I. Szulajmán perzsa sah
I. Szulajmán | |
Szulajmán udvarával (1670-es ábrázolás) | |
Perzsa sah | |
Uralkodási ideje | |
1666. november 1. – 1694. július 29. | |
Koronázása | ? 1666. november 1. 1668. március 20. (újra) |
Elődje | II. Abbász |
Utódja | Szultán Huszajn |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Szafavidák |
Született | 1647 Iszfahán |
Elhunyt | 1694. július 29. (47 évesen) Iszfahán[1] |
Nyughelye | Kum[1] |
Édesapja | II. Abbász |
Édesanyja | Nakihat Khanum |
Házastársa | Elena Khanum |
Gyermekei | Szultán Huszajn perzsa sah |
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Szulajmán témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
I. Szulajmán, korábban II. Szafi, modern perzsa kiejtéssel Szolajmán Szafi (1647[1] – Iszfahán, 1694. július 29.[1]) II. Abbász sah fia, Perzsia sahja (uralkodott 1666. november 1-étől haláláig), a Szafavida-dinasztia tagja volt.
Élete
[szerkesztés]Apja 1666. szeptember 25-én bekövetkezett halálakor örökölte a trónt tizenkilenc évesen, október 2-án koronázták meg II. Szafi néven. Két év múlva, 1668. március 20-án ismét megkoronázták Iszfahánban, ezúttal azonban Szulajmán néven, amire még a perzsa dinasztia történetében nem volt példa. Viszonylag hosszú uralkodása alatt visszavonult a közügyektől, alkoholizmusba és a hárem örömeibe merült. Szulajmán sah korának máig látható emléke a Hast Behest-palota, azaz a Nyolc Paradicsom palota Iszfahánban, amely háremének adott otthont, és ahol a sah hosszú éveket töltött elvonultságban. Uralkodása alatt drasztikusan csökkent a perzsa pénzverés volumene a kibontakozó nemesfémhiánynak köszönhetően. Külpolitikája sem volt aktív, Irán csak néhány kisebb türkmén betörésnek volt kitéve Horászánban. Fővárosában halt meg, és a síita egyházi központban, Gomban temették el.
Utódai
[szerkesztés]Hét fiáról és négy lányáról tudunk. Halála után a palotabeli eunuchok emelték trónra a hasonlóképpen visszavonult életet élő Szultán Huszajn nevű fiát, akit 1722-ben megbuktattak a gilzaj afgánok. Mahmúd Hutákí 1725. február 8-án lemészároltatta Szultán Huszajn minden fivérét, utódja, Asraf kán pedig magával Huszajnnal végzett 1726-ban. I. Szulajmán egyik lányától származó két dédunokája, Ahmad és Szulajmán később trónkövetelőként lépett fel.
Jegyzetek
[szerkesztés]Irodalom
[szerkesztés]- Sárközy Miklós: Iráni történeti kronológia. (egyetemi jegyzet)
- Nyitrai István: Irán története a muszlim hódítástól napjainkig. In: Iráni föld – perzsa kultúra. Szerk.: Jeremiás Éva M. Piliscsaba, Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete, 2007. pp. 119-261
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
Előző uralkodó: II. Abbász |
Következő uralkodó: Szultán Huszajn |