Sen-nung
Sen-nung ( ) | |
A gyógynövényt kóstoló Sen-nung ( ) portréja. | |
Kína legendás uralkodóinak egyike a Három fenség és öt császár kora | |
Uralkodási ideje | |
kb. i. e. 2737 – kb. i. e. 2699 | |
Elődje | Fu-hszi ( ) |
Utódja | Huang-ti ( ) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Sen-nung ( ) témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Átírási segédlet | |
Sen-nung | |
Kínai átírás | |
Hagyományos kínai | 神農 |
Egyszerűsített kínai | 神农 |
Mandarin pinjin | Shénnóng |
Wade–Giles | Shen2-nung2 |
Sen-nung ( ) az egyik legfőbb kultúrhérosz az ókori kínai mitológiában, aki a legendák szerint a három fenség és öt császár korában élt, s maga is a „három fenség” (szan huang ( )) 三皇) egyike. Hagyományosan hozzá kapcsolják a földművelés kezdeteit, és őt tekintik az első farmakológusnak is.
Alakja, legendái
[szerkesztés]A legendák szerint Sen-nung ( ) anyja akkor fogant meg, amikor megpillantott egy csodálatos, isteni sárkányt (sen-lung ( ) 神龍). Kezdetben Sen-nung ( )ot is hasonlóan képzelték el, mint a többi mitikus őst (Fu-hszi ( )t vagy Nü-vá ( )t), vagyis egy kígyó testű, emberarcú lény, akinek bikafeje olykor a földművelést jelképezi, és tigrisorra is van. Úgy vélik, hogy Sen-nung ( ) zöld színű, amelynek oka minden bizonnyal a növényekkel való szoros kapcsolatában keresendő. Születésekor kilenc kút nyílt meg a földön, uralkodása idején pedig köleseső hullt az égből, amit Sen-nung ( ) azonnal elvetett a saját maga felszántotta földbe. Nem csak az első földművesként tisztelik, de neki tulajdonítják a földműves szerszámok felfedezését is.[1]
A hagyomány szerint Sen-nung ( ) volt az első, aki felismerte egyes növények gyógyhatását is. Kezében vörös korbáccsal járta az erdőket, mezőket, és megcsapkodva a növényeket képes volt megállapítani azok gyógyhatását, vagy melyik alkalmas arra, hogy fűszerként használják. Gyógyfőzeteit egy háromlábú bronzüstben főzte.[2]
Egy legenda szerint egy alkalommal a „Fehér emberek országának” (Paj-min-kuo ( ) 白民國) lakói egy jao-sou ( ) 藥獸 („gyógyító vad”) nevű állatot ajándékoztak neki. Ezt a csodalényt, ha a beteg megsimított a hátán, és elmondta neki, hogy mi a baja, akkor az állat máris felkerekedett, majd a gyógyító fűvel a fogai között tért vissza.[3]
Sen-nung ( ) halálát állítólag az okozta, hogy egy alkalommal lenyelt egy százlábút, amelynek minden lába féreggé változott a gyomrában.[4]
Sze-ma Csien ( ) A történetíró feljegyzései című művében egyszerű uralkodóként, törzsi vezetőként utal rá, aki azt a sen-nung ( ) törzset vezette, amellyel egy időben és közel azonos helyen élt a későbbi Sárga Császár ju-hsziung ( ) 有熊 és Jen ( ) császár törzse is, akiknek a konfliktusából a Sárga Császár került ki győztesen, és vette át Sen-nung ( )tól az Észak-Kínai Alföld területének uralmát.
Sen-nung ( ) alakját feltehetően még az ókorban összemosták Jen-ti ( )vel, akit egyfajta szoláris istenségnek tekintettek.[5]
A késő népi mitológiában Sen-nung ( )nak tulajdonították a kereskedelem feltalálását is, és az orvoslás védőistenének tekintették. Olykor Jao-vang ( ) 藥王 („a gyógyszerek királya”) néven hivatkoznak rá.[6] A Keleti Han-dinasztia idején összeállított gyógynövényekről szóló könyv - amely a maga nemében a legrégebbi ilyen kínai tárgyú mű -, „Sen-nung ( ) gyógyszerészeti kánonja” (Sen-nung pen cao csing ( ) 《神農本草經》) címet viseli.
Megjegyzések
[szerkesztés]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Kínai mitológia 1988 438. o.
- ↑ Kínai mitológia 1988 438. o.
- ↑ Kínai mitológia 1988 438. o.
- ↑ Kínai mitológia 1988 438. o.
- ↑ Kínai mitológia 1988 438. o.
- ↑ Kínai mitológia 1988 438. o.
Irodalom
[szerkesztés]- ↑ Kínai mitológia 1988: „Kínai mitológia”. In Mitológiai enciklopédia II. kötet, 385-456. o. Fordította: Kalmár Éva. Budapest: Gondolat Kiadó, 1988. ISBN 963 282 028 2 II. kötet
- ↑ Vasziljev 1977: Vasziljev, L. Sz.: Kultuszok, vallások és hagyományok Kínában. Budapest: Gondolat Kiadó, 1977. ISBN 963 280 475 9