Ta-jü
| Ta-jü () | |
 | |
| 13. századi illusztráció | |
| Ragadványneve | Nagy Jü () |
| A Hszia ()-dinasztia 1. uralkodója | |
| Jü () | |
| Uralkodási ideje | |
| i. e. 22–21. század – | |
| Elődje | Sun () |
| Utódja | Csi () |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Hszia () |
| Született | i. e. 2297 Ven ()-hegy |
| Elhunyt |
Kuaiji Mountains |
| Nyughelye | Yu the Great mausoleum |
| Édesapja | Kun () |
| Édesanyja | Nü-cse () 女志 (vagy Nü-hszi () 女嬉) |
| Házastársa | Tu-san Si () |
| Gyermekei | Csi () |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ta-jü () témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Átírási segédlet | |
| Ta-jü | |
| Kínai átírás | |
| Hagyományos kínai | 大禹 |
| Egyszerűsített kínai | 大禹 |
| Mandarin pinjin | Dàyǔ |
| Wade–Giles | Ta4-yü3 |
Ta-jü () a kínai Hszia ()-dinasztia legendás alapítója. A történetíró feljegyzései szerint Huang-ti (), vagyis a mitikus Sárga Császár leszármazottja volt. A Jü () nevet adták neki, de Ta-jü (), vagyis Nagy Jü () néven ismert.
Családja
[szerkesztés]Az ókori kínai források szerint a Sárga Császár nyolcadik generációs leszármazottja volt. Apja, Kun (), aki Csuan-hszü () utódja, aki az ismeretlen nevű Csang-ji () hercegének fia, ő pedig a Sárga Császár második fiának, Liu Po ()nak a fia.
Jü () a Ven ()-hegyen született a mai Szecsuan ()ban, Pejcsuancsiang () megyében. Egyes vélemények szerint inkább a szomszédos Sifang () megyében. Mindkettő a Sárga-folyó völgyétől délre, Kína belsejében helyezkedik el. Három szecsuan ()i város (Pejcsuan (), Vencsuan () és Tucsiangjen ()) is úgy tartja, hogy ott született. Anyja a tengerparti, a mai Csiangszu () tartomány Juhszin () megyéjéből, a Nü-cse () vagy Nü-hszi () nemzetségből származó leány volt.
Jü () gyermekkorában apja népe kelet felé vándorolt, végül a Sárga-folyó vidékével határos Szung ()-hegy környékéig jutottak. Itt a Sárga-folyó völgyében uralkodó Jao () császártól földet kapott, amelynek fejében hűségesküt tett neki. Jü () tehát a hegy lejtőin nőtt fel, később feleségül vett egy nőt a Tu-hegy (Tu-san ()) vidékéről, akit ezért általában a „Tusan Si ()”, vagyis „Tu-hegyi hölgy” néven említenek. Egy fiuk született, Csi ().
Élete
[szerkesztés]Jao () idején a Sárga-folyó völgyét gyakran sújtotta árvíz, amely akadályozta a további gazdasági fejlődést. Kun ()t bízták meg a folyamszabályozás megszervezésével. Több mint kilenc évig építettek számos töltést és gátat a part mentén. A folyamszabályozás kezdete azonban nem vált be, Jü () később folytatta apja munkáját, de megpróbált tanulni a kudarcból.
A hagyomány szerint ebben Hou-csi () volt segítségére, a félig mitikus kultúrhérosz, akiről kevés konkrét ismeretünk van. Jü () sikeresen kidolgozta az árvízvédelem rendszerét, amely döntő jelentőségű a kínai földművelés történetében, hasonlóan az egyiptomi és mezopotámiai folyamszabályozásokhoz. Jü () rájött arra, hogy a gátak és töltések önmagukban csak felduzzasztják a vizet, megnehezítve saját dolgukat, ezért öntözőcsatornákat épített ki, valamint a nem művelt árterekre irányította az áradást. Bevezette a meder kotrását is.
Ez a műve a kínai történelem egyik legfontosabb alakjává tenné, de nem tudni, mennyi az igazság belőle. A történetírók előszeretettel használták a Ta-jü cse suj () nevet, ami azt jelenti: „Nagy Jü (), aki szabályozta a vizeket”. A Sárga-folyó egy keskeny szakaszát, amelyet Jü () kiszélesített, ma is Jümenkou () néven, vagyis „Jü kapuja”-ként ismerik.
Jao () örökösét, Sun ()t lenyűgözték Jü () eredményei, olyannyira, hogy saját fia helyett Jü ()t jelölte ki örököséül. Jü () az uralkodása alatt tovább folytatta a munkát, kibővítve az árvízvédelmet más folyók medrében is. A Bambusz-évkönyvek tanúsága szerint Jü () 45 éven át uralkodott. A hagyomány szerint a Hujcsi ()-hegy közelében halt meg vadászat közben. E hely közelében, a mai Saohszing ()ben áll a középkori alapítású mauzóleuma és temploma.
Popkulturális hatás
[szerkesztés]A Csillagkapu sorozatban az egyik goa’uld rendszerurat, Yu nagyurat róla mintázták meg.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Yu the Great című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Kína legendás uralkodói | ||
|---|---|---|
| A három fenség kora (kb. i. e. 2700-ig) |  | |
| Az öt császár kora (kb. i. e. 2700–2100) | ||
| Kapcsolódó személyek | ||
| Hszia-dinasztia (kb. i. e. 2100–1600) | ||
