Ugrás a tartalomhoz

Komnénosz Eudokia trapezunti császári hercegnő (IV. Alexiosz lánya)

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk IV. Alexiosz trapezunti császár lányáról szól. Hasonló címmel lásd még: Komnénosz Eudokia trapezunti császári hercegnő (egyértelműsítő lap).
Ez a szócikk Crispo Miklós naxoszi régens feleségéről szól. Hasonló címmel lásd még: Komnénosz Eudokia (egyértelműsítő lap).
Komnénosz Eudokia
Komnéna Eudokia
Trapezunti Eudokia
Naxoszi Hercegség régensnéje
Ευδοκία Μεγάλη Κομνηνή της Τραπεζούντας
Uralkodási ideje
1433 – 1433 után
Életrajzi adatok
UralkodóházKomnénosz-ház
Született1400 előtt/körül
Trapezunti Császárság
Elhunyt1433 után (33 évesen)
Naxoszi Hercegség
ÉdesapjaIV. (Komnénosz) Alexiosz trapezunti császár (1382–1429)
ÉdesanyjaKantakuzénosz Teodóra (1382 körül–1426)
Testvére(i)
HázastársaNicolò/Niccolò Crispo, a Naxoszi Hercegség régense, Szürosz és Szantorini ura (1392–1450)
Gyermekei1. Katalin (1415–?)
3. Lukrécia (1416–?)
3. Ferenc (1417–1463)
4. Domonkos (megh. fiatalon)
5. Petronilla (1419–?)
6. Mária (1420/1–?)
7. Florencia (1422–1501)
8. Valenza (1424–?)
9. Márk (1425–1475 /után/)
10. Jolán (1427–?)
11. Antal (1429/30–1476/90)
Sablon • Wikidata • Segítség

Komnénosz Eudokia (1400 előtt/körül – 1433 után), névváltozata: Valenza, görögül: Ευδοκία (Βαλέντζα) Μεγάλη Κομνηνή της Τραπεζούντας, törökül: Trabzonlu Eudokia Megali Komnini, olaszul: Eudocia (Valenza) Comnena di Trebisonda, latinul: Eudocia (Valentia) Comnena Trapezuntina, trapezunti császári hercegnő, naxoszi régensné. A Komnénosz-házból származott. IV. Alexiosz trapezunti császár lánya, Crispo Florencia naxoszi hercegnő anyja és I. Katalin ciprusi királynő nagyanyja,[1] Caterino Zeno anyósa, valamint Uzun Haszan feleségének, Komnénosz Teodóra iráni királynénak a nagynénje. Ortodox keresztény vallású volt.

Élete

[szerkesztés]
A Trapezunti Császárság és a maradék Bizánci Birodalom 1400-ban
A Naxoszi Hercegség és a maradék Bizánci Birodalom 1410-ben

Apja IV. Alexiosz (1382–1429) trapezunti császár, az anyja Kantakuzénosz Teodóra (1382 körül–1426).

Apai nagyszülei III. Mánuel (1363–1417) trapezunti császár és Bagrationi Eudokia/Gulkan(-Hatun(i)) (Gülhan) (1360 körül–1390) grúz királyi hercegnő, IX. Dávid grúz király és Dzsakeli Szinduhtar szamchei (meszheti) hercegnő lánya.

A bizánci belső kapcsolatok a Bizánci Birodalom 1204-es széthullásakor is megmaradtak, mikor Konstantinápolyt a IV. keresztes hadjáratban a nyugatiak elfoglalták, és a Bizánci Birodalom több részre esett szét, és bár 1261-ben Konstantinápolyt visszafoglalták, és sok elszakadt terület újra elismerte Bizánc főhűbérúri hatalmát, de a széttagoltság 1453-ig, a Bizánci Birodalom bukásáig is megmaradt már. Ezt a közös történelmiösszetartozást sok esetben házasságokkal is megpecsételték. Ennek a hagyománynak volt a folytatása, hogy 1413-ban Eudokia (Valenza),[2] férje Nic(c)olò Crispo (1392–1450), a Naxoszi Hercegség régense lett. Az ő gyerekeik voltak: II. (Crispo) Ferenc (1417–1463) naxoszi herceg, akinek az 1 felesége Guglielma Zeno volt, és 3 gyermeket szült, a 2. felesége Petronilla Bembo, akitől nem születtek újabb gyermekei, valamint Crispo Florencia (1422–1501), akinek a férje Marco Cornaro (1406–1479) velencei patrícius, Marco Cornaro velencei dózse dédunokája volt. Az ő lányuk volt I. (Cornaro) Katalin (Caterina) (1454–1510) ciprusi királynő (ur.: 1474–1489), aki II. (Fattyú) Jakab (1438–1473) ciprusi királyhoz ment férjhez, és egy fiuk született, III. (Lusignan) Jakab (1473–1474), aki az apja halála után a születésétől a haláláig Ciprus királya volt.

Továbbá egy másik lánya, Crispo Jolán (Violante) (1427–?) Caterino Zeno (1421/35/43–1490 körül) velencei patríciushoz ment feleségül, akit a Velencei Köztársaság Eudokia unokahúgához, Teodórához és férjéhez, Uzun Haszanhoz küldött követeként. Caterino Zeno Eudokia unokahúgát, fivérének, IV. Jánosnak a lányát, Teodórát és gyermekeit is meglátogatta, és részletes beszámolót készített a trapezunti császári hercegnőről. Teodóra legidősebb lánya volt Márta, aki szintén ortodox keresztény vallású volt, ezt tükrözte a keresztény neve is, bár Halima néven számontartották, I. Iszmáíl perzsa sah anyja volt.[3]

Eudokia öccse, II. (Komnénosz) Dávid (1408 körül–1463), 1460-tól 1461-ig az utolsó trapezunti császár volt.

Gyermekei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Lásd Rudt de Collenberg (1980: 203, 721-es lábjegyzet).
  2. ↑ Lásd Rudt de Collenberg (1980: 203, 721-es lábjegyzet), aki azonban nem említi a trapezunti császári hercegnő nevét.
  3. ↑ Lásd Tardy (1988).

Források

[szerkesztés]
  • Bryer, Anthony. „Greeks and Türkmens: The Pontic Exception” (angol nyelven). Dumbarton Oaks Papers 1975 (29), 171–189. o. (Hozzáférés: 2020. január 16.) 
  • Isenburg, Wilhelm Karl, Prinz zu: Die Kaiser von Byzanz (1057–1185) und Trapezunt (1204–1462) a. d. H. Komnenos, Tafel 142., In: W. K. P. z. I.: Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staten II., J. A. Stargardt, Berlin, 1936. (második kiadás: Marburg, 1965.)
  • Jackson Williams, Kelsey. „A Genealogy of the Grand Komnenoi of Trebizond” (angol nyelven). Foundations: The Journal of the Foundation for Mediaeval Genealogy 2006 (2.3), 171–189. o. (Hozzáférés: 2020. január 16.) 
  • Kuršanskis, Michel. „La descendance d'Alexis IV, empereur de Trébizonde. Contribution à la prosopographie des Grands Comnènes” (francia nyelven). Revue des études byzantines 1979 (37), 239–247. o. (Hozzáférés: 2020. január 16.) 
  • Rudt de Collenberg, Wipertus Hugo: Les Lusignan de Chypre, EΠETHΡΙΣ 10, Nicosia, 1980.
  • Rüdt-Collenberg, Wipertus Hugo: The Rupenides, Hethumides and Lusignans: The Structure of the Armeno-Cilician Dynasties, Párizs, Klincksieck, 1963.
  • Schwennicke, Detlev: Die Komnenen III, 1330–1342 und 1349–1461 Kaiser in Trapezunt, In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäische Stammtafeln: Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 176, Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.
  • Storz, Otto-Hermann. Die persische Karte. Venezianich-persische Beziehungen um 1500 (német nyelven). Berlin: LIT (2009). Hozzáférés ideje: 2020. január 16. 
  • Tardy Lajos: Kaukázusi magyar tükör. Magyarok, grúzok, cserkeszek a kezdetektől 1848-ig, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988.

További információk

[szerkesztés]
  • Cawley, Charles: Greece. Latin Lordships (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  • Cawley, Charles: Trebizond (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  • Marek, Miroslav: Crispo family (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  • Marek, Miroslav: The Komnenos family (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2020. január 16.)


Előző
? 		Naxoszi régensné
1433 – 1433 után 		Következő
?

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Komnénosz_Eudokia_trapezunti_császári_hercegnő_(IV._Alexiosz_lánya)&oldid=23733710”