Tótkelecsény
| Tótkelecsény (Slovenské Kľačany) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Nagykürtösi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1379 | ||
| Polgármester | Anna Mužíková | ||
| Irányítószám | 991 02 | ||
| Körzethívószám | 047 | ||
| Forgalmi rendszám | VK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 170 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 17 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 200 m | ||
| Terület | 9,14 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 15′ 53″, k. h. 19° 26′ 58″48.264722°N 19.449444°EKoordináták: é. sz. 48° 15′ 53″, k. h. 19° 26′ 58″48.264722°N 19.449444°E | |||
| Tótkelecsény weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tótkelecsény témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Tótkelecsény (szlovákul: Slovenské Kľačany) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Nagykürtöstől 14 km-re északkeletre, a Tiszovnyik partján fekszik.
Története
[szerkesztés]1379-ben "Kelechen" néven említik először. A divényi váruradalom része volt, majd a 17. századtól a Madách család birtoka. 1715-ben 14, 1720-ban 9 háztartása létezett. Később a Baross, a Zichy és a Forgách családok a főbb birtokosai. 1828-ban 32 házában 223 lakosa élt. Lakói mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. Később idénymunkákkal foglalkoztak és a környék bányáiban, üzemeiben dolgoztak.
Fényes Elek szerint "Tót-Kelecsény, tót falu, Nógrád m. 32 kath., 191 evang. lak., és egy urasági kőépülettel. A Madách fam. öröksége volna, de most gróf Zichy Károly örökösei birják. Ut. post. Szakál."[2]
Nógrád vármegye monográfiájában "Tótkelecsény. A Sztregova-patak mentén fekvő kisközség. Házainak száma 45, lakosaié 221, a kik leginkább tótok és evangélikus vallásúak. Postája: Alsósztregova, távírója és vasúti állomása Nógrádszakal és vasuti megállóhelye Rárós-puszta. E helységről csak a XVII. század elejétől kezdve vannak adataink. 1660-ban a divényi uradalomhoz tartozott. 1715-ben nemes községként szerepel az összeírásban. Ekkor kilencz magyar és négy tót háztartását vették fel, 1720-ban pedig három magyar, négy német és két tót háztartását. A XVIII. század első felében a Madách család, 1770-ben Baross József és György voltak a földesurai. 1826-ban gróf Zichy Károly birtokában találjuk és később gróf Forgách Antal birtokába kerűlt. Jelenleg Janssen Ernő a legnagyobb birtokosa s az övé az emeletes kastély is, melyet a Baross család a XVIII. század második felében építtetett s a mely azután a gróf Zichy család, majd gróf Forgách Antal birtokába került. 1873-ban itt is a kolera pusztított. A községhez tartozik Podluzsánka-puszta."[3]
A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Gácsi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 261, többségben szlovák anyanyelvű lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 154 lakosából 145 szlovák volt.
2011-ben 158 lakosából 151 szlovák volt.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nógrád vármegye.
A Nagykürtösi járás települései | ||
|---|---|---|
Nagykürtös (Veľký Krtíš) | ||
|  | |
