Szerkesztővita:Mathae/Archív17

Katolikus Liga

Szia, Mathae! A francia III. Henrik és IV. Henrik cikkek a Katolikus Ligára hivatkoznak, de ez a liga, amiről a cikk szól, nem az a liga. Hogyan kellene egyértelműsíteni őket? – Hkoala 2009. szeptember 30., 22:36 (CEST)

Jó megválaszoltad Pont ezek között vacilláltam én is, ezért kérdeztelek meg. Nincs valami olyan könyved, aminek a tárgymutatójában mind a kettő benne van? – Hkoala 2009. október 1., 07:20 (CEST)

Na ezt a Poór-féle vegyes megoldást nem szeretném. Akkor legyen egyelőre az évszám, hogy ne keveredjen a kettő. – Hkoala 2009. október 1., 17:11 (CEST)

Én is megnézhettem volna, de elhittem neked A hivatkozásokat is javítod vagy csak az egyért. lapot? – Hkoala 2009. október 1., 17:42 (CEST)

Átnéztem és igencsak tetszik. – Hkoala 2009. október 2., 07:28 (CEST)

Rádió

Alensha mesélte, hogy te nyilatkoztál egy egyetemi rádióban a wikipédiáról. Szajci és én is készülünk hasonlóra. Én a szombathelyi Berzsenyi rádiónak fogok várhatóan kedden nyilatkozni. Az adás kb. félórás lesz, s azt szeretném megkérdezni, neked miként ment, ill. milyen dolgokat emeltél ki? [törölt kép] Doncsecz^{Töj njaš znán.} 2009. október 10., 07:25 (CEST)

Szia! Már velem is elkészült az interjú. Ma rakták ki az archívumba. Mondjuk kicsit rövidke volt, ezért dióhéjban kellett beszélni a wikiről. [törölt kép] Doncsecz^{Töj njaš znán.} 2009. október 27., 12:40 (CET)

Alteregyüttes

Bemutatkozó daluk meg a „Security and Council” lenne? Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. október 10., 15:33 (CEST)

Áááá, alteregyüttesnél nincs jelentősége. De ütős dalcím, az biztos :) – Μαθθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. október 10., 15:43 (CEST)

cseszegetés

nomosz. – Alensha ^sms 2009. október 11., 16:29 (CEST)

Arabul nincs? – Μαθθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. október 11., 16:34 (CEST)

gyk pk: a legjobboldali oszlopban van a Főváros mai neve, ott kéne több helyen az arab neveket megnézni. :) (csak levehessem már azt a ronda sablont a tetejéről... egyébként meg megnézhetnél mindent, amire hivatkozik az a sablon, minek kelljen külön szólni, amikor úgyis tudod, hogy rád vár...) – Alensha ^sms 2009. október 11., 23:13 (CEST)

Mondom, arabul nincs? – Μαθθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. október 11., 23:15 (CEST)

ja, olyat nem találtam, így nem megy?

amúgy ma néztem, raktak ki menetrendet a 153-as végállomásán. basszameg, hogy én egy hónapja morgok miatta, te meg teszel rá egy megjegyzést és fél napon belül pótolják. – Alensha ^sms 2009. október 13., 23:27 (CEST)

King of da Hood :P – Μαθθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. október 14., 00:57 (CEST)

 :D – Alensha ^sms 2009. október 14., 01:08 (CEST)

iszlamizmus

Szia! Hát igen, ezt a Maudúdit vagy ötféle helyesírásban láttam, végül egyet átvettem. A Szajjid Kutbot sem vagyok benne biztos hogy jól írtam, mert az irodalmakban ez vagy Kutb, vagy Qutb, Vagy Kutub, pedig egy fontos alakja az iszlamizmusnak, ezért nem is írtam róla szócikket, pedig már régóta tervezem... Ogodej ^Box 2009. október 11., 19:25 (CEST)

Kösz a dicséretet, tényleg nagy az anyag, amikor belekezdtem, nem is gondoltam volna, hogy egy cikkhez még hány másikat kell megírni hogy értelmezhető legyen... Legszívesebben minden cikk végére amit csinálok odaírnám hogy csonk... De ha már elkezdtem, csinálgatom, azzal is teljesebb lesz ez az iszlámos kör... Mégegyszer kösz a segítséget! üdv Ogodej ^Box 2009. október 11., 19:51 (CEST)

XV. Ptolemaiosz

Szia! A XV. Ptolemaiosz Kaiszar lap címét Te hoztad létre, ezért megkérdezem, nem Kaiszarion formában kéne-e ennek lenni. Én legalábbis így ismerem. L András^{Itt megtalálsz} 2009. október 16., 19:10 (CEST)

Hát nem is tudom... Az ...ion végződés éppúgy jelenthet ...fit is vagy ifjabbat. Ettől még lehet ragadványnév is, meg rendes személynév is. Mindegy, akkor csinálok egy redirt. Az egész úgy bukott ki, hogy a Iulius–Claudius dinasztia cikkben akartam egy linket csinálni Ptolemaiosz Kaiszarionhoz, és meglepve láttam, hogy piros. Egy redirt megér. Köszi a választ. L András^{Itt megtalálsz} 2009. október 16., 22:21 (CEST)

Köszi a kiegészítéseket és javításokat. Én már annyit nézegettem, hogy sok mindent nem vettem észre benne. L András^{Itt megtalálsz} 2009. október 16., 22:34 (CEST)

De, gondolkodtam ilyesmin is. Csak idő kérdése, mert még nem vagyok annyira otthon a családfaszerkesztésben. Még mindig van egy-két vonalhiba is benne, egyszer talán sikerül kijavítanom azt is. L András^{Itt megtalálsz} 2009. október 16., 22:38 (CEST)

Alakul. Akkor már esetleg ránézhetnél a Servilius család lapra is. L András^{Itt megtalálsz} 2009. október 16., 22:46 (CEST)

Na ez egy jó kérdés. (Mélyen gondolkodóba estem, majd jelzem, ha kimásztam.) L András^{Itt megtalálsz} 2009. október 16., 23:03 (CEST)

Ha sikerül egyet-kettőt megoldani, akkor a négy-öt sem akadály. A hétvégén megpróbálom. Mellesleg a saját gépemen itt van például az összes közép- és újkori uralkodóház családfája. Az is úgy kezdődött, hogy az Árpád-házat akartam megcsinálni. Gizellához befért a bátyja, megcsináltam mellette a bajor házat is. Aztán így sorban mindegyik oda került szép lassan, és a családfa már totál áttekinthetetlen. L András^{Itt megtalálsz} 2009. október 16., 23:14 (CEST)

Na most nézz rá! L András^{Itt megtalálsz} 2009. október 18., 00:02 (CEST)

Tényleg, miért nem Kaiszarion? Utána van ennek nézve? Bennó^fogadó 2009. november 1., 17:56 (CET)

Még egy: gondom van a Servilia gens típusú cikkcímadással. Ez az autentikus sorrendben mindeképpen gens Servilia. Miért lett fordított? Még a végén miattatok kedvet kapok egy kicsit szakmázgatni a WP-n, pedig el szoktam kerülni a területet... Bennó^fogadó 2009. november 1., 18:07 (CET)

Na basszus, ezt én is akartam kérdezni, mer nekem is úgy rémlett, de aztán arra gondoltam, a Bennó biztos látja és ha rossz lenne, szólt volna... :D – Alensha ^sms 2009. november 2., 16:48 (CET)

Nem mintha a szórend a ragozó nyelvekben olyan kötött volna, mint a nemragozókban, de azért kifülelhető mindenféle árnyalat, és például kétségtelen, hogy a piros autó, kék ház típussal ellentétben a szokásos sorrend jelzett + jelző: casa minima, gaudium magnum stb. Az ABC miatt lett a sorrend fordított, vagy miért? Bennó^fogadó 2009. november 2., 16:51 (CET)

Ptolemaioszok, pharaoh-sablon, páviánlecseszés (szépen alliteráló szöveg :)

Hogy leírták-e hieroglifákkal, hogy Ptolemaiosz??? Basszus! Legelső szó volt, amit Champollion megfejtett! Általános ókorműveltségedet elő kéne kaparni a béka valaga alól, te... :D :D :D Naszóval. Szerintem jó lenne bele a fáraósablon, elvégre jogilag egyenesen követték a korábbi uralkodókat, és fáraói címet is viseltek. És rendesen előfordult az ötelemű titulatúra is (gondolom, muszáj volt, nehogy valaki sehonnai jöttment görögnek nézze őket :) csak rohadt hosszúak és nem is biztos, hogy mindet meg tudom szerezni hieroglifákkal. – Alensha ^sms 2009. október 17., 14:13 (CEST)

Hát egy ismeretlen nyelv/ismeretlen írás kombinációnál gondolhattad, hogy abból igyekeztek kiindulni, ami idegen személynév, tehát várhatóan fonetikusan írják... – Alensha ^sms 2009. október 17., 15:03 (CEST)

Képfájlba te is be tudod: print screen, paint megnyit, ctrl-V :P Melyik uralkodósablonra gondolsz? – Alensha ^sms 2009. október 17., 15:08 (CEST)

Szerintem gfdl, az egész wiki az... – Alensha ^sms 2009. október 17., 18:59 (CEST)

szép lett :) – Alensha ^sms 2009. október 17., 21:52 (CEST)

DD Guzmán

Estefelé. L András^{Itt megtalálsz} 2009. október 27., 14:45 (CET)

„... Domonkos életrajzírói közül még a legelnézőbbek is elismerték, hogy gyakorta kellett ítélkeznie olyan személyek között, akiket azzal gyanúsítottak, hogy a katharok hitét követik; megpróbálta őket visszatéríteni az egyházhoz, vagy - ha az erre irányuló kísérlet csődöt mondott - máglyára ítélte őket. Végignézte számos eretnek tűzhalálát, és úgy tűnik, lelkiismeretét igencsak könnyen hozzászoktatta a látványhoz.” (Baigent-Leigh: Inkvizíció) Arnald-Amaury halála után az ő helyét vette át. Tudom, hogy Baigent és Leigh nem tekinthető egészen autentikus forrásnak, itt azonban négy életrajzra hivatkoznak, ezért e ponton nem véleményt mondanak, hanem összegzést ezen művekből. L András^{Itt megtalálsz} 2009. október 27., 17:34 (CET)

• Kis kiegészítés: „... Domonkos tevékenysége és Montfort-ral való kapcsolata miatt egyfajta ünnepelt sztárrá vált a keresztesek között. Így 1214-ben Toulouse gazdag katolikus polgárai három házat adományoztak neki...” A kapcsolat Montfort-ral csak vezető szerep esetén lehetett olyan kiemelendően említendő, és a toulousei polgárok sem akárkinek adományoztak házakat. Hozzáteendő, hogy Domingo 1213-tól Carcassone püspökének segédjeként tevékenykedett, vagyis minden aggály nélkül átvehette azt a feladatot, amit az episzkopális inkvizíció nem végzett el, mert nem akarta, mert lusta volt hozzá, mert gazaságilag nem volt előnyös. L András^{Itt megtalálsz} 2009. október 27., 18:18 (CET)
• Ebben igazad van, nem is ez a véleményük az alapja annak, amit írtam. Amúgy Nemeréhez nem lehet hasonlítani őket, mert minden esetben bőséges forrásjegyzékkel látják el munkáikat. Következtetéseik és véleményeik nem feltétlenül mértékadóak, az idézett vagy kivonatolt források azonban tőlük is felhasználhatóak, ahogyan Nemerétől is felhasználható lenne, ha hajlandó lenne a forrásait megadni. L András^{Itt megtalálsz} 2009. október 27., 19:03 (CET)
• Találtam még. Ráadásul elsődleges forrást. „... mert a rengeteg, megszámlálhatatlan per, amelyet az áldott Guzmán és az abban az országban vele lévő barátok (...) vezettek...” (Guillaume Pelhisson, 1268, Bernard Gui másolatában, közli: Walter L. Wakefield: Heresy, Crusade and Inquisition in Southern France 1100-1250, London, 1974. 208. old.) Ezt elég nehéz másképp érteni. L András^{Itt megtalálsz} 2009. október 28., 16:35 (CET)

:)

Ó, nagy pávián, aranyos vagy :)

amúgy akartam kérdezni vmit, a Királyok völgye cikkben az van, hogy arabul Vádi bíbán el-mulúk, de az arab és az egyiptomi arab wikiben (igen, ilyen is van) csak simán vádi el-mulúk van, ez miért? (angolban a legjobb, ott vegyesen szerepel... :D) – Alensha ^sms 2009. október 27., 17:52 (CET)

Kösz, javítottam az angolban is (mennyi ideig tart megtanulni, hogy amikor arab szöveget szúrsz be balról jobbra írósba, elsőre sikerüljön?) amúgy az ottani userlapodon elmászott egy userboxod, mert töröltek egy képet, javítsd már ki, hogy profin nézzél ki, amikor esetleg rád hivatkozom mint arabul beszélőre :) (az se ártana, ha az arabtudásodat felvinnéd 3-asra vagy legalább 2-esre, akit már nem tudnak eladni Damaszkuszban rabszolgának pár döglődő vén tevéért, az már mondhatja magáról, hogy tud arabul vagy azt, hogy senki nem adna érte egy döglődő vén tevét sem, még nem tudom, melyik a valószínűbb. – Alensha ^sms 2009. október 27., 18:47 (CET)

Én is sokat szenvedtem, aztán rájöttem titok nyitjára: előre le kell gyártani az arab szöveg környezetét. Pl. ha zárójelbe teszed, előbb pötyögd be a ()-t, aztán katt közéjük; sablonban a ||-k vagy egyebek... és ami a legfontosabb és a leggyakoribb: ha space-ek, akkor nyomj kettőt, és közéjük beillesztheted. Azzal kiküszöbölöd azt a traumát, amit az írásirányok különbsége okoz :) – Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2009. október 29., 11:49 (CET)

Jó tippek, köszi :) Még attól messze vagyok, hogy rendszeresen szükségem legyen rá, de jobb belejönni. Te szoktál mászkálni az arab wikiben (akár cikket írni, akár kijavítani apróságokat)? – Alensha ^sms 2009. október 30., 15:40 (CET)

Néha benézek, de csak azért, hogy bizonyos tulajdonneveket hogy írnak le... Összességében elég színvonaltalan (sokszor vallásilag elfogult) és kidolgozatlan az arab wiki. Az egyiptomit meg egyszer-kétszer megnéztem, de rettentő hülyén néz a nyelvjárás arab betűkkel leírva (a hangokat nem tükrözi). – Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2009. október 30., 15:59 (CET)

Hát az nyilvánvaló, hogy bármi, amit ők csinálnak, erősen muszlim nézőpontú lesz. Politikailag hogy állnak? (Izrael szócikk érdekes lehet...) Egyszer, amikor találtam vmi statisztikát, hogy melyik wikinek mik a legnézettebb cikkeik, az arabnak kb. ezek voltak: iszlám, Mohamed, Egyiptom, Bin Laden. (Meg persze Ruby, mer az fontos :D) – Alensha ^sms 2009. október 30., 19:38 (CET)

Nem feltétlenül. Az arabok között ugyan kisebbségben vannak a keresztények, de a keresztények inkább vannak wikipédiára fogható szinten, mint a többszáz millió fellah és beduin :) Politikai cikkeik nem is érdekelnek. Ruby micsoda? A Google szerint programozási nyelv, de ez nem tűnik logikusnak... – Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2009. október 30., 21:46 (CET)

Én keresztény arabbal még nem találkoztam az interneten, de te, mint a wikipédia klerikális kommandójának vezetője, természetes, hogy elfogult vagy velük szemben. Ruby az egyiptomi Britney Spears, nagy botrányt vált ki azzal, hogy a nyugati szemmel nézve elég ártatlan klipjeiben hastáncol. – Alensha ^sms 2009. november 1., 00:55 (CET)

Ez azért van, mert a muszlimokat jobban hajtja a libidó. Én most enciklopédiáról beszéltem, nem tárkereső, (arab) popzenei és közösségi oldalakról :P (és bármelyiken is találkoztál velük, fene az ízlésedet )– Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2009. november 1., 18:13 (CET)

Először majdnem úgy linkeltem be, hogy en:Ruby (singer), de észrevettem, hogy az egy brit együttesre redirekt, akik több albumukat a költői nevű Anyád picsája stúdióban vették fel. És az egyiptomiak még a hastáncon vannak kiakadva... :D – Alensha ^sms 2009. november 1., 00:58 (CET)

Birodalom

Köszi az ötletet. Nem tudtam, mit írjak az infoboxba. A császárság éppolyan erős lett volna. L András^{Itt megtalálsz} 2009. október 30., 15:51 (CET)

Erről eszembe jutott valami. Az uralkodók tekintetében konszenzus született arról, hogy a rangjaikat a név mögé kell tenni a címben (xy asszíria királya, stb.) Jónéhány római császár átneveztem már e szellemben, de valahogy Otho vagy Nero esetében elég szerencsétlenül néz ki a római császár utótag. Szerinted nem kéne ezeket princepsnek nevezni? És ha igen, meddig? Numerianusig? L András^{Itt megtalálsz} 2009. október 30., 16:12 (CET)

OK. Csak kíváncsi voltam más véleményére is. Nem ragaszkodom a princepshez, annak ellenére sem, hogy szerintem azért jelentős különbség van a Diocletianus előtti és utáni államszervezetben. Elsősorban a senatus teljes felszámolására gondolok (amit kétszázötven évvel hamarabb meglépve alaposan megváltozhatott volna a történelem menete). L András^{Itt megtalálsz} 2009. október 30., 16:59 (CET)

Akkora problémának azért nem tartom Egyetlen független véleményre volt szükségem ahhoz, hogy ne tartsam teljesen önkényesnek a saját eljárásomat. Innentől kezdve megvárom, amíg valaki tiltakozik . L András^{Itt megtalálsz} 2009. október 30., 18:42 (CET)

Itt is szólok előre, hogy fáraóktól el a mancsokkal. Más országokban nem volt olyan gyakori a Ramszesz, Amenhotep stb. név, hogy pontosítani kelljen. – Alensha ^sms 2009. november 1., 00:52 (CET)

Mert ki tudja, hova tévednek a pávián mancsai... Ha a fáraóimhoz, akkor utánuk közvetlenül a húsdarálóba fognak tévedni :) – Alensha ^sms 2009. november 1., 01:11 (CET)

Consul

Ha a feladatkiírásban leírtad volna, hogy mi a probléma, eleve így hozom létre. Most javítottam, de lehet még azt is, hogy előd1, előd2, utód1, utód2 paraméterek legyenek, csak akkor az Uralkodó sablonon is módosítani kell. – BáthoryPéter ^vita 2009. október 30., 22:40 (CET)

Megcsinálom, mert szívesen babrálok vele, csak kis időt kérek :) – BáthoryPéter ^vita 2009. október 31., 09:39 (CET)

Elkészült, megfelel így? Elnézést a késlekedésért. – BáthoryPéter ^vita 2009. november 6., 13:46 (CET)

Kubinyi András

Szia! Esetleg nincs fogalmad arról, hogy mi is az a centralitásipont-rendszer, ami a cikkben található? Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. november 1., 00:53 (CET)

Ezt a kifejezést a Pasztillától kölcsönkapott csodakötetben találtam, miközben arcfelvarrást végeztem a szócikken. Nem baj, jó lesz ez így is, max. P-t vagy Bennót ráirányítom a kérdésre. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. november 1., 00:59 (CET)

Consulok

Nem rossz ötlet. Ma nem nagyon leszek számítógépközelben, de majd ráfekszem a kérdésre. L András^{Itt megtalálsz} 2009. november 1., 08:24 (CET)

Nézz be

Ide, amennyiben bokros teendőid engedik, és szólj hozzá a dologhoz. Eszmefuttattam, megoldási kísérletet nem tartalmaz a dolog. Bennó^fogadó 2009. november 1., 17:51 (CET)

Vita:I. István

Kukkants bele... Különösen az Intelmek fájnak (arra lehet hogy még külön reagálnék). És nem tudok eligazodni a dolgon. Melyik délibábos iránynak fontos István kiiktatása a panteonból? Bennó^fogadó 2009. november 1., 23:23 (CET)

Nagy az Isten állatkertje... Most sláger lett az újpogány baromság, meg amúgy is mindenki nemz.rad. és hagyományőrző. Az Akadémiáról köztudott, hogy idegenszívű és hazug (lásd a finnugor képtelenség, a holokamu...) úgyhogy az akadémikusokkal nem kell foglalkozni, csak a (méltó módon) elfeledett szélsőjobber történelembúvárok véleményére adunk. István meg gyilkos, nemzetáruló és idegenszívű volt, aki a tiszta pogány ősi szittya lelket próbálta tűzzel-vassal kiirtani... – Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2009. november 1., 23:36 (CET)

Pusszantalak ám, te vadklerikális állat :) – Alensha ^sms 2009. november 2., 16:53 (CET)

Egyébként a Heti Válasz legutóbbi három-négy száma kifejezetten ilyesmivel foglalkozik, noha inkább a sámánizmusra, mintsem a (khm) sajátos történelemértelmezésekkel. Bár Ablonczi t. úr ad egy kis összegzést róluk. Itt. – Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2009. november 1., 23:39 (CET)

(Szerkesztési ütközés után) A Heti Válasznak meg az utóbbi időben egy jó sorozata erről, az egész újpogány-ezoterikus nézetrendszer erős kritikájával. A kedvencem a korabeli MTA finnugor-pártiságának ezerszeres ismétlése. Azt persze nem tudják, hogy a korabeli MTA-nak a török eredetet valló tagja is volt, méghozzá Vámbéry Ármin személyében... Az más kérdés, hogy ha minden igaz, elsődleges forrás nincs több inkriminált Trefort Ágoston-mondatra, amit szeretnek előrángatni. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. november 1., 23:41 (CET)

Én a gyerekkifestőben publikált, nem létező Iszfaháni kódexen mosolyogtam nagyokat :) – Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2009. november 1., 23:51 (CET)

Arról van ám szócikkünk... Iszfaháni Kódex. Csodálkozom, hogy Badiny Jós nem került még elő vagy arról lemaradtam? Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. november 1., 23:55 (CET)

Jajaja, no meg a Szentúristen. Minden értek. Valahogy kimentek a fejemből a lemészárolt táltosok milliói. Visszavonulok klerikális sáncaim mögé. Bennó^fogadó 2009. november 2., 00:05 (CET)

Megyek veled. Imádkozzunk érettük, rakjunk máglyát érettük vagy mindkettő? – Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2009. november 2., 00:13 (CET)

Mikor melikre van szükség, kedves testvérem, mindég aszerint... Bennó^fogadó 2009. november 2., 00:20 (CET)

Ezúttal egy kiadós autodaféra lenne szükség, de hát hol vannak már azok a hősi idők... Megyek, gyorsan flagellálom magam egy kicsit az emberiségnek érette. – Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2009. november 2., 00:24 (CET)

A válasz a kérdésedre

Köszönjük érdeklődésedet a Wikipédia iránt! A próbaszerkesztésed (a(z) Al-Manszúr Ládzsín egyiptomi szultán szócikkben) sikeres volt, de mivel az ilyen szárnypróbálgatások nem maradhatnak benne a cikkekben, töröltük. Arra kérünk, hogy a további kísérletezgetéseidhez a → Homokozót használd! Olvasd el az Üdvözlőlapot, ha kíváncsi vagy, hogyan tudnál részt venni a projektben. – Bináris ^ide ⇒ Kampány a számok helyes írásáért 2009. november 7., 12:56 (CET)

Szokták mondani, hogy csak olyan kérdést tegyél fel, amelyre biztosan akarod tudni a választ. :-) Bináris ^ide ⇒ Kampány a számok helyes írásáért 2009. november 7., 13:00 (CET)

Már megijedtem, hogy én írtam rosszul, de tényleg egy és háromnegyed év van ott. Mellesleg szinte napra pontosan. :-) Ja, egyébként nekem is megfordult már a fejemben az efféle csínytevés, de eddig csak gondoltam rá. Bináris ^ide ⇒ Kampány a számok helyes írásáért 2009. november 7., 14:32 (CET)

Nyugodt lehetsz, a fene se olvassa a cikkeket. A Mindszent tér cikkében is szerepelt egy teljes napig, hogy anyám valamikor itt dolgozott. Igaz, a rózsaszín cikkéből elég hamar kiszedték, hogy ilyen színű a laptopom, és Cass azt is elég gyorsan kilőtte, hogy az istenség szót a saját lapomra irányítottam át, szóval még van remény... – Alensha ^sms 2009. november 7., 19:07 (CET)

Különben meg ezért nem olvassák. Csak a többi hasonló uralkodó cikkébe van belinkelve. Bináris ^ide ⇒ Kampány a számok helyes írásáért 2009. november 9., 06:15 (CET)

Madar

A másolás öröme, köszönöm a javítást! – VC-s^üzenet 2009. november 8., 12:46 (CET)

Ezt is köszönjük! – VC-s^üzenet 2009. november 8., 12:51 (CET)

Spanyolrét

Szia, Mathae! A Spanyolrét cikket nemrég törölték (lásd vitalap), ez most demonstráció vagy szimplán elnézted? – Hkoala 2009. november 8., 15:02 (CET)

Én és a fenyegetés???? A koalák lakonikus stílusa abból fakad, hogy lusták beszélni, úgyhogy ezt nagyon félreértetted. – Hkoala 2009. november 8., 20:00 (CET)

Algebra

Az Algebra cikk "története" fejezetében szereplő Abū al-Hasan ibn Alī al-Qalasādī nevét hogy kell írni? – Hkoala 2009. november 8., 18:24 (CET)

Köszönöm! Melyik nevet kell még javítani benne? (a sablon miatt kérdem) – Hkoala 2009. november 8., 20:06 (CET)

Ninive

Kár volt mindent törölnöd! Egy vitát legalább megért volna! – Tambo ^vita 2009. november 8., 20:33 (CET)

Egyiptomi lótuszbimbó

…...de ezt a szócikkekbe már csak nem lehet írni, ezért hozzád fordulok segítségért (nem tudom, mert nem volt az archív vitalapjaidat végigolvasni türelmem, hogy szakértetted-e már a kérdést): Kairó virágoskertjének Fájjúm vagy Fajjúm a helyes alakja? Esetleg valami harmadik? Az arabul: الفيوم alakban írja az enwiki szerint… --HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. november 8., 22:49 (CET)

És hol az? Szerintem még Kairóban sem. Volt pár emlékezetes beszélgetésem, taxisokkal, kereskedőkkel, gafírokkal, egyik sem volt kormánypárti. Mindenesetre köszönöm szépen az írásmódra valló infót. Ja, és amúgy a „Kairó virágoskertje” állítólag (ha jól emlékszem, dr. Pécsi Ágnestől hallottam) még a nembokszoló Mohammed Alitól származik. Tudod, aki mindenféle gyilkos tréfákkal ugratta a Citadellába invitált mamelukokat… --HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. november 8., 22:59 (CET)

A többség bedőlt neki, állítólag csak egyvalaki nem ugrott be – csak le. --HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. november 9., 00:56 (CET)

Nagy fájdalmamra csak angolul. Arabul kb. össz tudásom annyi, hogy mafis birra ;) Meg kellene tanulni arabul, egészen máshogy viszonyulnak az emberhez. --HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. november 9., 01:28 (CET)

Lehet, hogy szebb, mint a maszrizmusok, de ha csak azokat értik a Szeretett Föld lakói, akkor kénytelen vagyok ilyen csúfságokat megjegyezni. Úgyhogy mifelénk galabíja a ruhadarab, és a gebelről bámulunk lefelé, nem a dzsebelről (bár Luxorban már az utóbbi is előfordul). Ilyen nagy úr a kényszer! :) --HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. november 9., 01:39 (CET)

HoremWeb, ne hallgass erre a dögre, természetesen mivel Egyiptom az arab világ központja, egy művelt embernek azt a nyelvváltozatot kell beszélni, nem mindenféle damaszkuszi páviánok tájszólását... :D – Alensha ^sms 2009. november 9., 03:08 (CET)

aláírás

amikor arab aláírásod volt, hogy csináltad, hogy ne másszon szét a dátum? – ^پيغام الانشا 2009. november 10., 01:09 (CET)

Piġâm? Peyġâm? De konkrét választ nem tudok most adni, szerintem nekem is szétmászott. Amúgy meg tessék kísérletezni, kedves alánsá, izé, álónsó :P – Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2009. november 10., 17:25 (CET)

gyk: ez Alensha, ugyanis az alensha.com oldalról másoltam, legyen már ennyi hasznom belőle, ha már lopják a domainnevemet, mert ezt a nicket én találtam ki (most tekintsünk el attól, hogy az arab nyelv régebb óta létezik). a pigam üzenetet jelent perzsául. különben meg ezek után remélem is, hogy neked is szétmászott >:-) – ^پيغام الانشا 2009. november 10., 21:51 (CET)

Édes aranyom, az al-insá', amint már megbeszéltük, tehát kihagytál belőle két, mellékjelszerűen írt, de a perzsával ellentétben arabban fontos betűt. (الإنشاء), esetleg, bár én semmi pénzért nem nevezném magam "beruházásnak", "építésnek" vagy bármi hasonlónak :P – Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2009. november 10., 21:56 (CET)

jelek: nem baj, én perzsás vagyok, nem arabos :) jelentése: tökmindegy, már akkor megvolt ez a nickem, amikor még nem tudtam, mit jelent, különben mondtál szebb jelentéseket is :P és most nézem csak a userlapod, tényleg iranisztikára is akarsz jelentkezni? nocsak :) – ^پيغام الانشا 2009. november 11., 21:18 (CET)

Már megin azok a fránya nevek...

Még mindig Flinders Petrie-témában szembejött két név, valahonnan Északnyugat-Palesztinából: Tell el-Jemmeh és Tell al-Ujjul. Vagy valami hasonló, legalábbis az angol átiratuk szerint. Szakértsd meg az átírásukat, légyszi… Esküszöm, hogy utána egy darabig hagyok esélyt neked is, mert a fordítással kb. végeztem, most jön a magyar források beledolgozása, lehetőleg jól… (Még az is lehet, hogy David Rohlt is kell tegyek bele. Brrr!) --HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. november 11., 23:45 (CET)

Többszörös consulok

Tkp. igazad van, csak nehéz igazi indokot találni ehhez: van olyan kategória, hogy többszörös consul, a princepsek többszörös consulok voltak - az arisztotelészi szillogizmus megkíván egy bizonyos következtetést. Esetleg elképzelhetőnek tartok egy alkategóriát is a többszörös consulokban, mondjuk többszörös consul princepsek, vagy valami hasonlót. L András^{Itt megtalálsz} 2009. november 14., 20:13 (CET)

A többszörös consulok alkategóriája életképes lehet. Csak a nevét kéne jól megválasztani. Természetesen a princeps és a dominus nem jön szóba, de a császártól is ódzkodnék. Már Nero esetében is ellenérzéseim vannak e kifejezéssel kapcsolatban, és ezért nem neveztem át eddig Augustus, Caligula, Tiberius és Claudius cikkeit sem. Az ő esetükben még egészen nyilvánvaló, hogy nem császárok, valójában nem nevezném császárnak egyik olyan princepset sem, akit a senatus választott vagy erősített meg. (Az infoboxokban Carinusig erre ügyeltem is.) A javaslatom Többszörös consul uralkodók lenne. Esetleg ebben is lehetne két alkategória: princepsek és dominusok. L András^{Itt megtalálsz} 2009. november 15., 08:20 (CET)

Esetleg feltehetjük az ókorportál vitalapjára. (Bár épp néhány napja tettem oda egy másik beszélgetést véleménykérés céljából, és eddig semmi reakció nem érkezett rá.) A császár megnevezés kapcsán tény, hogy az irodalomban bevett jelző. Itt azonban nagyobb a különbség a politikai rendszerben, mint Capet Hugo patriarchális feudalizmusa és XIV. Lajos abszolutizmusa között. Alapvetően a trónöröklési rend szabályainak hiánya, a senatus és a hadsereg beavatkozási lehetősége és a legitimáció kérdéses volta a principatus legnagyobb rákfenéje, sőt magánvéleményem szerint a 3. századi válság okozója is. Pontosan ellentétes állásponton vagyok a szakirodalom többségéhez képest, akik a senatusban valami pozitív befolyásolási lehetőséget látnak, míg szerintem a senatus volt a legnagyobb kerékkötője a Római Birodalomnak Tiberiustól Tacitusig (sőt Diocletianusig, csak Tacitus után nem volt lehetőségük császárválasztásra).

Más: a Saturninus átirányítás miatt most a 280-as ellencsászár (nem létező cikk) linkje Lucius Apuleiusra mutat. Szerinted az átirányítás legyen egyértelműsítő, vagy az ellencsászárnak legyen valami egyértelműsítő hivatkozás a linkben? L András^{Itt megtalálsz} 2009. november 15., 12:09 (CET)

Saturninus kiküszübölve. Persze én is az ókorműhelyre gondoltam, nem tudom, miért ókorportált írtam. Természetesen bárkit bevonhatsz az eszmecserébe. L András^{Itt megtalálsz} 2009. november 15., 15:16 (CET)

WP:TALI

Kend gyün 21-én? Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. november 14., 22:51 (CET)

Majd meglátjuk, attól függ, hogy állok a feladataimmal. Amúgy valószínű, az Építészpince különutas check-up során megmérettetett és jónak találtatott általam :) – Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2009. november 14., 22:56 (CET)

Oké. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. november 14., 22:57 (CET)

Kedves gyerekek!

Az éjféli hold jótékony homályában lefolyt szkander egyszer belefér, de lehetőleg rendszert ne csináljatok belőle. A blokkgomb nem kimondottan erre van feltalálva... Bennó^fogadó 2009. november 15., 09:04 (CET)

"egyszer még belefér" - héló, azér te csak ne aszongyad meg, hogy merre meddig, jó? Mert te is kaphatsz :P – Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2009. november 15., 11:39 (CET)

Felőlem annyiszor csináljátok, ahányszor jólesik, jót nevettem így reggel :)) Nem kell ennyire komolyan venni magunkat. Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. november 15., 09:44 (CET)

azt írod az Alina cikkben, hogy az Ali névnek nincs női párja. de az Alia, Aaliyah stb. többféle írásmódú név nem az? – الانشاء ^{üzi / پيغام} 2009. november 15., 14:34 (CET)

Elgondolkodtattál, de szerintem (عالية) van, ami azt jelenti, hogy "magas", nem (علية). [Tessék szépen átírni, ha már itt tartunk]. Illetve علية van, de ʿulya vokalizációval, és azt jelenti, "magasság", "magasságosság", és az névként nem jellemző, noha arabul tényleg bármi lehet név. – Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2009. november 15., 17:53 (CET)

szépen átírni? ezt így kell... Alia a Paul Atreides húga, Aaliyah meg egy énekes... azt nem fogom írni, hogy Alija, mert olyat a zsidók csinálnak :D – الانشاء ^{üzi / پيغام} 2009. december 1., 03:10 (CET)

Nyuszifül, hogy írjuk át az alifot? – Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2009. december 1., 13:41 (CET)

perzsában így: â. azt nemtom, ti arabok micsináltok :) – الانشاء ^{üzi / پيغام} 2009. december 1., 14:39 (CET)

És nincs is módod utánanézni sehol, ugye? Amúgy meg magyarosan gondoltam. Álija. – Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2009. december 1., 18:34 (CET)

de, utána tudok nézni abban a rendkívüli tudáshalmazban, amit úgy hívnak, Mathae vitalapja... bölcsességed úgy beragyogja ezt az oldalt, ó, hatalmas sejk, hogy már szinte sárgának látom :) – الانشاء ^{üzi / پيغام} 2009. december 1., 20:31 (CET)

WP:ARAB kézenfekvőbb lenne :) – Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2009. december 1., 21:32 (CET)

Lothár

Szerinted ezt a Lothárt nem kellene magyarítani? Mondjuk Lószarra... – Burumbátor ^{Hyde Park Corner} 2009. november 20., 12:07 (CET)

Ilhánok

Szia! Azt szeretném kérdezni, hogy az Ilhánok miért nem Ilkánok, lehet hogy volt már róla szó, de nem találtam (pusztán kíváncsi vagyok). Nem a kánságból jön? Általában az irodalmakban Ilkánok, vagy Ilkhan, bár az oroszoknál Ил Хан. üdv Ogodej ^Box 2009. november 21., 09:22 (CET)

Köszönöm a választ, végül is tkp. mindegy, végül is ha szakmailag így helyes, akkor maradjon így, esetleg lehet egy átirányítást tenni, ha valaki úgy keresné hogy ilkánok vagy ilkánidák. A Bújidáknál jártam így (Buvajhidák), de az meg annyiféle módon szerepel, hogy végül is mindegy, és különben is van átirányítás. Itt meg sajnos az Ílhánida Birodalom szócikk sincs meg, úgyhogy nincs mire átirányítani. Na majd egyszer megcsinálom... Ogodej ^Box 2009. november 21., 10:19 (CET)

Dehogy értem félre, teljesen jogos, van ilyen írás is, meg olyan is, szerintem maradjanak az ílhánok vagy ílhánidák, igazad lehet kiejtésügyileg, én csak azért említettem, ha az ilkánida írás elterjedtebb, akkor érdemes átirányítást csinálni, semmi bajom vele. Amiket használok irodalmakat, az inkább ismeretterjesztő, nem sorolom ide őket, ott vannak a szócikk végén, főleg kiemelném az Iszlám Művészet és építészet c. igen komoly forrásanyaggal ellátott könyvet, az egyik legteljesebb amivel eddig találkoztam, és többségében a wikivel kompatibilis átírásokat használ. De az iszlám történetével foglalkozók is a források közül Ilkánokat írnak (Karen Armstrong, Brjentes). ELTE anyagokban is van Ilkán. De megjegyzem minden a fordítótól függ, egészen elképesztő magyarításokkal találkozni néha ahogy esik, úgy puffan alapon. Szóval maradjon Ilhán . üdv Ogodej ^Box 2009. november 22., 19:24 (CET)

Marhamentes

Ez mi? Minek ezt figyelmeztetni? Hiszen 3-szor is pontosan tudta, hogy mit ír le... – Burumbátor ^{Hyde Park Corner} 2009. november 22., 12:49 (CET)

Felvilágosítás

Szia! Mivel teljesen párhuzamos vagyok a Bizánci Birodalom történelmével illetve az átírási regulákkal elmagyaráznád nekem miért I. Justinianus bizánci császár és miért II. Jusztinianosz bizánci császár? Miért írjuk az egyiket latinosan a másikat pedig átírva? Köszi– Istvánka ^posta 2009. november 23., 00:54 (CET)

LOL, felvilágosítás címszó alatt egész mást vártam :D „Tudod, Mathae, vannak a virágok meg a méhecskék, és...” – الانشاء ^{üzi / پيغام} 2009. november 23., 01:00 (CET)

Kegyed mindig rosszra gondol – Istvánka ^posta 2009. november 23., 01:01 (CET)

Ez csak egy a milliárd hasonló közül, amit majd a reménybeli nevezékreform megold. Egy javallat/ötlet: a 395-ös osztás után a keletieket görögös alakban hoznám elsődleg, ezzel is érzékeltetve, hogy válunk széjjelfele (még ha ez messze nem is azt jelenti, amit jelent). Bennó^fogadó 2009. november 23., 01:07 (CET)

Na igen, erre már én is gondoltam, mivel a megszemlélt irodalmak is így tesznek, de két könyv még nem a világ, hogy a nyomukban átalakítsam a rencert... – Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2009. november 23., 01:10 (CET)

Az ember holtig tanul . Köszönöm szépen. Az igazság az, hogy nekiálltam az átnevezések után egy kicsit rendet rakni és kékíteni ami zöldként virít a cikkekben és előbb javítottam a II. Jusztinianosz hivatkozásokat, és csak utána jutottam el I. Justinianusig, és csak jóval később tűnt fel, hogy itt bizony baj van . Akkor ezekhez nem nyúlok, megvárom a nevezékreform megszületését – Istvánka ^posta 2009. november 23., 01:14 (CET)

Ja, ja! A wiki malmai lassan őrölnek– Istvánka ^posta 2009. november 23., 08:53 (CET)

Jól látom-e

hogy te velem mersz szórakázni? Mert ha igen, még időben figyelmeztetnélek, hogy aki legutóbb ilyesmivel próbálkozott, azt már rég feldolgozták vagdalthúsnak. Csak a miheztartás végett... Bennó^fogadó 2009. november 25., 20:33 (CET)

Bölcs, megfogadandó tanács. A vagdalthús ^{üzi / پيغام} 2009. december 1., 03:07 (CET)

Vend arabul

Kedves Mathae! Ha most fordítani lehetne a vend nyelvről szóló cikket arabul, akkor hogyan lehetne a nevét fordítani arabra? De csak a magyar használja a vend kifejezést, a legtöbb nyelvben a prekmurjei nyelv alak van (Prekmurian language, Prekmurische Sprache, Prekmurščina, Prekmurski jezik), ami annyit jelent muravidéki nyelv, muramenti nyelv. Nyilvánvalóan akkor azt a kifejezést kell fordítani, hogy muramenti szerintem. Te mit mondasz erről, vagy kapcsolatba kellene lépni egy arab szakos professzorral? [törölt kép] Doncsecz^{Töj njaš znán.} 2009. november 28., 11:12 (CET)

Tulajdonképpen hagyományosan mindig is szlovénnak tekintették magukat, s a nyelvüket a szlovén nyelvnek nevezték. A magyarok tót, vend és vandál nevet adtak nekik az idők során, a Prekmurje kifejezés pedig 1920 óta létezik tulajdonképpen. Ma már a legtöbb vendül beszélő ember (Szlovéniában, mivel nagyobbrészük gyakorlatilag ott él) prekmurski/prekmürski jezik-nek nevezik a nyelvüket. Mondjuk meg kell hagyni igazad van, mert az angol is prekmurian-nak fordítja, holott ez szláv név, szószerinti angol fordítása: transmurian lenne, de sehol sem hallottam még, hogy transmurian language kifejezést mondanának. [törölt kép] Doncsecz^{Töj njaš znán.} 2009. november 28., 11:33 (CET)

Értem. Nem kérem, hogy csinálj arab cikket a vend nyelvről, csak ha gondolod. De ha mégis lesz lehetőség rá egyszer, akkor ezt az általad ajánlott alternatív-nevet előveszem. [törölt kép] Doncsecz^{Töj njaš znán.} 2009. november 28., 12:10 (CET)

Pedig van cikkük: http://ar.wikipedia.org/wiki/%D9%84%D8%BA%D8%A9_%D8%B3%D9%84%D9%88%D9%81%D9%8A%D9%86%D9%8A%D8%A9 [törölt kép] Doncsecz^{Töj njaš znán.} 2009. november 28., 12:19 (CET)

Master

Szalam alejkum! Találtam egy érdekes forrást a Hafré-piramishoz, mégpedig Belzoni könyvét valamikor a kora-XIX. századból. Van abban egy idézet, mi szerint egy arab nyelvű graffitit Belzoni lefordíttatott angolra, és ezt szeretném idézni, mert érdekes tanújele annak, hogy a piramis az arab hódítást követően is nyitva volt. A gondom csak az, hogy Belzoni ilyen neveket / titulusokat fordított az angolba, hogy „Master Mohammed Ahmed, lapidice”, amit első kanyarban lefordítottam „Mohammed Ahmed mester, kőfaragó” megfogalmazással, aztán rájöttem, hogy a Master akár úr is lehetett volna, és meg ki tudja mi, legalábbis 1818-ban. Ha van esetleg ötleted, hogy Egyiptomban a Master minek felelhetett meg akkor, és azt hogyan célszerű magyarra fordítani, akkor egy visszajelzéssel nagyon nagy segítséget nyújtanál, még akkor is, ha az egy „így jó” vagy „a rák tudja” csupán. Az idézetet e szakasz alján találod. Előre is köszönöm, hogy rám pazarlod az idődet! Üdvözlettel: --HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. november 30., 21:50 (CET)

Köszönöm a javaslatokat! A nevek átírásán azért nem változtatnék, mivel az eredetiben is jócskán eltér az akkor szokásos névátírástól, és hát idézetről van szó. Még azon is gondolkodtam, hogy talán archaizálva kellene fordítani, de az angol szöveg annyira nem régies, úgyhogy maradtam egy ilyen köztes megoldásnál. De meggyőzhető vagyok. Viszont Muhammad Ali szinte biztosan nem a mi Muhammad Alink, aki 1818-ban még basa volt, legalábbis Belzoni így emlegeti, a felirat meg már akkor is nagyon réginek számított, ezért Belzoni jópár helyi nagyrabecsült írástudót odacsődített, hogy a szöveget átírják neki a falról, és lefordítsák. A piramis 1818 előtt hosszú ideig zárva volt, a bejáratokat vastagon elfedte a törmelék. Sajnos egyik forrásom sem merészkedik homályos és óvatos találgatásoknál többre, de mintha a XIII–XIV századra tennék, hogy a piramis utoljára hozzáférhető volt Belzoni előtt. Egyébként „Egyiptom erős embere” irtó érdekes. Letöltöttem a Google Booksról a könyvét, és időnként egészen belefeledkezem. Tök jó, ahogy leírja a találkozását Muhammad Alival, meg ahogy elmeséli, hogyan mutatta be neki az áram hatását. :D Ha befejezem a most megkezdett munkáimat, valószínűleg fordítok belőle pár részt a Wikidézetekre, hátha egy kicsit hozzájárulok, hogy [Belzoni] igen erősen negatív megítélése egy kicsit enyhüljön, mert abban a korban nem volt annyira kirívó a tevékenysége, mint a termete (hat láb egy hüvelyk), és leginkább ő volt az első, aki a műemlékvédelem szükségességét felvetette. No de nem untatlak vele. :) Köszönöm a segítséget! „Sukri!” --HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. december 1., 18:23 (CET)

Az Oszmánt közben beraktam magyarázatként, viszont Ali Mohammeddel nem tudom, mitévő legyek. Egyrészt el tudom képzelni, hogy Belzoni pontatlan, és valamilyen más, magas rangot egyszerűen „királyosított”, akár az emírt, vagy bármi mást is. Fontos szempontnak tartom, hogy idézet lévén az ő fogalmait próbáljam meg visszaadni, ugyanakkor elég slendrián volt, nem igazán érdekelték az arabok. Viszont ha ő pontatlan, akkor az idézet fordításában (szerintem) nem javíthatom ki a hibáját. Lehet, hogy ez az oka az egyiptológusok bizonytalankodásának is? :D --HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. december 1., 18:45 (CET)

Még ha nem is volt ilyen valójában, azért csak nem bírálhatok felül egy idézetet? --HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. december 1., 18:46 (CET)

De bizony a tiedből, sikerült totálisan félreértenem ;) Minnyá visszajavítom – még szerencse, hogy egyelőre allapon van! --HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. december 1., 22:18 (CET)

Szerkesztek ám bátran...

…ami olyanokban nyilvánul meg, hogy kizárásos alapon kicopyztam a Hafré-piramis arab nevét. Már ha ez az egyáltalán: العربية Megnéznéd, hogy valóban az-e, és hogyan illene átírnom? Köszi, és bocs, hogy ennyit nyaggatlak! --HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. december 1., 23:45 (CET)

Irtó egyszerű volt. Rámentem az arab cikkre, és ott kijelöltem azt, ami az elhelyezkedése alapján a cikk címe lehetett. Utána követtem el a hibát: eszembe jutott, hogy az interwiki linkekben úgy kell megadni a helyet, hogy nyelv:szócikk címe. Csak azzal nem számoltam, hogy a linkeknél a nyelv neve jelenik meg, nem a cím! :D :D :D :D :D :D Mindenesetre köszönöm szépen a fordítást! (Tanulság: éjfél közeledtével már mindent kétszer át kell gondolnom. Vagy felírnom. Most éppen három olyan érdekes tényt keresek, amit nemrég olvastam, bele akartam tenni a cikkbe, és azóta sem találom a számos forrás között, hogy melyikben volt…) --HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. december 2., 18:28 (CET)

Egyáltalán nem baj, sőt! Egyébként igen, Ré a -ré. (A név jelentése kb. „Ré felragyogása”.) Ismételten köszönöm szépen! --HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. december 2., 20:03 (CET)

nem olyan biztos az a jelentés, akkor simán ha Ré lenne, a fáraóra utaló f nélkül (nem egyiptomos balgák kedvéért: az -f az angol he, his, him és ilyeneknek felel meg) a német WP szerint felragyog, mint Ré a jelentése (nekem mondjuk hiányzik belőle a mint, de az egyiptomiaknak (vagy a német fordítónak) nyilvánvalóan nem...) – الانشاء ^{üzi / پيغام} 2009. december 3., 21:18 (CET)

Ilyen nüanszok engem nem különösebben izgatnak. A lényeg, hogy Ré arabul Raʿ. :) – Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2009. december 3., 22:11 (CET)

ha már neveknél tartunk, van valami, amit már akkor közölni akartam, amikor jöttél ezzel az építkezéses dologgal, csak aztán elfelejtem. Emléxel arra, amikor tavaly júniusban leírtam neked hieroglifával, hogy Máté (a 13. archívumod), és szóba került a Gardiner-listán D53 kóddal szereplő jel, amire azt mondtam, hogy valszeg Máténak ejtették, mire adtál egy szemtámsablont? :D Na, azóta tudom, hogy a benne szereplő 2 mássalhangzó tényleg M és T, magánhangzókkal meg ugye tetszés szerint kiegészíthető, úgyhogy én tudom is, hogy fogom ezután ejteni... :D – الانشاء ^{üzi / پيغام} 2009. december 3., 23:24 (CET)

Még meséld el azt is, hogy a nevezett hieroglifa milyen állatra lehet szójel, és akkor kapod az újabb szemtámsablont... :D :D :D Egyébként pontosítsunk, ha már friss betonnak tetszetted nézni az én "kb."-val előre jelzett fordításomat. A xa=f ra alak leginkább "[az ő] felragyogása Ré", és ebben még mindig nem jön ki ugyan, hogy ez az eredetiben összehasonlítás/megszemélyesítés (vagy mifene), de valójában az, és nem kell bele a mj. Szerintem az Amonherkhopsef és Tsa közkedvelt "Amon az ő karjával van" fordítása is hasonló: az eredeti kb. "karjánál Amon" valós jelentése szerintem és ez most saját kutásás, vagy mi, szóval nem is ide való "olyan a karja, wazze, mintha Amoné lenne, hö!". --HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. december 5., 00:43 (CET)

Sőt, mi több, a nevezett hieroglifád á-val való hangzósítása elég önkényes ahhoz, hogy fejcsóválást eredményezzen. És ha erre Mathae azzal vág vissza, hogy ő ? Csak óvatosan a magaslabdákkal! ;) --HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. december 5., 00:48 (CET)

Hát, Hafrére németben az er erglanzt wie Re fordítást láttam, de amit te mondtál, az hihetőbbnek hangzik :) (A Máté meg ne írja már úgy a nevét, hogy Maat van benne...) – الانشاء ^{üzi / پيغام} 2009. december 5., 22:25 (CET)

Miért fáj az teneked? Viszont miért mA:a-t-mAat-A1? Az magyarul Maat-maat-a lenne? Vagy a kódoknak nincs ennyire direkt köze a kiejtéshez? :) – Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2009. december 5., 23:00 (CET)

Szerintem a másodikat determinatívumnak szánta :) – الانشاء ^{üzi / پيغام} 2009. december 5., 23:11 (CET)

Én se mondok neked olyanokat, hogy kunja meg maszdar (bár talán utóbbit már mondhatnám?), úgyhogy nem szakbarbárkodni itt nekem. Mi az, hogy determinatívum? – Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2009. december 5., 23:16 (CET)

Spec a kunját is értem, úgyhogy ha beszólogatsz, Umm-Mathae csuklani fog a sok emlegetéstől :P A determinatívum a hieroglifák után áll, az azonos írásmódú szavaknál segít eldönteni, most melyik értelemben használják. Kb. mintha nálunk a nap mint égitest után rajzolnánk egy napocskát, a nap mint időegység után meg egy valamit, amiből találd ki, hogy ez most mi... (a determinatívumok se mindig teljesen érthetőek első ránézésre :) Ré nevét is gyakran írják fonetikusan, de olyankor is van, hogy kitesznek determinatívumnak egy napkorongot, de a napkorong önmagában is jelenti Rét, viszont más dolgok mellett is lehet determinatívum. – الانشاء ^{üzi / پيغام} 2009. december 6., 00:16 (CET)

No, és én ezt csak most veszem észre? Szóval igen, a tollas nénis Maat az ottan determinatívum, egyiptomi szokás szerint a szó végén. Rét viszont sokkal izgalmasabb variációkban is írták, például napocskával, fonetikus komplementerként a kiírt hangjelekkel, és még külön istendeterminatívummal is (MDC-ben ra-r:a-C2) – variálták, mint kutya a … szóval azt. Ennél már csak az a szebb, amikor idegen szavakat próbáltak meg átírni. Punt országát valahogy úgy bírták írni, hogy (megint csak MDC-ben): p-w-wn:n-t:xAst. De ha nagyon keresel, akkor a nefer-t is megtalálhatod (kora-újbirodalmi provinciális szövegeknél, például) nfr-n:f:r alakban, a fonetikus komplementerek miatt. Biztosabb leírni kétszer ugyanazt, mint a félreértések miatt magyarázkodni utólag, nem? --HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. december 16., 23:08 (CET)

Helyes-e

Szalam alejkum! Bocs, de egy újabb kérdés - remélhetőleg egy darabig utolsó is, mert eléggé a cikk végén járok. Ha az angolban Ibn Abd as-Salaam néven fut valaki, akkor magyarra átültetve megfelelő a Ibn Abd asz-Szalam alak? (És most meg miért "asz", ha máskor meg "esz"?) --HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. december 5., 00:34 (CET)

Isméltelten sukri! --HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. december 5., 01:04 (CET)

Hawass tanár úr

Én teljes mértékben elzárkózom tőle, mivel tudtommal az MTA-HSZ szerint azoknál a neveknél lehet alkalmazni a magyar helyesírás szerinti átírást, amelyeknek a viselője nem használ latin betűs átírást. Zahi viszont használ ezerrel, és Zahi Hawass formában. De az jó ötlet lehet, hogy a hipotetikus írásmódot (mármint "ha nem írná latinbetűsen, akkor mi hogyan írnánk"-hipotézis eredményét) bejegyzetelem. --HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. december 5., 23:57 (CET)

Nem tudom hogyan siklottam át Selim Hassan felett, de nála is ugyanez a helyzet. --HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. december 6., 00:15 (CET)

Konrád

Szia, Mathae! Keserves munkával pótoltam I. Konrád jeruzsálemi király cikkében a hiányzó forrást. Maradt viszont két mondat, amit kommentbe tettem, mert annak nem tudtam nyomára akadni. Utólag vettem észre (a „mi hivatkozk erre” folytán), hogy a cikk a te egyik fiatalkori zsengéd volt - tudnál esetleg segíteni? – Hkoala 2009. december 8., 23:13 (CET)

Bocs...

[1] Próbálok egyértelműsíteni. Elnézést a tévedésért . – Istvánka ^posta 2009. december 10., 09:43 (CET)

Románok és csángók

Az úgy van, hogy népszámláláskor tetszőleges számú nemzetiséghez tartozónak vallhatja magát az ember; magyar települések népességénél is ha összeadod a nemzetiségeket, néha 150% is kijön :) – الانشاء ^{üzi / پيغام} 2009. december 14., 18:52 (CET)

Klug Csaba Ferenc a fasiszta, vagy sem kérdéshez

A német wikiben a következőt olvashatod : terveket készített Argentína délamerikai vezető szerepének elérése céljával és ebben Hitler Adolfra mint szövetségesre épített(ididézet Peróntól): „Hitler küzdelme békében és háborúban lesz a mi vezérlő csillagunk....Első lépésként szövetséget kötünk Paraguay-jal, Chilével és Bolíviával majd együtt nyomást gyakorlunk Uruguayra. Az így egyesült öt állam Brazíliát könnyen maga mellé fogja tudni állítani, annak hatalmi formája és nagy német népességhányada miatt. Ha egyszer Brazília a miénk, akkor azzal az egész déli kontinens a miék lesz.“ – írta egy GOU kiáltványban(a Grupo de Oficiales Unidos nevű titkos szervezetet ö alapította), 1943 májusában. Még e hónap során kölcsönös együttműködési, titkos megállapodás született a náci külügyi szolgálattal.

Még mindíg fenntartod, hogy ez kritikai jelző a Kádár időkből ittmaradt szemléletmód indokolatlan felhasználásából adódik? Klug Csaba Ferenc ^vita 2009. december 15., 19:47 (CET)

embert barátjáról

Idézet Peróntól: „Hitler küzdelme békében és háborúban lesz a mi vezérlő csillagunk...."

Itt ugye arról van szó, hogy a titkos tiszti csoportnak a vezérlő csillaga Hitler küzdelme békében és háborúban. Perón megjelöli a követendő példát tehát, sőt azt egyenesen úgy, mint vezérlő csillagot. Ez elég sokat elárulhat ideológiai irányúltságáról, irányúltságukról. Az idézet egy könyvben lelhető fel, mely a német háborús bűnösöknek nyújtott argentin segítségről is szól. Ebben az országban "veszett nyoma" Mengelének, innen "lopta ki" a Mosad Eichman-t egy repülőgépen. Ezek tények, melyekkel nem érdemes vitatkozni. Mint ilyenek azonban beszédesek.

"Ha egyszer Brazília a miénk, akkor azzal az egész déli kontinens a miék lesz.“ Itt egy katonailag és nem demokratikusan egyesített délamerikai egyesült államok vízióját láthatod.

Ugyanebből a forrásból idézek: "Siegfried Becker SS-Hauptsturmführer-rel, az SD-titkosszolgálat főnökével együtt résztvett Enrique Peñaranda tábornok kormányzata elleni puccsban és támogatta Gualberto Villarroel tábornok hatalomátvételét Bolíviában."- 42. oldal.

Egy SS főtiszttel, a náci titkosszolgálat vezetőjével puccsot csinálni szerintem lehetetlen fegyverbarátság, egy minimum ideológiai szintű eszmei rokonság nélkül, ez ugyanis kölcsönös bizalom kérdése, ha érdek a puccs sikere.

Madarat tolláról, embert barátjáról - tartja közmondásunk.

Az viszont igaz, hogy mivel a könyv 2006-ban jelent meg Berlinben, ezért a te véleményed megformálását egy évvel követvén azt nem volt alkalmad ismerni. Viszont ez a szerző csaknem két évtizeddel a berlini fal leomlását követően közli mondandóját és így semmi esetre sem lehet a "fasisztázás" kliséjébe zárni. Klug Csaba Ferenc ^vita 2009. december 15., 22:25 (CET)

Perón politikai fejlődésének terméke a justicialismo, korábban fasiszta érzelmű volt. Bizonyítás:

Egy részlet a német Wiki-ből: " Ramírez egyik vezéralakja volt a fasiszta érzelmű tiszti csoport (Grupo de Oficiales Unidos GOU) által véghezvitt Castillo elleni puccsnak... kiszorította Rawsont az elnöki hatalomból és feloszlatta a parlamentet, a továbbiakban rendeleteivel kormányzott. ...Ez a tolalitáris hatalom-gyakorlás a nép növekvő elégedetlenségével találkozott. Ramírez után alelnöke Farrel lett elnökké, aki bel- és külpolitikájában egy mérsékelt fasiszta vonalat képviselt. Juan Perón mind Ramírez, mind Farrel alatt tovább fejlődött a saját majdani hatalmát építve."

Nos a magyar wiki sem tagadja hogy Juan Perón a GOU tagja volt. A német wiki szerint az olasz fasizmus csodálójaként hozta azt létre tiszttársaival és írta a korábban idézett "Hitler Adolf küzdelme ...a mi vezérlő csillagunk...." kiáltványukat. Te azt tételezed, hogy "a "vezérlő csillag" egy szép, ámde tartalmatlan frázis." Nem az, ebben az idézetben a példakép szinonímája és nagyonis összecseng a "fasiszta érzelmű" jelzőkkel. Az is erre mutat, hogy Perón Brazília bekebelezéséről, ill. tkp. az egész déli kontinensrész bekebelezéséről álmodozik e proklamáció és egyben politikai program megfogalmazásakor 1943-ban.

Perón előbb minimum rokonszenvezett a fasiszta ideológiákkal, elsősorban az olasz áramlatával. A mussolíni korszakban volt ő Olaszországban attasé. Bizonyítottan együttműködött német titkos fasiszta szervezetekkel az általad nem nagy ügynek tekintett puccs során egy szomszédos állam katona-elnökének eltávolítására. Vagyis nem csak a szavak szintjén "szimpatizált Hitlerrel" mint te tételezed. Ez nem egyszerűen egy szövetség volt, hanem közös, cselekvő politikai harc. Ennyiben tehát a Hitler-Sztálin féle kölcsönös meg-nem-támadási szerződés (szövetség ?) példája nem cáfolat.

A későbbi!! Perón volt az, aki fasiszta érzelmiségétől eltávolodva eljutott a justicialismo mint politikai program kidolgozásához 1947 után.

Kérdés, hogy Hitler fasiszta volt-e még mielőtt létrejött diktatúrája és mielőtt fellendült a korporativizmus propagandája Németországban? Kétségtelenül az volt ő, és mint ilyen csinálta a müncheni-puccsot. Én nem keverném össze a fasizmust, mint társadalmi rendszert és a fasiszta ideológia kifejleszőit és hódolóit, melyek később valósítják majd meg a diktatúrát. Előbb volt a gondolat, aztán a szó és végül a tett. Már a gondolat megalkotója fasiszta volt Hitler személyében.

Nem tartom a korporativizmust a fasizmus abszolút meghatározó elemének tehát. Tőle elválasztható. Hiszen középkori formájában létezet a céhek rendszerében jóval a fasizmus ideológiája előtt, melynek egyik eszmei atyja az olasz ágon, Julius Evola, emelte be a lényegében harmadik utas korporativizmust ebbe az ideológiába.

A korporativizmus eszméjét tulajdonképp lejáratta a fasizmus, mai modern formája létezik - immár fasizmus nélkül! - , az NSZK-ban a hatvanas évek nagykoalíciója hozta létre, mint un. "koncentrált akció"-t, ez a Munkaadók Szövetsége, és a szakszervezetek együttmőködésének cselekvési programja népgazdasági célok megvalósításához .

A magyar wikiben: "Szálasi elvileg totális diktatúrát vezetett be, ám gyakorlatilag a németek bábja volt. A nyilas kormányzat ennek ellenére úgy viselkedett, mintha teljes döntési szabadsága lenne: elrendelték a magyar társadalom hivatásrendi átalakítását,..."

Ez utóbbira már szerencsére nem volt elegendő idő. Viszont lényeges: a magyar fasizmus létezett még a megvalósított korporativizmus előtt, tehát a fasizmus, mint rendszer sem előfeltételezi a korporativizmust, hanem célrendszerei közé tartozik. Vagyis Szállasi fasiszta volt, anélkül is hogy elérte volna a korporativizmust Magyarországon.

Lenin fasizmus meghatározása: "A finánctőke ........ nyílt, terrorisztikus diktatúrája". Én elfogadom ezt a definíciót. Lényegesen világosabb, mint diktatúra plusz korporativizmus.

Világosabb, mert megnevezi azt a társadalmi faktort, mely mind Hiter, mind Musszolíni, mind Franco, mind Somosa, mind Pinochet mögött állt, mint tényleges, a társadalom egyészét uraló erőt, amelynek kezében ezek a vezérek csak bábok voltak.

Hitler és Sztálin között a terrorisztikus diktatúra oldaláról nincs semmilyen különbség, a koncentrációs táborok oldaláról sem. Csakhogy Hitler mögött a német finánctőke állt gazdasági alapként, aminek nem volt orosz párja, hisz az államosított volt, megsemmisült. Így Sztálin mögött egyetlen kapitalista , maga az állam állt, ő a proletárdiktatúrára hívatkozva lényegében egy állampárt diktatúráját valósította meg, mely magát az államot is kisajátította és ezzel minden termelőeszköz birtokosa volt. Sztálin senkinek sem volt bábja, mindenki más volt az a kezei között.

"A fasizmus (pláne a nácizmus) sem keresztény, sem szocialista hagyatékkal nem vádolható."- írod. A magyar wiki ezt másképp tudja: "Mint maga Szálasi mondta: „Az istenhit erejét és meggyőződését az anyatejjel szívtam magamba. Anyám keresztül-kasul itatott engem a hittel.”" A kereszténység és a fasiszta gondolkodás láthatólag igen jól megférnek egymás mellett.

Horthy uralmának első fázisában tobmbolt a fehér terror, Francia Kiss Mihály , Héjjas, Prónai glasszé-kesztyűs tiszti különítményeinek megtorló ténykedése minden jó érzésű ember, s ezen kívül az antant hatalmak elítélésével találkozott. Ezek természetesen soha nem kaptak hivatalos parancsot erre, mert azzal a fővezérség kompromittálta volna magát a nyugat felé, de "szemet húnyt felette", azaz nem akart hivatalosan még tudni sem ezekről a vérengzésekről, melyeket a megelőző vörös terror léte nem ment, legfeljebb magyaráz. Horthy erről: "A földre szabadult poklot még senki sem csendesítette le azzal, hogy angyalszárnyakkal legyezgette” – írja portugáliai emigrációjában. (Megintcsak a wikiből.) Nos e pokol "lecsendesült" kicsivel korábban a kisantant szuronyainak élén, míg a fehér pokol ez után lobbant fel, és erről Horthy ne tudott volna, aki Dunántúlon saját katonai igazgatást vezetett be és így igazgatása területén lobbant ez fel ? A különítményesek "igazságszolgáltatása" egy katonai rögtönítélésnél is szégyenletesebb "jogszolgáltatás" volt. Ez mindenképp Horthy nevéhez tapad, bárhogyan is mossa ő kezeit. E tettek nem fasiszták voltak ugyan, csak éppen fasizoidok.

– Klug Csaba Ferenc ^vita 2009. december 16., 15:09 (CET)

Rendben

Innen indultunk:

"Nem, nem, nem és ezredszer is NEM! Tele van a hócipőm azzal a kommunista időszakból száűrmazó csökevénnyel, hogy minden jobboldali és katonai diktátor fasiszta, főleg hogy ezt össze kell mosni a nácikkal!!! Semmi közük egymáshoz! Ha valaki megnézi az ideológiákat, mindjárt látja a különbséget! Ebbe a cikkbe még belenyúlok, de nagyon.--Mathae "

Nyilván bele is nyúltál a fenti indíttatásoddal.

Én meg azt gondoltam, hogy egy cikk nem attól függ, kinek s mivel van tele a hócipõje, hogy állítólag kommunista idõbõl származna a szemléletmód, sõt egyenesen "csökevény" mely minden jobboldali katonai diktátorban fasisztát keres, vagy azokkal összemossa.

Meg azt is gondoltam, hogy nem igaz, hogy ezeknek semmi közük ne lenne egymáshoz. Hogy mennyire közük volt egymáshoz, azt leírtam és alátámasztottam érveimmel is. Az esetemben tehát nem állítható, hogy összemosó lennék. Az ideológiák azonnal látható különbsége meg rokonsága is csak árnyaltabb, komolyabb elemzés után látható.

A vita most azzal fejezõdött be közöttünk, hogy te minden érvelés nélkül elutasítottad a fasizmus lenini definícióját, ill. nem vitatkozol olyanokkal, akik azt elfogadják. Ez is egy magatartás. Ettõl ez a definíció még megmarad definíciónak és úgy, hogy azt nem csak a kommunisták fogadják el a mai modern, nyitott nyugati társadalmakban, ahol önmagát kommunistának valló emberek ezt nyíltan nyilatkozzák akát rádiónak, akár a TV-nek.

Magyarországon divat leköpködni a kommunistákat, bár már igen sokan látják, a kapitalizmus minden dicsõítõ és megszépítõ apologia ellenére nem tudja megoldani sem a válságokra hajló természetét, sem a munkanélküliséget, elvezet egy olyan világrendhez, melyben naponta halnak éhen gyermekek ezrei, ott van a rengeteg otthontalan, van egy olyan demokrácia-képe, melynek parlamentarizmusa fulladozik a különféle vállalkozói csoportok lobbyzásától, a korrupcióltól, ha ugyan levegõhöz képes még jutni,így egyre kevésbé a választókat képviselõ demokráciáról beszélhetünk, melyektõl az emberek tömegével fordulnak el azzal, hogy el sem mennek válaszójogaikat gyakorolni, stb. stb.

Sarkozy nem véletlenül jelent meg a médiákban Marx Tõkéjével a kezében a legutóbbi pénzügyi világválság egyik jeleként. Ez az eszme szerencsére még nem halt ki. A tõke kapitalizmus-kritikájánál jobbat máig nem produkált a modern polgári közgazdaságtan sem.

Meg kellene értened a további vitához, de ez nyilván lehetetlen, hogy egy definíció nem attól jó, vagy rossz, mert X, vagy Y definiálta, hanem a tartalma miatt rossz, ha az. Csakhogy te a lenini definíció tartalmával nem vitatkozol, meg aki elfogadja az, azzal sem. Egyszerûen, mert el merte fogadni.

Én téged komolyan vettelek és ezért vitatkoztam a te definíciód tartalmával. Megpróbáltam érvelni amellett, miért nem szerves része a fasizmusnak a korporatív elem, mely nélküle is köszöni szépen de jól megvan napjainban. Definíciód cseppet sem árnyaltabb egyébként a lenininél és te magad semmivel sem indokolod azt. Egyszerûen közlöd, vagy kinyilvánítod. Ezzel a magatartásoddal nem állsz távol azoktól a pártfunkcionáriusoktól, akik annak idején nekünk nyilvánították ki az igazságot, holott hazudtak abban amit a szocializmusról nekünk elõadtak, sajnos - bármily keserû is ez, de a sok hazugságuk miatt már azt sem hittük el nekik, hogy - teljesen igazuk volt abban, amit a kapitalizmus természetérõl leírtak.

Te azzal a tudattartalommal rendelkezel, amelyre a mai rendszer téged ránevelt. Én azzal, amire engem gyermekként ráneveltek egészen eszmélésemig. Egy gyermek erõtlenül van kitéve a nevelés tudatformálásának és persze a felnõttek is, de õk már ellen tudnak állni, mégis tömegükben manipulálhatók, ha nincs szilárd világnézeti meggyõzõdésük. Amivel természetesen nem állítottam azt, hogy a tiéd nem szilárd.

Az már politikai kultúra kérdése, hogy hogyan viszonyulunk "a büdös bolsikhoz, akikbõl nem lesz más csak bolsi szalonna"(így olvastam ezt magyar újságban) , vagy a mai neofasisztákhoz, vagy a polgári neoliberalizmushoz, hogy tovább ne soroljam. Szókrátész alapállása igencsak hiányzik ma, õ vitázni kívánt és nem a vitapartnere fölött valami kicsinyes, törpe gyõzelmet elérni annak ledorongolásával, hanem felvette partnerének gondolatmenetét, azon fáradt, hogy azt megértse és ne elutasítsa, majd egy konszenzusra jutott el vele együtt. Politikai tolerancia nélkül minden csak kocsmai verekedés szintjén oldódik meg, ma Magyarországon, ami nagy kár.

Különben is, itt a vita nem azon volt, hogy mi személy szerint milyen definíciót fogadunk el, vagy azon, hogy Perón, Pinochet, Franco a te véleményed szerint fasiszta-e vagy sem, hanem azon van, hogy két wikipédiás gárda, egyik a magyar, a másik meg a német ugyanazt a történelmi személyiséget másként ítéli meg. Ezzel a ténnyel szembe kell tudni nézni.

Megint más ügy pl., hogy a németek két elnökségrõl tudnak Perón esetében és egy alelnökségrõl, a magyar wikisek meg háromról. A kettõ egyszerre nem lehet igaz és ez nem használ a wikipédiának mint ügynek.

Egy enciklopédistának a politikai álláspontjától függetlenül kellene (szerintem) írnia a cikkeit. Amennyiben a fellelhetõ dokumentumok tehát a fiatal Perónban egy a fasizmusért rajongó személyt jelölnek meg, akkor a megoldás: megadom a forrás-hivatkozást és közlöm, hogy ilyen vélemény pedig van. Aztán majd dönt az olvasó, elég felnõtt hozzá.Esetleg úgy látja a dolgot majd, mint én, esetleg úgy mint te. Ez már az õ tiszteletet érdemlõ szabadságának a kérdése. Az enciklopédista ne gyõzze meg õt sem arról, hogy a te, sem arról, hogy az én álláspontom a helyes, ez nem az õ dolga.

Ezért ne nyúljon bele a cikkbe, se kicsit, se nagyon.

Ennyi. – Klug Csaba Ferenc ^vita 2009. december 16., 18:50 (CET)

Alij Mohammed Ali khirály

Szia! Nem is újságoltam el neked még, hogy miután gondosan lefordítottam a Belzoni-könyvből azt a bizonyos passzust (Masters, meg király, meg egyebek – cserélgettük róla az eszmét bőszen), megtaláltam ugyanazt a Reeves-ben^*. Most az ottani fordítást idéztem a cikkben, megjegyezve jegyzetben, amit az Othman átírásáról írtál – merthogy a Reeves fordítója is Othmannak írta. Viszont a királyra vonatkozólag semmivel sem lettem okosabb. A fordító szerint Alij Mohammed Ali. A jóég tudja, hogy ki lehet az. Vagy esetleg te? Egyébként jelöltem a cikket kiemeltre, szerintem hetek kérdése, hogy munkalapra kerüljön. Most 7. a várólistán.

^* Reeves, Nicholas. Az ókori Egyiptom felfedezésének krónikája. Budapest: Cartaphilus Kiadó [2000] (2002). ISBN 963 9303 58 5 

--HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. december 16., 22:49 (CET)

Kellene egy forrás-hivatkozás

Lefordítottam a Korporativizmus cikket. Hogy ne lógjon a levegőbe, felhasználtam a te fasizmus definíciódat egy "többen vélik így" közbevetés után. Beleszerkeszetettem a Fasizmus cikkbe. A mentorom Stewe joggal kifogásolja, hogy ez a közbevetés valamely forrásmegjelöléssel alátámasztandó. Ebbeb kérném segítségedet. 1200 kilóméterre élek Magyarországtól, így ez a forrás-hivatkozás nekem megoldhatatlan feladat. Lennél szíves segíteni?– Klug Csaba Ferenc ^vita 2009. december 17., 18:33 (CET)

Találtam egy német nyelvû html anyagot

Kedves Máté (Mathae)!

Ha nincs idõd , akkor késõbb is jó lenne egy magyar hívatkozás, ugyanis találtam egy német nyelvû html anyagot, egy olasz fasizmus-kutatóval, aki összesen kilenc ismérvet ad meg a témája definíciójaként, köztük természetesen a diktatúrát és a korporativizmust is. Erre õt megjelölve adtam egy megfelelõ hivatkozást Korporativizmus fordításomhoz. A probléma az, hogy honfitársaink többnyire egy nyelvismerettel, többnyire az angollal rendelkeznek, így az õ számukra ez a hivatkozás kevésbé értékes. – Klug Csaba Ferenc ^vita 2009. december 17., 20:36 (CET)

M. A.

Nem tudom, és nem is illik számomra a képbe… A bejáratokat évszázadok óta rakódó, összecementálódott törmelék alatt találta meg Belzoni. M. A. aligha élt évszázadok alatt összecementálódó törmelékréteg létrejöttéhez szükséges ideig. Leginkább ez szól ellene. Én leginkább arra gondolok, hogy valami helyi kisuraság címét nagyzoló módon fordították arabról angolra, vagy, annyi állt a szövegben, hogy a (megfelelő szóhasználattal jelzett) uralkodó, amit a fordítók (mert többet is kért Belzoni) automatice mohammedalisítottak. Folyamatosan bennem van egyrészt, hogy tutira nem alaptalan a te véleményed sem, ugyanakkor a többszörös fordítás biztosan generált valami furcsát, és azért anakronisztikus az egész. Belzoni híresen nagyvonalúan kezelt dolgokat, például tényeket – és végső soron az idézet az ő saját könyvéből való. Még azt is kinézem belőle, hogy amikor a könyvet írta, egyszerűen hasalt valamit idézetnek. Bár az azért már súrolja a lécet, ennyire elszálltnak őt sem szokták tartani. --HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. december 17., 22:18 (CET)

muszály és szabáj

Pedig te válaszoltál a kérdezőnek, és mégis félreérted, mit írtam én! Tudom, mi a helyes alak, helyeseltem is neked!
Én azt írtam le, neki helyes magyarsággal (nem jó helyesírással, hanem magyar fogalmazással), hogyan írhatta volna le a kérdését... (Sajnos, a „szabály” szónál bakiztam, azt nem „szabáj” formában írtam le, ahogyan a kérdező...) De mindegy, kár rá a szót vesztegetni, a kérdezők nem szoktak reagálni... - vitorla^vita 2009. december 17., 22:36 (CET)

Re: KiWI

Köszönöm szépen a gratulációt! Ez aztán váratlan karácsonyi meglepetés volt! Nem is akármilyen. Üdvözöl  … szalax ^vita 2009. december 19., 12:53 (CET)

Ellenkultúra.info, Barikád (újság), Ágoston Dániel

Üdv Mathae! A Barikád újság mellett, kérlek nézd meg az alábbi két lapot és véleményezd a javaslatot!

Ágoston Dániel Ellenkultúra.info

Köszönöm, minden jót! Szaboj