Ugrás a tartalomhoz

Kis lilik

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kis lilik
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
      
Magyarországon fokozottan védett
Természetvédelmi érték: 1 000 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lúdalakúak (Anseriformes)
Család: Récefélék (Anatidae)
Alcsalád: Lúdformák (Anserinae)
Nemzetség: Valódi ludak (Anserini)
Nem: Anser
Faj: A. erythropus
Tudományos név
Anser erythropus
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
A kis lilik elterjedési területe   költőhely (nyáron)   telelőhely   költözési útvonal   szórványos   költözési útvonal (valószínűleg)
A kis lilik elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  telelőhely
  költözési útvonal
  szórványos
  költözési útvonal (valószínűleg)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kis lilik témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kis lilik témájú médiaállományokat és Kis lilik témájú kategóriát.

Anser erythropus
Anser erythropus

A kis lilik (Anser erythropus) a madarak osztályának a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj.

Elterjedése, élőhelye

[szerkesztés]

Eurázsiában költ az északi erdőhatár közelében, télen délre vonul. A közeli rokon nagy liliknél valamivel délebbre, költőterületeik átfednek. Ahol mindketten előfordulnak, ott a nagy lilik a lapályokon, a kis lilik az utolsó hómezők közelében, a hegyekben, a sarki füzek és törpe nyírek között költ.

A Kárpát-medencében rendszeres vendég, néha áttelel.

Tajgák, erdők, kopár tundrák, kisebb tavak, mocsarak közelében tartózkodik.

Megjelenése

[szerkesztés]

Hossza 53–66 centiméter, szárnyfesztávolsága 120–135 centiméteres, testtömege pedig 1600–2500 gramm. Feje és nyaka felül sötétszürke, alul kissé világosabb. Farcsíkja, fara és alsó farkfedői fehérek. Szeme sötétbarna, csőre rózsaszínű, lába narancssárga. A szárny csúcsa a fark végét túlhaladja. Nagyon hasonlít a közel-rokon és jóval gyakoribb nagy lilikre (Anser albifrons); a testméretkülönbség nem biztos határozó bélyeg. A nagy lilikhez képest feje aránylag rövidebb és magasabb; az ivarérett madarak fehér homlokfoltja a csőrtől jobban a szemek fölé nyúlik. Szemét vékony, élénk sárga vagy narancssárga gyűrű veszi körül, ami a nagy liliknél hiányzik.

Életmódja

[szerkesztés]

A költőterületen elsősorban zöld növényi részeket eszik, de nem veti meg a haszonnövényeket sem (kukorica, gabona). Vonuló madár. Vonuláskor a kis lilikek hullámzó vonalakba vagy V alakba rendeződnek. Leszállás előtt nagy magasságból lélegzetelállító zuhanórepülésbe kezdenek. A vándorcsapatokban „hág" kiáltásokkal tartják a kapcsolatot.

Szaporodása

[szerkesztés]

A mohával, később pehelytollakkal is bélelt fészek többnyire hegyi tavak közelében fekszik. A fészkét a talajon, kisebb mélyedésbe készíti növényi anyagokból, pehelytollakkal bélelve. Csak a tojó költ, míg a gúnár a közelben őrködik. A költési időszak május-júniusban van. A fészekalja 4-5 sárgásfehér tojásból áll, melyen 25-28 napig kotlik. A kislibák rögtön kikelés után nagyon ügyesen járnak, ha fenyegetve érzik magukat, a vízbe menekülnek. A szárazon meglepően gyorsan futnak a lejtőn felfelé, és sziklahasadékokba vagy a bozótosba bújnak el. Szülők közösen gondozzák az utódokat, melyek 6 hét után már repülnek. Ekkor a családok csapatokba verődnek.

Védettsége

[szerkesztés]

Magyarországon 1982 óta fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 000 000 Ft.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]