Szerkesztő:Ivanhoe/Kaziranga Nemzeti Park
 |
Ez nem Wikipédia-szócikk. Ne vedd figyelembe, és ne javítsd!
Ez az oldal a Wikipédia egy szerkesztői munkalapja. Az itt olvasható információk még tévesek, ellenőrizetlenek, rendezetlenek, hézagosak lehetnek, ezért ne támaszkodj rájuk. Ha keresőoldalon át jutottál el ide, akkor kérünk, hogy térj oda vissza, és nézz meg más találatot, vagy használd a Wikipédia keresőjét, és keress egy másik cikket, amely érdekelhet. |
| Kaziranga Nemzeti Park | |
| Világörökség | |
 | |
| Adatok | |
| Ország | India |
| Típus | Természeti helyszín |
| Kritériumok | (IX)(X) |
| Felvétel éve | 1985 |
| Elhelyezkedése | |
 Kaziranga
Pozíció India térképén
| |
 é. sz. 26° 40′ 02″, k. h. 93° 25′ 00″26.667222°N 93.416667°EKoordináták: é. sz. 26° 40′ 02″, k. h. 93° 25′ 00″26.667222°N 93.416667°E | |
Bevezető
Elhelyezkedése, adottságai
[szerkesztés]A mintegy 430 km2-nyi nemzeti park India északkeleti részén, Asszám államban, annak fővárosától, Diszpurtól 250 kilométerre keletre fekszik. A park négy kisebb körzetből áll össze: a keleti agoratoli, mely füves, tavas terület; a középső Kohara körzet; a nyugati baguri körzet, itt találhatók a rinocéroszok a legnagyobb számban; valamint az a körzet, melyet utólag csatoltak a park eredeti területéhez, ez pedig a Burhapahar.[1]
A parkot a Brahmaputra öleli körbe, területén pedig több folyó, köztük a Diphu és a Dhansziri. Kaziranga területe csaknem sík, a folyó áradása alakította fövenyekkel és tavakkal, valamint a folyó szintjétől magasabban fekvő területekkel, amelyek menedéket nyújtanak az állatoknak az áradások idején. Több közülük mesterségesen került kialakításra, növelve az állatok biztonságát. [2]
Klímája
[szerkesztés]A területre három évszak jellemző. A téli időszak, amely november és február közé esik, enyhe és száraz, a legmagasabb nappali hőmérséklet 25°C, míg a legalacsonyabb éjszakai 5°C. Ebben az időszakban a vízvezető csatornák is kiszáradnak. A nyári időszak március és május között forró, a legmagasabb hőmérséklet eléri a 37°C-t. Az állatok ilyenkor a vízhez közel telepednek meg. Az esős monszun évszak júniustól szeptemberig tart, az évi csapadékmennyiség legnagyobb része ilyenkor esik le. Júliusban és augusztusban a nyugati terület háromnegyede víz alatt áll. Az áradás arra kényszeríti az állatokat, hogy a folyótól messzebb, a magasabb, erdős területekre húzódjanak, ami kívül esik a park déli határán.[3]
Etimológiája
[szerkesztés]Bár a Kaziranga szó eredete bizonytalan, jó pár lehetséges magyarázat adódik a helyi legendákból és feljegyzésekből. Az egyik szerint Kazi egy lány volt egy közeli faluból, míg Ranga a szerelme. A család ellenezte a kapcsolatot, a fiatal pár pedig eltűnt az erdőben, soha nem kerültek elő. Egy másik történet szerint egy 16. századi vaisnava hittudós, bizonyos Srimanta Sankardeva egyszer megáldott egy gyermektelen párt, Kazait és Rangait, és arra kérte őket, hogy ássanak egy kis tavat a környéken, ami az ő nevüket viseli majd.[4]
A név eredetéről néhány feljegyzés is maradt bizonyságul. Ezek szerint mikor az ahomi (asszámi) király, Pratáp Szingh a 17.században áthaladt a területen, különösen ízlett neki az elfogyasztott hal íze, amelyről azt mondták, hogy Kazirangából származik. A kaziranga szó karbi nyelven a „vörös kecskék földjét” (őzek) is jelenti, mivel a kazi jelentése kecske, míg a rangai szó vöröset jelent.[5]
Története
[szerkesztés]A nemzeti park története 1904-ig nyúlik vissza, mikor az indiai alkirály felesége, Lady Curzon látogatást tett a területen. Azt remélte, hogy egyszarvú rinocéroszokat láthat a területen, de csak lábnyomokat talált, mivel olyan jelentős mértékben levadászták őket, hogy alig pár példány maradt. Rávette férjét, hogy tiltsa meg a vadászatot és vegye védelmébe a területet. Ez 1905. június 1-én meg is történt, akkor ez a védettség mintegy 232 km2-t jelentett.[6] A következő három évben a park területét egészen a Brahmaputra partjáig kitolták, ezzel további 152 km2-rel növelték. 1908-ban hivatalosan is védett területté nyilvánították. 1916-ban vadvédelmi területté minősítették át (Game Sanctuary), majd 1938-ban megnyitották a látogatók előtt. 1950-ben a nevét kis módosítással vadonra cserélték (Wildlife Sanctuary). 1954-ben az asszámi kormány elfogadta a rinocéroszvédelmi törvényt, mely súlyos büntetést helyezett kilátásba az orvvadászoknak. Az 1968-ban elfogadott, nemzeti parkokra vonatkozó törvény pedig lehetővé tette, hogy a 430 km2-nyi park 1974-ben hivatalosan is nemzeti park rangot kapjon.[7] 1985-ben az UNESCO mint természeti helyszínt vette fel a világörökségi listára.[8]
Növényzete
[szerkesztés]A park vegetációjára négy fő típus jellemző: a hordalékkal feltöltött terület, amit fű borít; a szintén hordalékkal feltöltött talajon növő szubtrópusi erdő; a trópusi lombhullató és a trópusi félörökzöld erdőség. 1986-os adatok szerint a területet 41%-ban magas, 11%-ban alacsony fűfélék, 29%-ban nyitott dzsungel, 4%-ban mocsár, 8%-ban víz és 6%-ban homok borítja.[9]
A park keleti és nyugati része más tengerszint feletti magasságban terül el, a nyugati alacsonyabban. Míg a magas elefántfű a keleti részen tenyészik, a nyugatit elsősorban rövid fű borítja, az áradásból visszamaradt kis tavakkal tarkítva. Évenkénti elárasztással, legeltetéssel, tervszerű felégetéssel, trágyázással tartják karban. A magas növésű füves területen elsősorban cukornád, elefántfű, és közönséges nád jellemző. A rövid füves területet szórványosan tarkítja az indiai köszméte, a gyapotcserje, az elefántalma.
Állatvilága
[szerkesztés]Kaziranga harmincöt, jelentékeny egyedszámú emlős fajjal büszkélkedhet, melyek közül több veszélyeztetett, szerepel az IUCN vörös listáján. A park különlegessége, hogy itt él a világ legnagyobb egyszarvú rinocérosz állománya (2006-ban 1855 egyed),[10] de igen jelentős az ázsiai vadbivaly, a keleti mocsári szarvas, az indiai elefánt, a dzsungel tulok, a szambár szarvas és a tigris populáció is.[1] Kisebb növényevők is megtalálhatók a parkban, mint például a mundsák- vagy ugató szarvas, vagy a vaddisznó.
Kaziranga egyike azon kevés, Afrikán kívüli helyeknek, ahol a nagymacskák több fajtája is megtalálható, mint például az indiai tigris és a leopárd. Egy 2000-ben elvégzett felmérés szerint akkor itt éltek a legnagyobb területi sűrűségben a tigrisek az egész világon. Ezeken kívül megtalálható még a dzsungelmacska, a halászmacska, és az ázsiai leopárdmacska is. A kisebb emlősök közül említhető a ritka sörtés nyúl, az indiai szürke manguszta, a kis indiai cibetmacska, a indiai róka, az aranysakál, a lajhármedve, a kínai és az indiai tobzoska, a borz, a pézsma borznyest, repülő mókus. Olyan főemlős fajták is élnek a parkban, mint az asszámi makákó, a sapkás- és az aranylangur, vagy az egyetlen indiai emberszabású majom, a farok nélküli nyugati hulok[11]
A BirdLife International Kazirangát fontos madárvédelmi területté nyilvánította. A park otthont ad a költöző és a vízimadaraknak, a ragadozóknak, dögevőknek és a vadszárnyasoknak is. Ezek közül kiemelkedik a kis lilik, a cigányréce, a mandzsuréce, a kis és a nagy indiai gólya, a fekete nyakú gólya, és az ázsiai tátogató gólya, amelyik Közép-Ázsiából költözik ide télire. A folyami madarak közül megtalálható a Blyth-jégmadár, a fehér hasú gém, a dalmát és a foltos csőrű gödény és a fekete hasú csér. A ragadozók közül itt él több sasfajta is, így a keleti király-, a nagy pöttyös-, a fehérfarkú, és több halászsas is. Volt olyan időszak, amikor Kazirangában egyszerre hét keselyűfaj is élt, de mára csaknem a teljes populáció kihalt, mivel a táplálékul szolgáló tetemek diklofenákot tartalmaztak. Közülük csak három fajból, az indiai, a keskeny csőrű és a bengál keselyűből maradt példány.[12][13] Él még a parkban nagy indiai és barázdált szarvcsőrű, timáliaféle, szövőmadarak, köztük a veszélyeztetett finn szövőmadár is.
A világ két legnagyobb méretű kígyója, a kockás piton és a tigrispiton, valamint a leghosszabb mérges kígyó, a királykobra is a park lakója. Más kígyók is előfordulnak, így például az indiai kobra, a pápaszemes kobra, a Russel-vipera és a közönséges krait. Több varánusz fajtával, mintegy tizenötféle teknőssel, de számos halfajtával is büszkélkedhet a park, így például a tetraodonnal.[11]
Állagmegóvása
[szerkesztés]Turizmus
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Kaziranga National Park című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Alexandra India 100 csodája, i. m. 164-165. o.
- ↑ State of Conservation of the World heritage Propeties... (angol nyelven). UNESCO. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
- ↑ History: Legends (angol nyelven). Assam Forest. (Hozzáférés: 2013. február 7.)
- ↑ History: Legends (angol nyelven). Assam Forest. (Hozzáférés: 2013. február 7.)
- ↑ Technical Report (angol nyelven) (pdf). UNESCO-IUCN. (Hozzáférés: 2013. február 7.)
- ↑ Sushanta talukdar: Waiting for Curzon's kin to celebrate Kaziranga (angol nyelven). The Hindu. (Hozzáférés: 2013. február 6.)
- ↑ Kaziranga National Park (angol nyelven). United Nations Enviroment Programme. (Hozzáférés: 2013. február 6.)
- ↑ World Heritage - Kaziranga National Park (angol nyelven). UNESCO. (Hozzáférés: 2013. február 6.)
- ↑ Kushwaha, S.& Unni, M. (1986). Applications of remote sensing techniques in forest-cover-monitoring and habitat evaluation—a case study at Kaziranga National Park, Assam, in, Kamat, D.& Panwar, H.(eds), Wildlife Habitat Evaluation Using Remote Sensing Techniques. Indian Institute of Remote Sensing /Wildlife Institute of India, Dehra Dun. pp. 238–247
- ↑ Report - IUCN Asian Rhino Specialist group (angol nyelven) (pdf). rhinosourcecenter.com. (Hozzáférés: 2013. február 16.)
- ↑ a b Wildlife in KNP (angol nyelven). Kaziranga National Park. (Hozzáférés: 2013. február 17.)
- ↑ R Cuthbert, RE Green, S Ranade, S Saravanan, DJ Pain, V Prakash, AA Cunningham (2006). „Rapid population declines of Egyptian vulture (Neophron percnopterus) and red-headed vulture (Sarcogyps calvus) in India”. Animal Conservation 9 (3), 349–354. o. DOI:10.1111/j.1469-1795.2006.00041.x.
- ↑ Important Bird Areas in India - Assam (angol nyelven). Indian Bird Conservation Network. (Hozzáférés: 2013. február 18.)
Források
[szerkesztés]- Ahol az egyszarvú otthonra lelt. In : India 100 csodája. (hely nélkül): Alexandra. 2008. 164–165. o. ISBN 9789633687215
További információk
[szerkesztés]- Kaziranga a Tourism of India honlapon(angolul)
- Indian Association of Tour Operators - INDIA'S WORLD HERITAGE SITES(angolul)
 | Kulturális | Vörös Erőd (Agra) · Adzsantai barlangtemplomok · Száncsi buddhista emlékek · Csampáner–Pávágarh Régészeti Park · Cshatrapati Sívádzsi pályaudvar · Goa templomai és kolostorai · Elefanta-barlangok · Ellórai-barlangok · Fatehpur Szíkri · Csola-templomok (Brihadísvara, Erávatesvara, Gangaikonda Csolapuram) · Hampi · Mahábalipuram · Pattadakal · Humájun császár síremléke · Khadzsuráhó · Bodh-gajai Mahábodhi-templomkomplexum · Indiai hegyi vasutak · Kutub Minár · Vörös Erőd (Delhi) · Bhimbetkai sziklamenedékhelyek · Konáraki naptemplom · Tádzs Mahal · Dzsantar Mantar obszervatórium (Dzsaipur) · Rádzsasztáni hegyi erődök · Ránaki váv · Nálanda Mahávihara · Le Corbusier építészeti munkái (közös Argentínával, Belgiummal, Franciaországgal, Japánnal, Németországgal, Svájccal) · Mumbai neogótikus és szecessziós épületei · Dholávíra · Ramappa-templom · Hojszala szakrális templomkörzetek · Santiniketan · Moidamok, az Ahom-dinasztia halomsírjai |  |
|---|---|---|---|
| Természeti | |||
