VIII. Ióannész bizánci császár
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
VIII. Ióannész | |
Bizánci császár | |
Uralkodási ideje | |
1425. július 21. – 1448. október 31. | |
Koronázása | 1421. január 19. (társcsászárként) |
Elődje | II. Manuél |
Utódja | XI. Kónsztantinosz |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Palaiologosz-ház |
Született | 1392. december 18. Konstantinápoly |
Elhunyt | 1448. október 31. (55 évesen) Konstantinápoly |
Édesapja | II. Manuél bizánci császár |
Édesanyja | Helena Dragaš |
Testvére(i) |
|
Házastársa | Anna Zsófia Mária |
A Wikimédia Commons tartalmaz VIII. Ióannész témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
VIII. Ióannész Palaiologosz, magyarosan VIII. János (görögül: Ίωάννης Η' Παλαιολόγος), (Konstantinápoly, 1392. december 18. – Konstantinápoly, 1448. október 31.) bizánci császár 1425-től haláláig.
Élete
[szerkesztés]Miután a trónörökös, Mikaél 1406-ban meghalt, Ióannész követte apját, II. Manuélt a konstantinápolyi trónon 1425-ben. Hogy biztosítsa országát a törökökkel szemben, a pápához látogatott, és felajánlotta a két egyház egyesítését. Ezt valóban ratifikálták 1439-ben Firenzében, ám a terv elbukott. A császárt itáliai útján elkísérte Jeórjiosz Jemisztósz Plíthon, újplatonista gondolkodó, aki döntő hatást gyakorolt Nyugat-Európában a reneszánszra. A császár megfelelő intézkedéseivel megvédte Konstantinápolyt a törökökkel szemben, amikor 1432-ben II. Murád oszmán szultán ismét megostromolta a fővárost.
VIII. Ióannész háromszor nősült: első felesége I. Vaszilij moszkvai nagyfejedelem leánya, Anna volt (1414), a második pedig Montferrati Zsófia (1421), harmadszorra pedig Komnénosz Mária trapezunti császári hercegnőt vette feleségül, IV. Alexiosz trapezunti császár egyik lányát 1427-ben, aki ugyan 1439-ben, még VIII. János életében a többi feleséghez hasonlóan szintén meghalt, de a császár már nem nősült újra, bár egyiküktől sem született gyermeke. Így aztán a trónon a halála (1448) után az idősebb öccse, az általa kijelölt XI. Kónsztantinosz követte a trónra szintén áhítozó fivére, Demetriosz ügyeskedése és nyílt felkelése ellenére.
Előző uralkodó: II. Manuél |
Következő uralkodó: XI. Kónsztantinosz |