Kancsendzönga Nemzeti Park
| Kancsendzönga Nemzeti Park | |
| Világörökség | |
 | |
| Adatok | |
| Ország | India |
| Világörökség-azonosító | 1513 |
| Felvétel éve | 1977 |
| Elhelyezkedése | |
 Kancsendzönga Nemzeti Park
Pozíció Nepál térképén
| |
 é. sz. 27° 39′ 23″, k. h. 88° 18′ 44″27.656300°N 88.312300°EKoordináták: é. sz. 27° 39′ 23″, k. h. 88° 18′ 44″27.656300°N 88.312300°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kancsendzönga Nemzeti Park témájú médiaállományokat. | |
A Kancsendzönga Nemzeti Park nemzeti park és bioszféra-rezervátum a nepáli Szikkimben. 2016 júliusában felvették a világörökségi helyszínek listájára, ezzel India első „vegyes örökségi” helyszíne lett, és bekerült az UNESCO Ember és bioszféra programjába.[1] A park a hasonló nevű hegyről kapta a nevét, amely a világ harmadik legmagasabb csúcsa a maga 8586 méteres magasságával. A park teljes területe 849,5 km².
Földrajza
[szerkesztés]Északon a tibeti Qomolangma Nemzeti Természetvédelmi Területtel, nyugaton pedig a nepáli Kancsendzönga Természetvédelmi Területtel határos.[2]
Flóra
[szerkesztés]A park növényzete közé tartoznak a mérsékelt égövi lombos és vegyes erdők, amelyek tölgyből, fenyőből, nyírből, juharból és fűzből állnak A magasabb fekvésű területeken alpesi füvek és cserjék fordulnak elő, valamint számos gyógynövény.[3]
Állatvilága
[szerkesztés]A parkban mintegy 550 madárfaj fordul elő, köztük hófogoly, szakállas saskeselyű, a havasi fakókeselyű, valamint a szirti sas, a himalájai fürj, a különböző lilefélék, a szalonkafélék, a galambfélék, a légykapófélék, a timáliafélék és a vörösbegy.[4]
Galéria
[szerkesztés]
.jpg)
.jpg)
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Khangchendzonga National Park című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ (2017. január 27.) „Sikkim claims India's first mixed-criteria UNESCO World Heritage Site”. Current Science 112 (5), 893–994. o. (Hozzáférés: 2025. január 22.)
- ↑ Bhuju, U. R.. Kanchenjunga Conservation Area, Nepal Biodiversity Resource Book. Protected Areas, Ramsar Sites, and World Heritage Sites. Kathmandu: International Centre for Integrated Mountain Development, Ministry of Environment, Science and Technology, in cooperation with United Nations Environment Programme, Regional Office for Asia and the Pacific (2007). ISBN 978-92-9115-033-5
- ↑ (2017. január 27.) „Integrating ethnobiological knowledge into biodiversity conservation in the Eastern Himalayas”. Journal of Ethnobiology and Ethnomedicine 13 (1), 21. o. DOI:10.1186/s13002-017-0148-9. PMID 28356115. PMC 5372287.
- ↑ Bashir, T. (2014. január 27.). „Precarious status of the Endangered Dhole Cuon alpinus in the high elevation Eastern Himalayan habitats of Khangchendzonga Biosphere Reserve, Sikkim, India”. Oryx 48 (1), 125–132. o. DOI:10.1017/S003060531200049X.
Források
[szerkesztés]- O'Neill, A. R. (2019). "Evaluating high-altitude Ramsar wetlands in the Sikkim Eastern Himalayas". Global Ecology and Conservation. 20 (e00715): 19. doi:10.1016/j.gecco.2019.e00715.
|
Ez a földrajzi objektumról, alakzatról, jelenségről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
