Ji-ven-cse
| Ji-ven-cse () | |
 | |
| A Ji-ven-cse () első oldala | |
| Szerző | Pan Piao () és Pan Ku () |
| Ország | Han-kori (Kína) |
| Nyelv | klasszikus kínai nyelv |
| Téma | a Han-kor előtt íródott művek tematikus bibliográfiája |
| Műfaj | bibliográfia |
| Kiadás | |
| Kiadás dátuma | i. sz. 2. század eleje |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Átírási segédlet | |
| Ji-ven-cse | |
| Kínai átírás | |
| Hagyományos kínai | 藝文志 |
| Egyszerűsített kínai | 艺文志 |
| Mandarin pinjin | Yìwénzhì |
| Wade–Giles | I4-wen2-chih4 |
A Ji-ven-cse () a kínai Han-dinasztia hivatalos történeti művének, Han su ()nak a 30. fejezete, amely az úgynevezett „mongráfiák” (cse () 志) szakasz utolsó fejezete. Ebben a tekintetben általában nem tekinthető önálló alkotásnak, a jelenleg ismert formája is a Han su () összeállítóinak munkája, az összeállítás alapjául szolgáló korábbi források, valamint a tematikája miatt, általában külön, mintegy önálló alkotásként szokás rá hivatkozni. A Ji-ven-cse () (szó szerint: „Értekezés az irodalomról”) valójában egy bibliográfiai katalógus, amely tartalmazza a Han su () összeállításának lezárásáig született, a szerzők által fellelhető vagy ismert kínai nyelvű könyveket. Ez a fejezet önmagában a 100 tekercsből álló Han su ()nak 30 tekercsét teszi ki tehát a teljes történeti műnek majdnem az egyharmada. A bibliográfiában szereplő műveknek – részben vagy egészben, illetve valamilyen változatban – ma mindössze közel 20%-a ismert, amelynek egyik oka a Csin ()-dinasztia idején, i. e. 204-ben elrendelt és végrehajtott nagy könyvégetés. Épp ezért a Ji-ven-cse () páratlan forrásnak számít a Csin ()-kor előtti irodalom és írásbeliség tanulmányozásához.
Összeállítása
[szerkesztés]Jól lehet, a Ji-ven-cse () összeállítását általában a Han su () szerzőinek, Pan Piao ()nak (班彪; i. sz. 3–54) és fiának, Pan Ku ()nak (班固; 32–92) – aki apja halála után folytatta és befejezte annak művét – tulajdonítják, azonban a fejezethez írt bevezetőből, előszóból tudni lehet, hogy ők egy bizonyos Liu Hszin () (劉歆; kb. i. e. 50. – i. sz. 23.) Csi lüe () (《七略》) című bibliográfiai összeállítására támaszkodtak. A Csi lüe () maga is Liu Hszin () apjának, Liu Hsziang () (劉向; i. e. 77–6) a Pie-lu () (《別錄》) címet viselő katalógusának kibővített változata volt, amely a császári könyvtárban fellelhető művek szerzőinek, címeinek és terjedelmüknek adatait tartalmazta.
Tartalma, szerkezete
[szerkesztés]Az alapul szolgáló katalógust Liu Hszin () még hét fő kategóriára lüe () 略) osztotta, Pan Ku () azonban ezt lecsökkentette hat kategóriára, és némelyiket meg is változtatta. A Csi lüe () (《七略》 ) csak az i. sz. 23. előtt íródott műveket tartalmazta, így Pan Ku () kiegészítette azon művekkel is, amelyek Liu Hszin () halála után i. sz. 92-ig, vagyis a saját haláláig eltelt hetven év alatt íródtak.
A hat kategória további egységekre osztott. Valamennyi lüe () változó számú csung ()ból (種) áll, amelynek jelentése: 'fajta', 'féle'. A szerkesztő itt valójában az egyes kategóriákon belüli irányzatokat kívánta elkülöníteni. Így például a hadtudományos irodalom tárgykörébe, kategóriájába sorolt műveket, a következő négy csung ()ra, vagyis irányzatra osztja:
- „Stratégiai és taktikai tervezők” (Csüan-mou-cse () 權謀者)
- „A hadászati terep- és erőviszonyokra (alapozók)” (Ping-hszing-si () 兵形勢)
- „A katonai tekintélyből fakadó győzelmet (hangsúlyozók)” (Ping-vej-seng () 兵威勝)
- „A katonai cselekre és fortélyokra (alapozók)” (Ping-csi-csiao () 兵技巧)
A csung ()okon belül a következő alkategória a csia () (家), amelynek jelentése: 'család', s amely kifejezéssel már magukat a műveket jelöli a bibliográfia. A bibliográfiai tételek, a műcímek végén fel van tüntetve az adott mű terjedelme is. Erre kétféle mértékegység is előfordul: a pien () (篇) a bambuszcsíkokra íródott művek tekercseit jelenti, míg a csüan () (卷) a selyemre íródott könyvek göngyölegére, tekercsére vonatkozik. Ezt manapság általában kötetként, vagy fejezetként fordítják és értelmezik.
| A hat kategória (lüe () 略) | Osztály (Csung () 種) | Iskola (Csia () 家) | Tekercs (pien () 篇, csüan () 卷) |
|---|---|---|---|
| A konfuciánusok (Liu ji lüe () 六藝略) | 9 | 103 | 3,123 |
| A filozófusok (Csu-ce lüe () 諸子略) | 10 | 189 | 4,324 |
| A si () és a fu-költők (Si fu lüe () 詩賦略) | 5 | 106 | 1,318 |
| A katonai írások (Ping-su lüe () 兵書略) | 4 | 53 | 833 |
| A csillagászok és jósok (Su su lüe () 術數略) | 6 | 190 | 2,528 |
| Az orvosok és alkímisták (Fang csi lüe () 方技略) | 4 | 36 | 868 |
A Ji-ven-cse () tehát 6 főkategóriába és 38 alkategóriába osztva összesen 596 művet ismertet, amely egykor összesen 13 269 tekercs terjedelmű volt. Ennek a majd hatszáz műnek ma csupán a kb. 20%-a ismert valamilyen formában, változatban.
A Ji-ven-cse ()hez a történelem során két tudós, írástudó írt kommentárt: Jen Si-ku () (顏師古; 581–645) és Vang Jing-ling () (王應麟; 1223–1296).
Hivatkozások
[szerkesztés]Megjegyzések
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]Irodalom
[szerkesztés]- ↑ Loewe 1993: Michael Loewe (szerk.). Early Chinese Texts: A Bibliographical Guide. The Society for the Study of Early China and the Institute of East Asian Studies, University of California. ISBN 1-55729-043-1
Források
[szerkesztés]- Chinese Text Project《藝文志》
