Szerkesztővita:Adam78/archív4

Kategóriák

Értelek én, csak ezt érdemes inkább botgazdáknak jelezni, mert így az azonnali törlés oldal lezárhatatlan. Ezért praktikusabb. De köszi. :) NCurse _üzenet 2006. április 2., 00:04 (CEST)

Kazantzakisz

Ezzel az írásmóddal adták ki magyarul a könyveit, úgyhogy szerintem itt életbe lép a „szabályostól eltérő, hagyományos” írásmód. Amúgy fájó szívvel, de Ryoko Hirosue kisasszonyt is meghagytam nyugatias nevén; magyar átírással egyetlen találat sincs rá a weben. – KovacsUr 2006. április 3., 01:39 (CEST)

Radzerford és egyebek

Szia! Nem tudom, hol lehet megnézni online ezt az OH 378-379-et, de nekem gyanús a Periódusos rendszeren végzett módosításod. Elvégre a rutherfordium a nevét Rutherfordról, a neves fizikusról kapta, biztosan el kell torzítani a nevét? Tisztettel: SyP 2006. április 3., 20:41 (CEST)

Nagy-nagy veszekedések voltak a nevek miatt a vegyészek és a nyelvészek köreiben; az OH a jelek szerint segített dönteni. :) – KovacsUr

Nahát, köszönöm a részletes indoklást. Nagyra értékelem, hogy - bár ex cathedra azt is mondhattad volna, hogy „én tudom, nyelvész vagyok, ez és ez van”, meggyőzően és kimerítően érveltél. Nemhiába az a wiki-díj! :) SyP 2006. április 3., 23:31 (CEST)

Országok

Szia, Adam78! Nem tudom melyik országok átnevezésére gondolsz, mert én nem változtattam meg egy ország szócikkének a címét sem. Viszont az országlisták között sokszor többféle elnevezés is szerepel egyazon országra (pl. Amerikai Egyesült Államok-Egyesült Államok, Nagy-Britannia-Egyesült Királyság, Egyesült Arab Emirátusok- Arab Emírségek, stb.) Ha van kedved, tegyél rendet a káoszban a Te említett mérvadó forrásod alapján. A világ fővárosai szócikkben azért töröltem a lakosságszámokat, mert az ottani állítólag 2005-ös adatoknál nincs semmilyen forrás, és eltérnek az én adataimtól, amelyeket az Európa országai, Ázsia országai, stb. új szócikkekben a forrásaim megjelölésével megadtam. Kb. egy hónapja „A világ fővárosai” szócikk vitalapján kértem az adatok forrását, de aki beírta őket, nem válaszolt. Üdvözlettel --Adapa 2006. április 7., 13:22 (CEST)

Kedves Druszám! Éppen Te vagy az, aki nem voltál elég körültekintő! :-(((( Ugyanis, ha egyáltalán megnézted volna a kérdéses szócikkeket, akkor láttad volna, hogy mind az öt így szerepel a wikipédiában: Bermuda (és nem Bermuda-szigetek), Tokelau (és nem Tokelau-szigetek), Észak-Mariana-szigetek (és nem Északi-Mariana-szigetek), Turks és Caicos-szigetek (és nem Turks- és Caicos-szigetek), valamint Saint Pierre és Miquelon (és nem Saint-Pierre és Miquelon). Én mindössze annyit tettem, hogy a többi szócikkben nyilvánvalóan rosszul szereplő (piros linket mutató) hivatkozásokat a javításuk által „bekékítettem”. Ha úgy látod, hogy az öt szócikk hibásan szerepel jelenleg a wikipédiában, mozgasd át őket a jó névre! Ezután viszont légyszíves nézd meg a "Mi hivatkozik erre" segítségével, hogy mely szócikkekben maradt meg a rossz forma, és azokat is javítsd ki! De mielőtt belevágsz, nem ártana még egy-két helyen (akár mérvadó honlapokon is ellenőrizni, hogy valóban a forrásod (2003-as Nyír-Karta és Topográf Világatlasz) valóban megbízható-e. Üdv --Adapa 2006. április 7., 14:51 (CEST)

A fenti országnévváltoztatásokban nagy többségben Adam78-nak adok igazat, kivéve egyben: Bermuda szerintem ényleg csak szimplán Bermuda, és nem Bermuda-szigetek. --Mestska 2006. április 8., 13:09 (CEST)

Vác-Szob...

Szervusz! Az elmúlt napok ugyan kimaradtak, de visszatérnék picit a vasútvonal elnevezési kérdésre. A Budapest-Nyugati-Vác-Szob a vasútvonal hivatalos elnevezése, efelöl megnyugtathatlak, etől függetlenül szerintem sem hagyható el mellőle a vasútvonal kifejezés. De továbbra sem gondolom, hogy kellene az a kötőjel oda, soha, sehol nem láttam még ebben a formában, és nem hsizem, hogy a kismillió egyeztetésen, lektoráláson átment szövegeknek (a minisztériumi bizottságoktól a mávig)ezt a hibáját senki nem vette volna még észre. Szerintem az általad linkelt helyesírási szabályzat 194. pontja pont idevág: "194. Ha a márkanév után tájékoztatásképpen odatesszük a típust, a dolgot jelölő szót is, a kettő közé nem teszünk kötőjelet" Beszélgessünk még róla, de szerintem, ha a szaknyelvhez közeli cikkek címét szeretnéd átnevezni, akkor inkább először vesd fel szerintem, lásd pl. a Fertő-vidéki hévet. Azt persze minden további nélkül elismerem, hogy jobban ismered a helyesírási szabályzatot nálam :) --Mestska 2006. április 8., 13:09 (CEST)

Természetesen nem márkanévről van szó :) Viszont a tipust jelenítjük meg itt is, azért idéztem be ezt a pontot. szöveget sajnos nem tudok mutatni, nem arról híresek, hogy felrakják a netre, az OTrT ide vonatkozó passzusai pedig nem ebben a formában tartalmazzák az alakot. :( --Mestska 2006. április 9., 15:51 (CEST)

kategória helyesírás

kategória:1964 filmjei vagy kategória:1964-filmjei? Nikita 2006. április 10., 23:06 (CEST)

szerintem mindenképp az első. Leicester 2006. április 10., 23:09 (CEST)

esetleg 1964-es filmek? – KovacsUr 2006. április 10., 23:41 (CEST)

Határozott lebukás

Lám, lám... Ktam kollégádat nyektettem, mert nem akartalak én is téged terhelni. (Jó kifogás, nem?) Sokallom a határozott névelőket a magyar wikiszövegekben. Merjem "cigányfülre" ritkítgatni őket, vagy van valami határozókönyv erre a problémára is? (Amúgy a szolgai fordításokra gyanakszom...)--Godson 2006. április 11., 15:07 (CEST)

Kösz a készséget, holnap délutánra szedek egy zacskóval, és iderakom a küszöbödre.:-)--Godson 2006. április 11., 20:54 (CEST)

Kicsit még lötyög a zacsiban, de ez két olyan példány, ahol nemcsak megstíröltem, de ki is golyóztam a fölösnek ítélt névelőköket:

Patkányokon kísérletezve megállapították, hogy a zavartalan fejlődésükhöz legalább két ilyen anyagra van szükség.

Nagy áttörésnek számított az időmérés történetében az 1656-ban bejegyeztetett szabványa, az ingaóra.

Egy: köszönöm a részletes választ!

Kettő: a "cigányfül" eszerint arra elég, hogy meghallja a mondatban a zörgést, de arra nem, hogy a lokalizálja is a zörgetőt.

Három: ha a hibaérzetet elsősorban a zavaros megfogalmazás keltette bennem, és minden olyan mondatot ki kellene javítanom, ahol ez az érzésem támad, akkor most rögtön kikérem a munkakönyvemet! :-)

Azért egy javítási kísérlet:

Patkányokon kísérletezve megállapították, hogy azok zavartalan fejlődéséhez legalább két ilyen anyagra van szükség. (ez se szebb, de talán egyértelműbb...)

(a másikkal még birkózok...)--Godson 2006. április 12., 15:58 (CEST)

A patkányoknak visszadtam az eredeti névelőt. A másikhoz nem nyúltam. Mit szólnál egy remihez? :-)(Nem muszáj írnod, a bólintásodat is látom...)

A suszter hát visszatér az élőlénynevek körébe. Ez van... :-((( De készülj fel, lehet, hogy hamarosan szekérderéknyi nyelvi búbánattal fog ismét eléd járulni! :-))--Godson 2006. április 12., 18:03 (CEST)

Ezt ne csináld

Szerintem sürgősen hagyd ezt abba. Vádaid teljesen alaptalanok. Semmibe veszem a többi szerkesztő munkáját? Mielőtt vásaskodol kérdezz. Igen, nem néztem meg a vitalapot, mert megvallom fel sem merült bennem, hogy a névirásból 2 éve már probléma volt. Mind a két névírás teljesen elfogadott és helyes. Hogy téged valaki valahol feldühített azt ne rajtam töltsd ki, és ha már bocsánatkérésnél tartunk, akkor te kérj tőlem elnézést a gormbáskodásért. Azt értsd meg végre, hogy kurosawa nevét mind filmes körökben és úgy általában akira kurosawaként emlegetjük és hogyha nem olvasok el vitalapot, attól még nem kell rólam a legrosszabbat feltételezned. Én vagyok a wikiöpédia tejhatalmú királynője?:-9 Köszönöm megtisztelő feltételezésedet, megvallom hízelgő, bár nem tudtam ilyen posztról, mindenesetre a bocsánatkérés már azért is kijár, amivel telehisztizted és telemocskoltad a vitalapomat. Nikita 2006. április 13., 08:25 (CEST)

a válaszom arra vonatkozott, h utasítottál és nem kértél. sajnálom, hogy nem tudod abbahagyni. Folyamatosan személyeskedel, amivel nem nekem ártasz, hanem a wikipédiának. Ocsmány megjegyzéseidet jobb lenne ha magadba folytanád vagy még jobb lenne, ha te néznél tükörbe. Erősen kijárna neked egy blokk. Szerintem húzd magad össze nagyon kicsire, ahogy már korábban is ajánlottam és vegyél vissza. Az olyan emberek, akik úgy fröcskölődnek, ahoyg te nem valók a wikipédiára. Nikita 2006. április 13., 12:23 (CEST)

Kedves Adam78, teljes mértékben megértelek. Nyugodtan húzd ki magad akkorára, ahogyan jólesik.

Saját káromon tapasztatlam meg, hogy az illető elemében érzi magát, ha mást minősítgethet - miközben az egész egy helyesírási kérdésből indul.

Gondolom, nem az illető fogja eldönteni, ki való a Wikipédiába.

És szerintem egy szakmai vitában mindig annak van igaza, aki a Wikipédiát segít magyar lexikonná tenni, helyes magyar írással.--Linkoman 2006. április 14., 08:06 (CEST)

adminok kis féltett kedvence

szégyelld magad, kisfiú. Leicester 2006. április 13., 15:21 (CEST)

Hangnem

Biztos tudod, hogy az ilyesfajta hangnemre semmmi szükség nincs. [1] [2]

Neked is azt tudom mondani, amit egy másik szerkesztőnek. Ha nem megy higgadt hangnemben a kommunikáció, akkor inkább ne szólj ahhoz a szerkesztőhöz, akivel kölcsönösen feszítitek egymást.

-- nyenyec ☎ 2006. április 13., 17:36 (CEST)

Köznevesülő köznevek

Ezt biztosan így gondoltad? [3] – KovacsUr 2006. április 15., 23:33 (CEST)

Hogyan irjuk?

Van aki forrón szereti - A port.hu a van után vesszőt tesz, ők tudják helyesen? Nikita 2006. április 16., 10:15 (CEST) ők tudták. Nikita 2006. április 16., 11:21 (CEST)

kategória:2005 filmes díjai vagy kategória:2005 film díjai vagy kategória:2005 filmes-díjai melyik a jó?

ha a légiközlekedés szót egybeírjuk, akkor a vízi közlekedést miért kell külön írni? Nikita 2006. április 17., 16:21 (CEST)

Vágó István szerint egybe kell írni a légiközlekedés szót, előtte direkt megkérdeztem tőle. Ő téved? Nikita 2006. április 17., 17:20 (CEST)

Ezek szerint igen, de ez nem is róható fel neki, hiszen vegyész, nem nyelvész. – KovacsUr 2006. április 17., 17:26 (CEST)

Ádám nyelvész? nem is tudtam, azt gondoltam ő is csak műkedvelő. Na de a lényeg. Megnéztem a helyesírási szótárat, amiben sajnos nncs benne ez a szó. Amik viszont benne vannak például: légipostajárat, légitársaság, légikikötő. Ezek mind egy szavak, akkor a légi közlekedés miért nem az? Nikita 2006. április 17., 17:34 (CEST)

Ádám a szerkesztési összefoglalóban utalt az OH szótárrészére, én ezt még kiegészíteném a 110. oldal alján olvasható szöveggel:

„További kettősségek találhatók például a légi melléknév szótári bokrában: légi csata, légi felvétel, légi folyosó, légi forgalom, légi fölény, légi út; de: légibomba, légierő, légiforgalmi (társaság), légiflotta […] stb. […] A példák sorát egyértelműen hosszan lehetne folytatni. Ha egy minőségjelzős szerkezet megítélésekor nem dönthető el teljes bizonyossággal, hogy különírandó szintagma-e vagy összetett szó, azaz a jelentésváltozás vizsgálata kétes eredményre vezet, a helyes írásformát célszerű ellenőrizni a szótárban.”

– KovacsUr 2006. április 17., 17:46 (CEST)

Ezt én is megírtam Nikitának, az utolsó két összefoglaló mondat kivételével. :) Adam78 ✉ 2006. április 17., 17:50 (CEST)

rendszertani kategóriák

Szia! Vajon a ~-t mikor írjuk kis-, mikor nagybetűvel? Elég nagy zavar van bennem, másokban, és pl. ebben a szócikkben is: Ízeltlábúak. Köszi! SyP 2006. április 16., 16:17 (CEST)

És a Mandibuláták, Cheliceráták és a Trilobitomorphák? Valahogy rosszul néznek ki, de lehet hogy bennem van a hiba. SyP 2006. április 16., 16:53 (CEST)

Félidézőjel

Ami most van ott, az nem ugyanaz? Igaz, hogy most nem duplán van, de úgy tudom, aposztrófnak is ezt használjuk. --Tgr 2006. április 17., 10:15 (CEST)

Üdv

Szia! A Wiki szuper, azért vagyok benne. A hálózatelvű rendszerek mind tanulógépek, ezért a gyenge szócikkek (ha van még a szókincsen kívül:-) mind fel fognak javulni. Csak addig sem árt szólni, ha valaki a hun jövevényszavakat hirdeti, hogy nem stimmel valami, mert a hunból pl. egy fia szót se ismerünk, még Attila neve is germán:-) Csak ezért morogtam. ktam 2006. április 17., 22:02 (CEST)

Kérdések

Szia! 2 kérdésem lenne, bár nem tartom valószínűnek, hogy az Akadémiának pont ebben lenne állásfoglalása, mert jellemzően netes dolog, de hátha :)

1. A wikiben gyakran előfordulnak a külső hivatkozásokban ilyesmi mondatok: „Abaújszántó honlapja a szeporszag.hu -n”. Ebbe tényleg kell szóköz a .hu és a kötőjel közé?
2. Ha egy mondat zárójelben van és szmájli van a végén, akkor mi a helyes megoldás a mondat befejezésére? Kitesszük a zárójelet a szmájli után, vagy a szmájli szája önmagában is zárójelnek minősül (és akkor csak a mosolygóé, vagy a szomorúé is?), vagy be kell zárni a zárójelet még a szmájli előtt? (Ezen kb. azóta gondolkodom már, amióta netezem, gondoltam, kiakasztalak vele egy kicsit, hátha tudsz rá mondani valamit :)

– Alensha 寫 词 2006. április 20., 18:57 (CEST)

ez nem is vicces :-) a 2. kérdésen már én is régóta tipródom. Nikita 2006. április 20., 19:00 (CEST)

mindig jó érzés tudni, hogy nem vagyok egyedül egy súlyos problémával :) – Alensha 寫 词 2006. április 20., 19:22 (CEST)

Hogy egyesek miket nem akarnak tudni :D - Serinde ^üzenet 2006. április 20., 19:02 (CEST)

Alensha vitalapján válaszoltam. Adam78 ✉ 2006. április 20., 19:30 (CEST)

Köszi! Végre egy szakértő vélemény a témában :) (eddig mindenki mást mondott...) A szépország.hu-ra meg rászabadíttatok egy botot, mert már kismillió helyre beírták rosszul, amire észrevettem :( – Alensha 寫 词 2006. április 20., 19:44 (CEST)

Hetek archíválása

Köszi, hogy figyeltél rá. Legközelebb összedolgozom a két változatot, mert vannak olyan események is, amik nem kerültek a címlapra, mert még nem vállalható a hozzá tartozó cikk. A legtöbb esetben mindkettőben szokta javítani, aki változtat valamit, de igazad van, figyelnem kellett volna rá. -nagytibi ^{üzen, ?} 2006. április 24., 10:04 (CEST)

Szócikkcím-kérdés

Szia! Melyiket tartanád jobbnak az alábbi szócikkcímek közül, tartalmilag, nyelvtanilag, ergonómiailag? Ekvivalensek, van köztük jobb, rosszabb? Melyik legyen redirect? Kösz a választ előre is, ha tudsz, gyere át az én vitalapomra: ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. április 24., 16:34 (CEST)

• Kodolányi János műveinek listája
• Kodolányi János művei listája
• Kodolányi János művei
• (egyéb?)

Jó reggelt!

Te még melózol? Mondjuk, ahogy nézem, munka van rendesen... :) --Burumbátor 2006. április 26., 03:04 (CEST)

Helyesírási gyöngyszem a Franklin Chang Diaz cikkből

„amerikai-Costa Rica-i űrhajós” ez jó így? (Aláírt hozzászólás, szerzője Alensha (szójjál be • kontárkodásai) 2006. április 26., 20:45 (CEST)

Köszi! A nagykötőjelre gondolni se mertem volna :) (Aláírt hozzászólás, szerzője Alensha (szójjál be • kontárkodásai) 2006. április 26., 21:34 (CEST)

Veláris i

Szia! Látom te gondozod a „A magyar köznyelvből kiveszett hangok” szócikket. Firkáltam a vitalapjára, de jelzem neked is az ottaniakat: Egyelőre nem akarok beleírni a szócikkbe, mert rendesen végig kéne néznem, de arra most épp nincs időm, talán egy-két hét múlva. Viszont a veláris i-ről már most mondom, hogy (túl azon, hogy olyan hang, ahogy ott a veláris i le van írva, fonetikailag is nehezen értelmezhető) ez a hang soha nem volt meg a magyarban, és fölösleges is feltételezni. Ha nem nagy dicsekvés, akkor épp a közelmúltban írtam erről egy elég részletes tanulmányt, azon a 20 oldalon a lényeget elmondom (Kis Tamás, A veláris i a magyarban: Magyar Nyelvjárások 43 (2005): 5–26). Szia, ktam 2006. május 3., 00:48 (CEST)

Köszönet a Bocs-linkért

Átmásolva innen:

Kedves Adam78, nem tudom ez e a megfelelő hely üzenni neked, de köszönöm hogy a Váradi Zsolt által tavaly létrehozott Bulányi György wiki-laphoz fölfedezted és hozzátetted a http://bocs.hu linket, amit 1995 óta szerkesztek. Nagyra becsülöm a wiki-t és a benne önzetlenül sokat dolgozókat. Gratulálok a kiváló wikipédista díjatokhoz. Simonyi Gyula (matematikus, ELTE 1977 :-)

Hivatalos nyelv

Szia Ádám! Benne van a magyar nyelv szócikkben, hogy 1844-től 1849-ig, majd 1867-től hivatalos nyelv. Az érdekelne, hogy mi volt 1849 és 1867 között, visszaállították a latint, vagy akkor a német volt? (Esetleg a szócikkbe is bele lehetne írni, mert másban is felmerülhet.) (Aláírt hozzászólás, szerzője Alensha (szójjál be • kontárkodásai) 2006. május 3., 21:11 (CEST)

-nel

(Már gyűjtök az Osiris-hejesirásra, de addig még lécci...) Richard Delamain-nel: én a kötőjelre szavaztam magamban, de nem vagyok százas biztos benne.--Godson 2006. május 5., 08:56 (CEST)

És annyit még megkérdeznék (amíg az Osiris össze nem jön, szükség lehet rá...), hogy a ilyszerűen konkrét tanácsaid megfogadásának nyugtázására számodra elfogadható módszer-e a javításkor az összefoglalóba tett "ráutaló" megjegyzés? Mert akkor beépítem a rendszerembe:-)--Godson 2006. május 5., 20:24 (CEST)

fél vagy egész kvirt

Szia! User:Ktam szerint fél- helyett teljes kvirteket kellene használnunk nagykötőjelnek. Mit gondolsz? SyP 2006. május 5., 10:07 (CEST)

Szia Ádám! Mivel az általad felsorolt források tipográfiailag nem mérvadóak, egyelőre nem tudom elfogadni, hogy csak félkvirt lehessen a gondolatjel és a nagykötőjel, ill. hogy ne legyen szabad őket megkülönböztetni. A helyesírási szabályzatok nem tipográfiai útmutatók, különösen nem az az Osirisé, ami még csak nem is hivatalos helyesírás, olyat ugyanis csak az akadémai adhat ki. (Ha meg több helyesírás is van, akkor megint nem mérvadó egyik se, hiszen ki-ki választhat kedve szerint.) Hogy a kiadványkészítési gyakorlat a te véleményedet igazolja, ez igaz, és a Gyurgyák-könyv is így jár el. (A netes források viszont semmit se számítanak, mert az itteni tanácsokat hozzám hasonló amatőrök írták, javarészt hallgatóiknak, szakdolgozathoz. Ha pl. a mi oldalunkra találtál volna rá, ott az szerepel, amit én képviselek:-) Nem akarok makacskodni, mert nem lényegi a kérdés, csak én már másfél évtizede követem több tucat kiadványunkban a „megkülönböztető” gyakorlatot, ezért értetlenkedek, hogy manapság nincs nyoma ennek.)

Én most annyit tettem, hogy egy tekintélyes nyomdának (Alföldi Nyomda) és a Magyar Nyomdász magazinnak levelet írtam. Remélhetőleg sikerül egyértelmű választ kapni.

Túl ezen persze a Wikipédia dönthet úgy, hogy csak a félkvirt kötőjeleket használja, és ha ez egységesítési döntés, el is fogadom (bár ettől szerintem semmilyen forma nem lesz korszerűbb), itt most nem erről vitatkozok, hanem arról, hogy tipográfiailag meg lehet-e különböztetni a két írásjelet, és hogy valóban korábbi sztenderdeket tükröz az én álláspontom. Most hétvégén nem remélem a választ, de ha megjött, majd beszámolok róla. Forrásokat, szabványokat is remélek tőlük, és akkor annak megfelelően lehet a Tipográfia szócikket is kiigazítani.

Szia, ktam 2006. május 6., 02:43 (CEST)

Szia Ádám!

Akkor még egyszer (talán utoljára), de úgy néz ki, a magam számára mindent tisztáztam.

1. A magyar helyesírásban (tehát nem a tipográfiában) a nagykötőjel az 1954-es 10. szabályzatban tűnt fel. (Esetleg a 9.-ben, de 9. kiadásom nincs.) A 8.-ban még biztosan nem volt, ott csak gondolatjelről beszélnek. A 10.-ben (ez is mutatja az újdonságát) — ellentétben a 11. kiadással — el is mondják milyen ez: „406. A nagykötőjel alakjára nézve azonos a gondolatjellel, de abban különbözik tőle, hogy a kézírásban és a nyomtatásban sem előtte, sem utána nincsen köz”. Következtetés: (1) a magyar helyesírás szerint azonos hosszúságú a gondolat- és a kötőjel. (2) A nagykötőjel tipográfiai hatásra tűnt fel a helyesírásban, ugyanis az 1954 előtti kiadványokban is használták függetlenül a helyesírási szabályozástól.
2. A tapasztalati tény, hogy a magyar nyomdai gyakorlatban (még 15-20 éve is) gyakoribb volt a kvirt (tehát a szélesebb) mínuszok (mint megtudtam ez a gondolat- és kötőjelek nyomdai neve a kiskötő/elválasztőjel diviz megnevezésével szemben) használata, szemben a félkvirtekkel. Ez utóbbi gyakorlat a szépirodalmi kiadványokban és a sajtóban, újságokban kezdett elterjedni. Újabban, mióta az Osiris Kiadó uralja a tipográfiai-szerkesztői könyvek piacát egyre inkább teret hódít a félkvirt. Ezt esztétikai okokkal magyarázzák (bár szerintem ez elég bizonytalan érv, mert nekünk pl. a tanszéken jobban tetszik a kvirt), mégpedig azzal, hogy a kvirt mínusz a két szóközzel túl nagy fehér foltot hagy. Az Osiris kiadványaiban olvasni olyan diktatórikus babonaságot, hogy a magyarban nem szabad használni a kvirtet. Ez természetesen hülyeség, a jelen gyakorlat szerint mindkettőt lehet használni, de egy kiadványban csak az egyiket.
3. Semmi sem tiltja (már a helyesírási szabályzatban sincs benne, tipográfiai szabványa meg nincs), hogy a két különböző funkciójú mínuszt eltérő jelekkel adják vissza. A debreceni magyar nyelvészek kiadványaiban (annak megfelelően, amit én képviseltem ebben a vitában) a gondolat jel kvirt, a nagykötőjel félkvirt. Ez így marad a jövőben is. Ez a gyakorlat kis eltéréssel megfelel a klasszikus angol tipográfiainak, ahol a nagykötőjel mindig félkvirt, a gondolatjel pedig (szóközök nélküli) kvirt vagy előtte-utána szóközzel kerített félkvirt. (Újabban persze van kvirt is szóközzel, sőt féloldalon tapadó írásjelként is előfordul. Túl ezeken az angol gyakorlatban hemzsegnek a dash-ok. ld. az angol wikiben.)
4. A magyar gyakorlat jelenleg szerintem ez (forrás az alföldi nyomda egyik munkatársa):

A gondolat-, és a vele alakilag azonos nagykötőjel nyomdai neve: mínusz (a kiskötő-, azaz elválasztójelé: diviz).

A hagyományos gyakorlat szerint a szépirodalmi, művészeti stb szövegekben a félkvirtes, a műszaki szövegekben a kvirtes mínusz használatos. Matematikai szövegben, műveleti jelként egy harmadik mínusz is ismeretes, ennek hossza a nagy és kiskötőjel közé esik, a neve matematikai mínusz.

A gondolat- és nagykötőjel tehát azonos megjelenésű, egyik sem hosszabb vagy rövidebb a másiknál, nyomdai nevük (mínusz) ezért közös. Különbségük a betűkörnyezethez kapcsolódásban áll. A nagykötőjel a szavakat, számokat úgy köti össze, hogy előtte-utána nem áll szóköz (szakmai szlenggel: a mínusz ragad). Pl.: számok tól-ig viszonya: 1848–49 Kossuth u. 1–3. Az óvodába a 3–6 éves gyerekek járnak. típusnevek: TU–154, szerzőpárok: Ilf–Petrov: A tizenkét szék, Arm–Thomson: Mesekatalógus népneveket tartalmazó kapcsolatok: hun–magyar mondavilág, német–francia határ tól-ig értelmű földrajzi nevek: Volga–Don-csatorna, Somogy–tolnai-dombvidék

A gondolatjel előtt és/vagy után szóköz áll (a mínusz nem ragad) Pl.: Párbeszéd: – Hogy vagy? – kérdezte a lány. – Megjárja – felelte a fiú.

Közbevetett mondat: Ha szépen kérem – ugyan kit nem hat meg az én esdeklésem – biztosan teljesíti.

Folyó szövegben, mindennapi írásainkban nagykötő- és gondolatjelként a ctrl+számbillentyű mínuszát használva ún. félkvirtes mínuszt kapunk, az egész kvirteset a szimbólumokból kell beszúrnunk, vagy, ha főként műszaki-szakmai szövegeket írunk, gyorsbillentyűre is kitehetjük.

Véleményem szerint mai nyomtatványaink legnagyobb gondja evonatkozásban, hogy a mínusz helyett a divizt (elválasztó-, vagy kiskötőjel) használnak. Pedig annak csak a sorvégi elválasztásban, az ikerszavak (addig-addig, nőttön-nő stb), 6 szótagot meghaladó egybeírandó összetett szavak (időjárás-jelentés), azonos utó- vagy előtagos kifejezések (adó- és vámunió, növénytermesztő és -nemesítő), földrajzi nevekben (Csepel-sziget), tulajdonnévi jelzős kapcsolatokban (Kossuth-nóta, Jókai-regény), kérdőszócskás mondatban (Télen-e vagy nyáron), toldalékolásnál (Shakespeare-rel, OTP-ben) és így tovább van helye.

1. Már csak egy kérdés maradt, hogy a Wikipédia (a szabad lexikon) formai megkötései (nagyon zűrös terület, mert nagyon sok tudományterület és tipográfiai gyakorlat találkozik itt össze) kívánják-e szabályozni a kérdést, vagy pedig marad a hármasság, egyes szócikkekben (1) mindkettő félkvirt, (2) másokban mindkettő kvirt (3) nálam meg:-) különböző. Mindegyik mellett vannak érvek, amiket fűszerezhet (miként nálam is tiltakozott már valaki, mert egy kérésem szerinte wikis szabadságát sértette) az egyes szerzők ragaszkodása a saját szabadságukhoz.

Én elfogadom a félvirtes megoldást (és akkor ezt alkalmazom majd), de miként a nyelvben és immár a helyesírásban sincsenek szabványok, bármennyire is szeretnék ezt egyesek, lehet, hogy a tipográfiában se kellene. Én pl. el tudom képzelni, hogy mindhárom variáció alkalmazható a Wikiben.

Amúgy a Magyar Nyomdász fórumán új topikként tették fel a hozzájuk írott levelemet, ott is szaporodhat a vélemények száma, bár úgy látom (elég szomorú), az ott megszólaló nyomdaipari szakemberek nem igazán járatosak a tipográfiában. A címuk: http://magyarnyomdasz.hu/forum/viewtopic.php?t=71

Végül utolsó megjegyzéseidre egy kevés reakció:

"A fentiek alapján, ha több tipográfiai útmutató is van, akkor közülük sem mérvadó egyik sem."

Én valahogy nem találok olyan klasszikus, általánosan elfogadott elveket megfogalmazó útmutatókat, mint amilyenek voltak még 30-40 éve.

"megmarad közöttük az eltérés, és ott vagyunk, ahol a part szakad…"

Én nem látom tragikusnak a sokféleséget.

"Elfogadom, hogy az Osirist ne fogadd el, de azt kevésbé értem meg, hogy az akadémiai se legyen mérvadó, legalábbis más forrásokhoz képest. (A tipográfiai útmutató egyébként néha a helyesírással is ütközik, pl. a "ld." rövidítést alkalmazza az 1984 óta ajánlott "l." helyett.)"

Ebből látszik, hogy a gyakorlat okosabb, mint a szabály. Amúgy tényleg nem értem, miért volna mérvadó a Deme agyrémeit tükröző akadémiai helyesírás. Az egy a sok helyesírás közül, amit leírtak. A többit meg nem írják le, vagy legalábbis nem terjesztik. (Pl. egy-egy újság saját szabályokat alkalmazhat, többnyire részlegesen. ld. pl. az idegen nevek írásmódját, vagy az egyes fórumok, netes helyek szokásait, egy-egy társaság sms-helyesírási "szabályait" stb.) Ahány közösség, annyi nyelv. Ha ezt leírják, annyi helyesírás. Csak a presztízsük eltérő.

"A harmadik gond merőben gyakorlati. (...) Na most ha egy újabb típusú nagykötőjelet vezetnénk be"

Én nem tenném kötelezővé. Csak szabadabbra engedném. De nem hiszem persze, hogy ez lényegi kérdés, és mivel a gyakorlat adja a félkvirt megoldást, ezt lehetne tanácsolni. Csak az afféle tudatos szabálysértőknek, mint én, akik nem összevissza használnák a kvirtet lehetne hagyni, hadd éljék ki magukat. De ebből a szempontból nem ismerem a Wiki technikai szerkesztési elveit, tehát a mainál jobban nem is fogok beleszólni.

"ráadásul ami nem is egyértelműen alátámasztható, akkor – attól tartok – végképp odalenne a helyesírás tekintélye…"

Az már rég odavan, legalábbis a normális nyelvészek között. Nálunk az egyik kollégám arról beszél egy fél féléven át, miért nem jó ez a helyesírás. Szóval nem baj, ha odavan a tekintély, mert nem a tekintélye miatt kéne használni, hanem mert haszna van. Pl. meg különböztet két írásjelet, és nem az mondja, hogy ha van szóköz a ! előtt, akkor kérdőjel, ha nincs, akkor felkiáltó. Mert a tárgyalt kérdésben nagyjából így jár el.

Na akkor ennyi elég lesz belőlem:-) Szia: ktam 2006. május 9., 18:40 (CEST)

Évek lapok

Szia! Szeretném az állásfoglalásodat kérni a következő, az évek lapokon rohamosan szaporodó helyesírási gyakorlattal kapcsolatban. Például:

• december 21. – Kogutowicz Manó, geográfus, térképész

Mérsékelten megbízható nyelvérzékem szerint ez így azt jelenti, hogy december 21-én született K. Manó és a geográfus és a térképész, és nem azt, hogy akkor született K. Manó, aki geográfus és térképész volt. Tehát az első vessző használata szerintem helytelen. Persze, lehet, hogy rosszul gondolom, azért kérdezlek Téged. Előre is köszönöm, hogy foglalkozol a kérdéssel. Szia! --Csanády 2006. május 5., 22:09 (CEST)

Csatlakozom a kéréshez. Én inkább vesszőpárti vagyok (és valóban rohamosan szaporítom őket). Logikám szerint akkor NEM kell vessző, ha sima, jelzőértékű főnév (pl. foglalkozás) áll a név mögött: K.Manó térképész. Ha a foglalkozás mga is önálló jelzős vagy bővített szerkezet, akkor nem érzem őt a név hátravetett jelzőjének, és nagyon odaillőnek érzek egy vesszőt: K.Manó, Kossuth-díjas térképész. XY, amerikai színész. XYZ, a Nemzet színésze. ABC, német születésű magyar feltaláló, stb. Ha zárójelben oda van szúrva egy eredeti (születési név) is, akkor csak a zárójeles név után tennék veszzőt, oda viszont mindig: XY (er. neve ZXW), magyar író. Írott szabályt nem tudok sem mellette, sem citálni, szintén nyelvérzék alapján vélem helyesnek e logikát. Köszönettel vennék és követnék egy pontos és megalapozott eligazítást, döntést. Ha ez megvan, akkor egy elirányítást oda. Köszönettel: Akela 2006. május 29., 21:40 (CEST)

Vizi

A gótokat azért tudtam. :)--Vitéz alsó- és felső szentimrevárosi Bhuday Mathae _{Itt lehet belém kötni} 2006. május 6., 23:59 (CEST)

a szerviz mióta rövid? esküdni mernék, h régebben hosszú í volt... most én emlékszem rosszul, vagy megint az Akadémiának nincs jobb dolga, mint összezavarni szegény laikusokat? :) (Aláírt hozzászólás, szerzője Alensha (szójjál be • kontárkodásai) 2006. május 7., 01:08 (CEST)

Az MTA elmaradott. Ezt Laczkó Krisztina is megmondta párszor...--Vitéz alsó- és felső szentimrevárosi Bhuday Mathae _{Itt lehet belém kötni} 2006. május 7., 01:25 (CEST)

de az angolban nincs is hosszú í... magyarul meg kiejtésben akkor is hosszú... (Aláírt hozzászólás, szerzője Alensha (szójjál be • kontárkodásai) 2006. május 7., 01:29 (CEST)

majd keresek ellenpéldákat, mert nem bírom elviselni, ha nem az enyém az utolsó szó :D csak most már álmos vagyok gondolkodni... (Aláírt hozzászólás, szerzője Alensha (szójjál be • kontárkodásai) 2006. május 7., 01:49 (CEST)

"ha az átadó nyelvben (az angolban) rövid, akkor az átvevő nyelvben (a magyarban) miért kellett volna meghosszabbodnia?"

Hmm. De ezt nem értem. Az én szótáramban pl. az angol "service" [sɘ:vɪs] rímel a "quiz"-re [kwɪz]. Ehhez képest az utóbbi hosszú "i"-vel van írva magyarul. Vagy az azért más, mert egy szótagból áll? --200.118.2.219 2006. május 8., 01:43 (CEST)

Valószínűleg a kvíz lesz a kivétel, és ebben vélhetőleg csakugyan a rövidsége játszik szerepet. Adam78 ✉ 2006. május 8., 02:21 (CEST)

Feröer

Szia!

A Feröer szigeteket javítottam, de nagyon hasonló a helyzet a Fülöp-szigetekkel, ott nem kellene egy hasonló javítást elvégezni?

--DHanak :-V 2006. május 7., 12:24 (CEST)

Földrajzi értelemben sem lehet kötőjelezni? (Gondolok itt a Gellérthegy/Gellért-hegy esetre hajazó valamire.) (Amúgy meg miért volt olyan érzésem, hogy meg kéne kérdeznem téged előtte... már megnyitottam a szerkesztőablakot.)

A „Fertő tó”-t viszont semmiképp sem veszi be a gyomrom. Na nemá, hogy a Fertő-tó neve nem Fertő-tó, hanem Fertő! A kardomba dőlök. A Földön élnek ezek a nyelvészek? Van olyan ember, aki azt tanulja az iskolában, hogy a Neusiedlersee az magyarul Fertő?

Más: ha viszont a Feröer kötőjeltelen, akkor felesleges kitenni a "szigetek" kitételt. Szerintem csak összezavarja a hallgatóságot, és lényegében felesleges halmozás (mint Magyarország ország).--Vitéz felső-szentimrevárosi Bhuday Mathae _{Itt lehet belém kötni} 2006. május 8., 00:14 (CEST)

Országlisták magyarítása

A Dhanak-féle monobook szkriptet gyorsan át lehetne írni, ha megadod az adatbázist. Abban is van angol dátumok magyarítása és bármilyen más csere is. -nagytibi ^{üzen, ?} 2006. május 7., 13:39 (CEST)

Fertő

Szia.

Sajnos nem tudok több ilyen képződményt. Ez az emlék tanulmányaimból származik, és most nem találom a bizonyítékokat. A Nemzeti Park honlapján is szerepel a Fertő tó elnevezés, ami elég gyanús. Nekik csak kéne tudniuk. De utánaérdeklősöm, mert most már engem is nagyon érdekel a kérdés. Remélem nem írtam hülyeséget, ha mégis, akkor bocs. Péter ✎ 2006. május 9., 20:11 (CEST)

No, utánajártam alaposabban. Tehát tényleg a Fertő a hivatalos név. Folyó szövegben lehet Fertő tó, de csak úgy, mint hogy Duna folyam. Vagyis a nevéhez nem tartozik hozzá. Tehát ha lesz ilyen szócikk, akkor Fertő legyen a neve. Ami a kategóriát illeti, tényleg van ilyen. Ezeknél a besorolásoknál, a nyílt víz és a növényzettel benőtt vízfelület arányát nézik, és bizonyos határok között nevezik fertőnek.

Fertő állapotúak a kiskunsági kis tavak egy része, a Bakonyban, Balaton-felvidéken néhány kis területű tó. Nagyobbról nem tudok. Péter ✎ 2006. május 10., 11:49 (CEST)

A Google szerint Kis-Balaton, a Dinnyési-Fertő. SyP 2006. május 10., 12:38 (CEST)

Tényleg kéne ebből írni egy cikket, igazad van. Lehet, hogy nekilátok a hétvégén. CSak a cikkírás szintje sokkal magasabb, mint hogy így beszélgetünk róla. Ahhoz még alaposabban utána kell járnom. Péter ✎ 2006. május 10., 15:08 (CEST)

Nézegettem kicsit a wikit a témában, és kiderült, hogy a láp szócikk szerzője nagyon alapos munkát végzett. Egyelőre őt kértem meg, hogy írjon a fertőről, mert úgy tűnik nekem, hogy ő jobban ért hozzá. Találtam én is némi infót, de az csak egy csonkra elég.

Ráadásul technikai nehézség is van. A fertő ugyanis most Fertő tó szócikkre mutat. Írtam a vitalapra, ohgy változtassuk Fertőre a címét, de ekkor is probléma, hogy a köznév hogy kerüljön be. Péter ✎ 2006. május 14., 10:18 (CEST)

Kedves Adam78, kérek engedélyt egy félmondatig ideugatni. Szerintem ma amagyar lakosság 100%-ának a Fertő tó jelenik meg a képzeletében, ha azt a szót hallja, hogy fertő. így direktben erre kellene mutatnia minden linknek. A szócikk első sorában azután utalnánk arra, hogy a fertő, mint közszó, hogyan érhető el.--Burumbátor 2006. május 14., 10:45 (CEST)

Carducci

Az idézet nem Kosztolányitól, hanem a Carducci nevű olasz költőtől van. --Salger 2006. május 11., 01:42 (CEST)

Közösségi vita kezdeményezése az idegen nevek egységes átírásáról

Szia, Adam78!

Szerintem a kínaival egyidejűleg most minden fontosabb nem latin betűs írású nyelvről érdemes lenne közösségi vitát kezdeményeznünk és együttes döntést hoznunk (kínai, japán, arab, héber, indiai nyelvek, tibeti, perzsa, koreai, cirill betűs nyelvek, görög, ókori keleti nyelvek). Mindegyik esetben külön meg kellene nézni a véleményeket, és amelyiknél nincs egyetértés a szerkesztők között, ott (lehetőleg indoklást is kérve) szavaznunk. Valahogy úgy gondolnám, mint a szócikkek törléséről folyó szavazásokat. Mit szólsz hozzá? Te tudod hol kellene ezt a vitát kezdeményezni? Üdv --Adapa 2006. május 11., 08:28 (CEST)

Sziasztok. Csatlakozom: Sok szerb név van, írásmód nem egyértelmű (Pl. Steván Petrović Knićanin szócikkben "Karagyorgyevics" és "Ðorđe Stratimirović" egyazon szövegben. Van-e egységes szokvány? (Remélem, nem olyat kérdezek, ami már régen megvan, és rajtam kívül mindenki ismeri). Ha igen, bocs. Üdv Akela 2006. május 29., 22:17 (CEST)

Városrészek

Szia!

Ha már felmerültek a városrészek: akkor is egybe kell írni, ha a város nevéhez kapcsolják a városrész külön nevét? (Pl. Debrecen-Józsát eddig csak kötőjellel láttam, Miskolc(-)tapolca hol így, hol úgy írja, de extrémebb esetekben – pl. Sátoraljaújhely-Széphalom – már idétlenül nézne ki egyben…)

Képzeld, ma az angol-magyar szótárban, amit használok, találtam egy hosszú ú-s úúúniót… Már ezekben se lehet bízni :-(

(Aláírt hozzászólás, szerzője Alensha (szójjál be • kontárkodásai) 2006. május 11., 22:39 (CEST)

tudhattam volna, hogy jól meg van bonyolítva ez az egész, mint minden helyesírási kérdés :) Miskolctapolca azért akarhatta, hogy egybeírják, mert le akartak válni a városról a kis sunyik, és így inkább külön településnek tűnik, mint városrésznek, úgy tűnik, ezt sikeresen elérték az Akadémiánál. (az eredeti tervek szerint Miskolcot is kifaragták volna a névből…)

Nem fogod elhinni, de a Lázár–Varga szótárban találtam az úniót. 2002-es (3.) kiadás, 1329. oldal (azt akartam megnézni, az angolok is használják-e az „az Unió” kifejezést EU értelemben, de úgy tűnik, nem). Persze csak elgépelés lehetett, máshol jól írják. Én is nagyon szeretem ezt a szótárat, mert olyan modern kifejezések is benne vannak, amik alig pár éve léteznek csak.

Grintől biztosan megkapod a Nobel-díjat, de szerintem a Grin jobb név, olyan „sátáni kacaj” hangulata van :)>

(Aláírt hozzászólás, szerzője Alensha (szójjál be • kontárkodásai) 2006. május 12., 00:01 (CEST)

ekvivalencia/reláció

Szia! Nem tudnál utánanézni, hogy az ekvivalencia<>reláció és a kongruencia<>reláció szóösszetételeket hogy kell írni?

Gőzöm sincs, hogy ezek jelzős szerkezetek-e vagy jelentőssűrítő összetételek ... szerintem jelentéssűrítőek (teszem azt, ekvivalencia-féle, arra a relációra hasonlító reláció. De a fene se tudja). Én kötőjellel írnám legszívesebben, de ez persze ne befolyásoljon téged. ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. május 12., 21:58 (CEST)

U.I.: Körülbelül tíz éve rágódom ezen a problémán. ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. május 12., 21:58 (CEST)

Kösz. A szótáras dolog megnyugtatott. ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. május 12., 23:13 (CEST)

1812

Szia! Én is elfogadom, hogy ez nem ideális, az idézőjeles történet, mint a zárójelek, megoldást jelenthetnek. engem a felhasználó szemszögéből érdekel a kérdés, egy pontot, egy kötőjelet elvárhatunk tőle címre keresésnél, de ilyen bonyolultakat? Nagybetűvel is megnéztem (1812 Nyitány)... Igazán egyik sem tetszett. De nyitva vagyok teljesen, ha találunk egy jót, azonnal csináljuk meg. --Burumbátor 2006. május 16., 02:55 (CEST)

Visszakozz: A zárójelet azért nem szeretem, mert azt sugallja, hogy ez az 1812 egyértelműsítése, pedig a mű címe ez az egész (és nincsenek felvonások vagy színek vagy további részek: a zenemű az 1812-es orosz-francia háború nyitányát jelenti. --Burumbátor 2006. május 16., 03:06 (CEST)

Legyen, a Te véleményedben messzemenőkig megbízok... :) --Burumbátor 2006. május 17., 04:40 (CEST)

Szavazás átírás-ügyben

Szia, Adam78! Most már szerintem is át lehetne vinni a szavazás kérdését a Wikipédia:Szavazás/Javaslatok oldalra. Megtennéd, hogy ott megfogalmazol egy szavazási szövegtervet? A kínai és a japán ügyéről szerintem egyidejűleg (de persze különválasztva) kellene szavazni, a japánhoz lásd a vita 3. szakaszát! A többi nyelv (arab, héber, indiai nyelvek, tibeti, perzsa, koreai, cirill betűs nyelvek, görög, ókori keleti nyelvek) magyaros átírásával úgy tűnik mindenki egyetért. Üdv, --Adapa 2006. május 18., 00:16 (CEST)

Nem gond, akkor majd én... --Adapa 2006. május 18., 08:04 (CEST)

Kedves Adam78!

Légyszíves véleményezd, ha gondolod javítsd a szavazási kiírás szövegtervét! (Wikipédia:Szavazás/Javaslatok) --Adapa 2006. május 22., 12:57 (CEST)

:-)

ha azt mondod, komolyan van különbség a – és a mínuszjel között, akkor már nagyon ki fogok akadni :)

ezt láttad már? engem 1-2 dolog meglepett benne, de 87 pontot elértem :)

Alensha _{(írjá má • műveim)} 2006. május 18., 16:42 (CEST)

hihi, én azt a hármat pont tudtam :) ami a mínuszjelet illeti, ne haragudj, de az ilyesmit már tényleg szőrözésnek tartom, biztos valakinek nem volt jobb dolga az Akadémián, amikor ezt kitalálta :)

azt nem tudtam pl., hogy mért úgy kell elválasztani, hogy sar-ja-dzik, amikor az a sarjad szóból van, ahol sehol nincs dz? >:-( Alensha _{(írjá má • műveim)} 2006. május 18., 22:49 (CEST)

Külső hivatkozások

Igazad van, nincsen pontosan megfogalmazott szabály a külső hivatkozások használatára. Volt erre egyszer egy próbálkozás, de szavazáson megbukott, ami szerintem nem volt független a kiíró személyétől sem: User:Math/Útmutató külső hivatkozások használatához. Most csak annyit tudok mondani, hogy „érzés alapján” kell használni őket, ha valaki nem ért egyet valamivel, akkor meg lehet beszélni a vitalapon. -nagytibi ^{üzen, ?} 2006. május 20., 19:38 (CEST)

Észak-bácskai Körzet, Észak-bánsági Körzet

Szia! Biztos vagy benne, hogy a körzet nagybetűvel írandó ezekben a nevekben? – KovacsUr 2006. május 22., 22:18 (CEST)

Szerb&Mont

Figy, jó dolog, hogy ezeket átjavítod, de nem gondolod, hogy korai? Még lehet, hogy évekig húzódik a szétválás, és jelenleg még együtt vannak. Villy 2006. május 23., 00:04 (CEST)

Kategóriák

Szia, Adam78!

Köszönöm az észrevételeidet. Szerintem, néha jó, ha többféle szempont szerint is lehet keresni, tehát az átfedéseket néha megéri vállalni anak érdekében, hogy a keresés hatékonyabb legyen. Erre példa a Nyelvcsaládok - Természetes nyelvek, a Magyar költők - Magyar írók, illetve a Személyek - Tudósok kategóriák. Igazad van abban, hogy ilyenkor a kategórialapok elején érdemes utalni rá, hogy az adott kategóriák milyen viszonyban van egymással. Ezt a nyelveknél és az íróknál magamtól is megtettem, a tudósoknál viszont nem, mert ott a jelenlegi helyzetet még egy kicsit zűrösnek találom. Egyazon szócikk-halmaz többféle szempont alapján történő kategorizálásának szerintem is akkor van elsősorban értelme, ha ez a többféle szempont független egymástól, ahogy Te is írod az „újlatin alapú mesterséges nyelveket” említve (amelyeket a Nyelvcsaládok kategória tartalmazhat, a Természetes nyelvek viszont nem). Az én példám erre pedig a Baszk nyelv szócikk, amit rokontalan nyelvként éppen a Nyelvcsaládok kategóriába nem helyezhetünk be, viszont a Természetes nyelvek között megtalálhatja, aki keresi. Ezen kívül a párhuzamos kategorizálásnak azt az előnyét is ki lehet használni, hogy így egyszerre többféle felosztást is megvalósíthatunk, pl. az egyik kategóriában "elnyelő" alkategóriákat alkalmazhatunk, ami a Nyelvcsdaládok esetében a nyelvészetben jártasabbak számára előnyös, akik tudják hogy az egyes nyelveket milyen nyelvcsaládokban és rokoni alcsoportokban keressék, míg az ábécé-rend szerinti "nem-elnyelő" megoldás (a Természetes nyelvek kategóriában) a laikusok számára sokkal megfelelőbb. (Ezt a kétféle kategorizálást szerintem majd az élőlények szócikkei esetében is meg kellene majd fontolni, hiszen szaporodnak az ilyen cikkek és vele a kategóriák, és ha már olyan sok lesz, mint pl. az angol wikipédiában, akkor annak a rendszertanban járatlan olvasónak, aki mondjuk csak az afrikai szavannák legelésző állataira kíváncsi, az lesz a jó, ha a „nem elnyelő”, ábécé-rend szerinti kategóriában is böngészhet, mondjuk egy Afrikai emlősállatok kategóriában, és nem az lesz az egyetlen keresési lehetősége, hogy mondjuk: Emlősök/Méhlepényesek/Párosujjú patások/Kérődzők/Tülkösszarvúak/Szarvasmarhafélék, stb. hogy végül a gnúhoz eljusson.

Egyébként a kiegészítő jellegű, átfedésben levő kategóriák sokasága az angol Wikipédiában is megfigyelhető. Nekünk sem az kell hogy a fő szempontunk legyen, hogy mindenáron kerüljük az átfedést, hanem az hogy fölöslegesen ne legyenek ilyen átfedések. Akkor viszont igenis legyen átfedés, ha ettől könnyebben kereshetők lesznek a szócikkek. Végül is Te is ezt írod, és egyet is értek: "csak a lehető legkevesebb helyen legyen átfedés, és ahol több kategória van, ott egyik se legyen közülük teljes egészében egy másik részhalmaza, hanem csak a szűkebb szerepeljen." A teljesen fölösleges átfedéseket tényleg kerüljük el! A Természetes nyelvek, illetve az Írók-Költők nem ilyen, ezeknél az átfedések hasznosak, mert a kategóriák egymást kiegészítő jellegűek. A harmadik esetben, a Személyek-Tudósok esetében viszont szerintem is a fölösleges, 100%-os átfedés esete forog fenn. Ezt én sem így csinálnám, én eredetileg a Személyek kategóriából valamennyi tudóstípus-alkategórát kivettem és áttettem a Tudósok kategóriába. De valaki - talán Te - visszarakta őket a Személyek szintjére. Mivel nem akartam az illető ellenében újra kivenni ezeket innen, kompromisszumként itt is meghagytam őket, és úgy raktam be őket újra a Tudósok kategóriába (ahol a kézefekvő helyük van). Ezáltal most tényleg fölöslegesen ismétlődnek ugyanazok az alkategóriák mind a két szinten. Itt én is azt látnám jónak, amit az idézett mondatodban Te is megfogalmazol, hogy "egyik se legyen közülük teljes egészében egy másik részhalmaza, hanem csak a szűkebb szerepeljen." A szűkebb ebben az esetben a Tudósok lenne, tehát a Személyek kategória szintjén törölni kellene a tudóstípusok alkategóriáit.

Az Ókori Görögország - Ókori görögök esetében azért az Ókori görögök legyen a tágabb, tehát a befogadó kategória, mert az ókori görög nép fogalma tágabb volt Görögország lakóinál. A görög gyarmatosítók, telepesek révén kiterjedt Dél-Itália, Kis-Ázsia és a Fekete-tenger vidékére, majd a hellenizmus idején a görög emberek és a görög kultúra gyakorlatilag az egész mediterrán világban jelen volt. Ez a szócikkek szintjén is igaz, tehát lesznek olyan szócikkek, amelyek az ókori Görögországnál tágabb kategóriába kívánkoznak (pl. Magna Graecia, Pontusz vagy Dekapolisz (Palesztina)). A nép típusú kategóriát egyébként nem is kellene feltétlen összefűzni az ország típusúval. Példát az angol Wikipédiából tudnék hozni, ahol az (Ethnic groups, pl. a németek mint nép) alkategóriákat az egyes országok (pl. Németország) kategóriájába egyáltalán nem teszik be, hanem csak a Népek kategórián belül szerepelnek. A népek közül persze csak azok számára van értelme külön alkategóriát csinálni, amelyek tágabbak vagy szűkebbek egy ország határainál, mint például a magyarok, németek, arabok (tágabb), illetve baszkok, szorbok, manysik (szűkebb).

Az Ókori Görögország kategorizálását egyébként tévedésből tettem be Görögországhoz is újra a Görögország történelme kategória mellett, észre sem vettem, hogy Te már egyszer javítottad. Ez tényleg felesleges átfedés, ki is vettem.

Igazad van abban, hogy a „személyek” szó elég bürokratikus, de mégis ez tűnik a legpontosabbnak. Egyébként a használatát nem én kezdtem, én most csak az Egyházi személyek, Keresztény személyek, Kitalált személyek, lények és Német személyek kategóriákkal már megkezdett sort folytattam tovább. Úgy tűnik tehát, hogy a korábbi jogos vita ellenére spontán módon mégis ennek a használata kezd kialakulni. Ha ugyanis a „Magyarok”, „Németek”, „Keresztények”, stb. formákat használjuk, akkor mindig megmarad egy zavaró fogalmi kétértelműség. A „Magyarok” helyett még csak-csak lehetne a „Magyarság” kategórianevet használni (ahogy korábban én magam javasoltam), de a népek és embercsoportok többségére már nem lehetne ilyen frappáns megoldást találni, a „Német nép” típusú név pedig az etnikai csoportra szerintem sokkal esetlenebb lenne, mint a Német személyek az életrajzokra. Azért is szerencsésebb, ha a Németek típusú alakokat a népeknek és nem a személyeknek tartjuk fenn a kategóriáknál, mivel a szócikkek szintjén - e kifejezések elsődleges jelentéstartalma alapján - már úgyis ez a gyakorlat alakult ki (Magyarok, Romák, Indiánok, stb.), és nem árt ha a kategóriák és a szócikkek névhasználata összhangban áll egymással. Egyébként a Személyek típusú alkategóriák az angoloknál és a franciáknál is az „XXX személyek” (XXX people, illetve Personnalité XXX) formát követik a rövidebb „XXX-ek” típussal szemben. (Lásd angol: Category:Ethnic groups kontra Category:People by nationality; francia: Catégorie:Peuple kontra Catégorie:Personnalité par nationalité).

Ha szerinted így nem jó, vagy esetleg másoknak sem, akkor a kérdést tényleg közösségi vitára kellene bocsájtani, mivel még csak három ilyen nép+személy alkategóriapár van (Magyarok - Magyar személyek, Ókori görögök + Ókori görög személyek, Németek és Német személyek, illetve vannak még a Kelták, Gallok, Germánok alkategóriák is), tehát most kellene eldönteni, hogy hogyan legyen. --Adapa 2006. május 27., 20:52 (CEST)

A tanácsodra megvitatás céljából előadtam a javaslatomat a Wikipédia-vita:Kategóriák műhelye oldalon. Szólj Te is hozzá! Üdv, --Adapa 2006. május 28., 16:21 (CEST)

Németek

A Svájc ("svájci németek", "német Svájc"), valamint a Lichteinstein az tuti, az Ausztria az úgy tudom vitatott, történelmileg német etnikumú, de főleg a II. világháború óta eléggé különálló nemzetnek számít. --Adapa 2006. május 29., 01:14 (CEST)

Az amerikaiak nagy része vegyes angol-ír-skót származék, és az angolok kifejezés ma kifejezetten Anglia lakóinak a szinonimája, tehát ott nincs gond. (Az "amerikaiak" kategóriával már inkább - a földrész neve miatt.) A németek esetében viszont én benne hagynám Ausztriát is, mert a II. világháború idején például az osztrákok többsége tudtommal egyben németnek is vallotta magát, és az nem volt olyan rég. --Adapa 2006. május 29., 01:38 (CEST)

Vatikán

Szia! A Vatikán elé szerinted kell névelő? Ezzel kapcsolatban kérdezem, mert lehet, hogy át kellene mozgatni: Vatikán zászlaja. Alensha _{(írjá má • műveim)} 2006. május 30., 22:38 (CEST)

Köszi. Szerintem is kívánkozott oda az a névelő, csak nem voltam benne biztos. Egyes országok neve elé valahogy kell, különben hülyén hangzik :) Alensha _{(írjá má • műveim)} 2006. május 30., 22:52 (CEST)

Hát erre nem mertem hivatkozni még gondolatban sem, mert ott is használják, ahol nem kéne (the Sudan, die Schweiz... :-) – Alensha _{(írjá má • műveim)} 2006. május 30., 23:20 (CEST)

index

"pov törlése, egyrészt összevethető, sőt ("undorító fejű, gusztustalan kis varangyosbéka"), másrészt az olvasói levél, harmadrészt hogy jön ide a sacra corona?)"

Mint az összefoglalóban jeleztem, a mondat több okból is kifogásolható, és már csak az egyik ok alapján ias törölhető lenne.

1. nézd végig tótaw mitnyanról írt cikkét. van ott más is: "Mitnyan Györgynek tehát, ha zakatol még valami ízlés abban a nyálkás, zsíros, elképesztően állatias ostoba fejében, kötelessége zsömlészacskóban vagy bukósisakban mutatkozni. Rettenetesebb dögkút az ő feje, mint bármilyen rossz női láb. Nem való az emberi szemnek. Érted már, seggfej?" ([4])
   1. megj. "Ha a vulgarizmus (pl. "geci") szerinted összevethető az "undorító" és a "varangyosbéka" szavakkal, akkor azt hiszem, érdemes lenne újból kijárnod az általános iskolát, mondjuk az ötödik osztálytól fölfelé" - ez is összevethető az általad idézett olvasói levéllel.
2. "Olvasói levél, ezt senki sem tagadta. Biztos, hogy ez kizáró ok?" igen, ld. lentebb. Nem hírértékű egy indexszerkesztő magánlkevelezése, hacsak nem kifejezetten erről akarsz írni (úgy értem, kifejezetten ez a témája a cikknek).
3. "Nem a Sacra Corona jön ide, hanem az Index.hu, ami kritikus cikket merészelt írni róla. A hagyományos értékek képviselői pedig valami olyasmiről tettek tanúbizonyságot, ami köszönő viszonyban sincs a hagyományos értékekkel. Ennek pedig hírértéke van, mert az illető oldal szavahihetőségét minősíti". Az, hogy az index szerkesztője mocskolódó levelet kap, az nem minősíti sem az ő, sem a levél szerzőjének szavahihetőségét, és nem befolyásolja annak a ténynek az igazságtartalmát, hogy maga az indexes szerző mocskolódott volna.
4. "POV az lenne, ha a kritikák rovatban csak azt mutatnánk be, ami az Index ellen szól." A "kritika" kifejezés tartalma általában az, hogy az adott oldal ellen szól. Ami nem az oldal ellen szól, hanem mellette, az nem kritika. Ha választ akarsz a kritikára, akkor írd oda az oldal védekezését (mondjuk, "szerkesztőségünk szerint tóta w túl sok kávét ivott, és ezért fölment a vérnyomása, bocs" vagy ilyesmit), ne citálj oda mindenféle oda nem tartozó ügyet

Összefoglalva, a mondatodnak nem igaz sem az állítmánya (lásd fenti bek 1.); sem a kiindulópontja miatt ("ellenoldal képviselői" - azok kicsodák? egy olvasó nem képviselője semmiféle ellenoldalnak, hogy a felháborodott olvasók miket írnek az indexeseknek, annak szerintem ebben a kontextusban semmiféle hírértéke nincs). Ennélfogva a mondatod semmiképp sem való oda. ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. június 5., 21:21 (CEST)

Szabad itt röhögnöm? (csak kérdezem) Hoakaa 2006. június 6., 18:16 (CEST)

Wikiforrás

Ha még nem tetted, kérlek látogass el a Wikiforrás oldalra. Elindult két nappal ezelőtt ez a projekt, és én felkértem FBöbét az adminisztrátori teendők ellátására. Véleményem szerint fiatal kora ellenére, alkalmas rá és eltudná látni ezt a feladatot. Ha egyetértesz velem, kérlek szavazatoddal támogasd, ha teheted munkájában is segítsd. Köszönöm - Üdv. » KeFe « * vitalapom 2006. június 6., 07:17 (CEST)

hangközök

Nem baj hogy ezt változtatás nélkül másoltad?Zoltán 2006. június 6., 17:44 (CEST)

Kronologikus rendezés

A szent István díjnál eredetileg kronologikus sorban voltak a díjazottak. Azért fordítottam meg, hogy a friss legyen felül, mert láttam, hogy rengeteg szerkesztő rakta így sorba akkortájt az összes cikkben lévő dátumokat. Szal anno még direkt fordítottam meg, most melyik az elfogadott? Mert ha az időrendi, akkor nagyon sok más cikkben is fordítani kéne. Villy 2006. június 7., 00:05 (CEST)

Hejesirássi kérdés

Szia! Történészhallgatóként a vizsgaidőszakban elgondolkodtam egy bizonyos írásmódon, amelyet nem tudok hova tenni. Aggodalomra semmi ok, nem idegen név, és kiejtésbeli probléma sincs. Szóval azt vettem észre, hogy a szakmunkák a sumer Ur városának III. dinasztiáját a III. Ur-i dinasztia névvel illetik. Ebből nekem az Ur-i kitétel a furcsa. Én simán egybeírnám kisbetűvel (uri, így is kell kiejteni magyarosan). Szerinted helyesírási természetű oka van a szakirodalmi írásmódnak? Ha igen, kérlek világosíts meg! Köszi! --Mathae _{Page de débat} 2006. június 7., 01:49 (CEST)

Kösz a szakszerű magyarázatot :).--Mathae _{Page de débat} 2006. június 7., 17:10 (CEST)

Hangközök

Te jól értetted.Komplikált a helyzet.Én ezt be masoltam,de 5 perc után mar töröltem is,csak azert másoltam be hogy elkezdjem,de te addigra mar megcsináltad a masik verziót. Lényeg hogy én nem akartam hogy ez így legyen fent,mert ez egy lemásolt szöveg,szóról szóra.Szóval azért irtam mert azt hittem kértél valami engedelyt vagy hogy ez valami szabad licensz alatt van. ---Bemásoltam hogy atírhassam. CSak te túl gyors voltál. Remélem sikerült elmagyaráznom. Zoltán 2006. június 7., 16:13 (CEST)

MSc és BSc

Ránéznél a Wikipédia:Fordítási segítség lapon arra a kérdésre, hogy kötőjellel kell-e írni a MSc-fokozat kifejezést? Gondolkodtam rajta, de ez kifogott rajtam :) Köszi. Alensha _{(üzenet • műveim)} 2006. június 8., 19:07 (CEST)

Euró

A cikkel foglalkozom, de július közepéig nem várható jelentős eredmény (vizsgaidőszak). Xbspiro 2006. június 9., 05:53 (CEST)

hidak

Köszönöm a "pofátlankodást" :) A hidat természetesen lefordítottam, a hidak neveivel volt némi gondom. De mivel mindketten azt javasoltátok, hogy maradjon az meg eredetiben, még ha személyről is van szó, így így lesz, a kérdés eldőlt :) --Mestska 2006. június 12., 17:16 (CEST)

Hangkoz

Kossz az atnevezest,de orulnek ha esetleg valaki elmagyarazna,hogy is kell valamit mas nevre valtoztatni.Szoval hogy maskor en is attudjam irni.Koszi Zoltán 2006. június 14., 16:05 (CEST)

Svalbard

Miután alapelv, legalább is a balti országok kapcsán ezt a következtetést vontam le, hogy a földrajzi elnevezéseket az adott terület, város jelenkori elnevezését használjuk, olyan irásmóddal írva, ahogy az adott ország nyelvén irják amelyhez a terület, város tartozik!

Azaz Tallinn és nem Reval, Klaipéda és nem Memmel, vagy Kalinyingrád és nem Königsberg.

Gondolom Svalbardot is illene Svalbardnak és nem Spitzbergáknak hivni! Egyébként, ha végig nézed az orosz és a magyar Wikipédiát kivéve, minden más Wikipédia Svalbard cimszavat használ (itt-ott megemlétve, hogy a német eredetű elnevezése Spitzbergen. Texaner 2006. június 14., 21:34 (CEST)

Az lenne a kérésem, hogy sétálj el a vitalapomra és olvasd el a vitalapomon található első beírást amely éppen egy Adam78 nicknevű wikipédistátol származik! Ha basztatni akarsz ám tegyed! Szarok rá!, mint ahogy teszek arra is, hogy Spitcbergáknak, vagy Svalbardnak írod Svalbard nevét! Mindössze azt bátorkodtam megjegyezni, hogy az oroszokat és a magyarokat kivéve az egész világ Svalbardnak hívja! Texaner 2006. június 15., 14:37 (CEST)

Oda kell a pont...

Jah, mindjárt szétpattan a fejem... -- puncsos ^vitám  2006. június 15., 06:05 (CEST)

Edward vagy Eduárd

Tudom, hogy az Edward magyar megfelelője az Eduárd, de minden szabály alól van kivétel, és ez az. Arany Jánosról írták valahol, azt hiszem Mészöly Dezső, hogy a helyesírása "közmegegyezéssel etalon" (az idézet nem pontos, de holnapra hozhatom a pontosat), ha neki jó volt az Edward alak, nekünk miért nem? Lily15 2006. június 15., 12:03 (CEST)

és a történelem könyvek is Edward alakban ismerik őket. Lily15 2006. június 15., 18:40 (CEST)

Közben én is utána néztem (bár nem olyan magas fórumnál:-)), minden általam elérhető, aránylag új kiadású lexikonban (Magyar nagylex. Akadémiai kislex. stb), mindenhol Edwardokkal találkoztam. Esetleg megfordíthatnánk az átirányítás irányát, az általánosabban használt alakra mutatna a magyar változat. Hm? Lily15 2006. június 16., 11:01 (CEST)

Egyesült Királyság

Biztosan tudod már, hogy beindult a Wikipédia:Világörökség műhely. Ehhez lenne egy helyesírási kérdésem: Szeretném létrehozni az "Egyesült Királyságbeli világörökségi helyszínek" kategóriát. Hogy kell írni a kategória nevét? Így, ahogy leírtam, esetleg kötőjellel? Segítségedet előre is köszönöm. --Hkoala 2006. június 15., 19:34 (CEST)

A szócikknek tényleg Nagy-Britannia a neve, de rögtön az elején azt írja, hogy elterjedőben van a pontosabb Egyesült Királyság. Úgyhogy maradok az "egyesült királyságbeli"-nél. (Az "egyesült királysági" valamiért furán hangzik). --Hkoala 2006. június 15., 19:49 (CEST)

Meggyőztál, de már létrehoztam. Kategóriát is lehet átmozgatni? --Hkoala 2006. június 15., 20:13 (CEST)

Hűha, ez gyorsan ment! Köszönöm még egyszer. --Hkoala 2006. június 15., 20:26 (CEST)

Üdv! Ezzel a témával már foglalkoztam a Világörökség műhely lapján is. Ott épp az volt a javaslat, hogy ne nemzetiség, hanem az ország neve szerepeljen a kategóriák nevében. Úgy értem pl. Norvégiai világörökségi helyszínek és nem Norvég világörökségi helyszínek. Hasonló a kategóriarendezés elve az angol wikipédiában is. Persze nem kell hozzájuk hasonlítani, de ha a világörökség műhellyel kapcsolatos kategóriát szeretnétek létrehozni kérlek nézzetek be a műhely lapjára, hátha van már egyezmény, csak nincs még létrehozva. Mindazonáltal egyetértek a Brit megnevezéssel is, de kérlek jelezzétek a későbbiekben a műhely lapján vagy a vitalapon, hiszen ezért lett létrehozva. A brit világörökségi helyszínek helyett lehetett volna a Világörökségi helyszínek az Egyesült Királyságban. Csak hogy egységes legyen a kategorizálás. Üdv. thorpe85 2006. június 15., 23:23 (CEST)

Megmondó emberek, Próféták

Kedves Adam78, tudom, hogy nem fogsz megérteni, de hagy írjam le mit gondolok rólad! Te, legalább is magad előtt az isten által a magyar wikipédiára küldött megmondó ember szerepében tetszelegsz! Ez nem szerencsés, mert a wikipédián kivül a Magyar Tudományos Akadémia egyetlen akadémikusa sem jelentheti ki, hogy Svalbard nincs csak Spitcbergák. Minden tudományos segédmunkatársnak joga van megjelentetni egy cikket az írott sajtóban, amiben megkérdőjelezi a professzor úr véleményét! A Wikin, szerinted, csak az lehet helyes amit te a legfőbb megmondó ember jóváhagysz, VITA NINCS!!! Adam78 megmondta a frankót! punktum! vita nincs! Egyébként pedig ugyis azonnal visszaírod az esetleges váltiztatást az egyedűl helyesre amit egyedül csak te tudsz!

Arany János tanuljon töled magyar nyelvet (ha nem tudod elárulom, nem csak akadémukus volt mint nyelvész, hanem az Akadémia főtitkárais, mert Eduárd az nem Edward!!!

Esetleg, hallgasd meg és gondold át mások érveit is a vitákban! Talán nem mindig csak és kizárólag neked van igazad! Texaner 2006. június 16., 08:24 (CEST)

Egy aranyos cica, hogy megvigasztaljon, amikor le vagy cseszve. :) – Alensha

Súgva jegyzem meg, hogy nekem is az Eduárd tetszett legkevésbé, de ha muszáj, hát muszáj... Mondjuk nekem ez az egész névlefordítósdi nem szokott tetszeni, olyan Verne Gyulás meg Washington Györgyös :)

Ha már uralkodóknál tartunk, arra tudsz valami magyarázatot, hogy Miklós cár feleségének a nevét miért írják rengeteg helyen Alekszandrának, K-val és SZ-szel? Tudom, hogy cirillből kiejtés szerint írunk át, de ha már uralkodónév, miért nem lehet X-szel, ha a magyar névváltozat úgy van? Alensha _{(üzenet • műveim)} 2006. június 16., 15:01 (CEST)

Ádám! A józan eszedre apellálok, ha lehet: ezzel az Eduárddal túlmegyünk a célon. A magyar történelem során soha, senki nem nevezett egyetlen angol királyt sem Eduárdnak. Ezek már csak Edwárdok, még akkor is, ha ezt egyes nyelvmegjelenítési tanulmányok másképp említik. Beatrix sem Beáta. Szerintem Edward az Edward. Ez szerintem kivétel kell, hogy legyen a szabályok alól. Nem? --Burumbátor 2006. június 16., 20:23 (CEST)

Ha esetleg lehetne legalább Edvárd, v-vel... A WP szerint az is hivatalos magyar változat. Az Eduárdot csak Arany Jánosnál hallottam, ott is csak a rím kedvéért lehetett úgy... az Alexandránál meg sejtettem, hogy az a baj a névvel, mert túl modern, de azért ha egy-két szócikkben X-szel lesz írva, majd szemet hunysz fölötte, ugye? :) – Alensha _{(üzenet • műveim)} 2006. június 16., 21:30 (CEST)

ja, amúgy próbáltam utánanézni, hogy Nádasdy, mint végső tekintély mit mond az ügyről, de csak ezt a verset találtam (lap alja felé) : ))) – Alensha _{(üzenet • műveim)} 2006. június 16., 21:50 (CEST)

Nem jelöl

Csak kekeckedek, így hajnali három fele: akkor mi van azzal a szóval, hogy Wikipédia? Nekem egyébként a felkínált változatok közül az Edzárd tetszik a legjobban... :) Mondom, ez csak hajtás, én nem harcolok, de az biztos, hogy az Edward, mint angol királyi név, gyökeret vert a fejekben. Itt nincs nyelvőrzési érdek. (Lásd korábbi, Vityebszki terület kapcsán kifejtett álláspontomat). Szerintem egy csomó embernek (talán téged kivéve :))) ) jó lenne az Edward. Csak ennyi, --Burumbátor 2006. június 16., 23:04 (CEST)

teeee kérlelhetetlen, megingathatatlan helyesírásmániás :D Angliában most reng a föld, mert az összes Edward (csakazértis) forog a sírjában :) ha már mindent magyarosítani kell, te miért nem ékezettel írod az Ádámot a usernevedben? (leszámítva persze azt, hogy nem vagy uralkodó :)). Alensha _{(üzenet • műveim)} 2006. június 16., 23:33 (CEST)

á, a 78-at nem kell szégyellned, nem nézel ki annyinak. legalább ötven évvel fiatalabbnak tűnsz 78-nál. :) – Alensha _{(üzenet • műveim)} 2006. június 16., 23:52 (CEST)

Fehéroroszország

Azt, hogy Badiny Jós Ferenc pedig levezette a magyarok suméroktól való származástörténetét. Egyébként pedig magyarul beszélünk, a dolgoknak magyar elnevezést adunk, továbbá a térképeken is ez van, nem mellesleg volt már egy szavazás, mely ezt eldöntötte. 2 éve.--Vince 2006. június 18., 13:59 (CEST)

Nem tudnád megkérdezni az Akadémiától, mit javasolnak? (legalább egyszer ők is jók lennének valamire). Pontot kéne már tenni ennek az ügynek a végére. Rendes pontot, nem három pontot, jelezve, hogy még folytatódik :) Nekem nem igazán vannak helyesírási szakkönyveim, de a Lázár–Varga-féle angolszótárban Belarusz, Belorusszia alakban van, melléknévként: belarusz. nagykötőjellel írtam a Lázár–Vargát, ügyes vagyok? :) – Alensha _{(üzenet • műveim)} 2006. június 18., 20:00 (CEST)

Ajjaj, nem tudtam, hogy már van álláspontjuk (illetve nem tudtam, hogy eltér az enyémtől... :)) Tényleg valahogy úgy kéne megkérdezni, hogy helyesnek tartják-e (és persze megmutatni nekik a követség honlapját is). Alensha _{(üzenet • műveim)} 2006. június 19., 01:03 (CEST)

hát... a te kollégáid, nem az enyémek, szóval hátha jobban szót értesz velük... jobban meg tudod fogalmazni meg ilyenek. meg én, amilyen sunyi vagyok, képes lennék arra, hogy ha azt mondják, hogy Fehéroroszország, akkor elsikkasztom a levelet és azt mondom, hogy nem válaszoltak. :) Alensha _{(üzenet • műveim)} 2006. június 19., 01:35 (CEST)

Malacka

jól tették. szerintem piszkosul idegesítő figura. :) Alensha _{(üzenet • műveim)} 2006. június 19., 02:19 (CEST)

Re

Válasz a vitalapomon. Lily15 2006. június 19., 13:32 (CEST)

a metró az vasútnak számít? Alensha _{(üzenet • műveim)} 2006. június 19., 23:14 (CEST)

hát ennyi erővel a villamos is az lenne... Alensha _{(üzenet • műveim)} 2006. június 19., 23:29 (CEST)

És a hagyomány elve sem illik rá? Lily15 2006. június 20., 08:34 (CEST)

Én is ellátogattam a Nemzeti Szövegtárba és rákerestem a "Edward király" szókapcsolatra. Eredmény:

"Edward király": 19

"Edvárd király": 6

"Eduárd király": 0 találat.

A hat Edvárd is régebbi szövegekben található, már ha a szűkkeblű szóból jól következtetek.

Nem erőltetném, de van egy fixa ideám, az, hogy a Wiki kissé populáris "műfaj". Tehát a köznyelvhez legközelebb eső, a közgondolkodásban legjobban elterjedt alakot kellene használni elsőrendűen. Lily15 2006. június 21., 12:04 (CEST)

Elgondolkozni mások véleményén egyáltalán nem tilos, bár sokszor bizony nem kellemes!

Üdv., Texaner 2006. június 20., 08:41 (CEST)

• Biztos vagy benne, hogy kizárt dolog, hogy valaki elgondolkozik valamin, és azt mondja: „Nem, ez sajnos nem elégséges érv itt!” ?

nem

• Biztos vagy benne, hogy elgondolkozva mindenkinek pont ugyanarra az eredményre kell jutnia, mint neked?

nem

• Biztos vagy benne, hogy mindig, minden kérdésben a Te érveid a legerősebbek, a legvégsőbbek, a legdöntőbbek?

nem

Pont ezért soha nem szoktam semmit kinyilatkoztatni! Legfeljebb ajánlani, vagy javasolni! Texaner 2006. június 22., 17:04 (CEST)

Adam78 ✉ 2006. június 22., 12:32 (CEST)

Népnévkategóriák

Szia, Adam78! Tetszik a megoldási javaslatod, támogatom! --Adapa 2006. június 20., 17:52 (CEST)

Hellénizmus|Hellenizmus

?; Ld. [5]. ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. június 21., 12:33 (CEST)

Coca Cola

Vazze, aszittem átsiklassz fölötte :)))) --Burumbátor 2006. június 21., 19:49 (CEST)

HEURÉKA!

Magyar helyesírási szótár , AKADÉMIAI KIADÓ, Bp, 1999. 114. oldal első hasáb közepe:EDWARD KIRÁLY. Nem helytelen!! Nem kell magyarítani! Nem Edvárd és még kevésbé Eduárd. Hogy miért, ezt még most sem tudom, de valószínűleg a hagyomány elve dolgozik a háttérben. Nem tudom, kivel beszéltél az MTA tanácsadó szolgálatánál, de nem ismerte az akadémia ezen kiadványát és ezt a kivételt. Ellentétben a lexikonszerkesztőkkel, a tankönyvírókkal és -kiadókkal, akiknek jártasságát lebecsülni ilyen kérdésekben kissé fura hozzáállás, nem is szólva Arany Jánosról, "akinek életművét közmegegyezéssel nyelvi törvénynek és jogforrásnak tekintjük" (Mészöly Dezső: Új magyar Shakespeare, Magvető Kk, 1988, 145. oldal lap közepe) bár néha őt is kötötte a "". Lily15 2006. június 22., 08:19 (CEST)

az OH. öt évvel újabb kiadású (2004-es) nem igazán érthető indok, hiszen 1999 és 2004 között az Akadámia nem adott ki újabb helyesírási szabályzatot, tehát az a 11. kiadás érvényes, amely alapján a Magyar helyesírási szótár is készült. És szerintem ez tekinthető az Akadémia hivatalos kiadványának, bármilyen jónak is tartom a Oziris kiadványát. Lily15 2006. június 26., 12:31 (CEST)

Történelmi múltú és közismert, de a jelek szerint nem használjuk hagyományos megmagyarosodott formájában szinte sehol, kivéve itt. De nem lehet vitatkozni egy olyan emberrel, aki minden, az övével elletétes véleményt lesöpör. Lily15 2006. június 26., 13:05 (CEST)

U. I. már voltam egy-két emberrel vitában itt, de soha nem aposztrofáltam véleményüket ostobaságnak, főleg ha az egy tőlem független vitában hangzott el, csak azért, hogy a másik lássa, hogy én milyen okos vagyok. Ha nem érted, miről beszélek.

Magyar kultúra

Egyetértek, hogy túlbonyolítás. A megoldást abban találtam meg, hogy a Magyar kultúra kategóriából az összmagyar témák (Magyar nemzeti jelképek, Magyar mitológia, stb.) menjenek a Magyarok kategóriába, míg a mai Magyarország kultúrájáról szólók a Magyarország kulturális élete kategóriába. Néhány pedig mind a kettőbe (Magyar művészet, Magyar tudomány, stb.) Így a Magyar kultúra kategória, amely túlságosan kétértelmű volt, kiürült, és törlésre javasolható. Mit szólsz? --Adapa 2006. június 22., 14:45 (CEST)

Szerintem a "Magyarország kulturális élete" a legegyértelműbb cím, ez felel meg a külföldi Wikipédiák szemléletének is, amelyekben alapvetően országokban gondolkodnak és nem nemzetekben, akár a kultúrát, akár a többi területet tekintjük. Ugyanígy javaslom, hogy "Románia kulturális élete", "Németország kulturális élete", stb. legyenek majd és ne "Román kultúra", "Német kultúra", stb. A kisebbségi magyarság kultúrájára pedig az "Erdélyi magyarok kulturális élete", "Szlovákiai magyarok kulturális élete", stb. kategóriákat javaslom, ha majd lesz elég szócikk, de előbb még majd az "Erdélyi magyarok", "Szlovákiai magyarok", stb. kategóriákat is létre kellene hozni. Egyébként mindenképp ezt az országok szerinti bontását pártolnám a kisebbségi magyaroknak, mert a "határon túli magyarok" a magyarországi politikában használt kifejezés, amely a Wikipédiában nem helytálló, mert ezt a határok mindkét oldalán egyaránt szerkesztjük.

Azzal én is egyetértek, amit írsz, hogy minden közbülső kategóriát, amire nincs mindenképpen szükség, ki kell iktatni. A "Magyar tudomány" esetében tehát pl. tényleg lehet hogy valaki nem gondol arra, hogy a "kulturális életen" belül keresse, tehát ezt vissza is tettem a "Magyarország" kategóriába, de a művészetnél és a többi kulturális témánál szerintem egyértelmű, hogy a kulturális életnél kell keresni őkezt. Azzal is egyetértek, hogy a történelmi Magyarországra (mint a jelenlegi jogelődjére) vonatkozó szócikkek a "Magyarország" kategóriába és alkategóriáiba kerüljenek, és csak az 1920 utáni kisebbségi magyar témák szerepeljenek külön alkategóriákban a "Magyarok" kategórián belül. Viszont addig, amíg ilyen alkategóriák (pl. "A magyar kisebbségek művészete", "Kisebbségi magyar irodalmak", stb.) nem lesznek, addig szerintem a Magyar művészet, Magyar irodalom, stb. kategóriák legyenek benne a "Magyarok" kategóriában is.

A Film, Színház(művészet), Zene és a Tánc kategóriáknál úgy lehetne, ahogy az angol wikipédiában van, hogy mind a "Művészet", mind az "Előadó-művészet" kategóriákban benne vannak. Üdv, --Adapa 2006. június 22., 21:46 (CEST)

Latin(-)Amerika

Kedves Adam78!

Látom, hogy a Latin-Amerika szócikket átmozgatták Latin Amerika névre. Szerintem hibásan. Te tudsz ilyen kötőjel nélküli írásmódjáról? --Adapa 2006. június 22., 22:17 (CEST)

Latin-Amerika

A régiók sablon alapján mozgattam át a kötőjel nélkülire. Ha biztos vagy a dologban, akkor a sablon:régiók-at is írd át. --Vince 2006. június 23., 01:59 (CEST)

Világörökségi kategóriák

Szia! Látom törölted a Kategória:Amerikai Egyesült Államok világörökségi helyszínei és létrehoztad a Kategória:Az USA világörökségi helyszínei. És igazad is van, tényleg megegyeztünk a rövidségben, és köszönöm, hogy megcsináltad a dolgot, de kérlek máskor jelezd, hogy változás történt, mert a régi kategóriát kerestem. Köszönöm. Üdv. thorpe85 * üzenek * Világörökség vitalap 2006. június 23., 20:00 (CEST)

KFC

Én úgy tudom, most már hivatalosan is KFC a neve egy ideje, nem a hosszabb változat (te nem hallottad még a mutáns csirkés urban legendet? :))) Állítólag azért változtatták meg a nevet, mert Kentucky állam levédette a Kentucky nevet, és aki az államon kívül használja, annak fizetnie kell (de lehet, hogy ez is csak olyan hülyeség, mint a mutáns csirkés :)). – Alensha _{(üzenet • műveim)} 2006. június 25., 01:55 (CEST)

Mutáns csirkék :) – Alensha _{(üzenet • műveim)} 2006. június 25., 16:00 (CEST)

Bull-pup kérdés

Nem akarok kioktatónak tűnni, de egy már kijavított hibát javított vissza a Dragunovnál. Bullpup vagy Bull-pup nevű kialakítás a Bulldog puppy vagy bulldogkölyök szóból származik, tehát nem helyes a bull-pop. Még egyszer jószándékból írtam most ezt, a félreértések elkerülése végett ZsuKov 2006. június 25., 16:46 (CEST)

Re

• meg tudom indokolni az álláspontomat - én is.
• A te érveid speciel nem nyomtak eleget - szóval a MTA által kiadott Magyar helyesírási szótár és a lexikonok, tankönyvek, szakkönyvek garmadája nem elegendő érv, egy Osiris kiadvány igen. Legalábbis érdekes hozzáállás.
• esetleg tényleg ostobaság volt - összehasonlítani egy nagyon szűk réteg által érdeklődésre számot tartó diszpozíciót az érettségi anyaghoz tartozó matematikai levezetésekkel... hát ez is érdekes hozzáállás.
• a királyokra igen gyakran a "király" szó nélkül utalnak - ez tévedés, az Edward királyokra igen gyakran a király szóval együtt utalnak a szövegtárban, de mivel ez a tény nem illik bele a te gondolatmenetedbe, ezért nem is kell róla tudomást venni. Érdekes hozzáállás.

Talán a Seneca-idézet nem csak rám vonatkozik. Lily15 2006. június 27., 09:48 (CEST)

Telefonáltam

Úgyhogy most közzéteszem az ilyen ügyekben használható telefonszámot: MTA Nyelvtudományi Intézet 321-4830, 125-ös mellék.

Egy igen kedves és segítőkész hölggyel beszéltem, Heltainé Nagy Erzsébettel. Kérdésem igen egyszerű volt: Hogyan írjuk helyesen Edward angol király nevét a magyar helyesírás szerint, Edward vagy Eduárd? A válasz szinte azonnal jött: Edward dupla vével. Indoklása a következő: Mivel a lexikonok, szakkönyvek, tankönyvek az Edward alakot használják az angol királyok nevében, ezért, mint a hagyomány elvén alapuló írásmód, helyesnek tekintendő és nyugodtan használandó.

Amikor felvetettem az OH és a Magyar helyesírási szótár között fennálló ellentétes értelmezést, határozottan és egyértelműen kijelentette, hogy ilyen kérdéses esetekben az Akadémia által kiadott Magyar helyesírási szótár „normatív és mérvadó”.Ezek az MTA munkatársának szavai, nem az enyémek. Végezetül azt tanácsolta, hogy ilyen esetekben nyugodtan forduljunk az általad olynyira lesajnált lexikonokhoz és szakkönyvekhez.

Akkor összegezzünk:

• 1. érv: az OH az Eduárd alakot ismeri el - valóban, de ezt a „normatív és mérvadó” MHSz felülírja.
• 2. érv: az MTA tanácsadó szolgálatának munkatársa is az Eduárd mellett érvelt - a beszélgetésem eredményét lásd fent.

A szövegtárban a királyokra igen gyakran a "király" szó nélkül utalnak - szintén rossz érv, mert az a tény, hogy az Edward király szókapcsolat 19-szer fordul elő, az Eduárd király viszont egyszer sem, legalábbis elgondolkoztató.

a saját műveltséghiányodat akarod ráerőltetni másokra - na ezzel még nem vádoltak meg (mármint műveltséghiánnyal), egyébként ha megnéznéd a vita további folyását, láthatnád, hogy mindkét fél számára megnyugtató módon zárult le.

a cikk teljes létrehozását saját munkádként tünteted föl - nem tudom észrevetted-e, egyáltalán érdekelt-e, hogy az inkriminált cikkek közül négyet én hoztam létre? Egyáltalán az egyoldalúan eldöntött átírányítások előtt megkérdezted bármelyik cikkíró véleményét?

Ráadásul úgy látszik, nem csak nekem tűnt fel az akciód, de Texaner mellett még többek között Burumbator, mint admin és thorpe85 is az elégedetéenségét fejezte ki. De ezt már csak érdekes adalékként említem. Lily15 2006. június 28., 09:16 (CEST)

U.i. Inkább a grépfrútért harcoltél volna, abban ugyanis igazad volt mind az OH, mind a MHSz szerint.

• ilyen módon nem lehet tőlük egyértelmű és megbízható információt nyerni - te ragaszkodtál hozzájuk, érvelésed egyik alapköve volt a munkatársukkal folytatott beszélgetés. Tehát ha te beszélsz velük, akkor az egyedül elfogadható és helyes megoldást hallod, ha én, akkor már nem is érdekes az egész.
• ezt neked mondták, és amit magad hallasz, az hihetőbb - pontosan.
• Grépfrút: mindkét megoldásra száz és száz példát lehet felhozni - viszont az általad oly igen kedvelt és citált OH csak egy példát hoz.
• Nem ártana az összefüggésekre is tekintettel lenni, az egyedi eseteken túlmenően. - én tekintettel voltam az összefüggésekre, ezért több helyen is utána néztem, mielőtt veled vitába bocsátkoztam. Te bevallottan először csak egy helyen néztél utána, s az számodra szentírás. Lily15 2006. június 29., 09:18 (CEST)

Meleglista

Kedves Ádám!

Köszönöm, amit a témáról a vitalapomra írtál. Legalább annyira, ha nem jobban, szól mindenkinek, nemcsak nekem. Néhányan biztosan el is olvassák; szerencsére. A gondolataid igazak, én velük egyetértek. A történelmi optimizmusával kevésbé, talán éppen korom, talán eredendő szkepticizmusom miatt. Talán azért, mert láttam egy csomó falat (a vasfüggönyt, a sowetoit...), bár láttam egy néhánynak a ledöntését is.

Roppant kedvelem azt a cseh származású, amerikai (volt) teniszezőnőt, azt a magyar politikusnőt, sokmindenki mást, akik harcos szerepet vállalnak a melegjogokért. Szomorúsággal tölt el, hogy ezt kell tenniük. Ezért vagyok a lista ellen, ami, úgy látom, maradni fog. De érdemes volt törlésre javasolni, mert hatására meg tudtuk ezt a kérdést beszélni. És azt hiszem, jól jöttünk ki belőle. Üdv.

(P.S.: a dolog iróniája: ha jól látom, aki a cikket készítette, annak ez volt az egyetlen munkája, és nemigen látjuk többé.) OsvátA. 2006. június 30., 07:09 (CEST)

Román megyék magyar neve

Kedves Adam78! Tudnál esetleg ebben segíteni? Sablon vita:Romanmegye Köszönettel --Hkoala 2006. június 30., 19:09 (CEST)

Csata

Helló! Légyszi riadóztass egypár embert, csata készűl a Zentai csata angol változata körül.Kösz Kurucz 2006. július 5., 22:34 (CEST)

Japán

Szia! Levizsgázgattam, és most belevágok a japán nyelvbe autodidakta módon. :) Szted mennyi esély van rá? Van egy felsőm angolból, meg franciából, de közöm nincs a japán nyelvhez, de szeretnék majd ott dolgozni. Van egy könyvem, hozzá 2 CD. NCurse _üzenet 2006. július 7., 17:02 (CEST)

Erdélyiek

Bocs, nem szóltam :-) (mintha hibádzott volna) OsvátA.

zászló

A zászlója és zászlaja között van valami nyelvtani különbség? vagy gyakorlatilag mi a különbség? Nikita 2006. július 17., 22:57 (CEST)

Feröer2

Szia.

Már többedszer mozog ide-oda a név. Ha jól emlékszem tegnap Saint Vincent kapcsán hivatkoztás a Topográf Nyír-Karta atlaszra. Abban is Feröer-szigetek van. És szinte mindenhol máshol. Miért gondolod, hogy a szigetek nem része a névnek? Mi a forrásod? Szerintem ugyanis nincs igazad. Péter ✎ 2006. július 18., 10:34 (CEST)

Amit Balazsmtk vitalapjára írtál, az csak egy kijelentés, nincs érv. Mert azt állítod, hogy a szigetek nem tartozik a névhez. Ezt én is értem, hogy ha ez igaz, akkor nem kell kötőjel, csak azt nem tudom, hogy miért ne tartozna a névhez. Megnéztem az OH-t, abban tényleg Feröer van, csak az nem világos, hogy miben különbözik ez a Falkland-szigetektől, mondjuk. Tehát az OH alapján igazad van, és ez egy érv is egyben, csak azt nem értem, hogy az OH-ba milyen szabály alapján került így be. Azért a földrajzinév szakértőmet megkérdezem, hogy mit tud erről. (Mert az OH is hibázhat, gondolom.) Péter ✎ 2006. július 18., 11:19 (CEST)

Hát igen, ez nyomós érv. És jól is hangzik, mert az eyja izlandiul szigetet jelent, és a két nyelv elég közel van egymáshoz. Akkor meg vagyok győzve, és meg is jegyzem. Köszi. Péter ✎ 2006. július 18., 11:54 (CEST)

Astana

Szia, nekem sajnos nincs olyan könyvem . Megnéznéd benne, hogy az Astana vagy az Asztana a kazah főváros helyes átírása! Köszönettel, --Burumbátor 2006. július 18., 11:23 (CEST)

Köszi. Mármint, hogy megnézted az Asztanát, és magyarázatot is írtál. Engem egyébként a Tádzsikisztán nagyon idegesít, de nem tudom miért. Talán azért, mert már annyira megszoktam a-val. Péter ✎ 2006. július 18., 11:57 (CEST)

Re: bűnözők fő exportőre

Igen, innen meglépnek a bűnözők, mert a város szépsége úgy elbűvöli őket, hogy úgy érzik, bűnös lélekkel nem méltók arra, hogy ittmaradjanak eme gyönyörű helyen. (Amúgy meg nekem ez tetszik a legjobban: „Debrecen előkelő helyen szerepel az erőszakos és a vagyon elleni bűncselekmények listáján is.” – :D

u.i.: Most lebuktál, hogy olvasod az Indexet :-P

–Alensha _{(üzenet • műveim)} 2006. július 20., 00:24 (CEST)

Fokjel

A matematikánál van, az nem jó? --Tgr 2006. július 20., 07:50 (CEST)

Beraktam. A sup cserét mértékegységekre könnyen automatizálni lehetne. Valamikor a közeljövőben csinálok is majd egy olyan botot, ami a gyakori elírásokat javítja a linkekben. --Tgr 2006. július 20., 12:13 (CEST)

Nagykötőjel típusnevekben

Szia. Alapvetően egyetértek ugyan, hogy a típusneveknél a magyar helyesírásnak megfelelő nagykötőjelet használjunk (pl. PPS–41 vagy PPS-41), de a szócikknél zavarónak tartom. Azért, mert ilyen karakterrel (Alt+150) senki sem fog keresni, így az szócikk sem fog előkerülni, hiszen mindenki a billentyűzeten kéznél lévő "-" karaktert használja. (Nem is beszélve arról, hogy minden más wikinél a kicsi kötőjel van használatban.) A redirect nyilván egy megoldás, de szerintem fölöslegesen nagy munka A "–" vs. "-" kérdés amúgy is inkább tipográfiai ügy, nem tartalmi kérdés, az eletronikus szövegek esetében a több évtizedes helyesírási szabályzatunk néhány pontja szerintem elavult és fölösleges. VargaA 2006. július 20., 12:37 (CEST)

Magyar - magyarországi

Szia, Adam78! Észrevettem, hogy egymás ellen dolgozunk, bocs. Viszont a Magyar keresztény egyházak nem egyenlő a Magyarországi keresztény egyházakkal! Ugyanígy a katolikus és protestáns egyházaknál sem! A jelenlegi rendezéseddel ezért nagyon nem értek egyet, inkább beszéljük meg! Üdv, --Adapa 2006. július 20., 18:03 (CEST)

Szia, azért udvariasabb címet is adhattál volna a vitalapomon. :-( Nem szándékosan állítottam vissza a Te változtatásodat! Szerintem ha választani kell, akkor mindenképpen a Magyar keresztény egyházak, Magyar katolikus egyházak és Magyar protestáns egyházak változat legyen, hiszen máris van Szabadkai Egyházmegye és HÁLÓ szócikkünk, amelyek nem illenek a Magyarországi katolicizmus kategóriába. A történelmi érveddel egyet értek, de hát már 85 éve nincs Magyar Királyság. --Adapa 2006. július 20., 18:13 (CEST)

Én meg ezzel a Magyarország-központúsággal nem értek egyet (és egyáltalán nem csak nálad tapasztalom). A Wikipédiának az az egyik óriási előnye, hogy nem ismer határokat! Nagyon erőltetett dolognak tartanám úgy szétválasztani egymástól a magyar egyházakat, hogy ne lehessen őket egy helyen is megtalálni, és ugyanezt gondolom még jó pár területről, pl. kultúra, történelem, politika, Kárpát-medencei földrajz). A Határon túli magyarság címet ugyanilyen alapon semmiképp nem tartom jónak. Szerintem legyen inkább Magyar kisebbségek, vagy Kisebbségi magyarok. Mit szólsz? Bár lehet, hogy ezügyben a közösség véleményét is lehetne kérni, mert a kérdés elég gyakran felmerül, különféle témákban. --Adapa 2006. július 20., 18:31 (CEST)

Szerintem ezt a kérdést már korábban együtt megoldottuk a Magyarok kategória létrehozásával, amelyben benne van Magyarország, Erdély, Szlovákia, stb. (a szócikkek szaporodásával ezek helyett majd lehetne Erdélyi magyarok, Felvidéki magyarok, stb.). Szerintem ez a szerkezet a legegészségesebb (tehát a magyarországiak és az anyaországon kívüliek különböző csoportjai egy rangsorolás nélküli közös kategórián belül). Így hát én teljesen fölöslegesnek tartom ennek az Anyaországon kívüliek új kategóriának a bevezetését. Ehelyett szerintem minden olyan témánál, amely nemcsak Magyarországot, hanem az egész magyarságot érinti, kell egy magasabb "összmagyar" kategória, és azon belül a mai magyarság egyes csoportjai alkategóriákként. Ezek nyilván a nemzetiséghez erősebben kötődő témák lesznek, mint a művészet, irodalom, egyház, oktatás, kulturális szervezetek és intézmények, politika, stb., míg az olyan témáknál, mint pl. a gazdaság, sport vagy egészségügy, valószínűleg elég országok szerint kategorizálni. Hiszen gondolom nem nagyon lesz pl. olyan erdélyi egészségügyi intézmény, amely kimondottan nemzetiségi alapon működik. Az egyházakhoz visszatérve én a Magyar keresztény egyházak, Magyar protestáns egyházak, Magyar katolikus egyházak kategóriákat javaslom .(A furcsa hangzása ellenére valóban több katolikus egyház, illetve valójában részegyház van.) A Magyarországi keresztény egyházak, stb. alkategóriákat eredetileg csak azért gondoltam, hogy közvetlenül illeszkedjenek a Magyarország vallási élete kategóriához, de lehet hogy ez a szint csak emiatt tényleg felesleges (egyetértek a "laposabb" kategóriákkal), illetve esetleg csak akkor kell majd, ha már annyi ide-odahelyezendő szócikk lesz, hogy érdemes tovább-bontani. Ha választani kell, akkor tehát mindenképp a "magyar" típust válasszuk a "magyarországi" típussal szemben, és legfeljebb majd a Magyar egyházak alkategória kerül a Magyarország vallási élete kategóriába is. Várom véleményed, --Adapa 2006. július 20., 22:13 (CEST)

Ez már így szimpatikus. Bár én azért még az irodalmat is hozzátenném. A kisebbségi magyarság jó cím lenne. Az egyes témáknál pedig a magyarországi kategória elején hivatkozhatnánk a többi Kárpát-medencei magyarra, pl. így: Az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági magyar egyházakat lásd a Kisebbségi magyarság kategóriában! --Adapa 2006. július 20., 23:19 (CEST)

Részemről rendben. --Adapa 2006. július 21., 00:01 (CEST)

Kedves Adam78! Szerintem jó és áttekinthető lett. Esetleg még a Magyar kulturális intézmények és a Magyar társadalmi szervezetek (Magyar civil szervezetek?) esetében is meg kellene csinálni ezt a szétválasztást. Viszont azt szeretném kérni, hogy a kultúrát illető egyetérétésünk alapján a Magyar kulturális intézmények és Magyar társadalmi szervezetek kategóriák mindenképp maradjanak meg. Ezek továbbra is alkategóriái maradnának a Magyarok kategóriának, és ezeken belül lehetnének az új Magyarországi kulturális intézmények és Magyarországi társadalmi (civil?) szervezetek kategóriák, amelyeket létrehoznál. (Tehát ebben a két esetben maradjon meg a kétszintűség, és ne csak a Kisebbségi magyarság alkategórián belül lehessen eljutni pl. egy erdélyi kulturális szervezethez.) Üdv, --Adapa 2006. július 21., 09:19 (CEST)

Elfogadom a Te érvedet is. Azonban a kategóriák szerintem elsősorban a keresést kell hogy megkönnyítsék, ezért nem merev elvek alapján kell őket készítenünk, hanem egyszerre többféle szempontot is megengedve párhuzamosan. Márpedig ha én szívesebben keresek egy kolozsvári középiskolát a magyar kulturális szervezeteket, intézményeket magában foglaló közös kategóriában, mint a Kisebbségi magyarság kategóriában, akkor legyen erre lehetőségem. Az érvedet elfogadva abba is beleegyezek, hogy a Magyar kulturális intézményeket és a Magyar társadalmi szervezeteket vonjuk ki ebből a körből (az utóbbinál úgyis dolgod van még ezzel a "civil szervezet" átnevezéssel is), csak legalább egy közös kulturális kategória hadd maradjon meg a Magyarok főkategórián belül. Egyáltalán nem baj, ha néha nemzetben is lehet gondolkoznunk, ne csak merev országhatárokban (legalább itt a MINDENKI által szerkeszthető demokratikus wikipédiában érvényesülhessen egy kicsit ez a felfogás is, hiszen az ellenkezőjét már olyan régóta - és elég sikeresen - próbálják agymosó módszerekkel elérni határon innen és túl.) A javaslatom az, hogy legyen egy Kategória:Magyar kulturális szervezetek új kategória, amelybe beleférnek az oktatási intézményektől kezdve a különböző civil szervezetek is, pl. a HÁLÓ, amely nem köthető egyetlen országhoz, hanem több országban is hivatalosan be van jegyezve. --Adapa 2006. július 21., 10:49 (CEST)

Jól van, meggyőztél. :-) Akkor a Magyar kulturális intézményeket, illetve Magyar társadalmi szervezeteket törölni kellene (+ átnevezni a Magyarországi társadalmi szervezeteket => Magyarországi civil szervezetekre). Mindenesetre végső kompromisszumként tartalommal töltöttem meg a Magyar kultúra kategóriát, és elhelyeztem a Kultúra, illetve Magyarok kategóriákban. Így az én „összmagyar” elképzelésem is megvalósulhat. --Adapa 2006. július 21., 11:22 (CEST)

Kedves Adam78! Én kompromisszumra törekszem. Ha mindenáron a számomra elfogadhatatlan nézetedet akarod érvényre juttatni (miszerint pl. a kisebbségi magyar politikusoknak szerinted nincs helyük a magyar politikusok között), akkor javaslom, hogy bocsássuk vitára a kérdést. --Adapa 2006. július 21., 11:48 (CEST)

Igen, az az ötletem, hogy a személyeknél már végképp nem kellene bántani ezt a "magyar" szót, és ne erőltessünk rá semmiféle merev dogmákat a rendszerre. Én semmi bajt nem látok abban, ha a Magyarország politikája szócikkből valaki egy tágabb halmazt jelentő Magyar politikusok alkategóriába lép. Szerintem ennyire lehetünk rugalmasak. Egyébként az angol és egyéb wikipédiák kategóriáinál sem problémáznak ilyeneken. Ha pedig valahol nem egyértelmű a dolog, akkor lehet a kategórialap elejére magyarázatot írni. Pl. esetünkben: Ez az oldal a magyarországi politikusok és a Magyarországon kívüli magyar nemzetiségű politikusok szócikkeit tartalmazza. --Adapa 2006. július 21., 11:54 (CEST)

u.i.: Bocs az erősebb kirohanásomért, az előző hozzászólásomból töröltem. --Adapa 2006. július 21., 11:57 (CEST)

Szerintem a személyek kategóriáinál ugyanúgy ne csináljunk semmiféle erőltetett szétválasztást, mint a kulturális témáknál. Azt hiszem elég lenne a kategóriaoldalak elején egy magyarázó sor arról hogy az adott oldal (pl. a Magyar politikusok) MINDEN magyar politikust tartalmaz - a magyarországiakat állampolgárságuk, a Magyarországon kívülieket pedig a nemzetiségük alapján. Számos esetben a szétválasztás egyszerűen lehetetlen, hiszen a 20. században rengeteg személy tartozik a magyarországi és a kisebbségi magyar kategóriába is. Ezenkívül történelmileg is zűrös lenne ez a "magyarországi" a "magyar" helyett, hiszen pl. Erdély sem számított Magyarországnak a 16. századtól 1867-ig (a szabadságharc alatti rövid uniót leszámítva). A téma felvetését a Kategóriajavaslatok oldalon én is jó ötletnek találom. --Adapa 2006. július 21., 12:23 (CEST)

interwikik

Szia! De elvégzik előbb-utóbb... Csak így gyorsabban szétterjed a magyar cikk a többi wikik között, különösen ha az angol cikkbe is beírom a magyarra történő hivatkozást. Ezt azért nem muszáj mindig megcsinálni, csak úgy bónuszként beraktam őket, ha már úgyis ránéztem a cikk tartalmára :) SyP 2006. július 22., 13:03 (CEST)

Kategorizálás

Kedves Druszám! Kicsit fölényesnek és kioktatónak tartom a stílusodat. Mintha Te lennél a megbízott gazdája a Wikipédia valamely területének. Nekem az egész Wikipédiában az egyik legjobban tetsző dolog éppen a demokratizmusa. Az anonimitásnak és "arctalanságnak" (nem arcátlanságnak) köszönhetően itt nincsenek okosabbak és butábbak, több joggal rendelkezők és korlátozandó zöldfülűek. Itt a többdiplomás szaktekintély éppúgy szerkeszthet bármit, mint a műkedvelő érdeklődő, és az előbbinek nincs több joga, sőt még könnyen ellenszenvessé is válhat, ha nem marad szerény. Nekem ez nagyon tetszik! Nyugodtan és bátran szerkeszthetem az engem érdeklődő témákat és senki sem kérdezi meg, hogy milyen jogon és milyen képzettséggel teszem (ahogy én sem kérdem másoktól), csak az eredményt nézik, ami vagy jó vagy nem, és akkor úgyis kijavítják. Nagyon tetszik az egyik szerkesztő, User:Salger viselkedése, akinek a személyes lapjáról kiderül, hogy az ELTE Kínai Tanszék tanára, és aki ennek ellenére teljes szerénységgel fogadta, hogy elmondtam neki az övével nem teljesen egyező véleményemet a kínai történelemmel kapcsolatban, sőt tiszteletben tartotta és alkalmazkodott a más véleményhez a saját szakmai meggyőződése ellenére. És nem kérdezte meg, hogy milyen jogosultságom van ehhez a témához hozzászólni. Nagyon becsülöm őt ezért. Mindez csak azért jut most eszembe, mert ezt írod: „ha nem kívánsz ilyen koncepció szerint dolgozni, akkor viszont arra kérnélek, hogy ne dolgozz a kategorizálással, hanem ha esetleg valami ötleted van, azt inkább a WP:KJ oldalon vagy nálam vesd fel, hogy megvitathassuk.” Szerintem ennek, amit írsz, semmi köze a Wikipédia szelleméhez. Ráadásul a kategorizálás nem is olyan téma, mint a kínai történelem. Egyáltalán ne gondold, hogy a világ jelenségeinek logikai csoportosításában Te vagy bárki tévedhetetlen lenne. Ahány ember, annyiféle logika lehet. Az üzeneted nem tántorít el attól, hogy ugyanolyan bátran bele merjek nyúlni a Wikipédiába, mint eddig. Ha pedig hülyeséget csinálok (ahogy ez akár veled is előfordulhat), a közösség konszenzusa alapján igen hamar ki lesz javítva a baki. Üdvözlettel: --Adapa 2006. július 22., 14:55 (CEST) (Ádám)

Még egy kiegészítés: Azt természetesen el tudom fogadni, hogy ha jelentősebb átrendezésbe szeretnék fogni, akkor azt előbb a Kategóriajavaslatok oldalon vetem fel. Eddig azért nem tettem így, mert tényleg csak úgy össze-vissza nyúlkáltam bele. Te viszont úgy látom, elég jelentős átalakításba kezdtél (aminek a 99%-át egyébként tök jónak tartom). Viszont úgy látom, eléggé önhatalmúlag végzed ezt a munkát, tehát Te semmiféle egyeztetést nem kezdtél az átalakítási koncepciódról előtte senkivel, legalábbis nem vettem észre. A Wikipédia:Kategóriák műhelye oldalon még a résztvevők közé sem írtad be magad. Én viszont még májusban feliratkoztam, és amikor komolyabb változtatási javaslatom volt (éppen a Magyarország-Magyarok kategorizálásra vonatkozóan), azt közös megvitatásra bocsájtottam a műhely vitalapján. (A műhelyet egyébként éppen ez rázta fel egy kicsit a régóta tartó tetszhalott állapotából.) Tehát nem érzem jogosnak a kritikádat, mert amit tőlem megkívánsz, azt magadtól úgy látszik nem várod el. Uff! --Adapa 2006. július 22., 15:21 (CEST)

Kedves Adam78! Még most is bántónak találom a hangvételed. (Ezekre gondolok: "nem tudsz helytállni; nonszensz dolgokat műveltél, lehetőség lett volna arra hogy fejleszd az önismereted; Ha elutasítod, mert fontosabb számodra a hiúságod, maradsz ott, ahol voltál.) Ez nem hiúság, és elsősorban azért teszem szóvá, mert kiváló szerkesztőnek tartalak, akitől nagyon furcsállom és rosszul esik ez a stílus. Amikben szerinted nem tudok helytállni és ami szerinted "nem vág a profilomba", azaz az "ember", valamint a magyar témák, ezek szerintem nem olyan fogalmak, amelyek kategorizálásához valamilyen különleges előképzettség kell. Logikailag vállalom azt, hogy az Ember kategória alá betettem a Népek, a Személyek és a Társadalom kategóriákat. Azt hogy a gondolkodásom nem olyan rossz, mutatja hogy pl. az angol Wikipédiában is része az Ember kategóriának a Népek (Humans => Ethnic groups), vagy a finn wikipédiában is részét képezi az Ember kategóriának a Személyek (Ihminen => Henkilöt). Azt az érvedet teljesen elfogadom, hogy a Társadalom ne legyen egymás mellett a Népekkel, hiszen az előbbi az utóbbinak egyben főkategóriája (és tulajdonképpen az egész kategóriarendszerünk egyik kiinduló főkategóriája). Erre most azt a megoldást találtam, hogy kivettem hát a Társadalmat az Ember alól és az Ember kategórialap elején írtam egy hivatkozást tartalmazó megjegyzést. Ez így elfogadható számodra is? Az Ember kategóriát egyébként nem én tettem a Szociológia kategóriába, hanem már ott volt, én éppen hogy kivettem onnan, de hamarosan valaki visszatette (akinek a logikája szerint meg beletartozik :-) Minthogy a szociológia a társadalmat vizsgálja, szerintem nem kellene oda az Ember alkategória, azt én inkább az Antropológia kategória alá tenném, ha majd egyszer lesz olyanunk. Mindenesetre a Szociológia kategóriánál is megpróbálkoztam most egy bevezető megjegyzéssel megoldani a dolgot. A magyarságkategóriák ügyében legyen szavazás ha gondolod, bár én elég szégyenletesnek tartom, ha a magyarországi wikipédistáknak gyakorlatilag arról kellene szavazni, hogy óhajtják-e elfogadni testvérüknek a kisebbségben élő magyarokat. Ez hasonlóan ízléstelen lenne szerintem, mint amilyen a kettős állampolgárságról tartott népszavazás és az eredménye volt. Köszönöm, ha válaszolsz, --Adapa 2006. július 23., 09:16 (CEST)

Kösz a választ, és az udvarias hangnemet! A gondolataiddal én is egyetértek. Igazából annak is örülök, hogy figyelemmel kísérted a tevékenységemet. Azt viszont nem tudom, milyen kutyulásokra és "ámokfutásra" gondolsz. Jó lenne, ha tudnál konkrét esetet mondani, hogy megindokolhassam az akciómat. Egyszer volt egy nagyobb átnevezési kezdeményezésem úgy fél éve, ami miatt vitám is támadt User:Mathaéval - a Római Birodalom helyett ugyanis az általam készített Ókori Róma kategóriába tettem át azokat a szócikkeket, amelyek nem a birodalmi időkhöz kapcsolódnak. Akkor még kezdő voltam és nem ismertem eléggé a közösségi viták működését a Katóriajavaslatok lapon. A nagy vita azután segített hogy jobban megismerjem a rendszert, és azóta nem is volt olyan nagyobbszabású akcióm, amit ne vetettem volna fel a kategóriajavaslatoknál. Egyébként a római ügyben is teljesen védhető volt az ténykedésem, mégha végül Mathae meggyőzött is a maga igazáról. De azért megszívlelem a rólam kialakult nem túl hízelgő véleményedet és természetesen ügyelni fogok ezentúl is a jó logikára. Üdvözlettel --Adapa 2006. július 23., 23:38 (CEST)

Kat

Szia! Olvasd el légyszi a vitalapomat (smallwille kategórizálás) és vagy ott, vagy Horsee-nak irj pár sort ezügyben kérlek. Az általa felvetett kérdésre nem tudtam konkrétan válaszolni, csak a nagy kat, elnyelő kat dologgal hozakodtam elő... Nikita 2006. július 23., 20:11 (CEST)

OpenStreetMap

Hello Adam, the project en:OpenStreetMap is looking for contributors in Hungary. A first step could be to translate that article to hu:, perhaps you could help with this? As you can see, we already have translations in German, Czech, Slovak and Russian. Is there any WikiProject for transportation or roads on the hu.wp? Wikipedia documentation of roads goes hand-in-hand with mapping on OSM. --LA2 2006. július 26., 07:11 (CEST)

hú, te jó ég, fogalmam nincs, mi ez, és nem nagyon sikerül kibogoznom az oldal alapján sem... ezek vmi térképet csinálnak? a levlistán nem teszed közzé? hátha ott tudja valaki... – Alensha  ^üzi 2006. július 26., 18:54 (CEST)

Kategóriajavaslatok

Láttam, hogy 19:14-kor írtál egy választ többek között nekem is. Próbáltam kideríteni, hogy mi volt az, de a laptörténetből se sikerült kibogarásznom. Megmondanád, hogy miről van szó? Érdekelne a dolog. Péter ✎ 2006. július 26., 20:34 (CEST)

Jahh, értem. Köszi. Csak az összefoglaló alapján értettem félre a dolgot. Péter ✎ 2006. július 26., 20:41 (CEST)

Orosz zászló kat.

Szia! Nekem tökéletesen megfelel, nem vagyok szakértő a témában, csak kézi bot-szerepet játszottam:)--bDaneΞ ω' 2006. július 27., 09:47 (CEST)

Hát, részemről pontatlannak tartom, mivel nem csak (tag)államokból áll össze (lásd itt: Oroszország közigazgatási beosztása) - ebbe a kategóriába logikusan csak a 21 (tag)köztársaság zászlója fér(ne) bele, a 88 közigazgatási egység közül. Szerintem [Az Orosz Államszövetség részeinek zászlói] vagy [Az Orosz Államszövetség tagjainak zászlói] vagy vmi hasonló jobb lenne. (A commons kategórizálása alapján) --Vince 2006. július 27., 11:16 (CEST)

Persze így is jó, amennyiben lenne még egy [Az Orosz Államszövetség területeinek zászlója], [Az Orosz (Államszövetség) határterületek zászlója], stb. is, melyek az [Orosz Államszövetség zászlói] kategória alatti kategóriák lennének. --Vince 2006. július 27., 11:23 (CEST)

User:Balazsmtk eddigi munkáját figyelmbe véve igencsak valószínűnek tartom a fennmaradó 67 zászlóról szóló lap záros határidőn belüli megszületését. (ha már a Brit Antarktiszi Terület zászlaja illetve a Horvát-Muszlim Szövetség zászlaja is van már.) Ennélfogva érdemes(nek tartom) felkészülni rá, és kicsit elébe menni, hogy ne utólag kelljen szétválogatni. Amúgy innen is grat Balazsmtk-nak :) --Vince 2006. július 27., 11:50 (CEST)

Ebből most van aktuális? Mert olvastam több variációt már, láttam törlésre jelölte, stb. Amúgy az orosz államok zászlói számomra ilyen szempontból idegen forma, mert leginkább azt fejezi ki, hogy több orosz nyelvű/kultúrájú állam, azaz ország van. Oroszország esetén nem lehet mind az x közigazgatási egységet államnak nevezni, van 6 kormányzóság, 49 megye, 10 aut. körzet, 21 köztársaság, 1 aut. terület, 2 város. A leginkább megfelelő forma vag yOroszország részeinek zászlajai, vagy ugyanez Orosozországi föderációval.

Ha már így a zászlós kategóriákban vagyunk: a nemzeti zászlókat egy csomó helyen felül kellene vizsgálni, hisz pl. a Vince által említett Brit Antarktiszi terület zászlaja, vagy pl. a japán tartományok zászlajai nem nemzeti zászlók. --Mestska 2006. július 27., 23:16 (CEST)

Köszi a választ! Javaslok akkor egy tágabb ktegóriát, ami az összes orosz közigazgatási egység alkategóriát magába foglalja maj. A tagköztársaság szó használata nem lenne egyértelműbb, mint az állam szó? Nem ugyanaz a jelentése. (ilyenkor a botod milyen elven működik amúgy?) --Mestska 2006. július 27., 23:24 (CEST)

kötőjelek

Elmagyaráznád nekem, mint egyszerű embernek, h mikor kell hazsnálni a kötőjeleket és mikor nem? (példa:monkey island-helyszínek) Nikita 2006. július 28., 12:19 (CEST)

uhh, kétszeri elolvasás után magam is megértettem végre :-). Köszönöm. ide is szólj hozzá, nincs egyetértés: Vita:A Csatorna Nikita 2006. július 28., 12:46 (CEST)

-alakúak kategóriák

Szia! Technikailag valóban én hoztam létre a kategóriát, ám ezt csak azt jelenti, hogy a cikk alján már ott volt a kategória-link, csak a kategória még nem volt "bekötve" sehova... Tehát annak is szólni kéne, aki ténylegesen odaírta a cikk aljára a kategóriát. Ezzel együtt köszönöm az észrevételeket! SyP 2006. július 28., 12:21 (CEST)

sablon

Biztos, hogy nem volt helyes a „This user is male”? Szerintem egyformán jó volt a kettő.

Egyébként meg szeretnél előkelő helyre kerülni a vitalapoddal a leghosszabb lapok közt, vagy csak utálsz archiválni? :D

– Alensha  ^üzi 2006. július 30., 00:38 (CEST)