Solti-sík
| Solti-sík | |
 | |
| Gémeskút Solt mellett | |
| Besorolás | kistáj |
| Nagytáj | Alföld |
| Középtáj | Duna menti síkság |
| Fontosabb települések | Solt, Szabadszállás |
| Térkép | |
 | |
| Pozíció Magyarország térképén | |
A Solti-sík (más néven Solti-lapály, illetve Solti-síkság) földrajzi tájegység Magyarországon. A síkság az Alföld, ezen belül a Duna menti síkság középtáj részét képezi.[1]
Határai
[szerkesztés]Nyugaton a Duna választja el a Közép-Mezőföldtől, északon a Csepeli-síkság, keleten a Kiskunsági-homokhát, délen pedig a Kalocsai-Sárköz határolja.[1]
Domborzata
[szerkesztés]A Solti-sík a Duna ártéri síkja. Kisebb kiemelkedései a két eróziós tanúhegy, a Solti-halom és a Tétel-halom.[2][3]
Növényvilága
[szerkesztés]A mezőgazdasági művelés miatt területének már csak 23%-án található természetes vagy féltermészetes növénytakaró. A Duna mentén ártéri ligeterdők és mocsarak, a mentett ártéren láperdő és zárt keményfaliget alkotja a potenciális növényzetet, elszórtan mocsárrétekkel, a keletebbi részeken szikes élőhelyek fordulnak elő, a Turjánvidékre pedig láprétek, láperdők és keményfaligetek jellemzők. A folyószabályozás és a belvíz elleni küzdelem sok helyütt csökkentette a vizes élőhelyek területét, a mocsarak összterülete lecsökkent. A löszsztyepprétek növényzete töredékesen maradt meg.
Összesen 600–800 növényfaj fordul elő a Solti-sík területén, ebből 60–80 védett.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Magyarország földrajzi kistájainak térképe. MÉTA program – Magyarország növényzeti öröksége. [2014. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 11.)
- ↑ Az Alföld felszínformáinak jellemzése (PDF). [2014. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 11.)
- ↑ Szentpéteri József: A solti Tételhegy története az őskortól napjainkig (PDF). [2013. január 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 11.)
