Ugrás a tartalomhoz

Metélőhagyma

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Snidling szócikkből átirányítva)
Metélőhagyma
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Rend: Spárgavirágúak (Asparagales)
Család: Amarilliszfélék (Amaryllidaceae)
Alcsalád: Hagymaformák (Allioideae)
Nemzetség-
csoport
:
Allieae
Dumort. (1827)
Nemzetség: Hagyma (Allium)
Faj: A. schoenoprasum
Tudományos név
Allium schoenoprasum
L.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Metélőhagyma témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Metélőhagyma témájú médiaállományokat és Metélőhagyma témájú kategóriát.

A metélőhagyma vagy snidling (Allium schoenoprasum) a hagymaformák legkisebb méretű faja,[1] a tavasz első zöldülő hírnöke. Népies nevei: pázsithagyma, pázsitfű, valamint a német nevéből: snidling, snittling.

Származása, elterjedése

[szerkesztés]

A Földközi-tenger vidékéről származik. Magyarországon igen elterjedt és népszerű.

Leírása

[szerkesztés]

Évelő növény. Magassága 20–50 cm, levelei karcsúak, henger alakúak és üregesek. Virágai rózsaszínűek, kerek ernyőben nyílnak, és nagyon kis kocsányuk van.[2]

A friss metélőhagyma gyorsan elfonnyad, és kellemetlen keserű íze lesz. A szárított viszont hosszú ideig fogyasztható. Felveszi az étel nedvességtartalmát, így teljes értékű lesz.

Hatóanyagai

[szerkesztés]

Sok benne az illóolaj, C-vitamin, A-vitamin, kálium és az oxálsav. Ez utóbbi miatt fogyasztása csak kismértékben javasolt.[2]

Felhasználása

[szerkesztés]

Erős aromájú fűszernövény. Főzni nem szabad, közvetlenül tálalás előtt adjuk az ételhez. Nemcsak ízesíti az ételt, de díszít is, ráadásul nagyon jó étvágygerjesztő és gyomorerősítő.

Főleg a krumplit, babot, borsót, a húsleveseket, salátákat, sülteket, tojásételeket, szendvicseket, a túrót és a lágy sajtokat, valamint halételeket és mártásokat ízesítenek vele.

Termesztése

[szerkesztés]

A magvakat márciusban melegházba vagy cserépbe vetjük és májusban, kis csomókban ültetjük ki. Ha megerősödött, a föld feletti részt levágjuk és felhasználjuk. Ősszel cserépbe ültetjük, világos, de nem túl meleg helyen tartjuk. Egész télen friss fűszernövényt, és nagyon olcsó vitaminforrást biztosít.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. LaFray, Joyce. Tropic Cooking: The New Cuisine from Florida and the Islands of the Caribbean. Oakland: Ten Speed Press, 292. o.. 0898152348 (1987) 
  2. a b Marie-Claude Paume: Ehető vadnövények. Füvek, virágok és salátafélék gyűjtése és felhasználása. Budapest, Bioenergetic Kft. 2013, 176. oldal. ISBN 978-963-2911-76-2

További információk

[szerkesztés]