Hernádszokoly

	Hernádszokoly (Sokoľ)
	; Hernádszokoly zászlaja
	; Hernádszokoly zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Kassa-környéki
Rang	község
Első írásos említés	1270
Polgármester	Martina Dutková
Irányítószám	044 31
Körzethívószám	055
Forgalmi rendszám	KS
	Népesség
Teljes népesség	1250 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	65 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	279 m
Terület	15,66 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 48′ 48″, k. h. 21° 13′ 11″48.813333°N 21.219722°EKoordináták: é. sz. 48° 48′ 48″, k. h. 21° 13′ 11″48.813333°N 21.219722°E
	Hernádszokoly weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Hernádszokoly témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hernádszokoly (szlovákul: Sokoľ) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Fekvése

Kassától 11 km-re északra, a Hernád jobb partján fekszik.

Története

A falut 1270-ben „terra Zokola” néven említik először. Az 1332 és 1337 között felvett pápai tizedjegyzékben „Zakul” néven szerepel. Ekkor már létezett a falu plébániája, egykori temploma a ma Kostoľanynak^[2] nevezett falurészen állt. A falu a 13. századtól a 15. századig a szokolyi váruradalomhoz tartozott. 1429-től Kassa városának faluja volt. 1555-ben „Zakolya”, 1699-ben „Szakolya” néven említik. Lakói a 16. század közepén reformátusok lettek, de egy 1773-ban szerkesztett lexikon szerint ekkor már katolikus szlovákok.

Határában állnak Szokoly várának romjai. A várat „Szakalya” néven 1311-ben említik, amikor Aba Amadé és fiai örökbirtoka. 1317-től a Drugetheké, 1342-től királyi vár. 1429-ben, mielőtt uradalmát Kassának adta, a király leromboltatta, s azóta rom.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZOKOLYA. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Kassa Városa, lakosai külömbfélék, fekszik Sz. Istvánhoz közel, és annak filiája; határja jól termő, legelője, fája van.”^[3]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szokoly, tót falu, Sáros vmegyében, a Hernád mellett, 453 kath. lak. Sok erédő és legelő. F. u. Kassa városa. Hajdani vára elpusztult. Ut. p. Böki.”^[4]

A trianoni diktátumig Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott.

Népessége

1900-ban 522 lakosából 488 szlovák és 9 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 479 lakosából 471 szlovák és 7 magyar anyanyelvű volt.

2001-ben 806 lakosából 769 fő szlovák és 1 magyar volt.

2011-ben 1025 lakosából 874 fő szlovák és 3 magyar volt.

2021-ben 1250 lakosából 9 (+6) magyar, 12 (+149) cigány, (+11) ruszin, 10 (+5) egyéb, 1200 (+3) szlovák és 19 ismeretlen nemzetiségű volt.^[5]

Nevezetességei

Szokoly várának (14. század) romjai.
Jézus Szíve tiszteletére szentelt, római katolikus temploma.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Lásd: Hernádszentistván.
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Szokoly. In Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ ma7.sk

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Hernádszokoly témájú médiaállományokat.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Lásd: Hernádszentistván.

[3] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[4] Szokoly. In Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[5] 7.sk

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]