Ugrás a tartalomhoz

Liu Hsziang (tudós)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Liu Hsziang
Liu Hsziang (Liu Xiang) portréja
Liu Hsziang portréja
SzületettLiu Keng-seng (劉更生)
i. e. 77
Hszücsou (徐州) (a mai Csiangszu tartományban)
Elhunyti. e. 6
ÁllampolgárságaNyugati Han-korszak
Nemzetiségekínai
GyermekeiLiu Hszin
SzüleiLiu De
Foglalkozásafilológus, bibliográfus, történész
A Wikimédia Commons tartalmaz Liu Hsziang témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Átírási segédlet
Liu Hsziang
Kínai átírás
Hagyományos kínai劉向
Egyszerűsített kínai刘向
Mandarin pinjinLiú Xiàng
Wade–GilesLiu2 Hsiang4

Liu Hsziang (adott neve: Ce-cseng 子政) a Nyugati Han-dinasztia idején élt kiváló tehetségű és sokoldalú tudós és állami hivatalnok. Filológusi, bibliográfusi és történészi munkássága is örökérvényű. Egyik legnagyobb érdeme a császári könyvtár állományának elrendezése, és annak katalógusának összeállítása. Emellett számos klasszikus kínai mű szerkesztése is az ő nevéhez köthető.

Származása, családja

[szerkesztés]

Liu Hsziang a Han-dinasztia alapítójának, Liu Pang távoli leszármazottja volt, így az uralkodó Liu család tagjai közé tartozott. Az apja még márki rangot viselt.[1] A fia, Liu Hszin folytatta az általa megkezdett családi hagyományt és elvitathatatlan matematikai, csillagászati érdemeivel tudósként szerzett nevet magának. Felmenői között volt Liu An, aki Huajnan hercegeként a Huaj-nan-ce című, nagy jelentőségű filozófiai traktátus szerzője.

Élete

[szerkesztés]

Liu Hsziang Jüan császár (Han Jüan-ti 漢元帝) uralkodása idején (i. e. 48–33) tagja azon konfuciánus hivatalnokokból álló csoportnak, akik korlátozni akarták a császárhoz női ágon kötődő családoknak, a Siknek (石) és a Hszüknek (許) a befolyását. Ám végül a két nagyhatalmű eunuchhal, Hung Kunggal (弘恭) és Si Hsziennel (石顯) szemben alulmaradtak, és Liu Hsziangot társaival együtt bebörtönözték. Rövid idő múlva ugyan visszanyerte a szabadságát, de mintegy tizenöt évig nem jutott hivatalnoki kinevezéshez.[2]

Cseng császár (Han Cseng-ti 漢成帝) (ur. i. e. 33–7) trónra lépése után, a hatalmi erőviszonyok átrendeződésének köszönhetően ismét folytatódhatott Liu Hsziang hivatalnoki karrierje. I. e. 26-ban a császár úgy rendelkezett, hogy szervezze meg a császári könyvtár hatalmas állományának rendezezését, és készítse el annak bibliográfiai katalógusát. Liu Hsziang mintegy 20 éven át, egészen az i. e. 6-ban bekövetkezett haláláig dolgozott a feladaton, de munkáját majd csak a fia, Liu Hszin (i. e. 50 – i. sz. 23) fejezte be.

Munkássága

[szerkesztés]

Liu Hsziang nevéhez fűződik az első kínai bibliográfiai mű, a Pie-lu (別錄 / 别录) című katalógus, amelyben a császári könyvtár állományát katalogizálta, és amely, valamivel több mint egy évszázad múlva elsődleges forrásul szolgált a Han su bibliográfiai szakaszának, a Ji-ven-cse összeállításához.

Ő volt a Hegyek és vizek könyvének név szerint ismert első szerkesztője. Zseniális szerkesztői tehetségének további gyümölcsei a A hadakozó fejedelemségek intrikái című anekdotikus történeti mű, vagy a moralizáló példatörténetek gyűjteményei: az Új összeállítás és a Beszélgetések kertje. Olyan életrajzi gyűjtemények összeállítása is neki köszönhető, mint a Kiváló asszonyok életrajzai és a taoista szentek hagiográfiája, a A kiváló szentek életrajzai.

Liu Hsziang költőként is nevet szerzett, neki tulajdonítják a Csu elégiái antológiában fennmaradt „Kilenc panasz” (Csiu tan 九歎 / 九叹) című versciklust.[3]

Hivatkozások

[szerkesztés]

Megjegyzések

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  1. Hawkes 2011. 330. o.
  2. Hawkes 2011. 281. o.
  3. Hawkes 2011. 280. o.

Irodalom

[szerkesztés]

Lásd még

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]