Ugrás a tartalomhoz

Komnénosz Mária bizánci császárné

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk VIII. János bizánci császár harmadik feleségéről szól. Hasonló címmel lásd még: Komnénosz Mária (egyértelműsítő lap).
Komnénosz Mária
Komnéna Mária
Trapezunti Mária
Bizánci Birodalom császárnéja
Μαρία Μεγάλη Κομνηνή της Τραπεζούντας
Uralkodási ideje
1427. szeptember – 1439. december 17.
ElődjePalaiologosz Zsófia
UtódjaZaccaria Katalin (címzetes)
Életrajzi adatok
UralkodóházKomnénosz-ház
Született1404 előtt
Trapezunti Császárság
Elhunyt1439. december 17. (35 évesen)
Bizánci Birodalom
NyughelyeKonstantinápoly
ÉdesapjaIV. (Komnénosz) Alexiosz trapezunti császár (1382–1429)
ÉdesanyjaKantakuzénosz Teodóra (1382 körül–1426)
Testvére(i)
HázastársaVIII. (Palaiologosz) János bizánci császár (1392–1448)
Gyermekeinem születtek
A Wikimédia Commons tartalmaz Komnénosz Mária témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Komnénosz Mária (1404 előtt – 1439. december 17.), görögül: Μαρία Μεγάλη Κομνηνή της Τραπεζούντας, törökül: Trabzonlu Maria Megali Komnini, latinul: Maria Comnena Trapezuntina, trapezunti császári hercegnő, bizánci császárné. A Komnénosz-házból származott. IV. Alexiosz trapezunti császár lánya, Crispo Florencia naxoszi hercegnő nagynénje és I. Katalin ciprusi királynő nagynagynénje,[1] valamint Uzun Haszan feleségének, Komnénosz Teodóra iráni királynénak a nagynénje. Ortodox keresztény vallású volt.

Élete

[szerkesztés]
A Trapezunti Császárság és a maradék Bizánci Birodalom 1400-ban.

Apja IV. Alexiosz (1382–1429) trapezunti császár, az anyja Kantakuzénosz Teodóra (1382 körül–1426).

Apai nagyszülei III. Mánuel (1363–1417) trapezunti császár és Bagrationi Eudokia/Gulkan(-Hatun(i)) (Gülhan) (1360 körül–1390) grúz királyi hercegnő, IX. Dávid grúz király és Dzsakeli Szinduhtar szamchei (meszheti) hercegnő lánya.

A nővére Komnénosz Eudokia (Valenza),[2] akinek a férje Nicolò/Niccolò Crispo (1392–1450), a Naxoszi Hercegség régense volt. Az ő gyerekeik voltak: II. (Crispo) Ferenc (1417–1463) naxoszi herceg, akinek az 1 felesége Guglielma Zeno volt, és 3 gyermeket szült, a 2. felesége Petronilla Bembo, akitől nem születtek újabb gyermekei, valamint Crispo Florencia (1422–1501), akinek a férje Marco Cornaro (1406–1479) velencei patrícius, Marco Cornaro velencei dózse dédunokája volt. Az ő lányuk volt I. (Cornaro) Katalin (Caterina) (1454–1510) ciprusi királynő (ur.: 1474–1489), aki II. (Fattyú) Jakab (1438–1473) ciprusi királyhoz ment férjhez, és egy fiuk született, III. (Lusignan) Jakab (1473–1474), aki az apja halála után a születésétől a haláláig Ciprus királya volt.

Továbbá Violante Crispo (1427–?) Caterino Zeno (1421/35/43–1490 körül) velencei patríciushoz ment feleségül, akit a Velencei Köztársaság Mária unokahúgához, Teodórához és férjéhez, Uzun Haszanhoz küldött követeként. Caterino Zeno Mária unokahúgát, fivérének, IV. Jánosnak a lányát, Teodórát és gyermekeit is meglátogatta, és részletes beszámolót készített a trapezunti császári hercegnőről.[3]

Az öccse, II. (Komnénosz) Dávid (1408 körül–1463), 1460-tól 1461-ig az utolsó trapezunti császár volt.

A bizánci belső kapcsolatok a Bizánci Birodalom 1204-es széthullásakor is megmaradtak, mikor Konstantinápolyt a IV. keresztes hadjáratban a nyugatiak elfoglalták, és ezt sok esetben házasságokkal is megpecsételték. Ennek a hagyománynak volt a folytatása, hogy 1427. szeptemberében feleségül ment VIII. (Palaiologosz) János bizánci császárhoz. Mária távoli rokonságban állt a férjével, hiszen női ágon a Palaiologosz-házból származott: Palaiologosz Eudokia trapezunti császárné 6. (generációs) és VIII. (Palaiologosz) Mihály bizánci császár 7. (generációs) leszármazottja volt. Házasságuk gyermektelen maradt.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Lásd Rudt de Collenberg (1980: 203, 721-es lábjegyzet).
  2. ↑ Lásd Rudt de Collenberg (1980: 203, 721-es lábjegyzet), aki azonban nem említi a trapezunti császári hercegnő nevét.
  3. ↑ Lásd Tardy (1988).

Források

[szerkesztés]
  • Bryer, Anthony. „Greeks and Türkmens: The Pontic Exception” (angol nyelven). Dumbarton Oaks Papers 1975 (29), 171–189. o. (Hozzáférés: 2020. január 12.) 
  • Isenburg, Wilhelm Karl, Prinz zu: Die Kaiser von Byzanz (1057–1185) und Trapezunt (1204–1462) a. d. H. Komnenos, Tafel 142., In: W. K. P. z. I.: Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staten II., J. A. Stargardt, Berlin, 1936. (második kiadás: Marburg, 1965.)
  • Jackson Williams, Kelsey. „A Genealogy of the Grand Komnenoi of Trebizond” (angol nyelven). Foundations: The Journal of the Foundation for Mediaeval Genealogy 2006 (2.3), 171–189. o. (Hozzáférés: 2020. január 12.) 
  • Kuršanskis, Michel. „La descendance d'Alexis IV, empereur de Trébizonde. Contribution à la prosopographie des Grands Comnènes” (francia nyelven). Revue des études byzantines 1979 (37), 239–247. o. (Hozzáférés: 2020. január 12.) 
  • Rudt de Collenberg, Wipertus Hugo: Les Lusignan de Chypre, EΠETHΡΙΣ 10, Nicosia, 1980.
  • Rüdt-Collenberg, Wipertus Hugo: The Rupenides, Hethumides and Lusignans: The Structure of the Armeno-Cilician Dynasties, Párizs, Klincksieck, 1963.
  • Schwennicke, Detlev: Die Komnenen III, 1330–1342 und 1349–1461 Kaiser in Trapezunt, In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäische Stammtafeln: Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 176, Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.
  • Tardy Lajos: Kaukázusi magyar tükör. Magyarok, grúzok, cserkeszek a kezdetektől 1848-ig, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988.

További információk

[szerkesztés]


Előző
Palaiologosz Zsófia 		Bizánci császárné
1427 – 1439 		Következő
Zaccaria Katalin (címzetes)

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Komnénosz_Mária_bizánci_császárné&oldid=26797144”