Ugrás a tartalomhoz

Szung Jü

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szung Jü
Élete
Születettkb. i. e. 298.
Csu-fejedelemség (a mai Hupej tartomány, Kína)
Elhunytkb. i. e. 222.
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)fu-költészet
Fontosabb műveiKilenc érvelés
(Csiu pien 九辯/九辩)

Szung Jü (kínai: 宋玉; pinjin: Sung Yu; magyar népszerű: Szung Jü; kb. i. e. 298 - kb. i. e. 222) kínai költő. Az ókori Csu fejedelemség (kb. i. e. 1030–223) legutolsó korszakának kimagasló művésze, Csü Jüan tanítványa, akit a hagyományos kínai irodalomtörtének a fu-költészet 賦/赋 megalkotójaként tart számon.

Élete

[szerkesztés]

Szung Jü életével kapcsolatban kevés megbízható részlet maradt fent. Szegény családból származott, és kisebb hivatalt viselhetett az uralkodói udvarban. Csü Jüan tanítványának először A történetíró feljegyzéseiben, Csü Jüan életrajzában nevezi Sze-ma Csien:„Miután Csü Jüan meghalt, maradtak Csuban tanítványai Szung Jü, Tang Lö 唐勒 és Csing Csa 景差, akik valamennyien kedvelték az irodalmat és verseikkel nevet szereztek maguknak; mindnyájan pedig Csü Jüannak, mesterüknek hajlékony verselési módját követték, nem merészelve nyíltan felhánytorgatni dolgokat.”[1] Csü Jüan halála után (i. e. 278) a ce-fu 辭賦/辞赋, vagyis az elégiaköltészet legnagyobb mestereként ünnepelték. A későbbi korokban kettejüket gyakorta együtt emlegették Csü-Szung 屈宋 néven.

Művei

[szerkesztés]

A Han-dinasztia történeti művének, a Han sunak a Ji-ven-cse fejezete összesen 16 művet tulajdonít neki, de ezek címeit nem tünteti fel. Vang Ji, a Csu elégiái című gyűjtemény összeállítója a Kilenc érvelés (Csiu pien 九辯/九辩)[m 1][2] és A lélek idézése (Csao hun 招䰟)[m 2][3] című műveket tulajdonítja neki. E két mű szerepel a Csu elégiáiban is. Ezeken kívül további neki tulajdonított költemények:

  • A szél (Feng fu 風賦/风赋)[m 3]
  • Válasz Csu királyának kérdésére (Tuj Csu vang ven 對楚王問/对楚王问)[m 4]
  • Hogyan szereti Teng Tu-ce a nőket (Teng Tu-ce hao-szö fu 登徒子好色賦/登徒子好色赋)[m 5]
  • A tündér (Sen-nü fu 神女賦/神女赋)[m 6]
  • Kaotang (Kaotang fu 高唐賦/高唐赋)[m 7]

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. Magyarul egy rövid részlete olvasható Tellér Gyula műfordításában, lásd KKK 1967, I. kötet, 217., 218. o.
  2. Weöres Sándor műfordításában lásd, KKK 1967, I. kötet, 208-216. o.
  3. Weöres Sándor műfordításában lásd, KKK 1967, I. kötet, 238-240. o.
  4. Szerdahelyi István műfordításában lásd, KKK 1967, I. kötet, 241. o.
  5. Szerdahelyi István műfordításában (részlet) lásd, KKK 1967, I. kötet, 242., 243. o.
  6. Szerdahelyi István műfordításában (részlet) lásd, KKK 1967, I. kötet, 243-248. o.
  7. Ennek a versének nincs magyar fordítása.

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. Tőkei Ferenc fordítása, lásd Tőkei 1959, 198., 199. o.
  2. A kínai eredeti szöveg angol szószedettel: Jiu bian (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2012. október 27.)
  3. A kínai eredeti szöveg angol szószedettel: Zhao hun (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2012. október 27.)

Források

[szerkesztés]

Magyarul

[szerkesztés]

Idegen nyelven

[szerkesztés]
  • Ma-Huang 1992: Ma Csi-kao 马积高 - Huang Csün 黄钧: Csung-kuo ku-taj ven-hszüe-si 中国古代文学史 [A klasszikus kínai irodalom története] I-III. Hunan Ven-ji Csu-pan-sö 湖南文艺出版社, 1992. ISBN 7-5404-0917-7

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Song Yu című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 宋玉 című kínai Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.