Hupej
Hupej (湖北省 Húběi Shěng) | |
Rövidítés: 鄂 pinjin rövidítés: È | |
Név eredete | 湖 hú – tó 北 běi – észak "A tótól északra" |
Közigazgatás | |
Ország | Kína |
Közigazgatási szint | tartomány |
Székhely | Vuhan |
Prefektúrák (地区) | 13 |
Megyék (县) | 102 |
Járások (乡) | 1235 |
A KKP tartományi bizottságának titkára | Yu Zhengsheng |
Kormányzó | Luo Qingquan |
Terület | 185 900 km², 14. a rangsorban |
ISO 3166-2 | 42 |
Népesség | |
Teljes népesség | 57 752 557 fő (2020)[1] |
Népsűrűség | 324 fő/km² |
Főbb nemzetiségek | Han – 95,6% Tujia – 3,7% Miao – 0,4% |
GDP 2004 | |
GDP | 631 milliárd CNY, 10. a rangsorban |
GDP per fő | 10 500 CNY, 15. a rangsorban |
A zárójelben szereplő rangsorok Kína tartományi szintű közigazgatási egységeinek összehasonlításában értendőek. | |
Hupej weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hupej témájú médiaállományokat. |
Hupej ⓘ (kínai: 湖北, pinjin: Húběi) a Kinai Népköztársaság egyik tartománya. Nevét (magyarul am. "a tótól északra") a tartománytól délre, Hunan tartományban található Tungting-tóról kapta. A tartomány székhelye és legnagyobb városa Vuhan.
Történelem
[szerkesztés]A területen az első szervezett állam az i. e. 8–5. században a Csou-dinasztia állama volt. Ez eredetileg nem számított kínai államnak, de történetének végére kínai jellegűvé vált és a tartomány attól kezdve osztozott Kína történetében. Területét kínai tartományba i. e. 206-ban osztották be, akkoriban még a későbbi Hunan tartománnyal alkotott egy igazgatási egységet. A 4. században Észak-Kína nomád uralom alá került, de Hupej akkor is kínai maradt.
1334-ben dúlt az első feljegyzett pestisjárvány. A következő három évszázadban elterjedt egész Eurázsiában, megtizedelve a lakosságot.
Az önálló Hupej tartományt 1664-ben szervezték meg. Akkoriban nem közvetlenül a császári udvar irányította a tartományt, hanem volt egy regionális alkirály több tartományra kiterjedő hatáskörrel. Az egyik különösen tehetséges alkirály – Zhang Zhidong volt a neve - virágzó kereskedelmi és nehézipari központtá fejlesztette Vuhan városát, a mai tartományi székhelyet.
A második világháborúban a tartomány keleti részét megszállták a japánok, a nyugati rész kínai kézen maradt.
1954-ben súlyos árvíz pusztított a tartományban. Azután határozták el, hogy nagyszabású völgyzáró gátakat építenek a Jangce folyón. Közülük a legnagyobb a Három-szurdok völgyzáró gát, amelynek az építése 1993-ban kezdődött. Az építkezés miatt másfél millió embert telepítettek ki addigi lakhelyéről.
Földrajz és éghajlat
[szerkesztés]Közigazgatás
[szerkesztés]Hupej 12 prefektúrai jogú városra, 1 autonóm prefektúrára, 3 közvetlen irányítású megyei jogú városra és egy megyei szintű erdészeti körzetre van felosztva:
Prefektúrai jogú városok:
- Vuhan (egyszerűsített kínai: 武汉市; pinjin: Wǔhàn Shì)
- Ezhou (鄂州市 Èzhōu Shì)
- Huanggang (黄冈市 Huánggāng Shì)
- Huangshi (黄石市 Huángshí Shì)
- Jingmen (荆门市 Jīngmén Shì)
- Jingzhou (荆州市 Jīngzhōu Shì)
- Shiyan (十堰市 Shíyàn Shì)
- Suizhou (随州市 Suízhōu Shì)
- Xiangfan (襄樊市 Xiāngfán Shì)
- Xianning (咸宁市 Xiánníng Shì)
- Xiaogan (孝感市 Xiàogǎn Shì)
- Yichang (宜昌市 Yíchāng Shì)
Autonóm prefektúra:
- Enshi Tujia és Miao Autonomóm Prefektúra (恩施土家族苗族自治州 Ēnshī Tǔjiāzú Miáozú Zìzhìzhōu)
Közvetlen irányítású megyei jogú városok:
Megyei szintű erdészeti terület:
- Shennongjia (神农架林区 Shénnóngjià Línqū)
Gazdaság
[szerkesztés]Népesség
[szerkesztés]Kultúra
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Tabulation on 2020 China Population Census by County