Kambúdzsija perzsa király
Kambúdzsija | |
Perzsia királya | |
Uralkodási ideje | |
Kr. e. 529 – Kr. e. 522 | |
Elődje | II. Kurus |
Utódja | Bardíja |
Egyiptom fáraója | |
Uralkodási ideje | |
Kr. e. 525 – Kr. e. 522 | |
Elődje | III. Pszammetik |
Utódja | Bardíja |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Akhaimenida-ház |
Született | Kr. e. 558 Ekbatana |
Elhunyt | Kr. e. 522 júliusa (36 évesen) Ekbatana |
Nyughelye | Paszargadai |
Édesapja | II. Kurus |
Édesanyja | Perzsiai Kasszandané |
Testvére(i) |
|
Házastársa |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Kambúdzsija témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kambúdzsija (óperzsal: 𐎣𐎶𐏍𐎩𐎡𐎫, ka-ma-bū-ja-i-ya, normalizált alakja Kambūjiya, ógörögül: Καμβύσης, azaz II. Kambüszész, latinul: Cambyses), (Kr. e. 558 – Kr. e. 522 júliusa) akhamenida uralkodó, II. Kurus (Kürosz) legidősebb fia, Kr. e. 529-től utóda.
II. Kambüszész hatalmát önkényúrként gyakorolta. Az ellene lázadókat leverte, és megölette testvérét, Bardíját is. Széles koalíciót hozott létre, és arab, föníciai és görög segítséggel megtámadta Egyiptomot.
Élete
[szerkesztés]Egyiptom elfoglalását még apja, Kurus tervezte el. Célja az volt, hogy megbosszulja Amanitól, Egyiptom királyától elszenvedett sérelmeit.[1] Megtámadta Egyiptomot és el is foglalta[1] Kr. e. 525-ben; a peluszioni csatában és Memphisz mellett aratott győzelmet Egyiptom felett.
Egyiptom után Etiópia ellen indult, de élelmiszerei elfogytak és így kénytelen volt visszatérni.[1]
Ezután szerencsétlenségek sora következett: a líbiai pusztán átvonuló sereg a homokba fulladt, a Karthágó ellen tervezett hadjárat pedig terv maradt, mivel a föníciaiak nem akartak vele – saját gyarmatvárosuk ellen – szövetségre lépni.[1]
Kambúdzsija az elszenvedett kudarc miatti haragjában az egyiptomi templomok pusztításába kezdett, megölette apisukat és kivégeztette papjaikat is.[1]
Kr. e. 522-ben a tartományokban lázadás tört ki, melynek letörése végett Kambüszész oda sietett. Elinduláskor épp a lovára akart ülni, amikor kardjába botlott és halálosan megsebesítette magát.[1]
A katonai vezetők azonban megmentették Perzsiát a széthullástól. Közülük lépett elő I. Dárajavaus, aki alatt a birodalom fénykorát élte.
Krónika
[szerkesztés]Marcus Iunius Iustinus így ír Kambüszészről (Világkrónika, I:IX):
„IX. Utána fia, Cambyses következett, aki atyja birodalmához Egyiptomot is hozzácsatolta, de felháborodva az egyiptomiak babonáin, Apisnak és a többi istennek is leromboltatta a templomait. (Kr. e. 525) Hammon leghíresebb templomának elfoglalására is küldött egy sereget, amelyet homokvihar lepett meg, és megsemmisült. Ezután álmában látta, hogy testvére, Mergis fog uralkodni. Eme álomlátástól megrémülve nem habozott a szentségtörések után még testvérgyilkosságot is elkövetni. Nehéz volna elgondolni, hogy övéinek kegyelmezzen az, aki a vallás megvetésével még az istenek ellen is garázdálkodott. E kegyetlen szolgálatra barátai közül egy mágust, név szerint Gometest szemelte ki. Eközben azonban maga pusztult el, súlyosan megsebesülve combján a saját maga kirántotta kard által, így bűnhődött meg részint a testvérgyilkosság elrendeléséért, részint a szentségtörés elkövetéséért.[2]”
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f Bokor József (szerk.). Kambyses, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2007. január 11.
- ↑ Marcus Iunianus Iustinus: Világkrónika a kezdetektől Augustusig: Fülöp királynak és utódainak története. Szerk. Adamik Lajos, ford. Horváth János. Békéscsaba: Helikon Kiadó. 1992. ISBN 963 208 056 4 , 18. oldal
Előző uralkodó: II. Kurus |
Következő uralkodó: Bardíja |
Előző uralkodó: III. Pszammetik |
Következő uralkodó: Bardíja |