Szerkesztő:Akela/Temp 04

Speciális:Prefixindex/User:Akela (URL) - - - - - WP szócikkek száma 551 490

Színészek, filmek

Nemszínészek

• ASHRAE, Eurovent, DIN, RLT, VDI, VDE, EPBD

Emmanuelle-dolgok

• fiktív karakter Emmanuelle (karakter) d:Q21197542 * de:Emmanuelle * en:Emmanuelle FRA
• Emmanuelle-filmek d:Q60049541 fr:Emmanuelle (série de films) DEU ENG
• regény Emmanuelle (regény) d:Q3740571 * en:Emmanuelle (novel)

Filmek

1980-ig

1. Császárvadász (Berge in Flammen), Luis Trenker, 1931
2. Szeverin kapitány (Lázadó/Der Rebell), Luis Trenker, 1932
3. Őfelsége kapitánya, 1951 (Captain Horatio Hornblower R.N.), Gregory Peck
4. Felvonó a vérpadra, 1958 (Ascenseur pour l'échafaud), Louis Malle
5. Szereti ön Brahmsot?/Szereti Brahmsot? 1961, (Goodbye Again), Ingrid Bergman, Anthony Perkins, Yves Montand
6. Barbarella (film) (Roger Vadim, 1968)
7. Dillinger halott (1969, Dillinger è morto, ITA, Piccoli, Pallenberg
8. Waterloo (film, 1970), 1970, Bondarcsuk, Rod Steiger, Christopher Plummer
9. Eper és vér
   (The Strawberry Statement), 1970
10. Egy gazember halála, Mort d’un pourri, 1977.

1980-tól

1. Testek csábítása, 1983, (Die flambierte Frau), Gudrun Landgrebe
2. Vénuszcsapda, 1988 (Die Venusfalle), Sonia Kirchberger, Myriem Roussel
3. Hamlet (film, 1990), 1990, Zeffirelli, Mel Gibson
4. Gettysburg (film) (1993), USA háborús
5. L’allée du roi, 1996.IMDB fr:L'Allée du Roi (téléfilm)
   Part 1 PART1
   Part 2 PART2
6. A konklávé, 2006, (The Conclave) Brian Blessed, Nora Tschirner

Színész(nő)k

1. Michael Gough GB
2. Henri Guybet FRA
3. Stanley Holloway GB
4. Gordon Jackson GB
5. Jacques Marin FRA
6. Kenneth More GB
7. Warren Oates USA
8. Uwe Ochsenknecht DEU
9. François Périer FRA
10. Claude Rains GB/USA
11. Anton Rodgers GB
12. Maurice Roëves GB
13. Adrian Scarborough GB
14. George Segal USA
15. John Standing GB
16. Robert Stephens GB

---

1. Dirce Funari ITA
2. Fiona Gélin FRA
3. Daisy Haggard GB
4. Clare Higgins GB
5. Jean Marsh GB
6. Gina McKee GB
7. Noémie Merlant FRA
8. Birgit Minichmayr AT
9. Françoise Prévost FRA
10. Siobhan Redmond GB
11. Myriem Roussel FRA
12. Theresa Russell USA
13. Ingrid Steeger DEU
14. Siân Thomas GB
15. Susan Wooldridge GB
16. Monica Zanchi CH

---

Egyéb érdekes személyek

---

# Dolly Sharp - [[:Helen Wood (1935–1998)]]{{wd|Q17566718}} USA {{imdb név|id=2695124|név=Helen Wood}} : https://www.therialtoreport.com/2014/12/07/whatever-happened-to-deep-throats-dolly-sharp/ Whatever happened to Deep Throat’s Dolly Sharp? : https://www.therialtoreport.com/2021/08/22/dolly-sharp/ The Secret Life of Dolly Sharp, Part 1: Who Is Dolly Sharp? – Podcast 109 : https://www.therialtoreport.com/2021/08/29/helen-wood/ The Secret Life of Dolly Sharp, Part 2: Who Is Helen Wood? – Podcast 110 : https://www.therialtoreport.com/2021/10/03/dolly-sharp-2/ The Secret Life of Dolly Sharp, Part 3: Whatever Happened to Dolly Sharp? – Podcast 111 : https://www.therialtoreport.com/2021/10/10/helen-wood-2/ The Secret Life of Dolly Sharp, Part 4: Whatever Happened to Helen Wood? – Podcast 112 : https://www.therialtoreport.com/2021/10/17/dolly-sharp-3/ The Secret Life of Dolly Sharp – The (Short) Movie * [[:Tina Russell]]{{wd|Q3529136}}

---

---

---

---

---

SZ-1 Michael Gough * Színész Nénibácsi

• de:Michael Gough (Schauspieler) * fr:Michael Gough * en:Michael Gough * d:Q299302

Michael Gough
Nemzetisége	angol
Házastársa	Diana Graves (1915-1975) ​(m. 1937; div. 1948)​ Anne Leon (1925-1990) (m. 1950; div. 1962)​ Anneke Wills (m. 1965; div. 1979)​ Henrietta Lawrence (m. 1981)​
Gyermekei	négy gyermek
Színészi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1946–1999, 2005, 2010
Tevékenység	színész
Díjai
BAFTA-díjak
1956 (legjobb színész)
Tony-díjak
1979 (legjobb mellékszereplő, Bedroom Farce)
Sablon • Wikidata • Segítség

Nem található szabad kép.(?)

Francis Michael Gough, ejtd: ɡɒf, (Kuala Lumpur, Maláj Szövetség, 1916. november 23. – London, 2011. március 17.) BAFTA-díjas (1956) angol színművész, számos horrorfilm főszereplője, később népszerű angol tévésorozatok meghatározó mellékszereplője.

Élete

Származása

Angol szülők gyermekeként született Kuala Lumpurban, a Brit Birodalomhoz tartozó Maláj Szövetség fővárosában. Apja, Francis Berkeley Gough gumiültetvényes, anyja Frances Atkins Bailie volt. Angliában nevelkedett, iskoláit Tunbridge Wells-ben és Durhamben végezte. Beiratkozott a kenti Wye város mezőgazdasági középiskolájába (College of St Gregory and St Martin at Wye), de félbehagyta, hogy a londoni Old Vic színház iskolájába mehessen. Pacifista meggyőződése miatt a második világháború során lelkiismereti szolgálatmegtagadóként sorozták be barátjával, Frith Banburyvel (a későbbi színész-rendezővel) együtt. Fegyvertelen szolgálatra kötelezték, melyet a „Nem-harcoló Hadtest” (Non-Combattant Corps) liverpooli 6. ezredében teljesített.

Színészi pályája

Im Jahr 1936 begann er seine Bühnenkarriere, jedoch trat er erst nach dem Zweiten Weltkrieg in einem Kinofilm, und zwar in Marc Allégrets Technicolor-Farb-Melodram Unruhiges Blut (Blanche Fury) aus dem Jahr 1947, auf. Im nachfolgenden Jahrzehnt verkörperte er vorwiegend historische Rollen in Filmen wie zum Beispiel Anna Karenina oder III. Richárd Seit dem Jahr 1958 trat er zunehmend in Horrorfilmen und Kriminalfilmen, zum Teil auch in den sogenannten Hammer-Filmen auf, wofür er sich durch sein großes und elegantes Erscheinungsbild sowie durch seine prominenten, buschigen Augenbrauen besonders anbot (zum Beispiel gemeinsam mit Peter Cushing und Christopher Lee in Terence Fishers Dracula). In diesem Zusammenhang ist zu erwähnen, dass er auch in zahlreichen B-Movies mitspielte.

In seinen letzten Jahren als aktiver Schauspieler zeichneten sich die von ihm gespielten Rollen besonders durch britische Eleganz und Loyalität aus. So zum Beispiel als Lord Delamere in Jenseits von Afrika und vor allem in der Rolle als Butler Alfred Pennyworth in den Filmen Batman, Batmans Rückkehr, Batman Forever und Batman & Robin, wodurch er vielen Fans des Franchises rund um den dunklen Ritter auch heute noch bekannt sein dürfte.

Brite agierte als Alfred neben Michael Keaton, Val Kilmer és George Clooney Vor allem aber dürfte er für seine Auftritte als Diener Alfred Pennyworth in Erinnerung bleiben - jener Figur, die Batman alias Bruce Wayne im zivilen Leben stets treu ergeben war. Der Brite Gough hatte dabei neben Stars wie Michael Keaton, Val Kilmer und George Clooney gespielt.

At the National Theatre in London Gough excelled as a comedian, playing a resigned and rueful parent in Alan Ayckbourn's Bedroom Farce (1977).

im Jahr 1979 erhielt Gough den Tony Award in der Kategorie Bester Nebendarsteller für seine Rolle in Bedroom Farce. Im Jahr 1988 wurde er aufgrund seiner Leistung in Breaking the Code erneut für die diese Auszeichnung nominiert.

Magánélete, halála

Gough war viermal verheiratet, unter anderem mit Schauspielkollegin Anneke Wills. Sein Sohn Simon Gough trat zwischen den Jahren 1965 und 1973 ebenfalls in einigen Kino- und Fernsehfilmen auf.

Michael Gough starb im Jahr 2011, im Alter von 94 Jahren, an einer Lungenentzündung. Sein Leichnam wurde eingeäschert und die Asche daraufhin im Ärmelkanal verstreut.

Főbb filmszerepei

• 2024: Doctor Who: The Celestial Toymaker; a Játékkészítő hangja
• 2010: Alice Csodaországban (Alice in Wonderland); Dodómadár hangja
• 2005: A halott menyasszony (Corpse Bride); Elder Gutknecht hangja
• 2000: OnStar: Batman; tévé-minisorozat; Alfred Pennyworth
• 1999: Az Álmosvölgy legendája (Sleepy Hollow); James Hardenbrook jegyző
• 1999: The Cherry Orchard; Feers
• 1998: A szerelem mindenek előtt (St. Ives); Saint-Yves gróf
• 1998: Perlekedő szerelem (What Rats Won’t Do); Justice Tomlin
• 1997: Batman és Robin (Batman & Robin); Alfred Pennyworth
• 1996: The Adventures of Young Indiana Jones; tévésorozat; Lev Tolsztoj
• 1996: Az ifjú Indiana Jones: Hajszál híján (The Adventures of Young Indiana Jones: Travels with Father); tévéfilm; Lev Tolsztoj
• 1995: The Haunting of Helen Walker; tévéfilm; Barnaby
• 1995: Gazdagok és szépek (The Bold and the Beautiful); tévésorozat; rádióbemondó hangja
• 1995: Mindörökké Batman (Batman Forever); Alfred Pennyworth
• 1995: A Village Affair; tévéfilm; Sir Ralph Unwin
• 1994: Batman: Knightfall; tévé-minisorozat; Alfred Pennyworth hangja
• 1994: Nostradamus; Jean de Rémy
• 1994: Lóhalálában (Uncovered); Don Manuel
• 1993: A disznó órája (The Hour of the Pig / The Advocate); Boniface magisztrátus
• 1993: Az ártatlanság kora (The Age of Innocence); Henry van der Luyden
• 1993: Wittgenstein; Bertrand Russell
• 1992: Batman visszatér (Batman Returns); Alfred
• 1991: Children of the North; tévésorozat; Arthur Apple
• 1991: Az igazság malmai (Let Him Have It); Lord Goddard
• 1991: Pokoli lecke (Sleepers); tévé-minisorozat; Andrej Zorin
• 1991: The Diamond Brothers; tévésorozat; Mr. Waverly
• 1999: A kert (The Garden); egy férfi
• 1989: Batman: The Lazarus Syndrome; animációs film; Alfred Pennyworth hangja
• 1989: Blackeyes; tévé-minisorozat; Maurice James Kingsley
• 1989: The Shell Seekers; tévéfilm; Roy Brookner
• 1989: Batman – A denevérember (Batman); Alfred
• 1989: Strapless; Douglas Brodie
• 1988: A kígyó és a szivárvány (The Serpent and the Rainbow); Schoonbacher
• 1986–1987: The Little Vampire; tévésorozat; Theodor bácsi / Ludwig bácsi
• 1987: A negyedik záradék (The Fourth Protocol); Sir Bernard Hemmings
• 1987: Maschenka; Vater
• 1987: Morse felügyelő (Inspector Morse); tévésorozat; Philip Ogleby
• 1986: Caravaggio; Del Monte bíboros
• 1985: Távol Afrikától (Out of Africa); Delamere
• 1984: The Cantor of St Thomas’s; tévéfilm; Lange polgármester
• 1984: Karácsonyi ének (A Christmas Carol); tévéfilm; Mr. Poole
• 1984: The Biko Inquest; tévéfilm; Loubser professzor, törvényszéki patológus
• 1984: Örökölt szerelem (Mistral’s Daughter); tévé-minisorozat; a bíboros
• 1984: Oxford Blues; Doktor Ambrose
• 1984: Top Secret (Top Secret!); Dr. Paul Flammond
• 1984: Memed My Hawk; Kerimoglu
• 1983: Az öltöztető (The Dresser); Frank Carrington
• 1983: Arthur the King; tévéfilm; az érsek
• 1983: A világítótorony (To the Lighthouse); tévéfilm; Mr. Ramsay
• 1973–1983: Crown Court; tévésorozat; Justice Galbraith / Dr. De Quincey
• 1966–1983: Doctor Who; tévésorozat; Hedin tanácsos / Játékkészítő
• 1982: Cymbeline; tévéfilm; Belarius
• 1982: A vád tanúja (Witness for the Prosecution); tévéfilm; a bíró
• 1982: Smiley népe (Smiley′s People); tévé-minisorozat; Mihail
• 1981: Utolsó látogatás (Brideshead Revisited); tévé-minisorozat; Doktor Grant
• 1981: Kígyóméreg (Venom); David Ball
• 1979: Suez 1956; tévéfilm; Sir Anthony Eden
• 1978: Brazíliai fiúk (The Boys from Brazil); Mr. Harrington
• 1976: Satan’s Slave; Alexander Yorke nagybácsi
• 1975: Galileo Galilei (Galileo) Sagredo
• 1974: Shoulder to Shoulder; tévé-minisorozat; Dr. Richard Pankhurst
• 1974: A királynő törvényszéke (QB VII); tévé-minisorozat; Dr. Fletcher
• 1973: Az ördög házának legendája (The Legend of Hell House); Emeric Belasco
• 1973: Horror kórház (Horror Hospital); Dr. Christian Storm
• 1972: The Man Who Came to Dinner; tévéfilm; Beverly Carlton
• 1972: Colditz; tévésorozat; Major Schaeffer
• 1972: Henry VIII and His Six Wives; Lord Norfolk
• 1972: Barbár messiás (Savage Messiah); M. Gaudier
• 1971: The Corpse; Walter Eastwood
• 1971: The Search for the Nile; tévé-minisorozat; David Livingstone
• 1971: A közvetítő (The Go-Between); Mr. Maudsley
• 1970: Trog; Sam Murdock
• 1970: Julius Caesar; Metellus Cimber
• 1969: Szerelmes asszonyok (Women in Love); Mr. Brangwen
• 1969: A Walk with Love and Death; őrült szerzetes
• 1968: Crimson Altar; Elder
• 1968: Treasure Island; tévésorozat; Trelawney úr
• 1968: Egy este, egy vonat (Un soir, un train); Jeremiah
• 1967: Berserk; Albert Dorando
• 1967: Büszkeség és balítélet (Pride and Prejudice); tévésorozat; Mr. Bennet
• 1965–1967: Bosszúállók (The Avengers); Nutski / Dr.Armstrong
• 1966–1967: Orlando; tévésorozat; Harry Prentice
• 1965: Game for Three Losers; Robert Hilary
• 1965: The Skull; árverés-vezető
• 1965: Dr. Terror rémséges háza (Dr. Terror’s House of Horrors); Eric Landor
• 1964: Monte Christo grófja (The Count of Monte Cristo); tévésorozat; Gérard de Villefort
• 1964: Az Angyal kalandjai (The Saint); tévésorozat; Colin Phillips
• 1963: Tamahine; Mr.Cartwright
• 1963: Black Zoo; Michael Conrad
• 1962: Az operaház fantomja (The Phantom of the Opera); Lord Ambrose D’Arcy
• 1962: Candidate for Murder; Donald Edwards
• 1961: Reszkessen, aki él! (What a Carve Up!); Fisk / Komornyik
• 1961: Topáz úr (Mr. Topaze); Tamise
• 1961: Konga; Dr.Charles Decker
• 1959: Horrors of the Black Museum; Edmond Bancroft
• 1959: Model for Murder; Kingsley Beauchamp
• 1958: Lópofa (The Horse’s Mouth); Abel Bisson
• 1958: Drakula (Dracula); Arthur Holmwood ---- (Peter Cushing, Christopher Lee, Gough)
• 1957: The House in the Woods; Geoffrey Carter
• 1957: The Peaceful Inn; tévéfilm; Hatlock
• 1957: The Two Mrs. Carrolls; Geoffrey Carroll
• 1957: Ill Met by Moonlight; Andoni Zoidakis
• 1955: III. Richárd (Richard III); Dighton, bérgyilkos
• 1953: Rob Roy (Rob Roy: The Highland Rogue); Montrose hercege
• 1953: Kard és rózsa (The Sword and the Rose); Buckingham hercege
• 1953: Twice Upon a Time; Mr. Lloyd (Erich Kästner: A két Lotti c. regényéből)
• 1951: Night Was Our Friend; Martin Raynor
• 1951: A fehér öltönyös férfi (The Man in the White Suit); Michael Corland
• 1951: No Resting Place; Alec Kyle
• 1952: Blackmailed; Maurice Edwards
• 1949: A dicsőség órája (The Small Back Room); Dick Stuart százados
• 1948: Tánc a halott szerelmesekért (Saraband for Dead Lovers); Károly herceg
• 1948: Blanche Fury; Lawrence Fury
• 1948: Karenina Anna (Anna Karenina); Nyikolaj
• 1946: Androcles and the Lion; tévéfilm; Spintho

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Akela/Temp 04 témájú médiaállományokat.

• Michael Gough az AlloCiné weboldalán (franciául)
• Michael Gough (angol nyelven). famousfix.com. (Hozzáférés: 2024. november 15.)
• Michael Gough (német nyelven). Filmdienst.de
• Michael Gough (magyar nyelven). MAFAB.hu
• Michael Gough (angol nyelven). Mubi.com

• mg az Internet Movie Database oldalon (angolul) / ----
• Akela/Temp 04 az Internet Movie Database oldalon (angolul) / tt

{{DEFAULTSORT:Gough Michael}} [[kategória:1916-ban született személyek]] [[Kategória:2011-ben elhunyt személyek]] [[kategória:brit színészek]] [[Kategória:Golden Globe-díjasok]] [[kategória:rákban elhunyt személyek]] ------ [[kategória:francia írók]] [[kategória:élő személyek]] [[Kategória:César-díjasok]] [[Kategória:Grammy-díjasok]] [[kategória:bécsiek]] [[kategória:a Brit Birodalom Rendjével kitüntetett személyek]]

---

---

---

---

SZ2 Stanley Holloway színész(nő)

• en:Stanley Holloway * de:Stanley Holloway * fr:--- * d:Q549287 * it:---

Stanley Holloway
Nemzetisége	angol
Színészi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1910 – 1980
Tevékenység	színész, modell
Sablon • Wikidata • Segítség

Nem található szabad kép.(?)

Stanley Augustus Holloway (Manor Park, Essex, ma Newham, London, 1890. október 1. – Littlehampton, West Sussex, 1982. január 30.) A Brit Birodalom Rendjével (OBE) kitüntetett angol színész, humorista, énekes, konferanszié, sokoldalú színpadi előadóművész. Jellegzetes londoni karakterszerepeket alakított számos színpadi és filmes produkcióban, ezekkel lett közismert és szerzett népszerűséget. Világszerte legismertebb ilyen szerepe volt az iszákos Alfred P. Doolittle alakítása az 1964-es My Fair Lady filmmusicalben. Hetven évet átívelő pályája során számos humoros magánszámaival és énekes fellépéseivel is nevet szerzett.

1974-ben

Élete

Származása

Az essexi Manor Parkban született, e település ma Kelet-London Newham kerületéhez tartozik.

Nach seinem Schulbesuch trat Stanley Holloway eine Stelle als Angestellter auf dem Fischmarkt von Billingsgate an. Schon seit 1907 trat er dabei als Laiendarsteller auf Freilichtbühnen und Veranstaltungen an der britischen Ostküste auf. In Clacton-on-Sea trat er von 1911 bis 1913 am „West Cliff Theatre“ auf und wurde dort von dem damals bekannten Komödianten Leslie Hanson für seine komödiantischen Konzertveranstaltungen engagiert. Holloway wollte gerne Sänger werden und reiste für ein Gesangsstudium nach Mailand. Der Ausbruch des Ersten Weltkrieges 1914 durchkreuzte allerdings seine Pläne.

Während des Krieges diente Holloway in einem irischen Infanterieregiment der britischen Armee. 1920 trat er dann seinen Dienst bei der Royal Irish Constabulary, der irischen Schutzpolizei, an. Als Mitglied der Black and Tans gehörte er einem paramilitärischen Zweig dieser Polizeieinheit an. Doch schon im Folgejahr quittierte er den Dienst.

Mit der Bühnenshow „The Co-Optimist“ feierte Holloway einen Riesenerfolg. Das Stück wurde von 1921 bis 1927 aufgeführt und 1929 verfilmt. Im gleichen Jahr wurde die Show wieder aufgeführt, wobei Holloways Repertoire erweitert wurde, was sich nachhaltig auf seine Karriere beim Tonfilm auswirkte. In den 1930er Jahren trat er in einigen billigen Filmen auf. Dazu sprach er eine Hörspielrolle in dem Gruselstück „With Her Head Tucked Underneath Her Arm“.

Sein Auftritt in der Filmkomödie „Major Barbara“ 1941 brachte erneut einen Wendepunkt in Holloway Karriere. Hier spielte er das erste Mal für ein Major-Studio. Während des Zweiten Weltkrieges stand er unter den Regisseuren David Lean, Anthony Asquith und Carol Reed als Patriot oder Moralist vor der Kamera. Nach dem Krieg wurde er durch seine Rollen in Begegnung von David Lean und als Totengräber in Laurence Oliviers Hamlet einer breiteren Öffentlichkeit bekannt. Die Ealing Studios nahmen ihn daraufhin für ihre Komödien unter Vertrag.

Auch in den USA wurden die Studiobosse zunehmend auf die komödiantischen Fähigkeiten Holloways aufmerksam. 1956 wurde er als Ersatz von James Cagney für die Rolle des Alfred P. Doolittle in der Broadway-Produktion My Fair Lady engagiert. Für diese Rolle wurde er 1957 für den Tony Award als Bester Nebendarsteller in einem Musical nominiert. Auch in der ein Jahr später folgenden Bühnenproduktion in London spielte er mit, ebenso in der Verfilmung von 1964, für die er für den Oscar als Bester Nebendarsteller nominiert wurde. Darüber hinaus wurde er für diese Rolle auch für den Golden Globe als Bester Nebendarsteller und für den Laurel Award nominiert. Aus der Filmversion stammt auch der Song „Wiv a Little Bit of Luck“, den er selbst gesungen hat und der auch der Titel seiner Autobiografie ist.

Auch für das Fernsehen war Holloway tätig. In den 1960er Jahren spielte er den Butler Beach, als die BBC P. G. Wodehouse-Erzählungen aus der sogenannten Blandines-Reihe mit Lord Emsworth, Galahad Threepwood und der Kaiserin von Blandings als wesentliche Protagonisten für das Fernsehen verarbeitete. Seine erfolgreichste Rolle spielte er für den amerikanischen Sender ABC in der Fernsehserie „Our Man Higgins“. Hier stellte er einen englischen Butler dar, der bei einer amerikanischen Familie angestellt ist und damit für kulturelle Verwicklungen sorgt. Bis 1975 trat er in britischen und amerikanischen Produktionen für Kino und TV auf.

Stanley Holloway war zweimal verheiratet. Seine erste Ehe mit Alice Foran, die 1913 geschlossen wurde, blieb kinderlos. Mit seiner zweiten Ehefrau Violet Lane, die er 1939 heiratete, hatte er einen Sohn, Julian Holloway (* 1944), der ebenso Schauspieler wurde und in Deutschland durch die „Ist ja irre“-Komödienreihe bekannt wurde. Julian und seine Frau Tessa, die Tochter des britisch-norwegischen Schriftstellers Roald Dahl, wurden Eltern des Fotomodells und Schriftstellerin Sophie Dahl.

Főbb filmszerepei

• 1975: Journey Into Fear; Mr. Mathews
• 1973: Dr. Jekyll and Mr. Hyde; tévéfilm; Poole
• 1972: Up the Front; a Nagy Vincento
• 1971: Flight of the Doves; a bíró
• 1970: Sherlock Holmes magánélete (The Private Life of Sherlock Holmes); a sírásó
• 1970: The Great Inimitable Mr. Dickens; tévéfilm; Mr. Vuffin
• 1969: Run a Crooked Mile; tévéfilm; házmester
• 1969: Target: Harry; Jason Carlyle
• 1968: Thingumybob; tévésorozat; Bob Bridge
• 1968: Mrs. Brown, önnek gyönyörű lánya van (Mrs. Brown, You've Got a Lovely Daughter); G.G. Brown
• 1967: Blandings Castle; tévésorozat; Mr. Beach
• 1966: The Sandwich Man; parkőr
• 1965: Tíz kicsi indián (Ten Little Indians); William Blore
• 1965: Szemben az árral ( In Harm’s Way); Clayton Canfil
• 1964: My Fair Lady; Alfred P. Doolittle
• 1964: The Fantasticks; tévéfilm; Bellamy
• 1962–1963: Our Man Higgins; tévésorozat; Higgins
• 1961: No Love for Johnnie; Fred Andrews
• 1960: An Arabian Night; tévé-filmkomédia; Ibrahim
• 1959: No Trees in the Street; fickó
• 1958: Halló London (Hello London); Stanley Holloway (önmaga)
• 1958: Alive and Kicking; MacDonagh
• 1956: Jumping for Joy; Jack Montague kapitány F.Howerd
• 1955: An Alligator Named Daisy; Weston tábornok --- Diana Dors
• 1954: Fast and Loose; George Crabb őrnagy
• 1953: Meet Mr. Lucifer; Mr. Hollingsworth/Mr. Lucifer
• 1953: A Day to Remember; Charley Porter
• 1953: Koldusopera (The Beggar’s Opera); Mr. Lockit - Peter Brooks rendező, Hugh Griffith
• 1953: The Titfield Thunderbolt; Valentine
• 1952: Meet Me Tonight; Henry Gow
• 1952: The Happy Family; Henry Lord
• 1951: Lady Godiva Rides Again; Mr. Clark --- Diana Dors
• 1951: Varázsdoboz (The Magic Box); a bróker embere
• 1951: A Levendula-dombi csőcselék (The Lavender Hill Mob); Mr. Pendlebury --- sydney James, alex guinness
• 1951: One Wild Oat; Alfred Gilbey
• 1950: Midnight Episode; professzor
• 1949: The Perfect Woman; Mr. Ramshead
• 1949: Útlevél Pimlicóba (Passport to Pimlico); Arthur Pemberton
• 1948: Another Shore; Alastair
• 1948: Noose; Rendall felügyelő
• 1948: Hamlet; a sírásó - Laurence Olivier
• 1948: One Night with You, csavargó
• 1948: Snowbound; Mr. Wesson
• 1947: Fekete ház (The Life and Adventures of Nicholas Nickleby); Vincent Crummles
• 1947: Meet Me at Dawn; Émile Pollet
• 1946: Carnival; Charlie Raeburn
• 1946: Wanted for Murder; Sullivan rendőr-őrmester
• 1945: Cézár és Kleopátra (Caesar and Cleopatra); Belzanor - Claude rains, Vivien Leigh
• 1945: Késői találkozás (Brief Encounter); Albert Godby
• 1945: The Way to the Stars; Mr Palmer
• 1944: Champagne Charlie; a Nagy Vance
• 1944: The Way Ahead; Ted Brewer közkatona -- David Niven háborús
• 1944: Egy boldog emberöltő (This Happy Breed); Bob Mitchell
• 1942: Salute John Citizen; Oskey
• 1937: Cotton Queen; Sam Owen
• 1937: The Vicar of Bray; a bray-i vikárius
• 1937: Song of the Forge; musical; Sir William Barrett/Joe
• 1935: Play Up the Band!; Sam Small
• 1935: Squibs; Charley Lee rendőrbiztos
• 1935: D’Ye Ken John Peel?; Sam Small
• 1934: Road House; Donovan
• 1934: Sing as We Go!; rendőr
• 1934: Lily of Killarney; O’Flynn atya
• 1933: The Girl from Maxim’s; Mongicourt
• 1933: Ahány város, annyi lány (Sleeping Car); François Dubois
• 1929: The Co-Optimists; névtelen szerep
• 1921: The Rotters; némafilm; Arthur Wait

CD-Veröffentlichungen

• Stanley Holloway: The Lion & Albert – Songs und Texte auf CD – Codaex Deutschland, 2005 – EAN: 0743625548327
• Stanley Holloway: Keep Smiling – Schlager-CD – Hart Music Vertrieb, 2006 – EAN: 5050457059927
• Stanley Holloway: Old Sam & Young Albert – Jazz-CD – Naxos Jazz, 2003 – EAN: 0636943271520

Literaturhinweis

• Stanley Holloway: Stanley Holloway Monologues – englische Ausgabe – Hamish Hamilton, 1988 – ISBN 0-241-10306-1

További információ

A Wikimédia Commons tartalmaz Akela/Temp 04 témájú médiaállományokat.

• Akela/Temp 04 az AlloCiné weboldalán (franciául)
• Stanley Holloway Profile (angol nyelven). famousfix.com
• Stanley Holloway (német nyelven). Filmdienst.de
• Stanley Holloway (német nyelven). Filmportal.de
• Stanley Holloway (magyar nyelven). MAFAB.hu
• Stanley Holloway (angol nyelven). MUBI.com

• https://www.imdb.com/name/nm0391361/ ---
• http://iszdb.hu/?szemely=17539 ----

{{DEFAULTSORT:Holloway Stanley}} [[kategória:1890-ben született személyek]] [[Kategória:1982-ben elhunyt személyek]] [[kategória:londoniak]] [[kategória:angol színészek]] [[kategória:angol humoristák]] [[kategória:Brit énekesek]] ---- ---- ---- [[kategória:David di Donatello-díjasok]] [[kategória:afroamerikaiak]] [[kategória:New York államiak]] [[kategória:francia filmrendezők]] [[kategória:Londoniak]] [[kategória:rákban elhunyt személyek]] [[kategória:amerikai nők]] [[kategória:francia nők]] [[kategória:dubliniak]] [[kategória:Zsidó származású lengyelek]] [[Kategória:zsidó származású angolok]] [[Kategória:Lengyel származású franciák]]

---

---

---

---

---

SZ3 --- Színész Nénibácsi

• en:--- * it:---- * de:---- * d:---

Akela/Temp 04
Nemzetisége	[[]]
Sablon • Wikidata • Segítség

- - -
Nem található szabad kép.(?)

Nixoletta Maxiavelli (Modena megye, 1944. augusztus 1. – Seattle,2015. november 15.) olasz színésznő.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Akela/Temp 04 témájú médiaállományokat.

• ----- az AlloCiné weboldalán (franciául)
• ---------- Profile (angol nyelven). famousfix.com. (Hozzáférés: 2024. október 1.)
• --------- (német nyelven). Filmdienst.de
• -------- (magyar nyelven). MAFAB.hu
• -------- (angol nyelven). MUBI.com. (Hozzáférés: 2024. október 1.)

• https://www.imdb.com/name/nm0532609/
• Akela/Temp 04 az Internet Movie Database oldalon (angolul) /

{{DEFAULTSORT:-----------}} [[kategória:1944-ben született személyek]] [[kategória:2015-ben elhunyt személyek]] [[kategória:olasz színésznők]] [[kategória:modenaiak]] ---- [[kategória:osztrák filmrendezők]] [[Kategória:olasz filmrendezők]] [[kategória:élő személyek]] [[kategória:angol nők]] [[kategória:londoniak]]

---

---

---

---

---

---

FILM1 Felvonó a vérpadra

• fr:Ascenseur pour l'échafaud * en:Elevator to the Gallows * de:Fahrstuhl zum Schafott * d:Q950893

Felvonó a vérpadra (Ascenseur pour l’échafaud)
Főszerepben	Jeanne Moreau Maurice Ronet Lino Ventura
Gyártás
Gyártó
Ország	Franciaország
Forgatási helyszín
Forgalmazás
Bemutató	1966. nov. 17.
Kronológia
Következő	–
Sablon • Wikidata • Segítség

----
Nem található szabad kép.(?)

Felvonó a vérpadra (eredeti címe Ascenseur pour l'échafaud) 1958-ban bemutatott fekete-fehér francia bűnügyi filmdráma, thriller, film noir, Louis Malle rendezésében, Jeanne Moreau, Maurice Ronet és Lino Ventura főszereplésével.

et tiré du roman du même nom de Noël Calef paru en 1956. Ce film noir est considéré comme l'un des premiers longs métrages de la Nouvelle Vague, et la bande son créée par Miles Davis y tient un rôle important.

Cselekmény

À Paris, un ancien officier parachutiste de la Légion étrangère ayant servi en Indochine, Julien Tavernier, accomplit ce qu'il pense être un crime parfait : il assassine son patron dans son bureau, aidé de l'épouse de ce dernier, Florence, dont il est l'amant. Voulant supprimer un indice compromettant laissé sur les lieux du crime, il est bloqué dans l'ascenseur. Florence le recherche en vain toute la nuit. Entre-temps, un jeune malfrat, Louis, a volé la voiture de Julien pour épater Véronique, sa petite amie fleuriste. Leur virée nocturne les conduit jusqu'à un motel, où Louis endosse l'identité de Julien mais abat, paniqué, un couple de touristes allemands, les Bencker. Pendant ce temps, Julien tente sans succès de s'extraire de l'ascenseur. Il n'en est libéré qu'au petit matin, quand le courant est rétabli car la police a investi les lieux. Pris pour l'assassin des Allemands, Julien est arrêté. Les policiers refusent de croire à sa rocambolesque histoire d'ascenseur. Mais grâce aux pellicules de l'appareil photo de Julien, la vérité éclate. Louis est convaincu du meurtre des Bencker. La complicité criminelle de Julien et Florence est démasquée ; leur peine sera lourde, surtout pour Florence.

Der ehemalige Offizier Julien Tavernier und Florence Carala sind ein Liebespaar. Doch Florence ist mit dem deutlich älteren Rüstungsunternehmer Simon Carala verheiratet, in dessen Unternehmen Tavernier in leitender Stellung arbeitet. Florence und Julien planen, ihn zu beseitigen. Hierfür hat Tavernier einen nahezu perfekten Mordplan ausgetüftelt: Am Samstagabend überredet er seine Sekretärin, noch länger zu bleiben, ihn aber nicht in seinem Büro zu stören. Während sie vor seiner Bürotür Bleistifte spitzt und ihm somit unbewusst ein Alibi verschafft, verlässt er heimlich durch das Fenster sein Büro. Über den Balkon des Hochhauses, in dem das Unternehmen Carala residiert, klettert er mithilfe eines Wurfankers und eines Seils unbemerkt eine Etage höher und dringt in das Büro seines Chefs ein. Nach einem kurzen Dialog tötet er ihn kaltblütig mit dessen eigener Pistole und arrangiert die Tat geschickt als Suizid. Daraufhin kehrt er in sein Büro zurück und fährt zusammen mit der Sekretärin und dem Hausmeister Maurice mit dem Aufzug ins Erdgeschoss. Er verabschiedet sich und geht zu seinem Auto, das gegenüber vor einem Blumenladen parkt.

In dem Blumenladen arbeitet die junge Véronique, die Tavernier bewundert und gerade Besuch von ihrem kriminellen Freund Louis hat. Tavernier macht seinen Wagen fahrbereit. Er wirft seinen Trenchcoat auf den Sitz, öffnet das Cabrioletdach und startet den Motor. In diesem Augenblick entdeckt er, dass ihm ein Fehler unterlaufen ist. Deutlich sichtbar baumelt hoch oben am Balkongeländer des Firmengebäudes noch das Seil. Er eilt in das Gebäude zurück und fährt mit dem Aufzug nach oben. In diesem Augenblick schaltet der Hausmeister Maurice aber den Strom ab, wodurch der Fahrstuhl zwischen zwei Stockwerken stehenbleibt. Der Hausmeister schließt das Gebäude von außen ab. Tavernier steckt im Fahrstuhl fest.

Inzwischen unterhält sich Véronique mit Louis über Julien Tavernier. Louis beschließt impulsiv, das mit laufendem Motor parkende Auto zu entwenden. Véronique begleitet ihn widerstrebend, und zusammen verlassen sie Paris in Richtung Autobahn. Florence, die nervös Tavernier erwartet, bemerkt das Auto ihres Geliebten im Vorbeifahren, sie erkennt die Blumenverkäuferin Véronique, kann den Fahrer aber nicht sehen. Verzweifelt glaubt sie, Tavernier habe sie verlassen. Wie in Trance bewegt sie sich durch das beginnende Nachtleben, begleitet von ihren aus dem Off gesprochenen Gedanken und der eindringlichen Musik von Miles Davis. Auf der Suche nach Tavernier streift sie durch den nächtlichen Regen, durch Bars und Cafés.

Inzwischen haben Véronique und Louis in Taverniers Auto einen Revolver und einen kleinen Fotoapparat entdeckt. Auf der Autobahn liefern sie sich ein Wettrennen mit einem Mercedes-Benz 300 SL aus Deutschland, dessen Insassen sie an einem Motel kennenlernen. Es handelt sich um Horst Bencker und seine Frau, der das junge Paar zu sich aufs Zimmer einlädt. Véronique gibt Louis als Julien Tavernier aus und behauptet, dessen Ehefrau zu sein. Die beiden Paare verbringen den Abend zusammen, sie betrinken sich mit mehreren Flaschen Champagner und Frau Bencker macht noch ein paar Fotos mit dem gestohlenen Fotoapparat. Währenddessen versucht Tavernier verzweifelt, aus dem Aufzug zu entkommen, und Florence irrt weiterhin auf der Suche nach ihm durch das Pariser Nachtleben.

Mittlerweile ist es späte Nacht. Louis weckt seine Freundin, um mit ihr aus dem Motel zu verschwinden. Er versucht, den Mercedes-Benz zu stehlen, stellt sich dabei aber ungeschickt an und wird von Bencker und dessen Frau ertappt. Er tötet beide mit Taverniers Revolver und flieht zusammen mit Véronique im Sportwagen nach Paris. Sie verlassen das Auto, begeben sich in Véroniques kleine Wohnung und planen dort ihren Selbstmord mit einer Überdosis Schlaftabletten. Mittlerweile ist Florence bei einer Polizeirazzia festgenommen und auf das Revier gebracht worden. Kurz bevor man sie gehen lässt, wird sie von Inspektor Cherier befragt. Er möchte wissen, ob sie Tavernier kennt und wann sie ihn zuletzt gesehen hat. Sie schildert ihre Beobachtung vom Vorabend und erfährt, dass ihr Geliebter inzwischen landesweit wegen des Mordes an den beiden deutschen Touristen gesucht wird.

Irritiert sucht sie Véronique auf und findet sie und ihren Freund in der Wohnung nach einem gescheiterten Selbstmordversuch. Sie begreift die Zusammenhänge und verständigt anonym die Polizei. Véronique und Louis erkennen jedoch, dass nicht sie wegen Mordes gesucht werden, sondern Tavernier. Doch jetzt fällt ihnen die kleine Kamera wieder ein, der einzige Beweis, der sie noch überführen könnte. Louis bricht überstürzt auf einem Motorroller zum Motel auf, Florence folgt ihm mit dem Auto. Inzwischen beginnen Polizeibeamte mit der Durchsuchung von Taverniers Büro. Der Hausmeister Maurice öffnet ihnen die Türen und schaltet den Strom ein. Die Polizisten fahren nach oben, und Tavernier kann gerade noch unbemerkt aus dem anderen Aufzug entkommen. Während Julien nun seinerseits die Suche nach Florence beginnt, entdeckt Maurice die Leiche von Carala. Schon wenige Minuten später wird Tavernier in einem Café verhaftet. Er ist sofort erkannt worden, da sein Foto auf den Titelseiten aller Zeitungen steht.

Louis trifft inzwischen, unauffällig verfolgt von Florence, im Motel ein. Er sucht das Fotolabor auf, wo er den Film vermutet. Er dringt in die Dunkelkammer ein, in der der Laborant gerade die Fotos von Louis und dem Deutschen vergrößert. Doch der Laborant ist nicht allein, Inspektor Cherier und ein paar Polizisten warten bereits. Louis wird festgenommen, und als auch Florence das Labor betritt, wird sie von Cherier mit den übrigen Fotos, die in der Kamera gewesen sind, konfrontiert: Sie zeigen Julien und Florence als glückliches Paar. Florence erkennt verzweifelt, dass alles vergeblich gewesen ist.

Szereposztás

Szerep	Színész	Magyar hangja (1. szinkron)
Julien Tavernier	Maurice Ronet	Szakácsi Sándor
Florence Carala	Jeanne Moreau	Csomor Csilla
Louis	Georges Poujouly	Dévai Balázs
Véronique, Louis barátnője	Yori Bertin	Zsigmond Tamara
Simon Carala, Florence férje	Jean Wall	Kardos Gábor
Geneviève, titkárnő	Micheline Bona	Kiss Eszter
Horst Bencker német turista	Iván Petrovich	Bitskey Tibor
Frieda Bencker, Horst felesége	Elga Andersen	N/A
Cherrier rendőrfelügyelő	Lino Ventura	Konrád Antal
Rendőrfelügyelő, Cherrier helyettese	Charles Denner	Bede-Fazekas Szabolcs
Christian Subervie	Félix Marten	Horányi László
Helyettes főügyész	Hubert Deschamps	Tóth Tamás
Maurice, biztonsági ember	Gérard Darrieu	Szűcs Sándor

Források

• https://www.imdb.com/title/---/
• http://iszdb.hu/?video=---

További információ

A Wikimédia Commons tartalmaz Akela/Temp 04 témájú médiaállományokat.

• Ascenseur pour l'échafaud (francia nyelven). AlloCiné.fr
• Fahrstuhl zum Schafott (német nyelven). Filmdienst.de

• Felvonó a vérpadra (1958) (magyar nyelven). TDMB (The MovieWeb abatbázis)
• Felvonó a vérpadra (1958) (magyar nyelven). MAFAB.hu

<nowbbiki>

---

</nowiki>

---

---

---

---

---

---

---

FILM 2 ---

• en:--- * de:--- * fr:--- * d: * it:----

Akela/Temp 04
Főszerepben	xszínész1
Forgalmazás
Bemutató	19x7. xxx. 18.
Sablon • Wikidata • Segítség

---
Nem található szabad kép.(?)
	[- -]

A könnyűlovasság (eredeti címe The Charge of the Light Brigade) 1936-ban bemutatott amerikai fekete-fehér film, Kertész Mihály rendezésében.

Főbb szereplők

Szerep	Színész	Magyar hangja (1. szinkron, 2000 körül)
Geoffrey Vickers brit őrnagy	Errol Flynn	Csankó Zoltán

Fogadtatás

A könnyűlovasság - Sablon:Zitat

Források

• https://www.imdb.com/title/tt----/ imdb
• http://iszdb.hu/?video=-----

További információ

A Wikimédia Commons tartalmaz Akela/Temp 04 témájú médiaállományokat.

• --- (francia nyelven). AlloCiné.fr
• --- (német nyelven). Filmdienst.de
• --- (magyar nyelven). TDMB (The MovieWeb abatbázis)
• --- (magyar nyelven). MAFAB.hu

Kapcsolódó szócikkek

{{DEFAULTSORT:----}} [[Kategória:1936 filmjei]] [[kategória:amerikai romantikus filmek]] [[kategória:amerikai háborús filmek]] [[Kategória:Kertész Mihály-filmek]] [[kategória:fekete-fehér filmek]] ---- ---- [[Kategória:misztikus filmek]] [[Kategória:magyar thrillerek]] [[kategória:pszichothrillerek]] [[Kategória:Magyar fekete-fehér filmek]] [[Kategória:Várkonyi Zoltán-filmek]] [[Kategória:olasz bűnügyi filmek]] [[kategória:Párizsban játszódó filmek]] [[kategória:olasz bűnügyi filmek]] [[Kategória:Rómában játszódó filmek]] [[kategória:brit misztikus filmek]] [[Kategória:német filmdrámák]] [[Kategória:német romantikus filmek]] [[kategória:erotikus filmek]] [[kategória:Párizsban játszódó filmek]]

---

---

---

---

---

---

FILM 3 : Gettysburg (film)

• en:Gettysburg (1993 film) * de:Gettysburg (Film) * fr:---- * d:Q123166

Gettysburg (Gettysburg)
Fájl:Gettysburgposter.jpg
Alapmű	Michael Shaara: The Killer Angels (1974)
Főszerepben	Tom Berenger Jeff Daniels Martin Sheen Maxwell Caulfield Kevin Conway C. Thomas Howell Richard Jordan James Lancaster Stephen Lang Sam Elliott
Gyártás
Gyártó	Turner Pictures TriStar Television Esparza/Katz Productions
Ország	USA
Forgatási helyszín	Gettysburg National Military Park Cashtown, Cashtown, Pennsylvania Adams County, Pennsylvania
Játékidő	254 perc 271 perc (rendezői vált.)
Költségvetés	$20 millió USD
Forgalmazás
Forgalmazó	New Line Cinema
Bemutató	1993. okt. 6. 1993. okt. 8. 1995. szept. 5. 1996. dec.
Bevétel	$12,7 millió USD
Kronológia
Előző	Istenek és katonák (2003)
Következő	The Last Full Measure (terv)
Sablon • Wikidata • Segítség

---
Nem található szabad kép.(?)
	[- -]

A Gettysburg egy 1993-ban bemutatott monumentális amerikai történelmi film Ronald F. Maxwell rendezésében, az amerikai polgárháború gettysburgi csatájáról, mely 1863. július 1–3. között zajlott a pennsylvaniai Gettysburg város közelében. A forgatókönyv Michael Shaara 1974-es történelmi regénye, a The Killer Angels alapján készült. A filmben a nagyszámú történelmi karaktert népes szereplőgárda alakítja. Klasszikus értelemben vett „főszereplőt” nehéz kiemelni közülük. A fontosabb történelmi személyeket Tom Berenger (James Longstreet konföderációs tábornok), Jeff Daniels (Joshua Lawrence Chamberlain unionista tábornok), Martin Sheen (Lee tábornok, konföderációs főparancsnok), Stephen Lang (George Pickett konföderációs tábornok) és Sam Elliott (John Buford unionista tábornok) formálja meg.

Forgatásakor még tévé-minisorozatnak tervezték a TNT televízió számára. A New Line Cinema filmstúdió limitált moziforgalmazási jogot kapott Ted Turnertől, mindkét vállalat tulajdonosától. A kétrészes mozifilm hosszát 271 percesre (4 óra és 31 percesre) rövidítették, így is ez lett az eddigi leghosszabb amerikai gyártású film, amelyet az amerikai mozikba került.

A film igen jó kritikákat kapott, bevétele azonban ($12,7 millió dollár) azonban elmaradt a költségektől ($20 million dollár). A későbbi világforgalmazás és a home-videó változat eladásai azonban pénzügyileg is sikeressé tették a filmet. 2003-ban egy előzményfilmet forgattak hozzá Istenek és katonák címmel, melyet ugyancsak Ron Maxwell rendezett, a Gettysburg szereplőgárdájának nagyrésze ebben is megjelent. A The Last Full Measure címmel tervezett folytatás azonban csak terv maradt, nem készült el.

Ez inkább: GYÁRTÁS

A film az amerikai földön vívott legvéresebb csatát mutatja be, ahol a három napon át tartó elkeseredett küzdelemben 5500 katona esett el, és további 38 500-an sebesültek meg. A film részletesen bemutatja a történelmi csata lefolyásának álloműsait, a valóban megtörtént eseményeket. A külső felvételek java részét a csata eredeti helyszínén, a Gettysburgi Nemzeti Katonai Emlékparkban (Gettysburg National Military Park) forgatták.

A nagyszabású csatajelenetek mellett a film részletesen megmutatja a konföderációs hadsereg parancsnokló tisztjeinek vitáit és konfliktusait is (a fő parancsnokokat Martin Sheen és Tom Berenger alakítja). Armistead konföderációs tábornok sorsán keresztül érzékelteti, hogy a polgárháború milyen mélységesen megosztotta az Egyesült Államok népét: Armistead a csatamezőn ellenségként áll szemben legjobb barátjával, Winfield Hancock unionista tábornokkal.

Más jelenetek rávilágítanak a hadseregek toborzási módjaira és szociális összetételére. Szóba kerül egy egység, melynek tagjai korábban megtagadták a szolgálatot, parancsnokuk mégis harcra tudta tüzelni őket. A beszélgetésekből kitűnik, hogy itt nem hivatásos katonák állnak egymással szemben, hanem „egyszerű amerikaiak”. Az önkéntes hadseregek katonái szabad polgároknak tekintik magukat, akik megszokták, hogy vezetőiket demokratikus szabályok szerint maguk választják.

Cselekmény

A filmet bevezető képsorok eredeti, 19. századi fekete-fehér fényképeken bemutatják a hadművelet valós szereplőit, majd áttűnésben az őket alakító színészeket is.

Az első nap

1863 június végén, a déli (konföderációs) hadsereg pennsylvaniai hadjárata során James Longstreet tábornok egyik felderítőjétől, Harrisontól megtudja, hogy az északiak (unionisták) Potomac-hadserege déli irányból vonul ellenük. Longstreet azonnal értesíti Robert E. Lee tábornokot, a konföderációs hadsereg főparancsnokát. Miután Lee elveszítette a kapcsolatot saját lovasságával, úgy dönt, dél felé elkanyarodik, és három saját hadosztályát Gettysburg kisvárosnál összevonja.

John Buford tábornok, az unionista lovasság parancsnoka felismeri, hogy a konföderációs Észak-virginiai Hadsereg déli irányban vonul. Úgy dönt, csapataival állást foglal a Seminary Ridge és a McPherson’s Ridge dombhátakon, hogy a közeledő ellenséget a Gettysburgtől délre fekvő magaslatoktól távol tartsa.

Joshua Chamberlain ezredes, a maine-i 20. önkéntes gyalogezred parancsnoka elé 120 szolgálatmegtagadó katonát állítanak. Az ezredes hazafias beszédet intéz hozzájuk, melynek hatására a zendülők vállalják a szolgálatot és csatlakoznak az ezredhez.

A konföderációs hadsereg támadást intéz a McPherson’s Ridge dombvonulat ellen, ezzel megkezdődik a csata. Buford tábornok kitart védőállásait, de a támadók túlereje növekszik. Végül az uniósok visszavonulni kényszerülnek, de addigra mögöttük már felvonult az uniós erősítés, mely elfoglalta a Gettysburgtől délre fekvő dombokat.

Második nap

A maine-i 20. önkéntes gyalogezredet, megerősítve a 2. önkéntes mesterlövész ezred (Berdan-Sharpshooters) néhány lövészével, az utolsó pillanatban a Little Round Top nevű dombhátra rendelik, Gettysburgtől délre. Állásaik az unionista erők balszárnyának legszélét képezik. Chamberlain ezredes felismeri a hely kulcsfontosságát, és parancsot ad, hogy az állásokat a legvégsőkig tartani kell („Hold to the last”). Rövidesen megindul a konföderációsok támadása. A létszámfölényben lévő ellenség egymást követő rohamait Chamberlain emberei súlyos veszteségek árán sorra visszaverik. Amikor a maine-i 20. ezred kifogy a lőszerből, Chamberlain szuronyrohamra vezeti embereit a támadók ellen. Az északiak ellentámadása váratlanul éri a kimerült délieket, és visszaszorítja őket. A Little Round Top dombot sikeresen megtartották. A védők tehermentesítésére rövidesen beérkezik az unionista erősítés.

Harmadik nap

Miután az előző napon mindkét unionista szárnyak visszaverte a déliek támadását, Lee tábornok úgy dönt, frontális támadást indít az ellenséges közép ellen. Longstreet tábornokot arra utasítja, hogy három hadosztályt vezessen támadásba a Cemetery Ridge nevű dombvonulat ellen. Longstreet őrültségnek tartja a tervet, de engedelmeskedik.

Als Colonel Chamberlain ezredes von seinem Bruder, welcher in derselben Einheit als Lieutenant unter ihm dient, die Todesmeldung seines Freundes Sergeant Kilrain überbracht wird, bricht die Hölle über den Cemetery Ridge herein. 120 konföderierte Kanonen beginnen mit dem Beschuss für den bevorstehenden Angriff. Als Chamberlain Deckung sucht, sieht er, wie Korpskommandeur Hancock seelenruhig durch den Kugelhagel reitet und Kommandos zur Verteidigung gibt („There are times when a corps commander’s life does not count.“ – Es gibt Momente, in denen das Leben eines Korpskommandeurs nicht zählt). 15.000 Mann der Nordvirginia-Armee marschieren wie bei einer Parade über das Feld vor dem Cemetery Ridge. Nach einem mörderischen Gefecht bricht der Angriff schließlich im Verteidigungsfeuer der Unionssoldaten zusammen. Die Brigade von General Armistead erreicht als einzige die Unionsstellung, die von Armisteads Freund Hancock befehligt wird. Armistead wird tödlich verwundet, und fast alle Kommandeure und ein Großteil der Soldaten der drei Divisionen werden getötet oder verwundet. Als Lee General Pickett auffordert, seine bei dem Angriff desorganisierte Division für die Verteidigung zu sammeln, erwidert dieser gebrochen: „General Lee, I have no division.“ In diesem Moment wird Lee bewusst, wie schwerwiegend die Niederlage und wie folgenschwer seine Entscheidung zum Angriff auf die schwer verteidigte Zentrumsstellung der Union war.

Mit dem katastrophalen Angriff auf den Cemetery Ridge endet die Schlacht. Lee nimmt vor seinen Soldaten die Schuld an dem Debakel auf sich („This is all my fault“) und befiehlt den Rückzug nach Virginia.

The film begins with a narrated map showing the Confederate Army of Northern Virginia, commanded by Robert E. Lee, crossing the Potomac River to invade the North in June 1863, marching across Maryland and into Pennsylvania. On June 30, Confederate spy Henry Thomas Harrison reports to Lt. Gen. James Longstreet, commander of the First Corps, that the Union Army of the Potomac is moving in their direction, and that Union commander Joseph Hooker has been replaced by George G. Meade. Longstreet reports the information to General Lee, who is concerned that the army is moving "on the word of an actor", as opposed to that of his cavalry chief, J. E. B. Stuart. Nonetheless, Lee orders the army to concentrate near the town of Gettysburg. At the Union encampments near Union Mills, Maryland, Col. Joshua L. Chamberlain ezredes of the 20th Maine is ordered to take in 120 men from the disbanded 2nd Maine who had resigned in protest, with permission to shoot any man who refuses to fight. Chamberlain speaks to the men, and is able to persuade all but six to take up arms.

In Gettysburg, Brig. Gen. John Buford and his cavalry division spot elements of Henry Heth's division of A. P. Hill's Third Corps approaching the town and recognizes that the main body of the Confederate army is approaching. Buford recognizes that, with precedent from previous battles, the Confederates will arrive at Gettysburg first and entrench in strong positions, forcing the Union to charge them and suffer heavy casualties. To prevent this, he opts to stand and fight where he is, judging the terrain to be "lovely ground" for slowing the Confederate advance. Buford sends word to I Corps commander Maj. Gen. John F. Reynolds to bring up reinforcements. Heth's troops engage Buford's cavalry the following morning, July 1, with Richard S. Ewell's Second Corps moving in to flank them. Reynolds brings his corps forward, but is killed by a Confederate sharpshooter. The Union army is pushed out of Gettysburgből to Cemetery Ridge, and Lee—rejecting Longstreet's suggestion to redeploy south of Gettysburg and go on the defensive—orders Ewell to take the Union position "if practicable". However, Ewell hesitates and does not engage. The armies concentrate at their chosen positions for the remainder of the first day. At Confederate headquarters at Seminary Ridge, Maj. Gen. Isaac R. Trimble angrily denounces Ewell's inaction to Lee, and requests another assignment.

On the second day, July 2, Col. Strong Vincent's brigade from the Union V Corps is deployed to Little Round Top, and Vincent places the 20th Maine at the end of the line, warning Chamberlain that he and his regiment are the flank, and that if they retreat, the Confederate army can swing around behind them and rout the Union forces. Chamberlain speaks to the six remaining men of the 2nd Maine, and three of them decide to fight. Lee orders Longstreet to deploy his two available divisions to take Little Round Top and the neighboring Big Round Top. As Longstreet's corps deploys, Maj. Gen. John Bell Hood, commanding one of the divisions, protests to Longstreet; with the Union holding the high ground, he would lose half his forces if he attacked as ordered. Longstreet, despite his own protests to Lee, orders Hood to attack; Hood is later wounded fighting at Devil's Den. At the summit of Little Round Top, Chamberlain and the 20th Maine fight off wave after wave of advancing Confederates, and begin running out of ammunition. Colonel Vincent is mortally wounded, and none of the other three regiments in his brigade are able to provide support. Chamberlain ezredes orders his men to fix bayonets, and charge in a right wheel down the slope against the attacking Confederates, which Chamberlain describes as "we'll swing it down; we swing like a door." The attack successfully drives the Confederate assault back, and the Union flank holds. That evening, Stuart finally arrives, and Lee reprimands him for his being out of contact. At the same time, Longstreet's remaining division, under Maj. Gen. George Pickett, arrives on the field.

For the third day, July 3, Lee decides to send three divisions—Pickett's, Trimble's, and J. Johnston Pettigrew's—to attack the center of the Union line at Cemetery Ridge. Longstreet expresses his belief to Lee that the attack will fail, as the movement is a mile over open ground, and that the Union II Corps under Maj. Gen. Winfield Scott Hancock is deployed behind a stone wall, just as Longstreet's men had been at Fredericksburg. Lee nonetheless orders the attack to proceed. Longstreet then meets with the three division commanders and details the plan, beginning first with Colonel Edward Porter Alexander's artillery clearing the Union guns off the ridge, before deploying the men forward. Despite heavy Confederate fire, Alexander is unable to make an impact upon the Union guns. When Pickett asks to move forward, Longstreet simply nods. The Confederate divisions march across the open field, and Hancock is wounded as he commands from the front line. One of Pickett's brigades, commanded by Brig. Gen. Lewis Armistead, makes it over the stone wall, but Armistead is wounded and captured by Union troops. The Confederates retreat due to high casualties. Seeing a despondent General Pickett, General Lee implores him to "look to your division," to which Pickett replies "General Lee, I have no division." Pickett's Charge ultimately fails. Meeting with Longstreet that evening, Lee finally decides that they will withdraw. The film ends with the fates of the major figures of the battle.

Szereposztás

Szerep	Színész	Magyar hangja (1. szinkron, 1996)
Konföderációsok (déliek, „szürkék”)
Robert E. Lee tábornok, főparancsnok	Martin Sheen	Szersén Gyula
James Longstreet tábornok, hadtestparancsnok	Tom Berenger	Szokolay Ottó
Lewis A. Armistead dandártábornok	Richard Jordan	Cs. Németh Lajos
James L. Kemper dandártábornok	Royce D. Applegate	Konrád Antal
KONF John Bell Hood vezérőrnagy, hadosztályparancsnok	Patrick Gorman	Varga T. József
George Pickett tábornok, hadosztályparancsnok	Stephen Lang	Várkonyi András
Richard S. Ewell tábornok	Timothy Scott	Dobránszky Zoltán
Ambrose Powell Hill tábornok	Patrick Falci	(n. a.)
15 KONF Richard B. Garnett tábornok	Andrew Prine	Rosta Sándor
KONF Isaac R. Trimble tábornok	W. Morgan Sheppard	Gruber Hugó / Surányi Imre
KONF Walter H. Taylor őrnagy	Bo Brinkman	Lux Ádám
KONF J.E.B. Stuart tábornok	Joseph Fuqua	Németh Gábor
KONF E. Porter Alexander vezérőrnagy	James Patrick Stuart	Rékasi Károly
KONF William Barksdale dandártábornok †	Charles Lester Kinsolving	Pataky Imre
Unionisták (északiak, „kékek”)
Joshua L. Chamberlain ezredes, ezredparancsnok	Jeff Daniels	Vass Gábor
UNIO Thomas D. Chamberlain alezredes, Joshua öccse	C. Thomas Howell	Selmeczi Roland
UNIO George G. Meade tábornok, a Potomac-hadsereg parancsnoka	Richard Anderson	Kun Vilmos
10 UNIO Strong Vincent dandártábornok	Maxwell Caulfield	Harmath Imre
UNIO Winfield S. Hancock tábornok, hadtestparancsnok	Brian Mallon	Blaskó Péter
UNIO John F. Reynolds tábornok	John Rothman	Imre István
20 UNIO John Buford tábornok	Sam Elliott	Uri István
„Buster” Kilrain őrmester (fiktív személy)	Kevin Conway	Harsányi Gábor
További szereplők
NEUT Arthur L. Fremantle brit alezredes, megfigyelő	James Lancaster	Sinkovits-Vitay András
Bucklin közlegény	John Diehl	Rosta Sándor
Henry T. Harrison	Cooper Huckabee	Mihályi Győző
Narrátor (hangja)	W. Morgan Sheppard	Mohai Gábor
G. Moxley Sorrel őrnagy	Kieran Mulroney	Kőszegi Ákos
25 Charles Marshall őrnagy	Tim Ruddy	(n. a.)
Thomas J. Goree százados	Ivan Kane	Harmath Imre
Henry Heth tábornok	Warren Burton	Melis Gábor
Jubal A. Early tábornok	MacIntyre Dixon	Surányi Imre
30 J. Johnston Pettigrew tábornok	George Lazenby	Varga T. József
Hawkins őrnagy	Alex Harvey	Surányi Imre
Robert E. Rodes tábornok	Graham Winton	Katona Zoltán
35 Öreg őrmester	Frank McGurgan	Melis Gábor

Kapcsolódó filmek

Istenek és katonák (Gods and Generals címmel ... a prequel based on the 1996 novel of the same name by Jeff Shaara (Michael Shaara's son), was released in 2003. It was also written and directed by Ronald F. Maxwell and featured many returning cast members, including Jeff Daniels as Joshua L. Chamberlain, Kevin Conway as Buster Kilrain, and C. Thomas Howell as Thomas Chamberlain. Stephen Lang, who portrayed George Pickett in the first film, also returned, but in the role of Stonewall Jackson after scheduling conflicts prevented Russell Crowe from taking the part. Billy Campbell, who portrayed Andrew Lewis Pitzer in Gettysburg, replaced Lang as Pickett. New cast members included Robert Duvall as Robert E. Lee, replacing Martin Sheen.

The film received negative reviews from critics and was a commercial failure, grossing $12.8 million on a $56 million budget.

Originally intended to form part of a trilogy, a third film to be titled The Last Full Measure presenting the end of the amerikai polgárháború was proposed, but it never went beyond the planning stage.

Források

• http://iszdb.hu/?video=---
• https://www.imdb.com/title/tt0107007/

További információ

A Wikimédia Commons tartalmaz Akela/Temp 04 témájú médiaállományokat.

• Gettysburg (1993) (francia nyelven). AlloCiné.fr
• Gettysburg (1993) (német nyelven). Filmdienst.de
• Gettysburg (1993) (magyar nyelven). TDMB (The MovieWeb abatbázis)
• Gettysburg (1993) (magyar nyelven). MAFAB.hu

{{DEFAULTSORT:Gettysburg 1993}} [[Kategória:1993 filmjei]] [[Kategória:amerikai történelmi filmek]] [[Kategória:amerikai filmdrámák]] [[kategória:amerikai háborús filmek]] [[Kategória:Könyvadaptációk]] ---- [[Kategória:Színpadi művön alapuló filmek]] [[Kategória:amerikai háborús filmek]]

---

---

---

---

---

Sablon:Max Ophüls

Használati útmutató

• sablondok. infó
• szerkesztés
• történet

Ez a sablon a Max Ophüls által rendezett filmekről szóló szócikkek közötti eligazodást segíti. Használatához a következő szöveget kell elhelyezni a megfelelő szócikkek végén, a források és a további információk után, de a portálsablon és a kategóriák elé:

{{Akela/Temp 04}}

Eredménye ez lesz:

Ellenőrzés

Az alábbi linken tesztelheted, hogy a sablon be van-e minden olyan lapra illesztve, ami szerepel a sablonban (Megjegyzés: Ha egy sablonban több mint 500 hivatkozás szerepel, akkor az 500-on felüliek már hibaként jelennek meg, még akkor is, ha minden rendben velük):

• Beillesztések ellenőrzése

Sablon egységesítése

• Navbox egységesítő script

A lap frissítéséhez kattints ide!

---

---

---

---

---

---

---

Helen Wood (egyértelműsítő lap)

* [[:d:Q11789031]] * [[:en:Helen Wood]] * [[Helen Wood]] (1917-1988) amerikai színésznő{{wd|Q3129647}} * [[Dolly Sharp|Helen Wood]]{{wd|Q17566718}} (1935-1998) amerikai színésznő, táncművész, később Dolly Sharp néven pornószínésznő ;Hasonló nevek * [[Helen Burnett Wood]] (1888-1917) skót születésű amerikai haditengerészeti ápolónő (https://sites.northwestern.edu/northwesternlibrary/2017/06/01/remembering-helen-wood-wwi-veteran/ ) * [[Helen Adelaide Wood]]{{wd|Q44729892}} (1860–1927)[1] angol grafikusművész, növényrajzoló, botanikai szakkönyv-illusztrátor * [[Helen Atkinson-Wood]]{{wd|Q13522439}} (*1955) angol színésznő, komika {{egyért|típus=szn}} ------------------------------------------------- === Helen Wood / Dolly Sharp (1935-1998) === * [[:es:Dolly Sharp]] * [[:d:Q17566718]] {{Személy infobox | típus= színész | név= Helen Wood | kép= | képaláírás = | művésznév = Dolly Sharp <br/> Alexandra Krasneborg <br/> Emmeline Pankhurst | születési név = | álnév = <!-- Wikidata: p742 --> | házastárs = | élettárs= | gyermekek száma = | gyermekei = | szülei = | nemzetiség = [[amerikai|amerikai]] | kitüntetései = <!-- Wikidata: p166 --> | alsablon={{Személy infobox/Színész | típus = színész | becsukva= | aktív évek = színészként 1951–1971 <br/> pornószínészként 1971–1974 | ügynökség =<!--Wikidatából --> | híres szerep = [[Mély torok (film)|Mély torok]] (1972) | tevékenység = színésznő <br/> pornószínésznő | más díjak = | BAFTA-díj = }} }} |estatura = {{altura|m=1.70}} |número de películas = 17 (IAFD) '''Helen Wood''' későbbi művésznevén ''Dolly Sharp'' (1935–1998) amerikai színésznő és táncosnő. Helen Wood néven több zenés [[Hollywoodi filmgyártás|hollywoodi mozifilmben]] játszott, köztük [[Stanley Donen]] rendező ''Give a Girl a Break'' című romantikus musicaljében és a [[William Friedkin]] rendezőnek [[Oscar-díj]]at hozó [[Razzia Minsky bárjában]] című 1968-as zenés revüfilmben. 1971-től Dolly Sharp és Alexandra Krasneborg művésznevek alatt pornófilmes szerepeket is elvállalt. Az 1972-es [[Mély torok (film)|Mély torok]] című pornófilm egyik főszereplője lett, [[Linda Lovelace]] és [[Carol Connors]] mellett. A filmre vetülő közfigyelem azonban megtörte filmes karrierjét, néhány kisebb videószerep után eltűnt a filmiparból. * wd|Q17566718 * [[Gerard Damiano]]: [[Mély torok (film)|Mély torok]](1972) ==== Filmszerepei ==== *''1971 Millie's Homecoming'' - Lady Zazu *''1971 The Ice Box'' *''1971 His Loving Daughter'' - Dolly *''1971 The Weirdos and the Oddballs'' - Zora *''1972 Mondo Porno - secretaria *''1972 Selling It'' *''1972 Sexual Customs in Scandinavia'' - Alexandra *''1972 Rosebud'' - Kate *''1972 Garganta profunda'' - Helen *''1972 Dynamite'' - Kay Adams *''1972 The Trials of Chickie Tetrazzini'' - Salty Emboca *''1973 Filthiest Show in Town'' - Mona ____ The Filthiest Show in Town Mona (segment "Game Show") (as Dolly Sharp) 1973 The Trials of Chickie Tetrazzini Salty Imbocca (as Emmeline Pankhurst) 1972 Dynamite Kay Adams (as Dolly Sharp) 1972 Mély torok Helen (as Dolly Sharp) 1972 Rosebud Kate (uncredited) 1972 Sexual Customs in Scandinavia Female Model (as Alexandra Krasneborg) 1972 Selling It (as Dolly Sharp) 1972 The Relatives Are Coming (as Dolly Sharp) 1971 The Ice Box (as Dolly Sharp) 1971 His Loving Daughter Dolly Sharp (uncredited) 1971 The Weirdos and the Oddballs Zora (as Dolly Sharp) 1971 Mondo Porno Blonde Lesbian / Secretary (uncredited) 1971 Millie's Homecoming Lady Zazu (as Dolly Sharp) 1971 ----- Razzia Minsky bárjában Minsky Girl 1968 Toast of the Town Dancer TV Series 1959 Give a Girl a Break Mrs. Olga Bradshaw / Joanna Moss 1953 Musical Comedy Time Dancer TV Series 1951 ---- * 1976-ban Bob Gill rendező The Double Exposure of Holly, production advisor ---- Archive Footage X-Rated: The Greatest Adult Movies of All Time Self (archive footage, as Dolly Sharp) TV Movie 2015 Tina Russell Classics (archive footage, as Dolly Sharp) Video 1982 The Love Syndrome Laurie (archive footage, as Dolly Parker) 1979 Linda Lovelace Meets Miss Jones Housewife (archive footage, as Dolly Sharp) 1975 ---- ==== Szereplése a Mély torok-ban ==== Sharp ha trabajado en la película ''[[Garganta profunda (película)|Garganta Profunda]]'', en 1972, interpretando a Helen, madre de [[Linda Lovelace]], en el cual ha tenido mucho éxito. Se destaca por la escena en donde ella invita a los grupos de jóvenes a su casa para ver quien podría hacerla llegar al orgasmo a Linda. Así también fue mayor el éxito para Linda Lovelace, quien después aclara que en las escenas pornográficas de la película en donde ella participa, está siendo violada. Además el actor Harry Reems que interpreta al Doctor Young en la película, va a la cárcel por cinco años por su trabajo de publicación en los cines y transmitir la [[pornografía]] a la [[televisión]]. Sharp 1972-ben dolgozott a ''[[Mély torok (film)|Deep Throat]]'' című filmben, Helen-t, [[Linda Lovelace]] édesanyját alakítva, amelyben nagy sikert aratott. Kiemelkedik az a jelenet, amikor fiatal csoportokat hív meg a házába, hogy megnézzék, ki tud Linda orgazmust elhozni. Így Linda Lovelace sikere is nagyobb volt, aki később tisztázza, hogy a film pornográf jeleneteiben, amelyben részt vesz, megerőszakolják. Ezenkívül Harry Reems színész, aki a filmben Doktor Youngot alakítja, öt év börtönbüntetésre ítélhető, amiért moziban publikált és [[pornográfia]]-t [[televízió]] közvetített. ==== További információk ==== * {{imdb név |id= 2695124| név= Helen Wood (Dolly Sharp)}} * {{cite web | url= https://www.iafd.com/person.rme/perfid=dsharp/gender=f/dolly-sharp.htm | title= Dolly Sharp | work= iafd.com | accessdate= 2023-05-08}} * {{cite web | url= https://www.adultfilmdatabase.com/actor/dolly-sharp-9907/ | title= Dolly Sharp Filmography | work = Adultfilmdatabase (AFDB) | accessdate= 2023-05-08}} {{nemzetközi katalógusok}} {{portál|filmművészet|-|USA|-}} <nowiki> {{DEFAULTSORT:Wood Helen 1935 [[kategória:1935-ben született személyek]] [[kategória:1998-ben elhunyt személyek]] [[kategória:amerikai színészek]] [[kategória:amerikai pornószínésznők]]

---

---

---

---

---

---

Wiener Kongress Persönlichkeiten

• Peter von Biron, Herzog von Kurland und Semgallen, Herzog von Sagan (1724–1800) d:Q456718 * de:Peter von Biron

• Dorothea von Sagan, geb Biron von Kurland, de Talleyrand-Périgord, (1793-1862) * d:Q271719 * de:Dorothea von Sagan * en:Princess Dorothea of Courland * fr:Dorothée de Courlande

• Wilhelmine von Sagan, geb. Biron von Kurland, (1781–1839), d:Q272289, de:Wilhelmine von Sagan * en:Princess Wilhelmine, Duchess of Sagan * fr:Wilhelmine de Sagan

---

---

---

Egyéb mindenféle török-kori történelem

• fr:Alliance franco-ottomane !!!
• Veszprémy László: Buda és Pest legkorábbi ostromai a kezdetektől 1542-ig, Budapesti Negyed, 29-30. (2000/3-4)
• Domokos György: Buda ostromai, Budapesti Negyed, 29-30. (2000/3-4)

---

---

---

Schirilla, Staller

• https://www.borsonline.hu/celeb/2014/06/ket-es-fel-evre-bortonbe-zartak-schirilla-gyorgyot
• http://archive.today/2022.05.14-214610/https://www.borsonline.hu/celeb/2014/06/ket-es-fel-evre-bortonbe-zartak-schirilla-gyorgyot

• https://nlc.hu/sztarok/20140626/schirilla-gyorgy-uszas-berki-krisztian-borton/
• http://archive.today/2022.05.14-215747/https://nlc.hu/sztarok/20140626/schirilla-gyorgy-uszas-berki-krisztian-borton/

• Cicciolina Number One (1986) (angol nyelven). Iafd.com. [2024. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. június 26.) „Only Denise Dior performs with animals in the scene 4.”
• Cicciolina Number One - Horsepower, 1986, dir. Riccardo Schicchi (angol nyelven). Egafd.com. [2024. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. „Cicciolina is #1 / Cicciolina Och Hästen”
• Denise Dior (angol nyelven). Egafd.com. [2024. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. „Cicciolina Number One - Horsepower 1986, Dir. Riccardo Schicchi Notes available (uncredited, wearing a „valkyrie” wig (olasz/angol)”

---

---

---

---

Méhkirálynő (film)

• it:Una storia moderna - L'ape regina * de:Die Bienenkönigin (1963) * fr:Le Lit conjugal * en:The Conjugal Bed (1963 film) * d:Q952193
• Una storia moderna – L’ape regina
• bevezető idézet: Con questa amara favola ho voluto rappresentare in chiave paradossale e satirica quanto squallida é una vita matrimoniale deviata di una volgare ed egoistica concezione del piacere e da un formalismo bigotto, frutto di una interpretazione del tutto superficiale ed esteriore dei solidi ed immutabili principi della morale e della religione.
• bevezető idézet: GOOGLE TRANSLATE Ezzel a keserű mesével szerettem volna paradox és szatirikus módon bemutatni, hogy milyen silány a házasélet, amely eltér az élvezet vulgáris és önző felfogásától és egy bigott formalizmustól, ami a szilárd és megváltoztathatatlan teljesen felületes és külső értelmezésének eredménye. az erkölcs és a vallás alapelvei. (Marco Ferreri)
• GOOGLE TRANSLATE: Mit dieser bitteren Geschichte wollte ich auf paradoxe und satirische Weise darstellen, wie erbärmlich ein Eheleben ist, das von einer vulgären und selbstsüchtigen Vorstellung von Vergnügen und einem bigotten Formalismus geprägt ist, das Ergebnis einer völlig oberflächlichen und äußerlichen Interpretation des Festen und Unveränderlichen Grundsätze der Moral und der Religion.
• GOOGLE TRANSLATE: With this bitter tale I wanted to represent in a paradoxical and satirical way how squalid a married life is, deviated by a vulgar and selfish conception of pleasure and by a bigoted formalism, the result of a completely superficial and external interpretation of the solid and immutable principles of morality and of religion.

---

---

---

---

---

---