Szerkesztő:Milei.vencel/Irán történelem idővonala

Év	Dátum	Esemény
Kr.e. 3200		Az elámi civilizáció, a négy legrégebbi civilizáció egyike ( Mezopotámia, az Indus-völgy és Egyiptom mellett) a mai Irán legnyugatibb és délnyugati részén kezdődik.

Év	Dátum	Esemény
Kr.e. 2000		Az árják Közép-Ázsiából Iránba érkezésének legkorábbi időpontja. Az Iránba való vándorlások akár ie 1000-ben is befejeződhettek.

Év	Dátum	Esemény
Kr.e. 1500		Az avesztai időszak kezdete, amely egyes tudósok szerint egészen a Kr. e. hatodik századig tartott. Zoroaszter próféta valamikor ebben a korszakban élt, és ie 1500 és ie 1000 közötti időszak volt a legkedveltebb dátum a modern tudósok számára.

Év	Dátum	Esemény
<small id="mweg">Kr.e.</small> 1250		Untash-Napirisha, Elam királya építi a Chogha Zanbil zikgurat komplexumot a mai Khuzestan tartományban .
<small id="mwhQ">Kr.e.</small> 1210		Az Elami Birodalom eléri hatalmának csúcsát.

Év	Dátum	Esemény
<small id="mwkw">Kr.e.</small> 770		A perzsák elkezdik űzni az ansáni elamitákat Susa felé.
Kr.e. 727		A Deioces megalapítja a Medián kormányt .
Kr.e. 705		Achaemenes születése (meghalt c. Kr.e. 675 ), az Achaemenid-dinasztia névadó őse.

Év	Dátum	Esemény
Kr.e. 678		Phraortes megalapítja a Medián Birodalmat .
Kr.e. 655 – 638		Megtörténik Elám asszírok meghódítása . Az Assurbanipal uralma alatt álló Neo-Asszír Birodalom győz a szusai csatában ie 647-ben, ami Susa kifosztását és kifosztását eredményezi.
Kr.e. 633		A szkíták megszállják Médiát .
Kr.e. 625		Nagy Cyaxares lesz a médek királya, miután Phraortes meghalt az asszírok elleni harcban.
Kr.e. 624		A médek Cyaxares alatt taszítják a szkítákat.
Kr.e. 612		Az Újbabiloni Birodalommal együtt Nagy Cyaxares kifosztja az asszír fővárost, Ninivét, és elpusztítja az Új-Asszír Birodalmat.
Kr.e. 600		I. Kürosz lesz Perzsia királya.

Year	Date	Event
585 BC		Cyaxares dies and is succeeded by his son Astyages.
580 BC		Cyrus I dies and is succeeded by his son Cambyses I.
559 BC		Cambyses I dies and is succeeded by Cyrus the Great as king of Persia.
550 BC		The Achaemenid Empire is founded by Cyrus the Great after he overthrows and conquers the Median Empire.
547 BC		Cyrus conquers the Lydian Empire in western Asia Minor.
545–540 BC		Cyrus conquers Bactria, Arachosia, Sogdia, Sakastan, Chorasmia, and Margiana during his eastern campaign.
539 BC		Cyrus conquers the Neo-Babylonian Empire, frees thousands of slaves in Babylon and issues a declaration of human rights. This would later be inscribed into the Cyrus Cylinder.
535 BC		Cyrus commences the Achaemenid conquest of the Indus Valley.
530 BC		Cyrus dies, and is succeeded by his son Cambyses II.
525 BC		Cambyses II conquers Egypt after the Battle of Pelusium. Cyprus is also conquered by Cambyses.
522 BC		Cambyses dies and is succeeded by either his brother Bardiya or an impostor, Gaumata, pretending to be Bardiya. This individual dies months after becoming the King of Kings, and is succeeded by Darius the Great. Civil war breaks out as a result of the mysterious circumstances surrounding Darius' ascension, with Persis, Elam, Media, Assyria, Babylonia, Egypt, Parthia, Armenia, Margiana, Sattagydia, Sagartia, Hyrcania, and Scythia all revolting. Darius suppresses all the uprisings by 520 and restores order to the Achaemenid Empire.
518 BC		Darius completes the conquest of the Indus Valley.
513 BC		Darius expands the Achaemenid Empire into Europe, conquering European Scythia, Thrace, Paeonia, and the coastal Greek cities.
512 BC		Macedon submits to Persia.

Év	Dátum	Esemény
Kr.e. 490	augusztus/szeptember	Marathoni csata, a Perzsa Birodalmat legyőzték a görög államok.
Kr.e. 486		Nagy Dárius meghal; I. Nagy Xerxész követi őt a királyok királyaként.
Kr.e. 484		Xerxész leverte a babiloni lázadást, amelyet a babiloni trón két pályázója vezetett.
Kr.e. 480		A Xerxész vezette Achaemenid Birodalom megtámadja Görögország szárazföldi részét, és eléri legnagyobb kiterjedését.
Kr.e. 480 – ie 479		A perzsák elfoglalják és elpusztítják Athént . Az Akropolisz, Athéné régi temploma és a Régi Parthenon elpusztul.
Kr.e. 465		I. Xerxész meggyilkolása. I. Artaxerxész lesz a királyok királya.
Kr.e. 404		Egyiptom elszakad a perzsa uralomtól.

Év	Dátum	Esemény
Kr.e. 343		A harmincadik dinasztia III. Artaxerxész általi veresége után Egyiptom visszahódítja .
Kr.e. 334		III. macedón Sándor átkel a Hellészponton Ázsiába.
Kr.e. 334	május	III. macedón Sándor legyőzi az Achaemenid Birodalom seregeit a Granicus folyó melletti csatában
Kr.e. 333	november 5	III. macedón Sándor legyőzi az Achaemenida Birodalom seregeit az Issus-i csatában
Kr.e. 330	január 20	III. macedón Sándor legyőzi az Achaemenid Birodalom seregeit a perzsa kapu melletti csatában
Kr.e. 330	július	III. Dareiosz, az utolsó akhemenida császár megölik, véget vetve az Achaemenida birodalomnak.
Kr.e. 330		III. macedón Sándor elpusztítja Perszepolist, a Perzsa Achaemenida Birodalom fővárosát.
Kr.e. 323	június 10/11	III. Sándor meghal Babilonban, kiváltva birodalmának felosztását tábornokai között a Triparadisus felosztása néven ismert szerződés értelmében.
Kr.e. 312		I. Seleucus Nicator létrehozza a Szeleukida Birodalmat a hajdani Macedón Birodalom perzsa területein.

Év	Dátum	Esemény
Kr.e. 247		I. Arszakész megalapítja a Pártus Birodalmat (más néven Arsacida Birodalmat) a mai Irán északkeleti részén.

Év	Dátum	Esemény
Kr.e. 238 – ie 129		Szeleukida-pártus háborúk – az arszakidák kiűzik a szeleukidákat Iránból és Mezopotámiából, és ezek a földek az ő kezükbe kerülnek.

Év	Dátum	Esemény
Kr.e. 94		A Pártus Birodalom csúcspontját eléri, az Eufrátesz északi folyásától, a mai Közép-Kelet-Törökország területén, a mai Afganisztánig és Nyugat-Pakisztánig terjed.
Kr.e. 54		217-ig tartó római-pártus háborúk kezdete.

Év	Dátum	Esemény
208		Vologász V meghal, utódja fia, Vologases VI .
211		I. Ardashir megalapítja a Szászáni Birodalmat Isztakhrban, a mai Fars tartományban .
224		I. Ardashir legyőzi az utolsó partiumi Shahanshah Artabanus IV-t, véget vetve a Pártus Birodalomnak.
260		A perzsák legyőzték a rómaiakat az edessai csatában, és Valerian császárt élete hátralévő részében foglyul ejtik.

Év	Dátum	Esemény
360		A Sasanian Empire elfoglalja Singara városát, Singara ostromában (360)
363		Szamarrai csata (363) a Római Birodalom és a Szászáni Birodalom között, amelyben Julianus római császár megsebesül, majd belehal a sebeibe.
371		A Római Birodalom és az Örmény Királyság legyőzi a Szászáni Birodalmat és a Kaukázusi Albániát a bagavani csatában

Év	Dátum	Esemény
421		A 421–422-es római–sasáni háború, amely után a Perzsa Birodalom beleegyezett a kereszténység, a Római Birodalom pedig a zoroasztrianizmus eltűrésébe

Év	Dátum	Esemény
570–578		Aksumi-perzsa háborúk, Jement a Szászáni Birodalom annektálja.
590		II. Khosrow lesz a Szászáni Birodalom uralkodója. 628-ig tartó uralma alatt Egyiptomot, Jordániát, Palesztinát és Libanont a Szászáni Birodalomhoz csatolták.

Year	Date	Event
620		Sasanian Empire reaches its greatest height, encompassing all of present-day Iran and Iraq and stretching from the eastern Mediterranean (including Anatolia and Egypt) to Pakistan, and from parts of southern Arabia to the Caucasus and Central Asia.
626	June – July	Sasanian Empire lays siege to Constantinople, however is unable to capture it.
628	25 February	Khosrow II is deposed and killed by his son Kavad II.
628	6 September	Ardashir III becomes ruler of the Sasanian Empire.
632	16 June	Yazdegerd III becomes ruler of the Sasanian Empire.
633	May	Battle of Ullais in which the Rashidun Caliphate defeats the Sasanian Empire resulting in the massacre of 70,000 Persians by Arabs.
634	October	Sasanian Empire led by Bahman Jaduya defeats the Rashidun Caliphate in the Battle of the Bridge.
636		Arab invasion brings end of Sassanid dynasty and start of Islamic rule.
636	16–19 November	Rashidun Caliphate defeats the Sasanian Empire in the Battle of al-Qadisiyyah, takes control of present day Iraq.
637		Destruction of the Ctesiphon library by Arabs of the Rashidun Caliphate.
642		Rashidun Caliphate defeats the Sasanian Empire in the Battle of Nahavand, resulting in the near collapse of the Sasanian Empire.
644	3 November	The second Rashidun caliph Umar ibn al-Khattab (Sablon:Reign) is assassinated by the Persian slave Abu Lu'lu'a Firuz.
644	6 November	Uthman ibn Affan becomes the third Rashidun Caliph. During his reign, almost the whole of the former Sassanid empire's territories rebel from time to time, with major rebellions in Armenia, Azerbaijan, Fars, Sistan (in 649), Khorasan (651), and Makran (650).
651		Rashidun Caliphate defeats the Sasanian Empire and the Göktürk Empire in the Battle of Oxus River.
651		Yazdegerd III, the last Sassanid emperor, is killed near Merv putting an end to both his dynasty and to organized Persian resistance to Arab conquest.

Év	Dátum	Esemény
716–717		Nagy Farrukhan, Tabarisztán uralkodója a mai Mazandaran tartományban legyőzi a muzulmán inváziót Yazid ibn al-Muhallab uralma alatt.
761		Tabarisztán muszlim invázió alá kerül, és az Abbászida kalifátus tartományává válik.
767		Ustadh Sis, a perzsa zoroasztriánus forradalmi vezető lázadást indít, elfoglalja Herátot és Szisztánt, mielőtt Merv felé vonulna. Kezdetben legyőz egy abbászida sereget Merv al-Ajtham parancsnoksága alatt, de maga is vereséget szenved egy véres csatában a Muhammad ibn Abdallah vezette hadsereggel szemben.

Év	Dátum	Esemény
816–835		Babak Khorramdin, a Khorram-Dīnân mozgalom perzsa zoroasztriánus forradalmi vezetője legyőzi az Abbászida kalifátus egymást követő arab tábornokait.
821		Tahir ibn Husayn, az Abbászida kalifátus alatti iráni tábornok kijelentette a független tahirida dinasztia létrejöttét.
867		Ya'qub-i Laith Saffari megalapította a Saffarid dinasztiát .
867		Az egyik legkorábbi kora új perzsa nyelvű művet Muhammad ibn Wasif (meghalt 909-ben), költő és a szaffaridák titkára szerzi.

Év	Dátum	Esemény
934		Szisztánt meghódítja a Samanida Birodalom .
930		Mardavij zoroasztriánus parancsnok megalapítja a Ziyarid-dinasztiát, és rövid időre meghódítja Észak-Perzsia nagy részét, mielőtt i.sz. 935-ben elárulták és megölték. A Ziyarid-dinasztia továbbra is uralta Tabarisztán nagy részét egészen annak 1090-es megszűnéséig.
934		Megalakult a Buyid-dinasztia .

Év	Dátum	Esemény
1010		Ferdowsi költő befejezte a Shahnameh című epikus költemény megírását, a modern perzsa nyelv próbakövét.

Év	Dátum	Esemény
1131		Sanai perzsa költő halála.
1136		Az Eldiguzid-dinasztiát (más néven Azerbajdzsáni Atabegeket) Eldiguz alapította.
1157		A szeldzsuk szultán, Ahmad Sanjar halála.
1182/3		Rashid al-Din Vatvat titkár, költő, filológus halála a Khwarazmian Birodalomban .
1189		Harmadik keresztes hadjárat : A teuton lovagok elpusztítottak a Közel-Kelet több városát. A konfliktus eredményeként a keresztény és a muszlim fegyvertelen zarándokok biztonsága garantált Levant egész területén.
1195		Khaqani perzsa költő halála.

Év	Dátum	Esemény
1219		Khwarezmia mongol meghódítása azután kezdődik, hogy a Dzsingisz kán által küldött két diplomáciai képviseletet lemészároltak. 1220-ban és 1221-ben Bukharát, Szamarkandot, Herátot, Tuszt és Nisapurt lerombolták, és az egész lakosságot lemészárolták.
1220		A mongol erők üldözésében II. Khwarezm Mohamed sah meghalt a Kaszpi- tenger partjainál lévő szigeten.

Év	Dátum	Esemény
1501		Iszmáil Tebrizben telepedett le, és Irán királyának (sahnak) nyilvánította magát.
1514	augusztus 23	A chaldiráni csata : Az Oszmán Birodalom súlyos vereséget mért a számszerűen alacsonyabb rendű perzsa erőkre, megnyitva az északnyugati iráni fennsíkot a megszállásuk előtt.
	szeptember 7	Az oszmán szultán belépett Tebrizbe .
		Az oszmán hadsereg lázadása a szultánt visszavonulásra kényszerítette.
1524	május 23	Ismail meghalt. Utóda fia, Tahmasp I .
1590	május 21	Az isztambuli békeszerződést (1590) írta alá a Szafavida Birodalom és az Oszmán Birodalom, amely véget vetett az oszmán–szafavida háborúnak (1578–1590), amelynek értelmében a Szafavida Birodalom több évre átengedte a Kaukázust és a nyugat-iráni területeket.

Év	Dátum	Esemény
1603-1612​		Az oszmán–szafavida háborúban (1603–1612) Nagy Abbász sah megsemmisítő vereséget mér az Oszmán Birodalomra, helyreállítva az elveszett szafavida területeket.
1609	november	Dimdimi csata : A perzsa hadsereg egy kurd erődöt ostrom alá vett az Urmia-tó partján.
1610		Dimdimi csata: Az erődöt elfoglalták, lakóit pedig lemészárolták.
1629	január 19	A perzsa I. Abbász meghalt. Unokája , a perzsa Safi követte őt.
1639		A Zuhab-szerződést Perzsia és az Oszmán Birodalom írta alá, amely határozottan kettéosztotta a Kaukázust a kettő között (melynek nagy része továbbra is iráni maradt), és létrehozta a határt Irán, Törökország és Irak között.
1642		Safi meghalt. Utóda a perzsa Abbász II .
1666		Abbász meghalt. Utódja I. Szulejmán perzsa .

Év	Dátum	Esemény
1709	április 21	Mirwais Khan Hotak, a Ghilzai klán vezetője és Kandahár polgármestere megölte a perzsák által kinevezett kartli kormányzót, XI. Györgyöt, és Perzsia királyának nyilvánította magát.
1722	július	Orosz-perzsa háború (1722-1723) : Egy orosz katonai expedíció azért hajózott, hogy megakadályozza, hogy a felbomló szomszédos szafavida Irán területek oszmán kézre kerüljenek.
1723	szeptember 12	Szentpétervári békeszerződés (1723) : A sah követe békeszerződést írt alá Derbent és Baku városok, valamint Shirvan, Guilan, Mazandaran és Astrabad tartományok átengedéséről az Orosz Birodalomnak .
1746	szeptember 4	Az Oszmán Birodalom és Irán aláírta a Kerdeni Szerződést, amely megerősítette a Zuhab-szerződésben meghúzott határt, és lehetővé tette, hogy az iráni zarándokok meglátogassák Mekkát .
1795	szeptember 11	Krtsanisi csata : A perzsa hadsereg lerombolta Kartl-Kaheti fegyveres erőit, elfoglalta Tbiliszit, és visszahódította Kelet- Grúziát, amely Kartli-Kaheti területeit foglalta magában.
1796	április	1796-os perzsa expedíció : Oroszország cárnője katonai expedíciót indított, hogy megbüntesse Perzsiát a Kartl-Kaheti orosz protektorátusba való behatolás miatt.

Év	Dátum	Esemény
1804		Orosz-perzsa háború (1804-1813) : Az orosz csapatok megtámadták Ganja perzsa települést.
1813	október 24	Orosz-perzsa háború (1804-1813) : A gulisztáni szerződés értelmében a Perzsa Birodalom átengedte Oroszországnak teljes észak-kaukázusi és egy részét a transzkaukázusi területének, beleértve a mai Dagesztánt, Kelet- Grúziát és a mai Köztársaság nagy részét. Azerbajdzsán .
1826	július 16	Orosz-perzsa háború (1826-1828) : A perzsa hadsereg megtámadta az oroszok által nemrégiben elcsatolt területeket, hogy visszaszerezze az elveszett régiókat.
1828	február 21	Orosz-perzsa háború (1826–1828) Teherán orosz meghódításának lehetőségével, és Tabriz már elfoglalva, Perzsia aláírta a türkmencsaji szerződést ; Irán utolsó kaukázusi területeinek döntő és végleges átengedése, amely magában foglalja a mai Örményországot, a még mindig iráni kézen lévő Azerbajdzsán Köztársaság többi részét és Igdirt (a mai Törökország).
1881	szeptember 21	Perzsia az akhali szerződésben hivatalosan elismerte Türkmenisztán Oroszország általi annektálását.

Year	Date	Event
1906		The first Persian Constitution was adopted during the Persian Constitutional Revolution.
1925		Reza Shah the Great overthrows the Qajar dynasty, becoming the first shah of the Pahlavi dynasty.
1925	31 March	Solar Hijri calendar legally adopted in Iran.
1941	25 August	Anglo-Soviet invasion of Iran: Three Soviet armies began invasion of Iran from the north, while British army invades Khuzestan and Central Iran.
1945	November	The Soviet Union established the Azerbaijan People's Government in Iranian Azerbaijan.
1946	22 January	The Soviet-backed Kurdish Republic of Mahabad declared its independence from Iran.
	2 March	Iran crisis: British troops withdrew from Iran. The Soviet Union violated its prior agreement and remained.
	9 May	Iran crisis: The Soviet Union withdrew from Iran.
	11 December	Iran regained control over the territory of the Azerbaijan People's Government.
	15 December	Iran conquered Mahabad.
1953	August	Mohammad Mosaddegh is overthrown in a coup engineered by the British and American intelligence services. Fazlollah Zahedi is proclaimed as prime minister and the Shah returns.
1979	11 February	Iranian Revolution: The Iranian Monarchy collapsed in a popular revolution.
	1 April	A referendum passed which made Iran an Islamic republic.
	4 November	Iran hostage crisis
1980	22 September	Iraq launched a full-scale invasion of Iran. The Iran–Iraq War would last until August 1988. The tactics used by both sides were similar to those used during World War I, including large-scale trench warfare with barbed wire stretched across trenches, manned machine-gun posts, bayonet charges, human wave attacks across a no-man's land, and extensive use of chemical weapons such as mustard gas by the Iraqi government against Iranian troops, civilians, and Iraqi Kurds.
1981	9 October	Later Supreme Leader Ali Khamenei assumes office as the President of Iran under Supreme Leader Khomenei.
1988	20 August	The Iran–Iraq War ends in a stalemate. The Iran–Iraq War was the deadliest conventional war ever fought between regular armies of developing countries.
		Massacres of Iranian political prisoners, thousands of cases of forced disappearances, executions, torture and inhuman and degrading treatment.
1989	3 June	1st Supreme Leader of Iran and founder of the Islamic Republic, Ruhollah Khomeini, dies.
1989	4 June	Ali Khamenei replaces Ruhollah Khomeini, becoming the second Supreme Leader of Iran.
1989	28 July	A constitutional reform was allegedly approved by 97.6% of voters in a referendum, it was the first and so far only time the Constitution of the Islamic Republic of Iran has been amended. It made several significant changes to the system of government of the Islamic Republic such as eliminating the need for the Supreme Leader (rahbar) of the country to be a marja or chosen by popular acclaim.
1989	16 August	Akbar Hashemi Rafsanjani becomes President of Iran, the first president to assume office under the post-reform constitution.
1994	22 February	Homa Darabi an Iranian pediatrician and women's rights activist immolates herself in protest against compulsory hijab.
1997	3 August	Mohammad Khatami replaces Rafsanjani as President.

Year	Date	Event
2001	8 June	Iranian presidential election, 2001: President Mohammad Khatami was reelected with vast majority.
2003	December	40,000 people are killed in an earthquake in southern Iran.
2005	24 June	Iranian presidential election, 2005: Ahmadinejad defeated the more liberal Rafsanjani.
2009	12 June	Iranian presidential election, 2009: Ahmadinejad re-elected for a second time after defeated Mousavi.
	13 June	2009–10 Iranian election protests: Protests in Iran over election results.
2013	3 August	Hassan Rouhani replaces Ahmadinejad as President.
2014		My Stealthy Freedom, an online movement in which women in Iran post photos of themselves without hijabs, as a protest against the compulsory hijab laws in the country.
2015	14 July	Signing of Iran nuclear deal between Iran and the P5+1 (the five permanent members of the United Nations Security Council— China, France, Russia, United Kingdom, United States—plus Germany).
2018	8 May	United States withdraws from the Iran nuclear deal
2017–19		Iranian woman protest against compulsory hijab in multiple cities including Tehran, Kangavar, Isfahan and Shiraz. Many are physically assaulted with injuries including broken limbs and imprisoned.
2019	9 September	Self immolation of women's rights activist Sahar Khodayari over six month prison sentence for attempting to enter a public stadium to watch a football game, against the national ban against women at such events. Leads to widespread protests, and on 10 October 2019, more than 3,500 women attend the Azadi Stadium for a World Cup qualifier against Cambodia.
2020	3 January	Quds Force commander Qasem Soleimani and commander of the Iran-backed Kata'ib Hezbollah militia, Abu Mahdi al-Muhandis, are assassinated in a U.S. drone strike in Baghdad.
2021	3 August	Ebrahim Raisi replaces Rouhani as President.
2022	16 September	22-year-old Iranian woman Mahsa Amini, also known as Jina Amini, died in a hospital in Tehran, Iran, under suspicious circumstances, after her arrest by the Islamic Republic's Guidance Patrol. Eyewitnesses, including women who were detained with Amini, reported that she was severely beaten and that she died as a result of police brutality. Her death sparked widespread antigovernmental protests in Iran.
2022–23		Civil unrest and protests against the Islamic Republic of Iran associated with the death in police custody of Mahsa Amini (Persian: مهسا امینی) began on 16 September 2022 and lasted until 2023.
2024	1 April	Israel bombed the Iranian embassy in Damascus, causing a brief escalation to direct conflict between two countries which lasted for 18 days.
2024	19 May	Varzaqan helicopter crash and death of Iranian president, Ebrahim Raisi.
2024	28 July	Masoud Pezeshkian appointed as the president of Iran.
2024	31 July	Assassination of Ismail Haniyeh, Hamas political leader in Tehran, by an apparent Israel attack, increased tension between the two countries.