I. Gordianus római császár

I. Gordianus
'Marcus Antonius Gordianus (születési) Imperator Caesar Marcus Antonius Gordianus Sempronianus Romanus Africanus Senior Augustus (uralkodói)
Gordianus portréja
a Római Birodalom princepse
Uralkodási ideje
238. március 22. – április 12. (fél hónapig)
Elődje	Maximinus Thrax
Utódja	Pupienus és Balbinus
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Gordianusok
Született	159 körül Phrügia
Elhunyt	238. április 12. (79 évesen) Karthágó
Édesapja	Maecius Marullus
Édesanyja	Ulpia Gordiana
Házastársa	Fabia Orestilla
Gyermekei	II. Gordianus
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Gordianus témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Imperator Caesar Marcus Antonius Gordianus Sempronianus Romanus Africanus Senior Augustus, általánosan elterjedt néven I. Gordianus császár, született Marcus Antonius Gordianus (Phrügia, 159 körül – Karthágó, 238. április 12.) ellencsászár a Római Birodalomban 238 március–április hónapokban fia, II. Gordianus társcsászára Maximinus Thrax uralkodásának idején.

Előélete

Eredeti teljes neve: Marcus Antonius Gordianus Sempronianus Romanus. Születésének idejét 159 évre teszik, de ez, mint ahogy nevének eredete is bizonytalan. A legvalószínűbb, hogy nevét a kis-ázsiai Gordium (Gordion) városáról, születési helyéről kapta, a kutatók szerint a Romanus nevet csak később vette fel. Vagyonos földbirtokos volt. Feljegyezték irodalmi érdeklődését és családi kapcsolatát az athéni Héródész Attikosz neves szofista filozófussal.

Pályafutása

Szenátori hivatalokat töltött be és viszonylag idősen választották meg konzulnak. Először Alsó-Britannia provincia helytartója volt, majd már közel a 80. életévéhez a császár Maximinus Thrax 237-ben Africa provincia helytartójának nevezte ki.

Lázadás a provinciában

A 'Maximinus császár Africa provinciában külön megbízottat rendelt ki a birodalmi adók behajtására, mert a hadsereg fenntartásának költségei nőttek. A megbízott procurator célja az adók behajtásán túlmenően a gazdag földbirtokosok javainak elkobzása volt. A fiatal földbirtokosok egy csoportja önvédelemből összeesküvést szervezett a procurátor ellen, mozgósították bérlőiket és a császári megbízottat meggyilkolták. Mivel a lázadás megtorlásától tartottak igyekeztek mozgalmukat az egész provinciára kiterjeszteni és egy ellencsászárt akartak szembeállítani Maximinus Thrax uralmával. Erre célra Gordianust kívánták megnyerni.

A trónra lépés

Kezdetben Gordianus vonakodott ugyan, de 238. március 19-én elfogadta az Augustus címet. Szertartásos keretek között katonái és az ifjú nemesek kíséretében bevonult a provincia fővárosába Karthágóba. A városban Godianus nevű fiát társcsászárrá nevezte ki és mindketten felvették az Africanus nevet. Rövid időre Karthágó külsőségekben Rómához vált hasonlóvá.

I.Gordianus sestertiusa

A városba érkezésükkor a szárnysegéd vezetésével küldöttséget utaztattak a szenátushoz a programjuk ismertetésére Rómába, akik egyes szenátoroknak magánlevelet is továbbítottak amiben kérték támogatásukat. A küldöttség legfontosabb feladata a Maximinus rendíthetetlen hívének ismert Vitalianus praefectus praetorio eltávolítás volt, akihez hamis üzenettel bejutottak és megölték.

Uralkodása

A trónra lépést követően nyilvánosságra hozott programjukban a száműzöttek visszatérését, a besúgók megbüntetését ígérték és a légióknak külön jutalmat helyeztek kilátásba. Április 2-án a szenátus megerősítette a társcsászárok címeit, Maximinust közellenségnek nyilvánították s a városban tartózkodó ismert híveit meggyilkoltatták. A szenátus korábban konzuli címet viselt tagjaik sorából egy húsz főből álló bizottságot hozott létre, akik azt a feladatot kapták, hogy védjék meg Itáliát Maximinus várható támadásával szemben. A szenátus megbízottakat küldött ki a provinciákba azzal, hogy elismertessék a Gordianusok császárságát, amit azok Pannonia, Dacia és Hispánia kivételével meg is tettek.

A császár bukása

A társcsászárok nem mozdultak ki a provinciából, mert a szomszédos provincia Numidia helytartójával egy pereskedés miatt rossz viszonyban voltak. Numidia helytartója nem volt hajlandó elismerni uralkodásukat és a rendelkezésére álló légiókkal megtámadta Gordianusok csapatait. Az ifjabb Gordianus a csatában elesett, apja még a csatát megelőzően öngyilkos lett. A Gordaniusok uralma nem terjedt ki az egész birodalomra és mindössze 22 napig tartott.

Források

• ↑ Krawczuk: Római császárok: Krawczuk, Aleksander. Római császárok. Lazi Könyvkiadó, Szeged (2008). ISBN 978-963-267-023-2 
• Michael Grant: Róma császárai. Corvina Kiadó. Budapest. 1996.
• Ferenczy Endre-Maróri Egon-Hahn István: Az ókori Róma története. Tankönyvkiadó.Budapest 1992.

A Wikimédia Commons tartalmaz I. Gordianus római császár témájú médiaállományokat.

Előző uralkodó:
Maximinus Thrax

Római császár
238
II. Gordianus társcsászára

Következő uralkodó:
Pupienus és Balbinus