Ugrás a tartalomhoz

Sun császár

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A szócikk keleti írásjegyeket tartalmaz. Többnyelvű támogatás nélkül a kelet-ázsiai írásjegyek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.
 Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.
Sun császár
Sun (Shun) császár portréja
Sun császár portréja
RagadványneveCsung-hua 重华
Kína legendás uralkodóinak egyike az öt császár korában
Ti Sun 帝舜
Uralkodási ideje
kb. i. e. 2233 – kb. i. e. 2184
ElődjeJao császár
UtódjaNagy Jü
Életrajzi adatok
Születetti. e. 23. század
Jaohszü 姚墟
Elhunyti. e. 2184
Sanhszi
NyughelyeCangvu-hegy (Cangvusan 蒼梧山; a mai Honan tartományban
ÉdesapjaKu-szou
ÉdesanyjaVo-teng 握登
HázastársaO-huang, Nü-jing
GyermekeiSang-csün
A Wikimédia Commons tartalmaz Sun császár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség


Átírási segédlet
Ti Sun
Kínai átírás
Hagyományos kínai帝舜
Egyszerűsített kínai帝舜
Mandarin pinjinDì Shùn
Wade–GilesTi4 Shun4

Sun császár legendás uralkodó a Kína történeti korszakát megelőző, öt császár korában. A Sárga Császár egyenesági leszármazottja, Csuan-hszü császár hetedik nemzedéki utódja. A konfuciánus történeti hagyományban és a kínai mitológiában egyike a bölcs és eszményített uralkodóknak.

Származása

[szerkesztés]

A korai történeti művek tanúsága szerint Sun a kínai nép ősatyjaként tisztelt Sárga Császár egyenesági leszármazottja. Apja, Ku-szou vak volt, és első felesége, Vo-teng 握登 Jaohszüben 姚墟 hozta világra fiukat. Vannak olyan források is, amelyek Sun születésének legendás körülményeiről számolnak be. Az egyik ilyen szerint anyja úgy fogant meg, hogy egy hatalmas szivárványt látott az égen. A hagyományos kínai képzetek szerint, a szivárvány egy mindkét végén fejjel rendelkező sárkány, vagyis elképzelhető, hogy a legenda ezen változatában az a gyakori kínai mitológiai toposz érhető tetten, hogy a hős tulajdonképpen egy sárkánytól származik, ami egyértelmű jele a majdani hatalmas uralkodóvá válásának.[1]

Nevei

[szerkesztés]

Sun különleges adottságaira való utalás a különböző neveiben is fennmaradtak. Ilyen például a Csung-hua 重華 ragadványneve, aminek jelentése: „kettős fény”, ami arra utal, hogy mindkét szemében két pupillája volt.[2]

Van olyan forrás is, amely tudni véli, hogy a nemzetség neve Ju-jü 有虞, a családneve pedig Jao 姚 volt (a születési helye után).

A források Sunnal kapcsolatban több uralkodói titulust is említenek, például: „Nagy Sun” (Ta Sun 大舜), „Jü Sun császár” (Jü Ti Sun 虞帝舜) és „Sun császár” (Ti Sun 帝舜 vagy Sun Ti 舜帝).

Alakja és legendája

[szerkesztés]

A személyéhez kapcsolódó legelterjedtebb legendaváltozat szerint Sun a szülőtisztelet és állhatatosság példája volt. Miután édesanyja elhunyt, apja új asszonyt vett a házhoz. Sun kezdetben az egyszerű emberek életét élte, földműveléssel, halászattal, majd fazekassággal foglalkozott.[3]

Ekkoriban Jao császár uralkodott az égalattiban, aki semmiképpen nem akarta trónját a mihaszna, rossz erkölcsű fiára, Tan-csura hagyni, ezért keresni kezdte lehetséges utódját. Így szemelte ki a példás erkölcsű, távoli rokonát Sunt, akit azonban előbb próbára akart tenni. Vagyont ajándékozott hát neki, és két lányát, O-huangot és Nü-jinget is feleségül adta hozzá.

Sun apja, mostohaanyja és mostohafivére azonban gyűlölték őt, és elhatározták, hogy akár azon az áron is megszerzik a Jao császártól kapott vagyonát, hogy megölik őt.

A „nagy történetíró”, Sze-ma Csien ekként számol be arról, hogy miféle aljas veszedelmekkel kellett számolnia Sunnak a saját családjában:

„Ku-szou újfent megpróbált végezni Sunnal: felküldte a hombár zsúptetejére, amit aztán alulról meggyújtott. Sunnak azonban két bambuszkalappal sikerült megvédenie magát a tűztől, s leereszkedett. Így végül életben maradt és elmenekült. Később Ku-szou egy kutat ásatott vele. Sun elkezdte kiásni a kutat, de annak oldalába egy titkos oldaljáratot is ásott. Amikor Sun már mélyen járt a kútgödörbe, Ku-szou és Hsziang (a mostohatestvére) betemették azt. Sun azonban a titkos oldalsó alagúton ki tudott menekülni. Ku-szou és Hsziang örvendeztek, hogy Sun végre meghalt...[4]”

Sun mindezek ellenére állhatatosan kitartott családja mellett, bár óvatos és körültekintő volt, soha nem adta jelét tiszteletlenségnek.

A legendás hagyomány Sunnak tulajdonítja a „négy hatalmas gonosz fenevad” (hszi ta hsziung sou 四大凶兽) megszelídítését is. Sun ugyanis megparancsolta Hun-tunnak 混沌, Csiung-csinak 窮奇, Tao-vunak 梼杌 és Tao-tienek 饕餮, hogy távozzanak a föld széleire, ahol az embereket fenyegető kísérteteket és démonokat tartsák távol a határoktól, és terjesszék a tisztelettudó viselkedés szabályait.[5]

Jao császár ezen próbák és feladatok után átengedte neki a trónját. A történeti hagyomány szerint Sun 49 éven át uralkodott. A modern kori nem minden spekulációt nélkülöző kronológia szerint Sun uralkodásának ideje i. e. 2233 és i. e. 2184 közé tehető.

Holttestét a Cangvu-hegyen (Cangvusan 蒼梧山) temették el, amely a „Kilenc kétely hegyek”(Csiujisan 九嶷山) egyike (a mai Honan tartományban.[6]

Megjegyzések

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Kínai mitológia 1988 439. o.
  2. ↑ Kínai mitológia 1988 439. o.
  3. ↑ Kínai mitológia 1988 439. o.
  4. ↑ Lásd az eredeti szövegben: Shi ji/1. (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2014. július 10.)
  5. ↑ Kínai mitológia 1988 439. o.
  6. ↑ Kínai mitológia 1988 439. o.

Irodalom

[szerkesztés]
  • ↑ Kínai mitológia 1988: „Kínai mitológia”. In Mitológiai enciklopédia II. kötet, 385-456. o. Fordította: Kalmár Éva. Budapest: Gondolat Kiadó, 1988. ISBN 963 282 028 2 II. kötet
  • ↑ Nienhauser 1994: William H. Nienhauser Jr., Ssu-ma Ch'ien, The Grand Scribe's Records, vol. 1, 'The basic annals of pre-Han China', Bloomington [etc.] Indiana University Press 1994. ISBN 0-253-34021-7

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sun_császár&oldid=25773500”