Ugrás a tartalomhoz

Kisökrös

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Slovenská Volová szócikkből átirányítva)
Kisökrös (Slovenská Volová)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Rangközség
Első írásos említés1451
PolgármesterMária Gajdošová
Irányítószám067 22
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámHE
Népesség
Teljes népesség561 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség60 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság165 m
Terület8,66 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 58′ 54″, k. h. 21° 50′ 42″48.981600°N 21.845000°EKoordináták: é. sz. 48° 58′ 54″, k. h. 21° 50′ 42″48.981600°N 21.845000°E
Kisökrös weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisökrös témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kisökrös (1899-ig Tót-Volova, szlovákul: Slovenská Volová) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Homonnától 7 km-re északnyugatra, a Laborc és az Ondava között fekszik.

Története

[szerkesztés]

1451-ben említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VOLVA. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Gr. Vandernót Uraság, lakosai katolikusok, és oroszok, fekszik Grosóczhoz 1/2 órányira; határja 3 nyomásbéli, zabot, krompélyt terem leginkább, hegyes, agyagos a’ földgye, erdeje van, szőleje nints, piatza Homonnán.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Volova (Tót), Zemplén vm. tót f. Göröginye fil. 416 kath., 14 zsidó lak., 694 h. szántófölddel. F. u. gróf Vandernath. Ut. p. Nagy-Mihály.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Kisökrös, azelőtt Tótvolova, tót kisközség 36 házzal és 221 lakossal, kiknek legnagyobb része gör. kath. vallású. Postája Göröginye, távírója és vasúti állomása Homonna. Hajdan Ökörmező volt a neve s e nevet később eltótosították. A homonnai uradalom tartozéka volt s annak sorsában osztozott. Újabbkori birtokosai a Barkóczy, Van Dernáth és Zichy grófok s a Szirmayak voltak; most a gróf Andrássy Sándor birtoka. A faluban nincs templom.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 227, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 478 lakosából 438 szlovák és 34 cigány volt.

2011-ben 517 lakosából 451 szlovák és 58 cigány.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Szűz Mária Neve tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1973-ban épült.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. június 17.)
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség