Kisvisnyó
Kisvisnyó (Višňové) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Besztercebányai | ||
Járás | Nagyrőcei | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1343 | ||
Polgármester | Borsodi Zoltán | ||
Irányítószám | 982 63 | ||
Körzethívószám | 047 | ||
Forgalmi rendszám | RA | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 59 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 7 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 252 m | ||
Terület | 8,29 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 30′ 57″, k. h. 20° 11′ 11″48.515800°N 20.186500°EKoordináták: é. sz. 48° 30′ 57″, k. h. 20° 11′ 11″48.515800°N 20.186500°E | |||
Kisvisnyó weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisvisnyó témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Kisvisnyó (szlovákul: Višňové) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagyrőcei járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Nagyrőcétől 15 km-re délre, a Turóc-patak bal partján fekszik.
Története
[szerkesztés]Visnyót 1296-ban „Wysnow” néven említik először. 1328-ban „Wysnyo”, 1487-ben „Wysnye” alakban említik. 1394-ben a Szkárosi család birtoka, a 16. századtól több nemesi család tulajdona. A 18. század elején súlyos pestisjárvány sújtotta. 1710-ben csak 10 lakosa volt. 1828-ban 31 házában 254 lakosa élt. 1837-ben 267-en lakták. Lakói állattartással és fuvarozással foglalkoztak.
Fényes Elek geográfiai szótárában eképpen ír a községről: „Visnyó, Gömör v. magyar-tót falu, Gömör és Ratkó között, mindegyiktől 1 1/2 mfdnyire: 248 ref., 19 evang. lak. Határa termékeny. F. u. többen. Ut. p. Tornalja.”[2]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Visnyó, ratkóvölgyi magyar kisközség, 34 házzal és 165, nagyobbára ev. ref. vallású lakossal. E község benne van már 1323-ban Hanvai Miklós és Hunch Ádám, János és Sándor egyezséglevelében. 1427-ben Wysnow néven említik. 1550-ben Ferdinánd király új adománylevelet ad reá a Soldos, Hanvay, Darvas, Nagyszájú, Sándor, Szkárosi és Kerepeczi családoknak. A Hanvay és a Soldos családon kívül az újabb korban még a Farkas, Sebe, Rathó és a Kubinyi család-ok is birtokosai voltak. Az ev. ref. templom 1834-ben épült. A községhez tartozó Szurancs és Strázsa nevű dűlők külön községek emlékét tartják fenn. Mind a kettő még a XVI. század elején virágzó község 106volt, de a török világban elpusztult. A hagyomány szerint tulajdonképen a mostani Strázsa dűlőn állott azelőtt Visnyó község. Ide tartoznak Boroszló és Eskeranna puszták. A község postája Szkáros, távírója és vasúti állomása Tornallya.”[3]
A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 145-en, túlnyomórészt magyarok lakták.
2001-ben 55 lakosából 29 magyar és 13 szlovák.
2011-ben 60 lakosából 30 magyar, 20 szlovák és 5 roma.
Nevezetességei
[szerkesztés]Református temploma 1834-ben épült.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 27.)