Kangavar
|
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
| Kangavar كنگاور | |
 | |
| Az Anahita templom maradványai | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Irán |
| Tartomány | Kermánsáh |
| Körzethívószám | 0837 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 51 352 fő (2016)[1] |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 34° 30′ 16″, k. h. 47° 57′ 55″34.504300°N 47.965300°EKoordináták: é. sz. 34° 30′ 16″, k. h. 47° 57′ 55″34.504300°N 47.965300°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kangavar كنگاور témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kangavar (perzsa nyelven کنگاور; Kangāvar, (az ókori időkben Congobar) egy város Iránban, Kermánsáh tartományban. Kangavar a rendkívül termékeny Kanga-völgy legnagyobb települése. Lakossága a 2006-os népszámlálás adatai alapján 48 901 fő volt.[2]
Fekvése
[szerkesztés]A város Kermánsáh tartomány legkeletibb részén helyezkedik el a Hamadán és Kermánsáh között húzódó út mentén, amely egykoron a selyemút részét képezte. Hamadántól 75 kilométernyire, Kermásáhtól 96 kilométernyire fekszik.[3]
Története
[szerkesztés]
Kangavar városának területén áll az úgynevezett Kangavar szentély.
A szentély teljes területe mintegy 4,6 hektár. Neve egykor Konkobar néven volt ismert és az Ecbatana (modern Hamadan), Behistun és a Mezopotámiai síkság mentén fekvő út mentén feküdt. Az út áthaladt a Zagrosz-hegységen is.
Kangavar szentélye közelében három kút található, ami azt az elméletet eredményezte, hogy a szentélyt Anahitának, az iráni víz istennőjének szentelték.
A parthiai kor előttről itt nem maradtak fenn régészeti emlékek (bár a helyszín megegyezhet a Behistun-feliratban említett Kunduruš-al is), eredete valószínűleg a 2. század végére; arra az időre nyúlik vissza, miután a pártusok elfoglalták Médiát.
Leírása
[szerkesztés]A szentély valójában egy alacsony, természetes hegy egy négyzet alakú terasszal, amely egy másik mintegy 3 és fél méter magas terasz alapját képezte, oszlopsorokkal is körülvéve. A harmadik teraszt maga a szentély foglalta el: egy négyzet alakú épület, amely egy oltárt és egy négyzetes kultikus termet tartalmazott. A komplexum egy alacsony ziggurathoz hasonlítható.
A négyzet alakú terasz kb. 220 x 220 méter (az északi oldal nem feltárt, ott egy mecsettel rendelkező falu található, amely folytatja a telep kultikus funkcióját). A terasz kb. 5 méter magas volt, és egy dupla lépcsővel érhető el, amelyet úgy tűnik, hogy Persepolis lépcsői inspiráltak.
A szentélytől keletre több partihiai koporsókat tartalmazó sírt is feltártak. A területen 1968 óta rendszeres ásatások zajlanak.
Hivatalosan „Kangavar történelmi műemléke”-ként szerepel, és a helyszín a Világörökség része javaslatai közt is szerepelt.
Galéria
[szerkesztés].jpg)
))_-_panoramio_(1).jpg)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ جمعیت به تفکیک تقسیمات کشوری (perzsa nyelven). (Hozzáférés: 2023. október 29.)
- ↑ Census of the Islamic Republic of Iran, 1385 (2006) (angol nyelven) (Excel). Iráni Iszlám Köztársaság. [2011. november 11-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Wolfram Kleiss, "Kangavar" in Encyclopaedia Iranica
Források
[szerkesztés]- Azarnoush, Massoud (1981) "Az ásatások a Kangavarban", az iráni régészeti közlemények. Neue Folge (Berlin), 14. kötet, 69-94. Oldal.
- Kangavar. In: Ehsan Yarshater (szerk.): Encyclopædia Iranica (angol, hivatkozásokkal együtt)
- A romok leírása a turizmus szempontjából (angol)
- Kangavar történelmi emléke (whc.unesco.org) (angol)
