Ugrás a tartalomhoz

Szomolánka

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Smolinské szócikkből átirányítva)
Szomolánka (Smolinské)
A Szent Jakab templom
A Szent Jakab templom
Szomolánka címere
Szomolánka címere
Szomolánka zászlaja
Szomolánka zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásSzenicei
Rangközség
Első írásos említés1392
PolgármesterDr. Peter Betták
Irányítószám908 42
Körzethívószám034
Forgalmi rendszámSE
Népesség
Teljes népesség903 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség62 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság190 m
Terület15,69 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 40′ 30″, k. h. 17° 07′ 45″48.675000°N 17.129167°EKoordináták: é. sz. 48° 40′ 30″, k. h. 17° 07′ 45″48.675000°N 17.129167°E
Szomolánka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szomolánka témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szomolánka (1899-ig Szmolinszkó, szlovákul Smolinské) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Szenicei járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Szenicétől 21 km-re nyugatra fekszik.

Története

[szerkesztés]

A települést 1392-ben "Somola" néven említik először, amikor Luxemburgi Zsigmond a holics-sztrázsai uradalmat Stíbornak adja zálogbirtokul. Ekkor Szomolánka már az uradalom részeként a Sasvári vár jobbágyfaluja volt. 1489-ben "Zmolenyche", 1498-ban "Zmolyncz", később "Szmolinszka", "Zmolnice" alakban említik a korabeli források. Neve a szláv „smol” főnévből származik.

A 15. század végén, a Stíborok kihalásával az uradalom a Czobor családé lett, akik uradalmi majort létesítettek itt. 1554-ben a falu határában, az elhagyott majoron kívül halastó is volt. Ebben az időben a falu életét jelentősen megváltoztatta a bevándorlás, különösen a habánok betelepülése. A jellegzetes habán udvarok közül 15 a mai napig is fennmaradt. Egy-egy udvarhoz több család is tartozott. 1601-ben megemlítik, hogy a birtokos Czobor Imre a mezőgazdasági terület kiterjesztése céljából kiirtatta a szomolánkai erdőt. A 17. században a falu sokat szenvedett a török, majd a kuruc hadak pusztításaitól, lakossága ekkor jelentősen csökkent 1715-ben 17 házából 9 jobbágy és 8 zsellérház volt. A Czobor család betelepítéseinek következtében a házak száma 1720-ban már 31-re emelkedett. A korábbi gótikus templom helyén ekkor épült fel az új barokk templom, határában pedig kiterjedt szőlőskerteket telepítettek. Ebben az évben a Czoborok a községet a pozsonyi jezsuitáknak adták zálogbirtokul. 1738-ban Lotaringiai Ferenc herceg és felesége, Mária Terézia szerezte meg a Habsburg-család részére, akik még 1736-ban az egész holics-sasvári uradalmat megvásárolták. 1752-ben Szomolánkán 66 család élt. 1787-ben 103 házát 633-an lakták. Lakosságának száma ekkor ugrásszerűen megemelkedett. 1828-ban már 152 ház állt a településen 1062 lakossal. A 18. században lakói mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "SZOMOLYÁNKA. Szmolniszke. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura a’ Fels. Tsászár, lakosai katolikusok, fekszik Sassinhoz 3/4 mértföldnyire; határja középszerű."[2]

Fényes Elek szerint "Szomolánka, (Szmelinszke), tót falu, Nyitra vmegyében, Egbeltől délre 1/2 óra. Táplál 1071 kath., 31 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Szép erdő; urasági tehenészet; vizimalom; téglavető. F. u. ő cs. k. felsége. Ut. p. Holics."[3]

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Szmolinszko, Csáritól északra fekvő tót falu, 1019 r. kath. és kevés izr. vallású lakossal. Postája Sztrázsa, távirója Sasvár, vasúti állomása Kutti. Kath. templomát gróf Czobor Imre 1720-ban építtette. Kegyura a cs. és kir. család. 1867-ben nagy csapás érte a községet, amennyiben aratás után az egész falu a lakosok termésével együtt leégett. A sasvári cs. és kir. családi uradalomnak itt nagyobb kiterjedésü birtokai vannak. A XVI. században „Zmolnice” név alatt Sasvár tartozéka volt."[4]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Szenicei járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 1063, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 939 lakosából 926 szlovák volt.

2011-ben 978 lakosából 948 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Jakab apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1720-ban épült a korábbi gótikus templom helyén, barokk stílusban. Szűz Mária szobra 1678-ban készült. 1924-ben átépítették.
  • Az Egbellre menő út mellett álló kis kápolna 1680-ban épült.
  • A Szentháromság-kápolna 1820-ban épült gótikus stílusban.
  • Szent Vendel és Szent Flórián szobrai 1833-ban készültek.
  • A Lourdes-kápolna 1891-ben épült.
  • A falu közepén álló harangláb a 18. század végén készült.

Híres emberek

[szerkesztés]

Itt élt és dolgozott 1902 és 1920 között Ján Donoval (1881-1940) szlovák költő, irodalomkritikus, a faluban emléktáblája látható.

Galéria

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.