Ugrás a tartalomhoz

Újszékely

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Secuieni szócikkből átirányítva)
Újszékely (Secuieni)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeHargita
KözségÚjszékely
RangKözségközpont
Irányítószám537290
Körzethívószám0266
SIRUTA-kód85591
Népesség
Népesség805 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság679
Népsűrűség19,92 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság376 m
Terület40,42 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 15′ 00″, k. h. 24° 58′ 06″46.250000°N 24.968333°EKoordináták: é. sz. 46° 15′ 00″, k. h. 24° 58′ 06″46.250000°N 24.968333°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Újszékely témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Újszékely (románul Secuieni) falu Romániában, Hargita megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

A Nagy-Küküllő jobb partján fekszik, a Küküllő menti dombvidék keleti részén, a Székelykeresztúri-medencében. Községközpont, melyhez Alsóboldogfalva és Székelyszenterzsébet települések tartoznak. Hargita megye legdélnyugatibb települése. Székelykeresztúr mezővárostól mindössze 6 km-re, Székelyudvarhely megyei jogú várostól pedig 32 km-re található. A településen a 13C jelzésű országút és a Héjjasfalva-Székelyudvarhely helyi érdekű vasútvonal halad keresztül.

Története

[szerkesztés]

A hagyomány szerint a falu régen a Küküllő mocsaras vidékén feküdt és Víztelek (SZOKL. VIII. 75.) volt a neve, majd 1500 körül áttelepedett és Székelyújfalu lett. 1610-ben a falut a törökök felégették, ekkor költözött mai helyére, s Újszékely lett. 1910-ben 836 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye székelykeresztúri járásához tartozott. Az 1968-as megyerendezést követően pedig Hargita megye részévé vált.

1769-1773
Újszékely

Látnivalók

[szerkesztés]
  • Unitárius temploma 1812 és 1822 között épült az 1646-ban épített korábbi helyett.
  • Református temploma 1847-ben épült a korábbi, 1639-ben az unitáriusoktól elfoglalt templom felhasználásával. Tornya 1872-ben készült el.
  • Az I. világháborúban elesettek emlékműve.

Híres emberek

[szerkesztés]
  • Révay Pál (1840-1903): író, református lelkész
  • Raffaj Domokos (1842-1910): unitárius lelkész

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Vofkori László: Székelyföld útikönyve. Cartographia kiadó. Budapest, 1998. pp. 522-523.
  • Orbán Balázs: A Székelyföld. Európa könyvkiadó. Budapest, 1982. pp. 25-30.
  • Kovács J. Attila: Székelykeresztúr vidékének növényzeti öröksége. Tortoma könyvkiadó. Barót, 2019
  • Benkő Elek: A középkori Keresztúr-szék régészeti topográfiája. Varia Archaeologica Hungarica. Budapest, 1992. pp. 248-251.

További információk

[szerkesztés]