II. Constantinus római császár
| II. Constantinus | |
| Flavius Claudius Constantinus Augustus | |
| caesar, augustus | |
 | |
| II. Constantius pénzérméje | |
| Nyugatrómai provinciák caesarja | |
| CAESAR FLAVIVS CLAVDIVS CONSTANTINVS AVGVSTVS | |
| Uralkodási ideje | |
| 333 – 337 | |
| Koronázása | 333. december 25. |
| Római Birodalom augustusa | |
| II. Constantinus | |
| Uralkodási ideje | |
| 337. szeptember 9. – 340 áprilisa (2 évig) | |
| Elődje | I. Constantinus |
| Utódja | II. Constantius |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Constantinus-dinasztia |
| Született | 316 februárja Arelatum |
| Elhunyt | 340 áprilisa (24 évesen) Aquilieia |
| Édesapja | I. Constantinus |
| Édesanyja | Fausta Flavia Maxima(?) |
| Testvére(i) | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz II. Constantinus témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Constantinus három fia – II. Constantinus, Constans, és II. Constantius – egymás között osztotta fel a birodalmat. II. Constantinus a nyugati provinciákat örökölte, Galliát, Britanniát és Hispániát. Constans Itália, Illyricum, az afrikai provinciák és Macedónia felett uralkodott, míg II. Constantius a birodalom keleti felét kapta. Ezeken kívül mostohatestvére, Flavius Iulius Dalmatius fiainak (Flavius Dalmatius és Flavius Hannibalianus) és idősebb Dalmatius öccsének, Flavius Iulius Hannibalianusnak is juttatott egy-egy kormányzóságot vagy caesari címet.
II. Constantinus, II. Konstantin vagy Flavius Claudius Constantinus Augustus (Arelatum, 316 februárja – Aquileia, 340 áprilisa) római császár 337 és 340 között uralkodott.
Uralkodása
[szerkesztés]I. Constantinus római császár fiaként és utódaként egy olyan időszakban lépett a birodalom trónjára, melyben a külső és belső konfliktusok rázták meg a Római Birodalmat és fontos vallástörténeti változások is lezajlottak. Születési dátuma bizonytalan. Az egykorú források ellentmondásosak, a 317 augusztusában születő II. Constantiust nevezik általában Constantinus legidősebb fiaként, ugyanakkor II. Constantinus születési idejeként 316. februárt adják meg, néha a 317. évet. A 316-os születési dátum ellentmond Constantius legidősebb voltának, ha viszont 317-ben született volna, akkor nem lehet Fausta Flavia Maxima fia, aki 317 augusztusáig Constantiusszal volt terhes, az év hátralévő felében pedig nem szülhetett még egy gyermeket.
I. Constantinus római császár trónját három fiára hagyta, II. Constantinusra, II. Constantiusra és Constansra, akiket már régebben caesarokká tett meg. 335-ben felosztotta köztük a birodalmát. II. Constantinus a Nyugati provinciákat kapta, II. Constantius pedig a Keleti tartományokat. A legfiatalabb fiú, az akkor 17 éves Constans a birodalom középső provinciáit, Itáliát, Sziciliát, Africát és a balkáni tartományok egy részét kapta meg. 340-ben megölték és halála után Constans vette át az irányítást az elhunyt bátyja birodalmában.
I. Constantinus és fiai
[szerkesztés]
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]
| Elődei: I. Constantinus és Valerius Licinius |
 |
Utódai: Crispus és II. Constantinus (nyugat) és Licinius és Valerius Licinius (kelet) |
| Elődei: I. Constantinus és II. Constantinus |
|
Utódai: Petronius Probianus és Amnius Iulianus (mindketten keleten, nyugaton nincs consul) |
| Elődei: Acilius Severus és Vettius Rufinus (nyugat) és (keleten nincs consul) |
Utódai: Valerius Proculus és Sextus Paulinus |
| Elődei: Flavius Ianuarius és Vettius Iustus |
|
Utódai: Flavius Gallicanus és Aurelius Symmachus |
| Előző uralkodó: I. Constantinus |
Római császár 337 – 340  |
Következő uralkodó: II. Constantius |
