtöbb ateista kényszerűségből ezt a megoldást választotta)[17][18] Az ország lakosságának 27 százaléka tartotta magát vallástalannak.[19][20]
Vallási megoszlás a 2022-es népsz. alapján
| Vallás | 1930 | 1949 | 1992 | 1998 | 2001[21] | 2011[22] | 2022[23] | változás 2001 és 2022 között |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Nem válaszolt | 10,83% | 27,16% | 40,1% |  erős növ.
| ||||
| Római katolikus | 67,1% | 70,5% | 67,8% | 57,8% | 51,87% | 37,15% | 27,5% |  erős csökk.
|
| Felekezeten kívüli | 0,1% | 4,8% | 18,5% | 14,55% | 18,18% | 16,1% |
| |
| Református egyház | 20,9% | 21,9% | 20,9% | 17,7% | 15,91% | 11,61% | 9,83% | erős csökk.
|
| Evangélikus | 6,1% | 5,2% | 4,2% | 3,9% | 2,99% | 2,16% | 1,84% | erős csökk.
|
| Görögkatolikus | 2,64% | 1,80% | 1,72% | erős csökk.
| ||||
| Más keresztény [* 1] | 0,12% | 0,38% | 0,57% | erős növ.
| ||||
| Hit Gyülekezete | 0,04% | 0,18% | 0,23% | erős növ.
| ||||
| Jehova tanúi | 0,21% | 0,32% | 0,23% |
| ||||
| Baptista | 0,17% | 0,18% | 0,18% | 
| ||||
| Ortodox | 0,15% | 0,14% | 0,16% |
| ||||
| Buddhista | 0,05% | 0,10% | 0,11% | erős növ.
| ||||
| Pünkösdi [* 2] | 0,13% | 0,09% | 0,09% |
| ||||
| Muszlim | 0,03% | 0,06% | 0,08% | erős növ.
| ||||
| Izraelita | 5,1% | 1,5% | 0,20% | 0,13% | 0,11% | 0,08% |
| |
| Unitárius | 0,07% | 0,07% | 0,07% |
| ||||
| Adventista [* 3] | 0,06% | 0,06% | 0,05% |
| ||||
| Hindu (Krisna-tudatú stb.) | 0,017% | 0,03% | 0,034% | erős növ.
| ||||
| Egyéb és ismeretlen | 0,7% | 0,7% | 2,2% | 1,90% | 0,11% | 0,91% |
|
A 21. századi népszámlálások adatai
[szerkesztés]| 2001[21] | 2011[22] | 2022[23] | 2001–2022 | |||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Felekezetek | Népesség | % arány | Népesség | % arány | Népesség | % arány | változás | |
| ÁBRAHÁMI VALLÁSOK | 7 600 247 | 74,52 | 5 402 101 | 54,36 | 4 179 497 | 43,52 | erős csökk.
| |
| KERESZTÉNYSÉG | 7 584 175 | 74,37 | 5 385 557 | 54,19 | 4 163 879 | 43,35 | erős csökk.
| |
| katolicizmus | 5 558 901 | 54,51 | 3 871 922 | 38,96 | 2 886 619 | 30,06 | erős csökk.
| |
| római katolikus | 5 289 521 | 51,87 | 3 691 389 | 37,15 | 2 643 855 | 27,5 | erős csökk.
| |
| görögkatolikus | 268 935 | 2,64 | 179 176 | 1,80 | 165 135 | 1,72 | erős csökk.
| |
| ism. katolikus | 505 | 0,00 | 1 357 | 0,01 | 77 629 | 0,08 | erős növ.
| |
| ortodox kereszténység | 15 520 | 0,15 | 13 710 | 0,14 | 15 578 | 0,16 |
| |
| protestantizmus (nagy egyházak) | ||||||||
| református | 1 622 796 | 15,91 | 1 153 454 | 11,61 | 943 982 | 9,83 | erős csökk.
| |
| evangélikus | 304 705 | 2,99 | 215 093 | 2,16 | 176 503 | 1,84 | erős csökk.
| |
| protestáns és egyéb jelentősebb kisegyházak | ||||||||
| Hit Gyülekezete | 3 708 | 0,04 | 18 220 | 0,18 | 22 647 | 0,23 | erős növ.
| |
| Jehova tanúi | 21 688 | 0,21 | 31 727 | 0,32 | 22 249 | 0,23 |
| |
| baptista | 17 705 | 0,17 | 18 211 | 0,18 | 17 662 | 0,18 |
| |
| pünkösdi [* 4] | 13 708 | 0,13 | 9 326 | 0,09 | 8 947 | 0,09 |
| |
| unitárius [* 5] | 6 541 | 0,07 | 6 820 | 0,07 | 6 552 | 0,07 |
| |
| más protestáns kis felekezetek | ||||||||
| adventista [* 6] | 5 840 | 0,06 | 6 213 | 0,06 | 5 011 | 0,05 |
| |
| metodista | 1 484 | 0,014 | 2 416 | 0,024 | 2 776 | 0,028 |
| |
| anglikán | 403 | 270 | 372 |
| ||||
| egyéb keresztények (karizmatikus, mormon stb.) | 12 116 | 0,12 | 38 175 | 0,38 | 54 981 | 0,57 | erős növ.
| |
| MÁS ÁBRAHÁMI VALLÁSOK | ||||||||
| izraelita | 12 871 | 0,13 | 10 965 | 0,11 | 7 635 | 0,08 |
| |
| iszlám | 3 201 | 0,03 | 5 579 | 0,06 | 7 983 | 0,08 | erős növ.
| |
| KELETI (dharmikus) VALLÁSOK | 7 736 | 0,08 | 13 385 | 0,13 |
| |||
| buddhista | 5 223 | 0,05 | 9 758 | 0,10 | 11 042 | 0,11 | erős növ.
| |
| hindu [* 7] | 1 767 | 0,017 | 2 865 | 0,028 | 3 307 | 0,034 |
| |
| egyéb dharmikus | 746 | 762 |
| |||||
| Más vallású (pl. újpogány) | 3 376 | 0,03 | 17 651 | 0,18 | 7 645 | 0,08 | erős növ.
| |
| VALLÁSI KÖZÖSSÉGHEZ, FELEKEZETHEZ NEM TARTOZÓ | 1 483 369 | 14,55 | 1 806 409 | 18,18 | 1 549 610 | 16,1 |
| |
| NEM VÁLASZOLT | 1 104 333 | 10,83 | 2 698 844 | 27,16 | 3 852 533 | 40,1 | erős növ.
| |
| összesen | 10 198 315 | 100,00 | 9 937 628 | 9 603 634 | ||||
Az 1%-os adófelajánlások alapján számolt egyházi megoszlások
[szerkesztés]Az 1%-os adófelajánlás a népszámlálás után a legnagyobb mintavételű közvéleménykutatás, amelynek persze szintén vannak pontatlanságai. A nyugdíjasokat, fiatalkorúakat, munkanélkülieket, gyesen, gyeden lévőket, a nem adózó munkaképeseket nem, vagy más súllyal méri, illetve a „megkérdezettek” jelentős száma nem nyilatkozik – viszont így is 4,4-4,5 millió állampolgár szándékát tükrözi. Az elmúlt 3-4 évben ezek az adatok hasonló arányúak voltak és sok tekintetben megegyeztek más felmérésekkel is. Az adatok ez irányú felhasználását némileg módosítja az a körülmény, hogy az egyházaknak felajánlható 1%-ot 2003-tól kezdve az adózók egy-egy kiemelt költségvetési előirányzat javára is fordíthatják, ezzel a lehetőséggel évente 170 000–290 000 adózó él is.[24]
- 2002. év
Egyházak részesedése a személyi jövedelemadó egy százalékából. Számítások az APEH adataira támaszkodva: Az szja-bevallásra kötelezettek száma az APEH szerint 2002-ben 4,5 millió fő volt. Az összes egyháznak és vallási közösségnek felajánlást tevő adózók aránya közülük: 11,97%.
- 2006. év
A 4,426 millió szja-bevallónak[25] 16,91%-a (748 635 fő) rendelkezett 143 egyház vagy vallási közösség javára.
- 2007. év
A 4,476 millió szja-bevallónak[26] 18,34%-a (820 959 fő) rendelkezett 155 egyház vagy vallási közösség javára.
- 2009. év
A 4,5 millió szja-bevallónak[27] 19,87%-a (894 166 fő) rendelkezett 185 egyház vagy vallási közösség javára.
2017. év
A z 5,027 millió szja-bevallónak[28] a 19,77-a (993 955 fő) rendelkezett 31 bevett egyház javára.
| Egyház, vallási közösség | Felajánlók aránya 2002[29] | Felajánlók aránya 2006[30] | Felajánlók aránya 2007[31] | Felajánlók aránya 2009[32] | Felajánlók aránya 2018 |
|---|---|---|---|---|---|
| Magyar Katolikus Egyház | 7,44% | 10,31% | 11,22% | 11,87% | 10,62% |
| Magyarországi Református Egyház | 2,47% | 3,39% | 3,67% | 4,06% | 4,22% |
| Magyarországi Evangélikus Egyház | 0,74% | 0,95% | 1,04% | 1,09% | 1,21% |
| Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége | 0,25% | 0,25% | 0,29% | 0,93% | |
| Hit Gyülekezete | 0,22% | 0,3% | 0,37% | 0,41% | 0,63% |
| Magyarországi Baptista Egyház | 0,23% | 0,23% | 0,34% | 0,57% | |
| MAZSIHISZ | 0,13% | 0,13% | 0,13% | 0,12% | 0,17% |
| Összes | 11,97% | 16,91% | 18,34% | 19,87% | 19,77% |
2023-ban
[szerkesztés]A vallási közösségeknek adott felajánlások 2023-ban, a felajánlás nagyságának sorrendjében:[33]
| Vallási közösség | Felajánlás (millió Ft-ban) |
Felajánlók száma |
|---|---|---|
| Magyar Katolikus Egyház | 6048 M | 803 070 |
| Magyarországi Református Egyház | 2657 M | 348 482 |
| Magyarországi Evangélikus Egyház | 743 M | 92 581 |
| Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség | 718 M | 73 381 |
| Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége | 691 M | 86 005 |
| Magyarországi Baptista Egyház | 461 M | 56 294 |
| A Tan Kapuja Buddhista Egyház | 290 M | 33 566 |
| Gyémánt Út Buddhista Közösség | 203 M | 24 377 |
| Hit Gyülekezete | 169 M | 36 108 |
| Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége | 131 M | 12 612 |
| Magyarországi Jehova Tanúi Egyház | 82 M | 14 672 |
| Erdélyi Gyülekezet | 77 M | 9 398 |
| Buddhista Misszió | 75 M | 9 396 |
Egyéb felmérések
[szerkesztés]A Medián 1999-es felmérése szerint valamilyen egyház tanítását követi: 13%, és ennek megoszlása: 8% katolikus, 2% református, 1% evangélikus, 1% egyéb felekezetű, 1% felekezet nélküli.[34]
A Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Stratégiai Elemző Központjának megbízásából a Medián közvélemény-kutató által 2004-ben végzett országos reprezentatív felmérése alapján a megkérdezetteknek csupán 13%-a kötődik valamelyik nagy keresztény egyházhoz, több mint a fele a „maga módján vallásos”, azaz nem követi és nem azonosul egyik egyház tanításaival sem. A nem vallásosak aránya 25%.[35]
A 2005-ös Eurobarometer felmérés szerint a magyarok 44%-a hisz valamilyen Istenben, 31% nem hisz Istenben, de hisz valamiféle felsőbb erőben, 19% egyikben sem.[36]
A Fessel Institute által 2007-ben, a 18 év feletti lakosságra reprezentatív mintán végzett felmérés szerint 1997 és 2007 között Magyarországon a magukat nagyon vallásosként meghatározók száma 5%-kal, a rendszeresen templombajárók aránya 7,5%-kal csökkent.[37]
Megjegyzések
[szerkesztés]- ↑ Nem ebben a táblázatban felsoroltak közé tartozó, tehát nem a következő felekezetek híve: ortodox, Hit Gyülekezete, Jehova tanúi, baptista, pünkösdi, adventista.
- ↑ A klasszikus pünkösdizmus; a későbbi karizmatikus mozgalom közösségei már nem ide számíthatók.
- ↑ A Magyarországon jelenlévő adventista közösségek: Hetednapi Adventista Egyház, Keresztény Advent Közösség, Hetednap Adventista Reformmozgalom. Közülük az első a legjelentősebb, utóbbi kettő tagsága a 2020-as évek elején az ezer főt sem érte el.
- ↑ A klasszikus pünkösdizmus; a Magyar Pünkösdi Egyház és az MPE Agapé Pünkösdi Gyülekezet hívei
- ↑ A magyarországi unitáriusok túlnyomó zöme keresztény, a Magyar Unitárius Egyház hívei.
- ↑ A szombatot ünneplő adventisták.
- ↑ Főleg Krisna-tudatú hinduk
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ a b c d e Vallástörténeti kislexikon: Kereszténység Magyarországon; 1975., Kossuth K.
- ↑ Szent István király Nagy legendája (1080 körül)
- ↑ Magyarország Alaptörvénye. Parlament.hu . Hungarian Parliament. (Hozzáférés: 2014. augusztus 2.)
- ↑ A vallásos népesség aránya a válaszadókon belül és megoszlásuk vallási hovatartozás szerint járásonként, 2022. nepszamlalas2022.ksh.hu. (Hozzáférés: 2024. február 3.)
- ↑ Kosztolnyik, Z. J. (1981). Five Eleventh Century Hungarian Kings: Their Policies and their Relations with Rome. Boulder. ISBN 0-914710-73-7.
- ↑ Kálmán törvényei Archiválva 2007. május 9-i dátummal a Wayback Machine-ben. very free translation from Hungarian (original Latin).
- ↑ Sudár, Balázs (2008). BEKTAŞI MONASTERIES IN OTTOMAN HUNGARY. Akadémiai Kiadó
- ↑ Büchler, Alexander (1904). "Hungary". In Singer, Isidore (ed.). The Jewish Encyclopedia. Vol. 6. New York and London: Funk and Wagnalls Co. pp. 494–503.
- ↑ Searching for faith: a change of religion in Hungary. Budapest: Akadémia Kiadó, 370. o. (2007. november 2.)
- ↑ Jos Colijn: Egyetemes egyháztörténet
- ↑ a b c d e Vallás, felekezet. Hungarian Central Statistical Office See data 1920–2011: Visszatekintő adatok ("Retrospective data"): 1.1 – A népesség száma és megoszlása vallás és nemek szerint; 1.2 – A népesség száma és megoszlása vallás és főbb korcsoport szerint.
- ↑ Czibulka Zoltán: Összefoglalás és módszertani megjegyzések, In: Népszámlálás 2001 – 5. Vallás, felekezet, KSH, Budapest, 2002, 8. o.
- ↑ Tomka Miklós: Vallás és társadalom Magyarországon, LOISIR Kft, Budapest/Piliscsaba, 2006, (Pázmány Társadalomtudomány 4.)
- ↑ Czibulka 2002: A felhívás talán jogosnak tűnik, de csupán európai szemmel. Globalizálódó világunkban nem hagyhatjuk figyelmen kívül a hazánkban is megjelent keleti vallásokat, felekezeteket, kultuszokat vagy ezek bevándorolt híveit. Számukra a statisztikai hivatal által „előírt” kizárólagosság vállalhatatlan etikai konfliktust, a felhasználók, kutatók számára nem elhanyagolható adatvesztést jelent...
- ↑ http://www.ateizmus.hu/blog/igy-torli-el-az-ateistakat-ksh-es-kormany
- ↑ Máté-Tóth András (valláskutató): Magyarországon a vallásosság intézményi formái jelentősen gyengültek. hvg.hu, 2023. október 1.
- ↑ Népszámlálás 2022 : Vallás. (Hozzáférés: 2023)
- ↑ Pert nyertek az ombudsmannal szemben az ateisták (444.hu, 2023. augusztus 8.)
- ↑ Íme a népszámlálás eredményei: 900 ezer katolikus eltűnt, öregszik a társadalom - HVG, 2023.09.26.
- ↑ Kolozsi Ádám - A többség hisz Istenben, de templomba már sokkal kevesebben járnak Magyarországon (g7.hu, 2023.01.01.)
- ↑ a b 1.1 A népesség száma és megoszlása vallás és nemek szerint , 15. oldal
- ↑ a b https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_10_2011.pdf
- ↑ a b https://nepszamlalas2022.ksh.hu/eredmenyek/vegleges-adatok
- ↑ Ez utóbbi lehetőség tág teret biztosít az felajánlók – különböző szempontú – befolyásolására. Nem mindegy ugyanis, hogy az "egyházi 1%-ot" a parlagfű-mentesítésre, vagy a határon túli magyarok támogatására lehet-e felajánlani.
- ↑ APEH portál - Tájékoztató a 2006. évi szja-bevallások szja 1+1%-ának feldolgozásáról. [2008. február 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 6.)
- ↑ APEH portál - Tájékoztató a 2007. évi szja 1%-felajánlásokról. [2008. szeptember 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 11.)
- ↑ - Tájékoztató a 2009. évi szja-felajánlásokról. [2010. november 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 15.)
- ↑ NAV-évkönyv 2018. (Hozzáférés: 2022. április 30.)
- ↑ Népszabadság 2002. szeptember 12., szerző: Czene Gábor
- ↑ APEH-kimutatás 2007. december 31.. [2010. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 15.)
- ↑ APEH-kimutatás 2008. december 31.. [2010. február 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 18.)
- ↑ APEH-közlemény 2010. szeptember 14.. [2010. szeptember 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 15.)
- ↑ Vámhivatal, Nemzeti Adó-és: Közlemény a 2023. évben szja 1%-os felajánlásban részesült technikai számos kedvezményezettekről (magyar nyelven). Nemzeti Adó- és Vámhivatal. (Hozzáférés: 2023. szeptember 30.)
- ↑ Vallásosság és felekezetek Magyarországon, 1999. április-június (archív link)
- ↑ Czene Gábor: Kevesen követik az egyházi tanításokat Archiválva 2009. február 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, Népszabadság, 2004. október 22.
- ↑ Eurobarometer 2005 - Social values, Science and Technology
- ↑ Fessel Institute, idézi: Czene Gábor. Teret veszít a vallás Magyarországon, Népszabadság, 2008. október 8.