Vitézvágás
| Vitézvágás (Víťazovce) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Homonnai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1451 |
| Polgármester | Jozef Merčák |
| Irányítószám | 067 24 |
| Körzethívószám | 057 |
| Forgalmi rendszám | HE |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 300 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 58 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 168 m |
| Terület | 5,57 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 00′ 37″, k. h. 21° 48′ 05″49.010278°N 21.801389°EKoordináták: é. sz. 49° 00′ 37″, k. h. 21° 48′ 05″49.010278°N 21.801389°E | |
| Vitézvágás weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vitézvágás témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Vitézvágás (szlovákul: Víťazovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Homonnától 13 km-re északnyugatra, az Ondavai-dombság délkeleti részén, a Hatka-patak völgyében fekszik.
Története
[szerkesztés]A település soltész általi betelepítéssel keletkezett a 15. század elején, 1451-ben említik először. A Drugeth család homonnai uradalmához tartozott. A 16. században már evangélikus fatemplom állt itt. 1600-ban a soltész két házán kívül 7 jobbágyház állt a faluban. Később azonban elnéptelenedett, 1690-ben nem létezett. A 18. században újratelepítették. 1828-ban 7 házában 60 lakos élt, lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Vitézvágás, Zemplén v. népes puszta, Göröginye fil. 41 kath., 12 zsidó lak. Szép épületekkel és kerttel. F. u. gr. Csáky. Ut. p. Nagy-Mihály.”[2]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Vitézvágás-puszta melyről sokkal régibb adatok szólanak, mint Göröginyéről. Már 1451-ben a Drugethek birtoka és ezután Göröginye sorsában osztozott, mely utóbbi csak az 1598-iki összeírásban szerepel először. Vitézvágásnak a XVIII. században Vitezócz eltótosított neve is volt.”[3]
1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]2001-ben 327 lakosából 312 szlovák volt.
2011-ben 326 lakosából 304 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Cirill és Metód tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1977-ben épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]A Homonnai járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
