Szkáros
Szkáros (Skerešovo) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Besztercebányai | ||
Járás | Nagyrőcei | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1243 | ||
Polgármester | Kecső Daniella | ||
Irányítószám | 982 63 | ||
Körzethívószám | 047 | ||
Forgalmi rendszám | RA | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 216 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 19 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 220 m | ||
Terület | 12,91 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 30′ 15″, k. h. 20° 12′ 00″48.504167°N 20.200000°EKoordináták: é. sz. 48° 30′ 15″, k. h. 20° 12′ 00″48.504167°N 20.200000°E | |||
Szkáros weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szkáros témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Szkáros (szlovákul Skerešovo) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Nagyrőcei járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Tornaljától 13 km-re északnyugatra, a Turóc-patak bal partján található.
Története
[szerkesztés]A település már a honfoglaláskor fontos gyepűvédő hely volt. 1243-ban „Staruch" néven említik először. 1266-ban „Scarus", 1353-ban „Strasa" néven említi oklevél. A 16. században több nemesi család birtokolta. A 18. században a Draskóczy és Kubinyi családoké. A falu legjelentősebb birtokosai a Hanvayak voltak. 1710-ben 177 lakos halt meg a pestisjárványban.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZKÁROS. Magyar falu Gömör Várm. földes Urai Farkas, és több Urak, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Dreskhez közel, mellynek filiája; határja középszerű, réttyei jók, malmok helyben van."[2]
1828-ban 69 házában 537 lakos élt. 1837-ben 561 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, kertészmunkákkal foglalkoztak.
A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Szkáros, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vármegyében, Gömörhöz nyugot-északra 1 1/2 mfd., 56 kath., 478 ref., 27 evang. lak. Ref. anya ekklézsia. Határa első osztálybeli. F. u. Farkas, s m. t. Ut. post. Tornalja."[3]
Borovszky monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Szkáros, ratkóvölgyi magyar kisközség, 83 házzal és 346 ev. ref. vallású lakossal. 1384-ben Scarus és Izkarus néven merül fel. Ez időbeli birtokosai ismeretlenek, de 1550-ben Ferdinánd király új adománykép adja e községet a Soldos, Hanvay, Darvas, Nagyszájú, Sándor, Szkárosi, másként Fityke és a Kerepeczy családoknak. A 18. században, a mikor Szkerosowo tót néven is említik, a Farkas család a földesura, a melylyel közösen bírják a Kubinyi és a Draskóczy családok. Most Dapsy Bélának van itt nagyobb birtoka és régi kúriája, melyet még a Farkas család építtetett és a mely vétel útján került a mostani tulajdonos birtokába. A község határában kitünő gyógyerejű forrás van, mely Dapsy Béla tulajdona, a ki ide csinos fürdőházat és lakásokat építtetett. A fürdőt, mely csak nem rég nyílt meg, a környékbeliek sűrűn látogatják. A községben a Dapsyén kívül még két régi kúria van. Az egyiket a Draskóczyak, a másikat a Kubinyiak építtették. Református temploma már a reformáczió idejében fennállott, de építési ideje meg nem állapítható. Ide tartozik Salamonvölgy, Oszlókút és Papkút puszta. Postája van, távírója és vasúti állomása pedig Tornallya."[4]
A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 356-an, túlnyomórészt magyarok lakták.
2011-ben 246 lakosából 112 szlovák és 87 magyar.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Református temploma 1822-ben épült klasszicista stílusban a 16. századi templom helyén. Mellette látható a Szégyenkő, amely a nyilvános megszégyenítés eszköze volt.
- A falu nemesi múltjának az emlékét őrzi a két 19. században épült nemesi kúria. Egyikük klasszicista, a másik neoklasszicista stílusú.
- A falukép ma is meghatározó elemei a fennmaradt régi házak.
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született a 16. században Szkhárosi Horvát András református énekszerző, prédikátor.
- Itt született 1827-ben Csider Károly újságíró, a Március Tizenötödike című lap munkatársa.
- Itt született 1851-ben Kubinyi Géza főispán, országgyűlési képviselő.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Gömör-Kishont vármegye.