Ugrás a tartalomhoz

Hupej

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hupej (湖北省
Húběi Shěng)
Rövidítés:
pinjin rövidítés: È
Név eredete湖 hú – tó
北 běi – észak
"A tótól északra"
Közigazgatás
Ország Kína
Közigazgatási szinttartomány
SzékhelyVuhan
Prefektúrák (地区)13
Megyék (县)102
Járások (乡)1235
A KKP tartományi bizottságának titkáraYu Zhengsheng
KormányzóLuo Qingquan
Terület185 900 km²,
14. a rangsorban
ISO 3166-242
Népesség
Teljes népesség57 752 557 fő (2020)[1]
Népsűrűség324 fő/km²
Főbb nemzetiségekHan – 95,6%
Tujia – 3,7%
Miao – 0,4%
GDP 2004
GDP631 milliárd CNY,
10. a rangsorban
GDP per fő10 500 CNY,
15. a rangsorban
A zárójelben szereplő rangsorok Kína tartományi szintű közigazgatási egységeinek összehasonlításában értendőek.
Hupej weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hupej témájú médiaállományokat.

Hupej kiejtése (kínai: 湖北, pinjin: Húběi) a Kinai Népköztársaság egyik tartománya. Nevét (magyarul am. "a tótól északra") a tartománytól délre, Hunan tartományban található Tungting-tóról kapta. A tartomány székhelye és legnagyobb városa Vuhan.

Történelem

[szerkesztés]

A területen az első szervezett állam az i. e. 8–5. században a Csou-dinasztia állama volt. Ez eredetileg nem számított kínai államnak, de történetének végére kínai jellegűvé vált és a tartomány attól kezdve osztozott Kína történetében. Területét kínai tartományba i. e. 206-ban osztották be, akkoriban még a későbbi Hunan tartománnyal alkotott egy igazgatási egységet. A 4. században Észak-Kína nomád uralom alá került, de Hupej akkor is kínai maradt.

1334-ben dúlt az első feljegyzett pestisjárvány. A következő három évszázadban elterjedt egész Eurázsiában, megtizedelve a lakosságot.

Az önálló Hupej tartományt 1664-ben szervezték meg. Akkoriban nem közvetlenül a császári udvar irányította a tartományt, hanem volt egy regionális alkirály több tartományra kiterjedő hatáskörrel. Az egyik különösen tehetséges alkirály – Zhang Zhidong volt a neve - virágzó kereskedelmi és nehézipari központtá fejlesztette Vuhan városát, a mai tartományi székhelyet.

A második világháborúban a tartomány keleti részét megszállták a japánok, a nyugati rész kínai kézen maradt.

1954-ben súlyos árvíz pusztított a tartományban. Azután határozták el, hogy nagyszabású völgyzáró gátakat építenek a Jangce folyón. Közülük a legnagyobb a Három-szurdok völgyzáró gát, amelynek az építése 1993-ban kezdődött. Az építkezés miatt másfél millió embert telepítettek ki addigi lakhelyéről.

Földrajz és éghajlat

[szerkesztés]

Közigazgatás

[szerkesztés]

Hupej 12 prefektúrai jogú városra, 1 autonóm prefektúrára, 3 közvetlen irányítású megyei jogú városra és egy megyei szintű erdészeti körzetre van felosztva:

Prefektúrai jogú városok:

Autonóm prefektúra:

Közvetlen irányítású megyei jogú városok:

Megyei szintű erdészeti terület:

Gazdaság

[szerkesztés]

Népesség

[szerkesztés]

Kultúra

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Tabulation on 2020 China Population Census by County

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
Commons:Category:Hubei
A Wikimédia Commons tartalmaz Hupej témájú médiaállományokat.