Ugrás a tartalomhoz

Medvefélék

Hivatkozások szerkesztése
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az állatról szól. Hasonló címmel lásd még: Medve (egyértelműsítő lap).
Medvefélék
Evolúciós időszak: Késő eocén - jelenkor
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Kutyaalkatúak (Caniformia)
Család: Medvefélék (Ursidae)
Fischer von Waldheim, 1817
Alcsaládok és nemek
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Medvefélék témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Medvefélék témájú médiaállományokat és Medvefélék témájú kategóriát.

A medvefajok elterjedése:
            Óriáspanda (más fajokkal:    ,    )
            Maláj medve (az örvös medvével:    )
            Ajakos medve (az örvös medvével:    )
            Pápaszemes medve
            Fekete medve (a barna medvével:    )
            Örvös medve (más fajokkal:    ,    ,    ,    )
            Barna medve (más fajokkal:    ,    ,    )
            Jegesmedve
A barna medve feje oldaról

A medvefélék (Ursidae) vagy medvék a ragadozók rendjének egy családja. Mivel a mai rendszerek az óriáspandát is a medvefélék közé sorolják, így 5 nem és 8 ma élő faj tartozik a családba.

A medvefélék nagy testű, erőteljes, lomha mozgású ragadozó emlősök, azonban veszély esetén vagy vadászatkor rendkívül gyorsan képesek futni. Egész talpuk érinti a talajt, talponjárók. Fejük nagy, orruk megnyúlt, farkuk erőteljesen visszafejlődött, rövid. Tépőfoguk nem alakult ki, zápfogaikon tompa dudorok találhatók. Vakbelük nincs, teljesen visszafejlődött. Többségük mindenevő.

A medvefélék képviselői széles körben elterjedtek a világon. Eurázsia és az amerikai kontinens lakói, Afrikában, Ausztráliában és az Antarktiszon viszont nem fordulnak elő. Bár az afrikai kontinensen létezett a faj, az ún. atlasz-medve, de ez kihalt. Nagytestű, erőteljes felépítésű fajok tartoznak ide, melyek táplálkozásukat tekintve igen változatos állatcsoportot alkotnak, hiszen ragadozókat, mindenevőket és elsősorban növényevőket egyaránt sorolnak a családba. A medvefélék elsősorban magányos életmódúak.

Rendszerezés

[szerkesztés]

A család az alábbi ma élő nemeket és fajokat foglalja magában.

Ailuropodinae alcsalád

[szerkesztés]

Tremarctinae alcsalád [1]

[szerkesztés]

Ursinae alcsalád

[szerkesztés]

A medve a kultúrában

[szerkesztés]

Elnevezései, szólások

[szerkesztés]

A medve név szláv eredetű. A medved, medvegy szó eredetileg „mézlátót”, „mézmutatót” jelentett (az ősszláv med, „méz” és vedj „látni” szavak összetétele). Az ősi szláv megnevezés valószínűleg olyan totemisztikus alapon született körülírás, mint az ősi magyar farkas és szarvas szavak. A totemként tisztelt állat valódi nevének kiejtését ugyanis tabu tiltotta. A medve kicsinye a bocs (ismeretlen eredetű szó), illetve a mackó. Ez utóbbi a szlovák macko („medve”; „tipegőruha”) átvétele, és eredetileg a Matej (Mátyás) személynév egyik becéző alakja volt. A medve hangja a brummogás, ami hangutánzó szó. Ez a szó elég későn jelent meg a magyar nyelvben, valószínűleg a szintén hangutánzó német brummen átvételeként.[1] A medvével kapcsolatos közismert magyar szólás az előre inni a medve bőrére, vagyis „túl korán örülni valaminek”. A középkori Szent György Lovagrend egyes rabló lovagjainak medvebőrt ábrázoló címeréről (németül Bärenhäuter - ejtsd: bérnhojter -, azaz „medvenyúzó”) veszi eredetét a pernahajder kifejezés.[2]

A medve neve az ógörögben arktosz, a latinban Ursus, a barna medve tudományos nevét is e két szóból alkották meg: Ursus arctos. Mindkét szó az indoeurópai arkt-, urkt- szótőre nyúlik vissza. A medve angol bear és német Bär neve a szláv nyelvekhez hasonlóan az eredeti név tabutilalma révén alakulhatott ki, és egyes nyelvészek az ógermán brun, beron („barna”) szóra vezetik vissza. A medve hindi neve bhalu, A dzsungel könyvében szereplő medve ezért kapta a Balu nevet.

Vallás és művészet

[szerkesztés]
Berlin címere

A finnek és más finnugor nyelvű népek hajdanán a medvéket őseik szellemeként tisztelték. Hasonló medvekultuszt ápoltak az ősi koreaiak is. Az ókori görögök a medvéről nevezték el a Kis Medve és Nagy Medve csillagképeket (magyar népi nevük Göncölszekér).

A medve számos város címerállata. A leghíresebb ezek közül a svájci főváros, Bern, valamint a német főváros, Berlin címerében látható medve. (A Bern név maga is medvét, a Berlin név pedig mackót jelent.) Az USA Kalifornia államának zászlajában medve látható. Oroszország hagyományos jelképállata szintén a medve. (Mackó volt az moszkvai olimpia kabalafigurája is.)

Játékmackók

[szerkesztés]
Bővebben: Plüssmackó

A medvebocs kedves emberszerű vonásai miatt a legnépszerűbb játékfigura. Többnyire plüssből készítik. Az első játékmackókat 1894-ben készítette a németországi Sussenguth-fivérek játékgyára. Sikerük nyomán más gyártók is követték őket Németországban, majd máshol is. A régi mackókat világszerte felnőttek is gyűjtik. A világ első játékmackó-múzeumát 1984-ben nyitották meg Angliában (Teddy Bear Museum, Petersfield, Hampshire).

Szépirodalom

[szerkesztés]

Versek

[szerkesztés]

Animációsfilm-figurák

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Tótfalusi István: Magyar etimológiai nagyszótár. Budapest: Arcanum Adatbázis. [2001]. = Arcanum DVD Könyvtár, 2. ISBN 9639374121  
  2. ↑ „Elkorcsosult lovagrend volt az, Arad megyében, Szent-György lovagok címe alatt, melynek tagjai azonban Istendicséret és a pogányok leküzdése helyett a környék birtokosainak kifosztogatását tűzték ki feladatokul; s mert insigniáikban medvebőr-palást volt a jellemző viselet, az általuk leginkább mortifikált svábok által elneveztettek "Bärenhäuterek"-nek; amiből a magyar népajk pernahajdert csavarintott. – Tehát ez a szó olyan gézengúzt jelent, aki rontja a "zsiványnak a becsületét".” (Jókai Mór: A névtelen vár)
  3. ↑ YouTube
  4. ↑ Tévé Maci a macibolt.hu-n. [2007. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. június 7.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Ursidae
A Wikimédia Commons tartalmaz Medvefélék témájú médiaállományokat.
Ez az emlősökről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Medvefélék&oldid=27611701”