Sablonvita:Román település infobox/doc

Auguste véleménye

Ha sok megjegyzést írok ide, az nem azt jelenti, hogy általában ne tetszene az ötlet, ugye értitek…

1. Helyi név: sztem elég szerencsétlen megfogalmazás. Azt mindannyian tudjuk, hogy Csíkszépvíz helyi neve nem Frumoasa. Ugyanakkor az sem jó, hogy „hivatalos név”, amióta a Csíkszépvíz is hivatalos. Jó hogy egységesítünk, de nem lehetne mégis, hogy az látszana itt: román név?
2. Zászló: most ez a település zászlaja vagy egy román zászló? Nem kell nagy jóstehetség hozzá, hogy azt mondjam: nem fog jó vért szülni, hogyha pl. minden székely falu infoboxának a tetejére odateszünk egy bumpszli nagy román zászlót. Az országnév előtt már úgyis van egy.
3. Becenév: az olyasmi, mint Dicsőszentmárton helyett a Dicső? Mert településre a „becenév” az nekem túl amerikaias. Tetszik viszont a colocvial, amit Mihai Andrei nyomat a román wikin a magyar neveknél (amikor nem hajtja túl), hogy mondjuk „Arieş-Muşchios (în maghiară Mohosaranyos, colocvial Aranyos)”. Javaslataim tehát: népies név, népszerű név. És az hova kerül, hogy „kincses város”?
4. Alapítás éve: ennek nem sok hasznát látom, annál hasznosabb lenne az „első okleveles említés”, dehát ezt már leírtam.
5. Ez csak olyan megjegyzésféle: közérdeklődésre tartana számot (tudom, ez Törökország esetében nem releváns), hogy a településen élnek-e magyarok és kb. mennyien. Ezt egyébként a szócikk hátsó traktusából tudja kiguberálni az érdeklődő. Szerintem ez jóval praktikusabb információ, mint pl. a jegyző neve. – Auguste 2008. április 13., 21:37 (CEST)

Peyerk véleménye

1. Helyi név helyett román név legyen.
2. A régióknál nem értek egyet az (egyébként önkényesen definiált) történeti régiókkal. Ha ez nagyon fontos, akkor szerepeljen ez "történelmi régióként", és külön a "fejlesztési régió" is.
3. Mottó, becenév szerintem túlerőltetett amerikanizmus. Az ilyesmi (ha van) belefér a szövegbe, és indokolt esetben átirányítást is adhat. Használjuk a technológiát, ha már van.
4. Nem látom, hogyan kezeli azt a már feltárt problémát, ha a község a nevét nem a központja után kapja. Milyen adatok és hova kerülnek ekkor?
5. Alapítás éve szintén amerikanizmus. Mifelénk szinte kizárólag "első írott nyom" található, de az nem a településről érdemi infó, inkább csak a forrásokról mond valamit. Elég a szövegben megemlíteni.
6. Néha az az érzésem, mintha a WP-n a terület és a népsűrűség adatok teljesen független, önálló életet élnének, mintha semmi közük nem lenne egymáshoz. Itt is ez a benyomásom. Forrással alátámasztani a terület adatokat lehet (és kellene), a népsűrűség egy triviális osztási művelet eredménye. Ha megoldható, akkor a sablon végezze el az osztást, ha nem, akkor viszont a sablonban NE LEGYEN népsűrűség. Tapasztalatom szerint ugyanis a WP-n rengeteg cikkben szerepelnek olyan népesség - terület - népsűrűség adatok, amik ellentmondásosak. Ennek főleg az az oka, hogy a felületes szerkesztők csak egyiket vagy másikat frissítik.
7. A fentiből is következően a népsűrűséghez semmiféle forrás nem kell, a területhez viszont annál inkább. Elég sokat kutattam már, de nem találtam hivatalos forrást a községek (és városok) területére.

– Peyerk ^vita 2008. április 14., 08:01 (CEST)

Kedves Peyerk! Javaslatom a következő: adva van mondjuk Retteg (Reteag) falu, amely Petru Rareş község központja. Abba a sorba, ahol a település rangja kerül, ezt írjuk: „rang=községközpont (Petru Rareş község)”.

Én se értettem sose, mi abban a pláne, hogy kiszámítjuk, hány négyzetméterre kerülne egy ember, ha a falu belterületén élőket arányosan szétdobálnánk a falu teljes területén. A községek területére viszont számtalan forrást lehet találni, bár nem tudom, mennyire hivatalosak, itt van pl. ez: [1]. Külön kül- és belterülettel. – Auguste 2008. április 14., 08:56 (CEST)

Retteg az egyik al-eset, ahol a községnév egyik falunak sem neve, arra tökéletes a megoldásod. De van egy másik típus is, amikor a községnév az egyik nem-községközpont falu neve egyben: Előpatak község székhelye nem a hozzá tartozó Előpatak falu, hanem Árvapatak. Erre az esetre talán szintén alkalmazható a javaslatod, de a lehetséges zavart nem teljes mértékben oszlatja el.

A terület-adatokra korábban már mutattad a fenti forrást, de az nagyon hiányos: néhol megadja a területet, sok helyen meg nem. Ez így biztos nem megfelelő forrás.

– Peyerk ^vita 2008. április 14., 09:17 (CEST)

Árapatak! – Auguste 2008. április 14., 09:28 (CEST)

Szintén alkalmazható: Árapataknál „községközpont (Előpatak község)” – Auguste 2008. április 14., 09:30 (CEST)

Istvánka véleménye

1. legyen két Név sor: az elsőbe kerüljön a román névváltozat, a másodikba a magyar ha van ilyen. További névváltozatokat, pld. német, a szócikk bevezetője kéne megemlíteni

2. Mottó és becenév, szerintem felesleges, mivel ilyen nem igazán van (persze kivétel akad Kincses város, Körös-parti Párizs

3. régió: feltétlenül különbséget tenni a fejlesztési régió és a történelmi régió között, ezért javasolnám szintén két sorra bontását ennek függvényében

4. alapítás éve - felesleges, mivel nagyon kevés esetben van konkrét adat, esetleg évszázadot meg lehet jelölni.

5. jegyző felesleges

6. népsűrűség: bent lehet hagyni a sort, mert pld városoknál van rá adat, ahol pedig nincs, nem kell kitölteni.

7. zászló nem kell, elég a címer

Nagyjából ennyi, véleményem nagyban igazodik az előttem szólókhoz – Istvánka ^posta 2008. április 14., 09:08 (CEST)

A népsűrűség adattal (nekem) nem az a bajom, hogy ne lenne érdekes, hanem az, hogy túladatolás (matematikai, statisztikai értelemben). Az elsődleges adatok, amire hivatalos nyilvánartásokból adatokat lehet(ne) nyerni a népesség és a terület, a sűrűség csupán ezekből származtatott adat. Amíg tehát nincs területadat, addig nincs népsűrűség sem, ha viszont megvan a terület, akkor származik belőle a sűrűség is.

Ha viszont változik a népesség (vagy a terület), azzal változik a sűrűség is. A WP működése miatt viszont kevés esélyt látok arra, hogy minden esetben minden szerkesztő, aki a két adat valamelyikét frissíti, egyúttal el fogja végezni az osztást és be fogja írni az új népsűrűség adatot is. Emiatt folyamatosan ellentmondásos, pontatlan lesz az adatsor. (Nem fikció amit írok, a magyarországi adatoknál tömeges ez a jelenség.)

– Peyerk ^vita 2008. április 14., 09:22 (CEST)

Ez így igaz!– Istvánka ^posta 2008. április 14., 09:29 (CEST)

Ennek a problémának a megoldása egy bot bizonyos (mondjuk havi rendszerességű) futtatása lehet. Ahol a három adat nem stimmol, azokról listát készít. Hajrá PityuBot! A javítás automatizálása már nem ilyen könnyű feladat, de valamit hagyni kell az utókornak is... Samat ^{üzenetrögzítő} 2008. április 20., 01:18 (CEST)

Kulja véleménye

A többiekkel majdnem egyet értek. A szín nagyon zavaró, én egy sötétebb zöldet javasolnék. A második dolog a név: Erdélyi települések esetében csak a magyar név szerepeljen a sablonon, a román stb. nevek a bevezetőben kapnak helyett. Olyan nem erdélyi települések esetében (Jászvásár, Bukarest stb.) melyeknek van magyar nevük, azok a sablonon az első helyen álljanak, alattuk legyen feltüntetve a román megnevezés. Egyértelmű, hogy a csak román névvel rendelkező településel sablonjain csak a román elnevezés lesz látható. – Kulja ^vita 2008. április 14., 15:46 (CEST)

Adapa véleménye

Alapvetően tetszik. A szín az én képernyőmön nem olyan zavaró, bár elsőre tényleg meglepő egy kicsit. Ugyanazokat a dolgokat változtatnám meg, amiket az előttem szólók:

1. név - helyi név: Auguste, Peyerk +1 - A helyi név helyett román név szerepeljen. Kuljával egyetértek, hogy az erdélyi településeknél elég a magyar név. Ha viszont a román is kint lesz, akkor Istvánkával ellentétben azt mondom, hogy a magyar név legyen elöl, alatta pedig a román.
2. zászló: Auguste, Istvánka +1 - felesleg, elég a címer
3. mottó és becenév: Auguste +1 - opcionális paraméterként nem zavarnak, viszont becenév helyett szerintem is köznapi név vagy népszerű név legyen
4. régió: Peyerk, Istvánka +1 - a történeti régió mindenképp legyen, de a fejlesztési régió sem árt külön sorban
5. alapítás éve: Auguste, Peyerk, Istvánka +1 - inkább első írott nyom legyen vagy itt egyáltalán ne szerepeljen
6. jegyző: Istvánka +1 - nem kell
7. népsűrűség: Peyerk, Auguste +1 - a népsűrűség szerintem se fontos, a területhez viszont nem ártana a forrásmegjelölés
8. Auguste +1 - jó ötletnek tartom, hogy a kisebbségek létszáma is szerepeljen!
9. Kellene egy sor a térképnek és a koordinátáknak is. Pl. a Nagyvárad infodobozában szereplő térkép hová fog kerülni? --Adapa ^vita 2008. április 14., 16:26 (CEST)

Javaslat új sablonra

Akkor a következő sorokat javasolnám az új infoboxba

magyar név - opcionális paraméter, ahol pedig van, az kerüljön az első sorba

román név - kötelező paraméter

kép - opcionális paraméter

képméret - opcionális paraméter

képaláírás - opcionális paraméter

címer - opcionális paraméter

köznapi név - opcionális paraméter pld. Kincses város, Körös-parti Párizs stb.

történelmi régió - opcionális paraméter (mégpedig azért mert nem mindenki van ezekkel tisztában és nem ismeri őket)

fejlesztési régió - opcionális paraméter (mégpedig azért mert nem mindenki van ezekkel tisztában és nem ismeri őket)

megye - kötelező, mivel több azonos nevű település esetében ez alapján lehet megkölünböztetni

rang - kötelező, jó tudni, hogy város, község, falu stb.

községközpont - opcionális, falvak esetében használatos (pld a rowiki szépen használja)

beosztott falvak - opcionális, községek esetében használatos a rowiki mintájára

polgármester - opcionális, nem kimondottan fontos adat, de ha valaki felvállalja gondozásukat akkor ne ütközzön akadályba

irányítószám - opcionális, városok esetében nehéz meghatározni, mivel utcánként változik

körzethívószám - opcionális, hasznos info, de nem biztos, hogy minden szerkesztő kitölti majd

népesség - opcionális

magyar lakosság - opcionális, a magyar lakosok száma

népesség éve - opcionális, de kötelező, ha ki van töltve a népesség sor

népsűrűség - opcionális, maradjon bent, senkit nem zavar, ua. a helyzet mint a polgármesternél, ha valaki bevállalja gondozását hát legyen

terület - opcionális, nem biztos, hogy elő lehet szedni pontos adatokat

tszf magasság - opcionális, ua. mint terület

koordn_fok - opcionális

koorde_fok - opcionális

weboldal - opcionális, ha van weboldal

térkép - opcionális, ha van térkép

Szín pedig legyen egy halványabb kék, szerintem

Nos? – Istvánka ^posta 2008. április 16., 09:01 (CEST)

•  támogatom - csak annyi, hogy köznapi név pl. Sziget (=Máramarossziget) --Adapa ^vita 2008. április 16., 09:55 (CEST)

Természetesen igazad van, én csak két ismertebb példát írtam.– Istvánka ^posta 2008. április 16., 09:59 (CEST)

•  támogatom néhány kiegészítéssel:

1. Örülnék, ha a sablonban helyet kapna a többi elnevezés is, különösen a német. Ott meg mindnképp fontosnak tartanám a más nyelvű neveket, ahol azok is hivatalosak.

• ezt nem tartom jó ötletnek, mert ugye némettől lipovánig nagyon széles a skála

1. A magyar lakosság helyett inkább nemzetiségi összetételt írnék, az két három (négy, öt) sor lenne, de aranyat érne! És az adatok sokszor meg is vannak hozzá.

• mivel a magyar wikin vagyunk, szerintem elsődleges szempont a magyar kisebbség részaránya/száma. A többi szerintem simán megfér a demográfia fejezetben.

1. A történelmi régiónál én szívesen mélyebbre is mennék (pl.: Kalotaszeg, Erdővidék, Mócföld, Gyimesek, stb.) - mert ezeket nagyon gyorsan felejtjük, kevesen ismerik, pedig... Ugye ide több mindent is írhatunk? Kérdés: Erdély, Székelyföld, Erdővidék vagy Székelyföld, Erdővidék vagy Erdővidék szerepeljen Barót esetén?

• szerintem a tájegységeket ne írjuk bele, mert csak bonyolítjuk az infoboxot, meg amúgyis a tájegység is tovább bontható (pld. Kalotaszeg: Nádasmente, Kalotamente, Kapusmente, stb.). Szorítkozzunk csak a történelmi régióra, amiből kiderül, hogy Erdélyben, vagy Dobrudzsában járunk.

1. Más legyen a szín! Sötétzöld?

• nem javasoltam a zöldet, mert a magyar települések és az olaszok is zöld árnyalatban tündökölnek, amúgy meg fő a változatosság

Egyébként szuper! Köszi, hogy foglalkozol vele! Kabóca ^vita 2008. április 16., 10:52 (CEST)

• Köszi az észrevételeket– Istvánka ^posta 2008. április 16., 11:04 (CEST)

Érveid elfogadva :) egyetlennel vitáznék: a nemzetiségi összetételt én beletenném az infoboxba. Ezeket az adatokat sokszor kerestem, és soha nem volt egyszerű megtalálni, még ha a szövegben benne is volt. Szerintem ide való :) Kabóca ^vita 2008. április 16., 11:08 (CEST)

példa Temesvár. A 2002-es népszámlálási adatok szerint vannak: románok, magyarok, németek, szerbek, cigányok, bolgárok, ukránok, szlovákok, zsidók. És ezek mind elismert kisebbségek, tehát a táblázat 7 sorral lenne hosszabb. Szerintem ez már kicsit sok lenne. – Istvánka ^posta 2008. április 16., 11:13 (CEST)

Izlések és pofonok, nekem ez a hét sor is beleférne, szerintem fontos. 1:1, de a Te szavazatod most többet ér :) Ha más nem gondolja így, akkor legyen úgy :) Kabóca ^vita 2008. április 16., 11:28 (CEST)

Na igen, Temesváron valóban sokféle nép él, de a románokon kívül csak a magyarok, németek és szerbek aránya haladja meg az 1%-ot...– Auguste 2008. április 16., 12:08 (CEST)

•  támogatom, a következő megjegyzések maradtak még bennem:
• megye kötelező, mivel több azonos nevű település esetében ez alapján lehet megkölünböztetni – ez nem így van, Brassó megyében pl. két Földvár nevű település is létezik, a román neve mindkettőnek Feldioara (a magyar nevek azért egyeznek, mert Fogaras vm. lemaradt a helységnévrendezésről, a román közigazgatást meg egyszerűen nem zavarja a névazonosság, ha más községen belül vannak)

szerintem itt egyedi esetekről van szó, amelyeket könnyen tudunk kezelni, akár szócikken belül is

• címer: a román wikiről leszedhető címerek felbontásához túl nagyra van megadva a méret

ez már technikai kérdés, majd a sablonguru kollégánkkal kisebbre szabatjuk a méretet

• rang: egy település Romániában vagy megyei jogú város, vagy város, vagy falu, de praktikusan itt adjuk meg, hogy községközpont-e

igen, ezt én is így gondoltam

• községközpont, beosztott falvak: ezeket a mezőket azért csináltam korábban, mert nagy volt az összevisszaság (pl. a községközpontoknál hol a saját, hol az egész község népességszámát adták meg), legyenek opcionálisak, de csak azért, mert nem mindenki tud utánanézni ezeknek az adatoknak

ezek opcionálisra vannak tervezve, tehát nem gond

Szeretném, ha megmaradnának a kommentárok, amiket a mezőkhöz fűztem (legalább az, hogy vannak kommentárok), mert ezek nemcsak a használathoz adnak eligazítást, de vázlatosan és egyelőre ezek ismertetik a közigazgatási rendszert is. – Auguste 2008. április 16., 12:08 (CEST)

a kommentárokat majd a sablondokumentációba szúrjuk bele, helyénvalónak tartom én is, hogy ott megjelenljenek – Istvánka ^posta 2008. április 16., 12:12 (CEST)

•  ellenzem mindaddig, amíg erdélyi települések esetében a román név kötelező! ez abszurdum és nonszensz!– Kulja ^vita 2008. április 16., 20:07 (CEST)

jelen esetben az összes romániai településről van szó, pld. Balotesti is idetartozik, aminek ugye nincs magyar neve. Minden település hivatalos neve a román, ezért kötelezően szerepelnie kell az infoboxban – Istvánka ^posta 2008. április 16., 16:32 (CEST)

Ne bolonduljunk már meg, és kicsit próbáljuk meg feldolgozni Trianont! Igen, ott az ország első nyelve a román, északon meg a szlovák, stb. Ráadásul Erdély nagy részén bőven vannak románok, az a minimum, hogy mi is tiszteletben tartjuk őket, a nyelvüket, ha mi is ezt kívánjuk meg! Ettől még nem fog elveszni a nemzet... Kabóca ^vita 2008. április 16., 17:14 (CEST)

Nem azt mondtam, hogy a havasalföldi vagy a moldvai település neveket magyarosítsuk. Az erdélyi település neveknek mind van magyar megfelelöjük. Ne viccelj már, hogy a magyar Wikipédiában Csíkszereda alatt ott legyen "Miercurea Ciuc". Ilyen logikával a magyar rádiókban az erdélyi település nevek új "neveket kaphatnak": Kolozsvár-Cluj, Szatmárnémeti-Satu Mare. Szerintem elég furcsa lenne, ha igy mondanák be őket. Akkor a románok miért nem tartanak tiszteletbe minket? A Szeged szócikkben az infóboxban csak a románosított név van feltüntetve (katt). És most meg azt mondod, hogy Szeged ősromán település volt, illetve nagyszámú román közösség él ott. Szerintem a szegedi románok 1%-ot sem tesznek ki a város lakosságából. Ehhez szólj valami! – Kulja ^vita 2008. április 16., 20:19 (CEST)

Namármost. Két szempont van: először is Romániában a települések hivtalos neve a román, attól, hogy odakerül a magyar alá semmi átnevezést nem valósítunk meg, NEM kapnak új neveket. Másodsorban ott a gyakorlati szempont: szerinted hányan tudják hol van Szászfenes például? A román wiki is korrekt: lásd , csak náluk fordított a helyzet: román elől magyar hátul. – Istvánka ^posta 2008. április 16., 20:24 (CEST)

Csatlakozom az előttem szólóhoz! És nézd meg: a román wiki is fejlődik, ugyanúgy, mint a magyar, már náluk is van Szeged! :) (És azt tippelem, úgy is fog maradni.) Egyébként sok honfitásunk a magyar nevek alapján a Kárpát-medencében nem tud tájékozódni... persze ez nem jó, de ez van. Kabóca ^vita 2008. április 16., 21:14 (CEST)

Nem tudom, hogy miért vagytok úgy érte, hogy az infoboxban az erdélyi települések esetében a román név is szerepeljen. Eddig se szerepelt és nem volt különös gond. Egyébként a román nevek mindig felvoltak, felvannak és fellesznek tüntetve a bevezetőben. Kabóca, mindenki magából indul ki :) – Kulja ^vita 2008. április 16., 22:24 (CEST)

A Wikipediában állítólag nem személyeskedünk. És olyan dolgokról sem beszélünk, amikről fogalmunk sincs. Jó éjt mindenkinek! Kabóca ^vita 2008. április 16., 22:36 (CEST)

Javasolhatok egy olyan kompromisszumot, hogy a székelyföldi települések esetében (megelőlegezve a leendő autonómiát :-), valamint azoknál a településeknél, ahol a magyarok 90%-nál többen vannak, ott csak a magyar név szerepeljen, a többieknél pedig mindkettő? Úgy tűnik, a román Wikipédiában is csak a székelyföldi településeknél teszik ki olykor a magyar nevet a román alá, míg olyan nagy múltú, eredetileg magyar városoknál, mint pl. Nagyvárad, eszük ágában sincs. Lásd: ro:Oradea. (Vagy még egy példa a román wiki "korrektségére": ro:Miercurea Ciuc Csíkszereda szócikkének terjedelmes történelmi-turisztikai szövegében a székelység és magyarságot - secui, maghiari, unguri - egyetlen egyszer sem említik. :-O ) - Adapa ^vita 2008. április 16., 23:28 (CEST)

Én továbbra is amellett vagyok, hogy szerepeljen a román név is, mivel sajnos az erdélyi magyarság sem ismeri már (tisztelet a kivételnek) a magyar megnevezések zömét. Magyarkodás és népnevelés ide vagy oda, ne tekintsünk el attól, hogy egy gyakorlatban is használható enciklopédiát kéne szerkeszteni. – Istvánka ^posta 2008. április 17., 00:15 (CEST)

Trianon múlt idő és vegyük már egyszer észre, hogy Romániában élünk (már aki) és próbáljunk meg leszállni a realitás földjére, pukkasszuk ki a nemzeti-burkot és nyissuk ki a szemünket. – Istvánka ^posta 2008. április 17., 00:18 (CEST)

Népnevelés meg nemzeti érzelem mindenek előtt, de tényleg éljünk már a földön! Legyen ott a román név a romániai településeknél. Az járható út, hogy a román név esetleg nem ugyanakkora betűvel van, de mindenképp az elején kell szerepelnie! Nem értem a vitát, a települések többségénél (ahol a magyarság 20% alatt van), ott a magyar névnek semmilyen jogállása nincs - ha jól tudom, egyszerűen a mi nyelvünk őrzi. (És őrizze minél továb! :) Kabóca ^vita 2008. április 17., 11:05 (CEST)

Micsoda baromág, hoy az infóboxban NE szerepeljen a hivatalos név?!? Ugyan már... erről vitázni sem vagyok hajlandó. A véleményem egyértelmű. – Peyerk ^vita 2008. április 17., 08:19 (CEST)

August egy képernyőkkel fentebbi megjegyzésére reagálnék - megkésve. Hasznos hozzászólás! :) Egy-egy településen valóban legfeljebb 2-3 olyan nemzetiség él, amelyek aránya 5% felett van, azaz a nemzetiségi összetétel feltűntetése mellett érvelek megint! Legyen egy olyan pontunk, hogy Meghatározó nemzetiségek vagy Főbb nemzetiségek vagy valami, ahol az 5% felettieket tűntetjük fel, sok helyet nem foglal és egy nagyon hasznos információval gazdagít első ránézésre. Vagy esetleg Főbb nemzetiségek illetve a magyarság aránya, mert ahol kevesen vagyunk, ott is jó lenne kiírni, mennyi az annyi. Vélemények? Kabóca ^vita 2008. április 17., 11:10 (CEST)

Miért pont 5%? – Istvánka ^posta 2008. április 17., 11:25 (CEST)

Csak :) Mindegy mennyi, 2 vagy 5, netán 10%, a lényeg, hogy csak a nagyobb létszámban jelenlévő nemzetiségeket írjuk ki az infoboxba, a többi majd szerepel a szövegben. Megegyezés kérdése, de így a város lényegi nemzetiségi helyzete bemutatható. Uff. :) Kabóca ^vita 2008. április 17., 12:03 (CEST)

Ezért fizetni fogsz:). A csak jogvédelem alatt áll: én szoktam nagy előszeretettel használni . Amúgy én inkább a 20%-ot javasolnám, mivel a törvény szerint ott ahol 20% felett van egy adott kisebbség aránya, a kisebbség nyelve is használható a közigazgatásban (pld. helységnévtábla). – Istvánka ^posta 2008. április 17., 12:06 (CEST)

:) Bennem is felmerült a 20 %, akár ez is lehet. De az 5-10 %-t szerencsésebbnek tartanám, csak :D (Pl. Kolozsvár 19%) Minden nagyobb településen vannak különböző nemzetiségek - akik jellemzően elszórva telepedtek be - kis arányban (1-2-3 %), és vannak olyan nemzetiségek, amelyek jelenléte többet jelent, megjelennek a város kultúrájában, arculatában, történelmében, stb. E két csoport közötti határt lenne jó belőni, és ez szerintem lejjebb van, mint 20%. (Persze, ha valahonnan kitakarítottak egy nemzetiséget, ott nem igazak a fenti mondataim - pl. örmények Gyergyóban). Kabóca ^vita 2008. április 17., 12:19 (CEST)

Igen, erre én is gondoltam, de ez teljesen szubjektív meghatározás lenne és könnyen vitatható. Én a konkrétumokkal védhető megoldásokat szeretem. – Istvánka ^posta 2008. április 17., 12:30 (CEST)

Teljesen önkényes választás, döntés kérdése. Ez a készítők döntése, jobb érvek alapján lehet jobbat csinálni. Nem hiszem, hogy sokan vitatnák az 5%-t (eddig még senki nem tiltakozott túlzottan :), azért legyen 5, mert a parlamenti küszöb is 5%, meg a legjobb osztályzat is 5, ilyen jó érveim vannak ma :) Kabóca ^vita 2008. április 17., 12:39 (CEST)

részemről oké:) – Istvánka ^posta 2008. április 17., 12:42 (CEST)

a többiek mit szólnak? – Istvánka ^posta 2008. április 17., 12:43 (CEST)

•  támogatom -csak a jelenlegi színen változtassatok.– Immanuel 2008. április 17., 14:30 (CEST)

Ok. Demokrácia van a Wikipédiában. Ha nem megy igy, akkor menni fog másképp… – Kulja ^vita 2008. április 17., 17:33 (CEST)

Most mi ez a hiszti? Még mielőtt nekiállnál vagdalkozni kérlek olvasd el a vitát még egyszer alaposan és majd utána nyilatkozz!!! – Istvánka ^posta 2008. április 17., 17:47 (CEST)

Ez nem hiszti... se nem krizis. Abbahagyom az "érvelést" és más "taktikához fordulok"...– Kulja ^vita 2008. április 17., 17:50 (CEST)

Ez nem szavazás, hanem véleménykérés! – Istvánka ^posta 2008. április 17., 17:55 (CEST)

És ha már így belehevültél, akkor ajánlom figyelmedbe a szlovák település sablonját, lásd itt Kassa – Istvánka ^posta 2008. április 17., 17:59 (CEST)

Ezt én már tényleg nem értem! Ez egy lexikon, vannak érzéseink (nekem össze szokott szorulni a szívem, amikor Gyergyó felett a hegyekben egykori eldugott határkövek mellett lovagolunk el, akkor mindig alakul bennem valami - szolid - revizionizmus...), és vannak adatok (Erdély ma Románia része, az ottani településeknek van hivatalos román neve), ezt a kettőt kell a hely (Wikipedia) szellemével összeegyeztetni. Azaz érzésektől mentes, korrekt adathalmazt építünk, miközben a magyar értékeket, hagyományokat, nyelvet, történelmet különös gonddal ápoljuk, mutatjuk be; csiszoljuk és kiegészítgetjük a szócikkeket. Uff, szólottam. Kabóca ^vita 2008. április 17., 21:02 (CEST)

 támogatom– Marci ^vita 2008. április 17., 19:54 (CEST)

 támogatom, hiszen egyszer már kiszenvedtük az egységes település infoboxot. (lásd: Magyarország, Szlovákia, Olaszország, Törökország) Ahhoz képest csak néhány helyi sajátosság szerint kellene változtatni. pl. a közigazgatás - értelemszerűen. Ezért nagyon csodálkozom, hogy most megint mekkora vita van. A névvel kapcsolatban azon a véleményen vagyok, hogy ahol magyar név van ott azt kell feltüntetni, zárójelben a település hivatalos nevével. Mint például itt. Ahol nincs magyar név, ott marad a település hivatalos neve. Darinko ^vita 2008. április 17., 20:11 (CEST)

igen, az ötlet ez volt (lásd a vitalap alját is) – Istvánka ^posta 2008. április 17., 20:13 (CEST)

 támogatom – Hkoala 2008. április 18., 08:00 (CEST)

 ellenzem Istvánka hallgasd meg ezt kérlek Média:http://www.youtube.com/watch?v=LAuZ-i3ADcc és ha nem nyerte volna el tetszésed, akkor ezentúl szerkessz kérlek itt: Média:http://ro.wikipedia.org/wiki/Pagina_principală. Zoknibáb urat remélem jól elfenekli egyszer majd egyszer egy határontúli úriember. Természetesen a Mócföldön és a néhai Hunyad vármegye területén néhány falunak ki lehet írni a román nevét, de Székelyudvarhely, Kolozsvár, Nagyvárad vagy Marosvásárhely alá az sose kerüljön ki! Vagy ha mégis, akkor Horthy Miklós neve mellé tegyük oda zárójelebe, hogy Mikulas Horthyescu (Eszetekbe ne jusson!). A Kolozsváron történt március 15-i magyar verés és a mostani 3 magyar megverésére tekintettel a magyar Wikipédia ne tegyen ilyen kedvező lépést a névhasználatban a románok felé. Szolidaritást vállalva az üldözésben részesülő határontúli magyarokkal ezt nem írom alá.– Croom ^vita 2008. április 20., 13:02 (CEST)

Eltévedtél, a névről szóló vita lentebb van, itt a sablon egységesítéséről van szó (ami addig nem történik meg, míg név ügyben nincs konszenzus), kérlek ez alapján add meg támogató, vagy ellenző szavazatodat //Dani^{komolyan?·ʒ·ɘ} 2008. április 20., 13:41 (CEST)

Kedves Croom. Mielőtt hihetetlenül mélyenszántó gondolataidat megoszatnád velünk, legalább vedd a fáradtságot és olvasd el miről is szól a beszélgetés és csak utána nyilatkozz, mert ez nem tűntet fel valami jó fényben. :) Amúgy meg érdekes hogy te 3 magyar megveréséről tudsz, én csak egyről tudok pedig én a tett helyszínén lakom, de az is lehet, hogy Budapestig hatványodott ez a szám :). Szeretném megtudni mégis kit üldöznek itt Erdélyben? :). Ekkora baromságot rég nem hallottam. Jót röhögtem :). Köszi– Istvánka ^posta 2008. április 20., 14:04 (CEST)

Lehet, hogy tévedtem, de én arra szavaztam, hogy az infoboxba ne jelenjen meg a román név. Elnézést ha a szavaimból nem úgy jött le.– Croom ^vita 2008. április 20., 14:11 (CEST)

Akkor mégegyszer: itt arról szavazunk, hogy legyen-e egységesített infobox, a névtől függetlenül. Kérlek úgy módosítsd a szavazatodat, és ha ellenzed, akkor úgy is indokold meg. //Dani^{komolyan?·ʒ·ɘ} 2008. április 20., 14:37 (CEST)

Ne legyen egységesített infobox, a fentebb leírtak miatt. Vagy ha mégis egységesített lenne, akkor a román név ne kerüljön ki sehová. Jah és erre még nem reagáltam: "érdekes hogy te 3 magyar megveréséről tudsz, én csak egyről tudok pedig én a tett helyszínén lakom". Kedves barátom, jobb lenne ha többet megtudnál a lakókörnyezetedről, mert jobb ha tudod, hogy 3 magyart vertek meg. De ha csak 1 lenne (de biztosan 3), akkor is tűrhetetlen. És ezekután szerinted nincs magyarellenesség Erdélyben, na hát ez a baromság. A baj csak az, hogy én ezen nem tudok röhögni.– Croom ^vita 2008. április 21., 17:34 (CEST)

OFFTOPIC: Lazulj! Még a végén agyvérzést kapsz! De tényeleg. Most - kivételesen :) - nem értünk egyet, és elsősorban nem a szavazatodra gondolok, hanem arra, hogy semmilyen formában ne próbáljuk meg a miénknek gondolni, ne próbáljuk meg a mi szájunk íze szerint formálni az erdélyi eseményeket! Bizonyos szempontból semmi közünk hozzá - bizonyosból, persze, nagyon is sok. Ott élnek magyarok, ugyanolyan jó/rossz magyarok, mint mi itt, és élik az életüket a saját elképzeléseik szerint, , és ehhez minden joguk megvan. Kéretik hagyni, hogy ők döntsék el, hogy mi történik velük! Mi persze mindenben segíthetjük őket, ha akarják, és ha tudjuk. (De egyre inkább mi fogunk az ő segítségükre szorulni...) Kabóca ^vita 2008. április 26., 21:27 (CEST)

Szia Kabóca! Ennél lazább nem szeretnék lenni, mert még a végén szétesnék.:DDD Egyet viszont megmondhatok ezzel kapcsolatban: élik az életüket a saját elképzeléseik szerint. Sajnos nem a saját, hanem a románok elképzelése szerint, de innentől már politika a dolog és ez nem az a hely, ahol politizálni kellene. Nem poltikiai fórumon vagyok, úgyhogy ezt tiszteletben tartom, csak annyit fűznék hozzá, hogy minden magyarnak köze van ahhoz, hohy mi folyik Erdélyben, ahogy ahhoz is, hogy mi folyik Debrecenben, Sopronban, Szegeden, Szabadkán, Kassán, vagy bárhol máshol a gúnyhatárokon kívül és belül. Csak azt az egyet szeretném kérni, hogy Zoknibáb és társai ne szólhassanak bele az ilyen jellegű dolgokba. Üdv– Croom ^vita 2008. április 27., 13:49 (CEST)

Szegény kisnyilas! Szeretné ha övé lenne a világ, de ha az nem lehet, legalább a Wikipédia. De milyen kegyetlen is a sors :( – Peyerk ^vita 2008. április 27., 18:46 (CEST)

Egyet ne felejtsünk el, az hogy mi folyik Erdélyben, azt onnan tudhatjuk, hogy az ott élők elmondják nekünk. És én nekik hiszek, nem azoknak a lelkes felvonulóknak, akik itt kitalálják, hogy ott mi van.

Próbáljunk meg egy lexikon szerkesztőihez méltón viselkedni! Kabóca ^vita 2008. április 27., 20:13 (CEST)

Petru suciu véleménye

kicsit későn ébredtem, elnézést!

•  támogatom, a következő megjegyzésekkel:

román név - kötelező paraméter - sajnos abba a történelmi helyzetbe keveredtünk, hogy fel kell tüntetni magyar települések esetében román, szlovák, stb. neveket! Ha ezt nem tesszük akkor is ebben a helyzetben maradunk! Szerintem nem szerencsés olyan különbséget tenni, hogy ahol sok magyar él ott nem írunk román nevet. Véleményem szerint is gyakorlatban használható wikipédiát kell szerkeszteni. Nem kellene követnünk román "társainkat", mert nem helyes ahogy néhány erdélyi szócikket szerkesztenek (mondhatnám hogy bicskanyitogató!). Azt is gondolom, hogy látva a román neveket talán könnyebben megragadnak a magyar elnevezések is!

csak apró pontosítás: :weboldal - opcionális, ha van weboldal

Szín lehetne világoskék.

Üdv: Petru suciu ^vita 2008. április 17., 08:02 (CEST)

+a koordinátáknál se legyen előfeltétel a térkép:

koordn_fok - opcionális

koorde_fok - opcionális

--Adapa ^vita 2008. április 17., 10:50 (CEST)

Köszi az észrevételeket:)– Istvánka ^posta 2008. április 17., 10:51 (CEST)

Tévhitek

Eloszlatnék néhány tévhitet a sablonnal kapcsolatban:

• Egyedül a név lesz kötelező, minden más kimaradhat, így a román név sem lesz kötelező, helyi név korában sem volt. Mindenképpen a magyar név legyen elöl, ha a románt is megadjátok.
• Zászló lesz, mert egy sablonban van a címerrel. Nem kötelező használni.
• Térkép nem kell, helyette van a pozíciós térkép, ami egy pöttyöt helyez el Románia térképén a megadott koordináták alapján. Egyébként több helyen is félreértettétek a sablon működését, köztük ebben az esetben is.

Ennyi hirtelen. Akkor valaki készítene egy végleges „kívánságlistát”? //Dani^{komolyan?·ʒ·ɘ} 2008. április 17., 12:10 (CEST)

a román név nem lehet opcionális, mivel magyar településnevek elsősorban Erdélyben vannak, a Regátban minden román, tehát a fix kapaszkodási pont a román név, ha allgemein Romániát nézzük. Ahol van magyar név ott az legyen elől, ez stimmt. Térkép alatt értsd a pozíciós térképet - rosszul fogalmaztam:)– Istvánka ^posta 2008. április 17., 12:13 (CEST)

Opcionálisnak kell lennie, mert legjobb tudásom szerint Románia keleti részén vannak olyan települések, melyeknek nincsenek magyar nevei. Ilyenkor a név paraméterrel adjátok meg a román nevet. //Dani^{komolyan?·ʒ·ɘ} 2008. április 17., 12:20 (CEST)

Ja értem, technikai probléma:). Akkor legyen név1 (kötelező) és név2 (opcionális) paraméter és közmegegyezés szerint ha van magyar név akkor az kerül a név1-be, a román a név2-be, ha nincs magyar, akkor a román a név1-be:) – Istvánka ^posta 2008. április 17., 12:23 (CEST)

Ördög ügyvédjeként kérdezek: Ha találunk egy települést, amelynek van nem magyar, második hivatalos neve (mert pl. 25% ruszin lakja), akkor azt hol tüntetjük fel, csak a szövegben? Illetve, ha van egy település, ahol 30% magyar, 25% német él a románok mellett, akkor ott akár három hivatalos név is lehet, akkor mi a helyzet? (Csak azért kérdezek ilyen extrákat, hogy a használat alatt kevesebb probléma merülhessen fel.) Kabóca ^vita 2008. április 17., 12:28 (CEST)

Itt most a magyar és román nevekről volt szó csak:). A ruszinokat meg a többieket ne keverjük bele szerintem.– Istvánka ^posta 2008. április 17., 12:31 (CEST)

Csak kérdeztem :) Egyszer majd úgyis megkérdezi még valaki. Kabóca ^vita 2008. április 17., 12:39 (CEST)

Istvánka: nem technikai probléma, megoldható lenne, de minek? Ha úgy jó, legyen név1 és név2, így nem lesz a paraméter nevéből probléma. //Dani^{komolyan?·ʒ·ɘ} 2008. április 17., 14:26 (CEST)

Településnév

A sablonban szerepelnie kell a település hivatalos elnevezéseinek. Amennyiben ez magyar település, akkor a román valamivel kisebb méretben, de a sablonban szerepel. Pozsony mellett is fel van tüntetve a külföldi neve. Sőt, ha német neve is van, akkor én azt is javasolnám. Csak különleges gondolkodású, a lexikonszerkesztést egyéb, politikai tartalmú bloggal összekeverő szerkesztő gondolhatja, hogy ki kell tiltani a nemzetalkotó nép nyelvén való megnevezését egy településnek. Az Európai Unióban élünk, mindannyian, itt pedig a befogadó integráló, és nem a kirekesztő nézetek a divatosak. Akár tetszik, akár nem. Üdvözlettel, – Burumbátor ^{kerekasztal, hookah-val} 2008. április 17., 18:05 (CEST)

Egyetértünk, de a nemzetalkotó helyett nem államalkotó nemzetet akartál írni? (Egyelőre ez a megfogalmazás még jó lenne - sajnos, mert a magyart nem akarják sehol elismerni államalkotónak...) Kabóca ^vita 2008. április 17., 20:53 (CEST)

De, azt akartam írni. Bocs a botlásért. Csak elfogott a hevület, mert lelki szemeim előtt felrémlett a román Wikipédia, amint kizárólag románul jelenteti meg a magyar területen található román települések nevét... Belegondoltam a szerkesztési csatákba... – Burumbátor ^{kerekasztal, hookah-val} 2008. április 26., 09:57 (CEST)

A szabály röviden

A szabály röviden:

• az infoboxba két paraméter kerülne:

  1. név1 - abban az esetben ha az adott romániai településnek van magyar megnevezése, az szerepelne benne, ha pedig nincs akkor a román

  2. név2 - ide kerülne a román megnevezés abban az esetben, ha a településnek van magyar neve (formailag kisebb lenne, mint az előző)

– Istvánka ^posta 2008. április 17., 20:04 (CEST)

---

Egyhangúlag elfogadom! :) Ellenvetés van? Nincs! Mehetünk tovább. :D Kabóca ^vita 2008. április 17., 20:51 (CEST)

Mi a fenének bonyolítjátok?!?!? Kell egy opcionális paraméter: magyar név, meg egy kötelező: román név. És kész! (Elképesztő pitiánerség az a szöveg, hogy "a román név egy picit kisebb legyen".) – Peyerk ^vita 2008. április 17., 23:12 (CEST)

Lásd User:Kulja akadékoskodását és taktikaváltását :)– Istvánka ^posta 2008. április 17., 23:15 (CEST)

Nem érdekel. Egyetlen érvet nem hozott elő, miért NE szerepeljen a román név. Azt meg ... hogy őt zavarja. Bocs. – Peyerk ^vita 2008. április 17., 23:20 (CEST)

én megadtam neki az esélyt– Istvánka ^posta 2008. április 17., 23:28 (CEST)

(Mindig visszatérünk ugyanarra a szintre. Koncentráljunk a lényegre, és ne minősítsük a másikat - ezt már annyit kértem! Ha valaki feljebb/lejjebb/jobbrább/balrább éli a világát, akkor ott érthető és elfogadható érveket hozzunk fel! Érted: érveket hozzunk fel! Te is, győzd meg! Mondj érveket neki, hogy miért legyen ott! Mi megpróbáltuk. A másik: tételezzünk fel jóindulatot! Ha Te pitiánerségnek látod, akkor nem érted, miért írtam, és nem olvasod, hogy ezen kívül miket írtam - nem figyelsz. Azt meg végképp nem tudom, minek írom le ezt, felesleges vitára energiát fordítok, tényleg nem stimmel minden velem. Kabóca ^vita 2008. április 17., 23:30 (CEST))

A magyar név lesz elöl, ha van. Amúgy meg a román. Ha van mindkettő, a magyar nagyban, a román zárójelben. Mi ebben nem jó??? //Dani^{komolyan?·ʒ·ɘ} 2008. április 17., 23:27 (CEST)

szerintem is jó– Istvánka ^posta 2008. április 17., 23:28 (CEST)

Jó ez. Holnap délelőtt megnézed, hogy jött-e érdemi hozzászólás, érv pro vagy kontra, és ha semmi változás, akkor hajrá. Akinek nem tetszik, az demokratikusan kiirathat egy szavazást, aminek örülni fogunk, szavazni fogunk, és úgy lesz ahogy! Jó éjt! Kabóca ^vita 2008. április 17., 23:30 (CEST)

Nem akarok senkit személyében megbántani, de a fentebbiek olvasását egy idő után abbahagytam és nem is szándékozom folytatni. A helységnevekkel kapcsolatos, privát ízlésemnek megfelelő megoldást azért ismertetném. Ha nem a Wikire dolgoznék, hanem a saját (persze: csillogó-villogó) szájtomra és valaki ott mégis azzal nehezítené a munkám, hogy a címbe minden helységhez csak egy uszkve kettő helységnevet írhatok be (és a többi névváltozatot a szövegbe), akkor a romániai települések nevezéktana nagyjából így festene:

1. Csak a magyar nevük szerepelne azoknak a településeknek, amelyekben a magyarság aránya meghaladja a 20%-ot.
2. Csak a román nevük szerepelne azoknak a településeknek, amelyekben sem most, sem a múltban nem élt jelentős magyar népesség és amelyeknek vagy egyáltalán semmilyen magyar nevük nincsen, vagy magyar nevük
   1. a román név fonetikus átírása, amelyet a magyar közigazgatás használt vagy a néprajzi irodalomban fordul elő (Pojenicatomi, Blezsény, Rádóc).
   2. olyan, a mai térképeken is föllelhető névváltozat, amelyet a helységnévrendezés idején alkottak meg önkényesen, valós történeti előzmény nélkül (Gyepüpataka, Visóoroszi, Áldásos).
3. Az összes többi településnél előbb a (történeti, de nem elavult) magyar, majd zárójelben a román név szerepelne.

(Ha ez egy magyar nyelvű site lenne a romániai településekről, akkor a max. két név között nem szerepelnének a csak németek, ruszinok, gagauzok stb. által használt névváltozatok. A kritériumok érvényesítése azonkívül nemcsak történeti és nyelvészeti háttérinformációkat kíván, de néha többé-kevésbé önkényes döntéseket is.)

Föntieket nem javaslatul, legfejlebb gondolatébresztőül szántam. A normális viszonyok fenntartásához egyedül azt tartom fontosnak, hogy a helységneveket kirángassuk abból az elcseszett szimbolikus hatalmi térből, ahol az elmúlt százötven évben szégyenkeztek. Helységneveket ne használjunk föl árkok ásására, se betemetésére. – Auguste 2008. április 18., 02:42 (CEST)

•  támogatom Auguste változatát :-) --Adapa ^vita 2008. április 18., 08:11 (CEST)

Auguste hozzászólásának végére hívnám fel a figyelmét mindenkinek! Aranyat érnek a mondatai!

• …de néha többé-kevésbé önkényes döntéseket is. - ilyen történelmi (és érzelmi) környezetben nincs tökéletes megoldás, néha döntenünk kell.
• …a helységneveket kirángassuk abból az elcseszett szimbolikus hatalmi térből, ahol az elmúlt százötven évben szégyenkeztek. Helységneveket ne használjunk föl árkok ásására, se betemetésére. - ez a lényeg!

Egyébként Auguste javaslata szerintem túlkomplikált, ezér a magyar+román név támogatása mellett maradok. Az persze egy további döntést igényel, hova kerüljenek a további nyelvek - akár hivatalos - megnevezései. Miért nem jó ez nekünk is: Kassa?? (Ha már mindig egységesek akarunk lenni, meg a rendszer, stb.)

Persze ennek is van hibája, amit Auguste javaslata - valamilyen szinten - kezelni próbál: sok olyan magyar megnevezés van, amelyet gyakorlatilag senki nem használ, mert nincs is értelme használni… De, ha bevállaljuk azt, hogy ezeket nem tüntetjük fel, még több önkényes döntést kell hoznunk, még több vitát gerjeszthetünk! Istvánka, szerintem zárd le úgy, ahogy gondolod (kb. egységes település sablon…), elég sok vélemény elhangzott, tartsd őket szem előtt. Aaztán később az esetleges feltétlenül szükségesnek látott módosításokat majd mindenki demokratikus módon kezdeményezheti - ha értelme van, akkor úgyis megszavazzuk. De az energiáinkat a partalan vita helyett fordítsuk a munkára! Uff. Kabóca ^vita 2008. április 18., 09:11 (CEST)

Auguste javaslata nem a román név körül bonyolódik, hanem a magyar körül. A vitában résztvevők egy része szerintem nincs is tisztában azokkal a finom distinkciókkal, amikről ő beszél.

Viszont miközben ő is azt javasolja, hogy az infóbox bizonyos esetekben ne tartalmazza a román hivatalos nevet, eközben hiába keresek egyetlen emellett szóló érvet is. A Kabóca által lényegként vastag betűvel kiemelt szöveggel egyetértek, de az semmilyen eligazítást nem ad a kérdésben. Akkor most ne is ássunk, ne is temessünk, szerepeltessünk is hivatalos nevet meg ne is? Vagy mi?

Konkrétan tettem egy javaslatot: legyen egy opcionális magyar név mező, és egy kötelező román név mező, ebben a sorrendben. Tehát ahol van magyar név, ott az az első. Ezzel mi a baj?

– Peyerk ^vita 2008. április 18., 16:17 (CEST)

Ritka dolog, de egyet értünk :) Legyen így, és ennek a technikai megoldása, mint ahogy fent le lett írva, név1, név2, stb. Kabóca ^vita 2008. április 18., 18:08 (CEST)

Egyetértünk, mert én is azt gondolom, hogy a magyarországi konszenzus ma a Te megoldásod érzi semlegesnek. Ez nagyjából azt jelenti, hogy a Magyar Királyság 1913-as területén fekvő településeknek első helyen a magyar, zárójelben – és kisebb betűvel:) – a román nevük fog szerepelni. A 2001. évi román közigazgatási törvény rendelkezéseit viszont erős érvnek érzem amellett, hogy csak a magyar név szerepeljen azoknál a településeknél, ahol az 1991-es népszámláláson a lakosság legalább 20%-a magyar anyanyelvű volt. – Auguste 2008. április 19., 16:58 (CEST)

Számomra teljesen elfogadható a Te változatod is, de én mind a kettő feltűntetése mellett vagyok, egyszerűbb és a lexikonhoz talán jobban illik.

Egy dologra hívnám fel a figyelmet: a sablonok cseréje jó alkalom lenne arra, hogy néhány település esetében lecseréljük a magyar neveket! Emlékeim szerint vannak olyanok, ahol az 1913-as magyar név nem egyezik meg a mai magyar (vagy az utolsó magyar) névvel - persze ennek utána kell járni. Kabóca ^vita 2008. április 19., 22:39 (CEST)

A "melyik magyar név" kérdését még nem döntöttük el... – Peyerk ^vita 2008. április 19., 23:12 (CEST)

A román nevek közül egyedül azok feltűnő helyen való használata ellen berzenkedek, amelyeket tükörfordítás útján vagy más módszerrel, íróasztal mellett kreáltak. A román wiki Localităţi din România cu nume schimbate szócikkében találhatók közül (amelynek szerkesztésében én is részt vállaltam) sok az olyan, amelyeket a többségében román lakosság kérvényezett, örült nekik, vagy tudomásul vette őket (ezekről a reakciókról csak nagyon hézagos információim vannak, de jellemző lehet, hogy a mai lakosság használja-e az új neveket). Nem az utóbbiakról írok, mert a Barcelonai Nyilatkozattal összhangban úgy gondolom, hogy "Minden nyelvi közösségnek joga van eredeti helységneveit meghonosítani, megőrizni és módosítani." – tehát egy adott román falu lakói megváltoztathatják a falu román nevét. Elfogadom természetesen a városok, fontosabb települések kreált nevét is – a Miercurea-Ciuc és pláne a Târgu Mureş nemcsak kiszorította a Ciuc-Seredát és a Mureş-Oşorheit, de az átlagos román ember számára ezek ismert helynevek. Ha a pókai románok használják, ám kerüljön főcímbe a Păingeni is, bár tudom, hogy a Póka névnek semmi köze nincs a pókhoz (păianjen – persze „természetes” úton is keletkezhet népetimológiás átvétel, de ez így elég béna). Úgy vélem viszont, hogy az egyszerű székely falvak romános képzővel (Tomeşti 'Csíkszenttamás', Mihăileni 'Székelyszentmihály') vagy többé-kevésbé sikeres tükörfordítással (Armăşeni 'Ménaság' – armăsar 'mén', Călugăreni 'Homoródremete' – călugăr 'szerzetes') újrateremtett „román nevei” egyedül hivatalos használati értékkel bírnak és remélem, az is megszűnhet egyszer. Ezekben a falvakban kevés román él és talán azok sem használják ezeket a neveket. (Melyek olyan sokan vannak, hogy a fenti listába inkább nem is írtam bele székelyföldi helységnevet.) Ha már a román törvények megadják a hivatalosságot ezen települések magyar elnevezésének, akkor az azonosítás feladatát egyszerűen ezek feltüntetésével is elláthatjuk.

És igen, Peyerk tudja, hogy a Csiklófalu, Öthalom, Csudafalva és társaik iránt sem viseltetem nagyobb megértéssel, mint a föntiek iránt. Ők ráadásul hivatalos értékkel is csak néhány évig, a 20. század elején bírtak. De minderről talán máskor... – Auguste 2008. április 20., 01:10 (CEST)

Miközben teljesen egyetértek mindkét irányú berzenkedéssel, azt is gondolom, hogy a településnév egyik alapvető funkciója az is, hogy azok is, akik nincsenek rendszeres kapcsolatban a hellyel, megtalálják, egyértelműen azonosítani tudják, miről van szó. Márpedig a hivatalos nevek, melyek gyakran valóban szánalmas kreatúrák bármely nyelven, ezt a célt szolgálják. A hivatalos román néven találja meg az ember bármely romániai statisztikában és eyéb hivatalos dokumentumban a településeket.

Lehet tehát berzenkedni, berzenkedjünk együtt, de a WP funkcióját tekintve ez nagyon kevés ok arra, hogy a hivatalos név ne a cikk infóboxában, szembeötlő helyen szerepeljen.

– Peyerk ^vita 2008. április 20., 09:34 (CEST)

Attól függetlenül, hogy egynéhány település román neve fületsértő nyers fordítás én is Peyerk véleményét osztom, hiszen minden hivatalos dokumentumban ezek szerepelnek. A szócikkben esetleg meg lehet említeni a Mures-Osorhei meg egyéb változatokat, mert azok ma inkább csak történelmi jelentőséggel bírnak (tisztelet a kivételnek). – Istvánka ^posta 2008. április 20., 12:49 (CEST)

Istvánka +1. – Hkoala 2008. április 20., 15:02 (CEST)

Meddig tart még a szavazás? Arra várunk, hogy Kulja összetrombitálja az Erdélyi Magyar Ifjak akcióbrigádját?

Praktikus kérdés. Nem tud valaki olyan robotot készíteni, amely úgy cseréli ki a szócikkeknél a régi sablont az újra, hogy közben megőrzi a tartalmukat? – Auguste 2008. április 20., 23:21 (CEST)

Mivel elég nagy az összevisszaság a romániai településeknél infobox téren, nagyrészét a módosításoknak kézileg kell véghezvinni. Dani jövő hét végére előkészíti a sablont. Én bevállaltam, hogy segítek az átalakításban. Robotom még tanul ugyan: de remélhetőleg megbírkózik a feladattal. – Istvánka ^posta 2008. április 20., 23:23 (CEST)

Most találtam (®Radu Cerghizan): Cisnădioara. – Auguste 2008. április 21., 09:47 (CEST)

Auguste: de, lesz rá program, szerinted a magyar, szlovák és olasz települések infoboxai (~6000 cikk) kézzel lettek lecserélve? :D //Dani^{komolyan?·ʒ·ɘ} 2008. április 21., 10:04 (CEST)

Akkor a tényleges végleges

• Dobpergés és harsona!

Akkor íme a végleges változat a vadiúj infoboxra, melynek színe világoskék lesz (Danira bízva a választás):

magyar név - lásd a kapcsolódó szabályt

román név - lásd a kapcsolódó szabályt

kép - opcionális paraméter

képméret - opcionális paraméter

képaláírás - opcionális paraméter

címer - opcionális paraméter

köznapi név - opcionális paraméter pld. Kincses város, Körös-parti Párizs stb.

történelmi régió - opcionális paraméter (mégpedig azért mert nem mindenki van ezekkel tisztában és nem ismeri őket)

fejlesztési régió - opcionális paraméter (mégpedig azért mert nem mindenki van ezekkel tisztában és nem ismeri őket)

megye - kötelező, mivel több azonos nevű település esetében ez alapján lehet megkölünböztetni

rang - kötelező, jó tudni, hogy város, község, falu stb.

községközpont - opcionális, falvak esetében használatos (pld a rowiki szépen használja)

beosztott falvak - opcionális, községek esetében használatos a rowiki mintájára

polgármester - opcionális, nem kimondottan fontos adat, de ha valaki felvállalja gondozásukat akkor ne ütközzön akadályba (zárójelben megválasztásának éve)

irányítószám - opcionális, városok esetében nehéz meghatározni, mivel utcánként változik

körzethívószám - opcionális, hasznos info, de nem biztos, hogy minden szerkesztő kitölti majd

népesség - opcionális

népesség éve - opcionális, de kötelező, ha ki van töltve a népesség sor

népsűrűség - opcionális, maradjon bent, senkit nem zavar, ua. a helyzet mint a polgármesternél, ha valaki bevállalja gondozását hát legyen

nemzetiségek - opcionális, ide kerülne az adott település nemzetiségi megoszlása

terület - opcionális, nem biztos, hogy elő lehet szedni pontos adatokat

tszf magasság - opcionális, ua. mint terület

koordn_fok - opcionális

koorde_fok - opcionális

weboldal - opcionális, ha van weboldal

térkép - opcionális, ha van térkép

Szabály:

1. a név1 paraméter a következőképpen alakul: ha a településnek van magyar neve, akkor az kerül ide, ha pedig nincs akkor a román

2. a név2 paraméter a következőképpen alakul: ha a településnek van magyar neve, akkor ide kerül a román, ha pedig nincs akkor üresen marad

A magyar nevek esetében irányadó Szabó M. Attila gyűjtése, lásd itt– Istvánka ^posta 2008. április 21., 17:49 (CEST)

Hurrá, hurrá! :) Akkor jöhetnek az apróbb kérdések? Olyanokra gondolok, amelyek a használat során felmerülhetnek, íme néhány, ami az eszembe jut:

• Kép - általában mit ábrázoljon? Mi az irányelv?

nincs irányelv: tájkép vagy reprezentatív épület, vagy semmi :)

• történelmi régió - készítsünk egy listát az összes lehetségesből, és ez legyen része a sablon leírásának, hogy fél év múlva Barótot, Kisbacont, stb.-t nehogy átírjam erdővidékire, mert ezt nagyon különböző mélységekben is lehet értelmezni! 2: Csíkszereda: "Székelyföld", vagy "Erdély, Székelyföld"?

történelmi régió: Erdély, Partium, Bánság, Olténia, Munténia, Moldva, Dobrudzsa. Erdővidéke már tájegység, tehát startból esik

„Partium”: ezt nem szeretem, legalább nem úgy, amilyen értelemben most dívik

Bukovina lehet külön is, bár eredetileg Moldvából szakadt ki – Auguste 2008. április 22., 00:08 (CEST)

Viszont: Máramaros. Az talán csak nem „Partium”? – Auguste 2008. április 22., 00:15 (CEST)

Máramarost kifeledém :). Bukovina szerintem felesleges, mert ahogyan te is mondtad, Moldva része volt. – Istvánka ^posta 2008. április 22., 00:17 (CEST)

• polgármester - jó lenne, ha tennénk mögé zárójelbe egy évszámot, azt, amikor aktuális adat volt, így az esetleges elfelejtett frissítések miatt sem tájékoztatunk félre.

ez jó ötlet, mert amúgy is nyakunkon a választások

Kellene egy bot, amelyik egy táblázatból beillesztené az új polgármesterek nevét. – Auguste 2008. április 22., 00:08 (CEST)

• a melyik magyar név kérdésre a választ már meg is kaptam, köszönöm!

általában Szabó M,. Attila munkásságára támaszkodnak a közigazgatásban is

Szabadna tudnom, melyik közigazgatásban? És hol hivatalos az 1899/1913–1918/1920 között érvényben volt helységnevek zöme? Vagy mi az indoka a fenntartásuknak? Bár a láthatáron már látom közeledni a Bégalaposnokokat és Krassógombásokat (menekülök is előlük, amint tudok), hadd linkeljem ide egy nevesebb történész véleményét: Engel Pál: Kitalált helységnevek. (Szabó T. M. Attila az ugye a Szabó T. Attila unokája, aki ötvözte Coriolan Suciut Gyalay Mihállyal?) – Auguste 2008. április 22., 00:08 (CEST)

Itt még sok vita lesz. Szerintem a megoldás, hogy kicsemegézzük a kérdéses településeket és külön vagy akár egy csomagban megvitatjuk a sorsukat. Szabó M. Attila is több névváltozatot említ egyes településeknél. Azt kell felkutatni, hogy a közigazgatási minisztériumban (Borbély bácsi konyhája) mit vettek alapul, amikor megállapították egyes magyar települések hivatalos magyar nevét. Mert ha az megvan, akkor egy lépéssel közelebb kerülünk az igazsághoz. – Istvánka ^posta 2008. április 22., 00:12 (CEST)

Amelyik falunak hivatalos neve van, azt eszembe sincs vitatni. Most látom, én kezdtem el írni Keresztvárt. Az új név állítólagos motivációjáról a névadás óta kiderült, hogy nem valós: a lovagrend vára nem a falu fölött állt. De a falut ettől még Keresztvárnak hívják és ez a lényeg. Távol álljon tőlem, hogy a Nyén mellett kardoskodjak. A száz év előtti változtatások nagy részét jelentő „technikai jellegű” módosítások többsége (előtagként a megyenév, folyónév betoldása) is teljesen elfogadható, ráadásul kapóra jön, mert itt a Wikin tényleg fontos a homonímia kerülése. Kisbács, Mákófalva új nevét annak idején azért alkották, hogy megkülönböztessék őket a bácskai Bácstól és Makótól, de oké, ha mai lakóik elfogadják, hogy ez van a táblájukra írva. (Nem használják ugyan őket, de azért ragaszkodnak hozzájuk. Nem úgy, mint a bácskossuthfalviak, akik visszaállították Kupuszinát. Az ő döntésüket is respektálni kellene.) A bajom azokkal a – főleg bánsági – nevekkel van, amelyeket szinte büntetésképp mértek a helyiekre, akik ki se tudták őket ejteni, nincs semmiféle valós történeti alapjuk (vagy esetleg egy valahol másutt feküdt török előtti falu vitatható olvasatú nevét akarták velük „megőrizni”), a község kézzel-lábbal kapálózott ellenük és összesen hat évig voltak életben. Amíg hivatalosak voltak (kevesen tudják, hogy használatuk kötelező volt, mint később a román neveké a két háború közti Romániában), a jegyző, az állami tanító, a szolgabíró és a csendőr talán kiejtették őket egymás közt egyszer-kétszer, de azóta a használati értékük nulla. A románoknak is megvolt a helységnév-gleichschaltolással „nemzetépítő” korszakuk, sajnos elég hosszú, a nyomait kénytelenek vagyunk tudomásul venni, mert ezek ma hivatalos nevek. A Wikin előforduló romániai német helységnevek elég nagy része is a Kronstädter Zeitung vagy más agytröszt íróasztal mellett született „leleménye”. Nem tudjuk letagadni ezt a korszakot a történelmünkből, a mégoly elképesztő torzszülött neveket is beírom az első sorba, a zárójelezett névváltozatok elé, dőlttel szedve, plusz utalókat csinálok róluk, dehát az ég szerelmére, miért tűzzük őket zászlóra? – Auguste 2008. április 22., 01:02 (CEST)

Kedves Auguste!

Ismerem és tisztelem a véleményedet, nagyrészt egyet is értek vele, de meg kell mondjam, a túlkapások a túlkapások kritikájában sem helyesek. Az általad adott forrás... khm... kóklerség. Fércmű. Gány munka. Magára valamit is adó szerző - legyen történész vagy agrármérnök - nem blöfföl.

Nógrádban, sőt, sehol a mai Magyarországon nincs Őrállás nevű település. Soha nem is volt. Őrállás ugyanis Burgenlandban van, a Felsőőri járásban, eredeti(?) (német) neve pedig Oberdorf volt. És mégvalami: a névváltoztatás 1888-ban, tehát a törzskönyvezés előtt, a megye (Vas) akciójaként történt.

Az ilyen mértékű szakmai tisztességtelenség, egy jó poénért eladni az olvasó lelkét, minden körülmények között elfogadhatatlan. Ha ilyen triviális ügyben nem mond igazat, akkor igaz-e egyetlen szava is? (Megjegyzem, az írásban szereplő 1888 és 1880 évszámok se tűnnek megalapozottnak. De ebben lehet hogy tévedek.)

Ami pedig az én véleményem: a helynév nem a helynek és a helyieknek a tulajdona. Nem dönthetnek felőle szabadon, nem birtokolhatják tetszésük szerint. Ha a hivatalos és a helyben használt, hagyományos név között eltérés van, az nem egyértelműen a hivatalos névadás rovására írandó. A helynév a nemzet (állam- és kultúr-) egészének tulajdona. A helynévhez nem csak a helyieknek, hanem az egész nemzetnek fűződnek érdekei és jogai is. Persze ezek sem abszolút és kizárólagos jogok, de nem is elvitathatók.

Mindezzel nem akarom mentegetni a tömeges ostobaságot, amit a tözskönyvezéskor elkövettek. Azt viszont állítom, hogy az alapelvek jórésze indokolt volt, és ezeknek az indokolt alapelveknek az utólagos megkérdőjelezése - főleg az általad beidézett cikk színvonalán - nem megalapozott.

– Peyerk ^vita 2008. április 22., 03:03 (CEST)

• hosszabb távú ötlet (lehet, hogy nyitott kapukat döngetek): ha megvannak a beosztott falvak/közszgközpontok, akkor egy robot ez alapján meg tudja csinálni nekünk az összes szükséges átirányítást?

nem biztos, hogy jó ötlet, mivel rengeteg faluról van már külön szócikk (lásd Szatmár és Bihar).

Hirtelen ennyi. Kabóca ^vita 2008. április 21., 18:26 (CEST)

egyéb kérdés, óhaj-sóhaj?– Istvánka ^posta 2008. április 21., 18:48 (CEST)

Két nap Wikiszünet után kissé paprikás hangulatba hozott a kisnyilas. Ezt megpróbálom elnyomni.

A neveket viszont továbbra sem értem. Szoktam én adatbázist progrmaozgatni, és nem fér a fejembe, miért ragaszkodtok csökönyösen a név1 és név2 mezőnevekhez. Miért nem lehet magyar név és román név? Másrészt a javaslatból nekem az bogarászódott ki, hogy a magyar név (az az opcionális) a második lenne. Az én javaslatom, amivel tömeges egyetértés volt az, hogy a magyar név (ha van) az első legyen.

Tehát az eleje ez legyen:

• magyar név - opcionális paraméter
• román név - kötelező paraméter

– Peyerk ^vita 2008. április 21., 22:14 (CEST)

A magyar név, ha van, mindig első, ebben egyeztünk meg és ez így is lesz. Azt nem tudom, hogy megoldható-e sablonilag, ha a magyar név ki van töltve akkor az ugorjon első sorba és a román név maradjon másodiknak, és ha nincs magyar név akkor a román név ugorjon előre a második helyről. Pusztán ebből, az inkább technikai megfontolásból ragaszkodom a név1 és név2 paraméterekhez. De utánakérdek és ha technikailag lehetséges ez a zsonglőrködés akkor természetesen nem látom akadályát, sőt jobb lenne és egyszerűbb használni a román név és magyar név mezőket, ahol a román lenne a kapaszkodó, hiszen azt teljes Romániára ki lehet terjeszteni. A kisnyilasokra meg rá se ránts – Istvánka ^posta 2008. április 21., 22:19 (CEST)

Ebben nincs semmi "zsonglőrködés", legfeljebb lusta vagy végiggondolni amit leírtam. Vagy még soha nem írtál algoritmust? :)

Gondold át kicsit jobban. Ez itten a sablon eleje:

• magyar név - opcionális paraméter
• román név - kötelező paraméter

Mi történik, ha

a) van magyar név,

b) nincs magyar név.

Hm? :)

– Peyerk ^vita 2008. április 21., 22:38 (CEST)

Én sosem írtam algoritmust: szóval nem tudom . – Istvánka ^posta 2008. április 21., 22:40 (CEST)

OK, legyen a kupaktanács. Aztán jó tanácsadókkal dolgozz ám! :p – Peyerk ^vita 2008. április 21., 22:52 (CEST)

Csakis a legjobbakkal :). – Istvánka ^posta 2008. április 21., 22:55 (CEST)

Megoldható! :)– Istvánka ^posta 2008. április 22., 07:38 (CEST)

Magyar nevek használata

Áthoztam ebbe a települések magyar neveiről szóló vitát, a könnyebb követhetőség céljából!

---

általában Szabó M,. Attila munkásságára támaszkodnak a közigazgatásban is

Szabadna tudnom, melyik közigazgatásban? És hol hivatalos az 1899/1913–1918/1920 között érvényben volt helységnevek zöme? Vagy mi az indoka a fenntartásuknak? Bár a láthatáron már látom közeledni a Bégalaposnokokat és Krassógombásokat (menekülök is előlük, amint tudok), hadd linkeljem ide egy nevesebb történész véleményét: Engel Pál: Kitalált helységnevek. (Szabó T. M. Attila az ugye a Szabó T. Attila unokája, aki ötvözte Coriolan Suciut Gyalay Mihállyal?) – Auguste 2008. április 22., 00:08 (CEST)

Itt még sok vita lesz. Szerintem a megoldás, hogy kicsemegézzük a kérdéses településeket és külön vagy akár egy csomagban megvitatjuk a sorsukat. Szabó M. Attila is több névváltozatot említ egyes településeknél. Azt kell felkutatni, hogy a közigazgatási minisztériumban (Borbély bácsi konyhája) mit vettek alapul, amikor megállapították egyes magyar települések hivatalos magyar nevét. Mert ha az megvan, akkor egy lépéssel közelebb kerülünk az igazsághoz. – Istvánka ^posta 2008. április 22., 00:12 (CEST)

Amelyik falunak hivatalos neve van, azt eszembe sincs vitatni. Most látom, én kezdtem el írni Keresztvárt. Az új név állítólagos motivációjáról a névadás óta kiderült, hogy nem valós: a lovagrend vára nem a falu fölött állt. De a falut ettől még Keresztvárnak hívják és ez a lényeg. Távol álljon tőlem, hogy a Nyén mellett kardoskodjak. A száz év előtti változtatások nagy részét jelentő „technikai jellegű” módosítások többsége (előtagként a megyenév, folyónév betoldása) is teljesen elfogadható, ráadásul kapóra jön, mert itt a Wikin tényleg fontos a homonímia kerülése. Kisbács, Mákófalva új nevét annak idején azért alkották, hogy megkülönböztessék őket a bácskai Bácstól és Makótól, de oké, ha mai lakóik elfogadják, hogy ez van a táblájukra írva. (Nem használják ugyan őket, de azért ragaszkodnak hozzájuk. Nem úgy, mint a bácskossuthfalviak, akik visszaállították Kupuszinát. Az ő döntésüket is respektálni kellene.) A bajom azokkal a – főleg bánsági – nevekkel van, amelyeket szinte büntetésképp mértek a helyiekre, akik ki se tudták őket ejteni, nincs semmiféle valós történeti alapjuk (vagy esetleg egy valahol másutt feküdt török előtti falu vitatható olvasatú nevét akarták velük „megőrizni”), a község kézzel-lábbal kapálózott ellenük és összesen hat évig voltak életben. Amíg hivatalosak voltak (kevesen tudják, hogy használatuk kötelező volt, mint később a román neveké a két háború közti Romániában), a jegyző, az állami tanító, a szolgabíró és a csendőr talán kiejtették őket egymás közt egyszer-kétszer, de azóta a használati értékük nulla. A románoknak is megvolt a helységnév-gleichschaltolással „nemzetépítő” korszakuk, sajnos elég hosszú, a nyomait kénytelenek vagyunk tudomásul venni, mert ezek ma hivatalos nevek. A Wikin előforduló romániai német helységnevek elég nagy része is a Kronstädter Zeitung vagy más agytröszt íróasztal mellett született „leleménye”. Nem tudjuk letagadni ezt a korszakot a történelmünkből, a mégoly elképesztő torzszülött neveket is beírom az első sorba, a zárójelezett névváltozatok elé, dőlttel szedve, plusz utalókat csinálok róluk, dehát az ég szerelmére, miért tűzzük őket zászlóra? – Auguste 2008. április 22., 01:02 (CEST)

Kedves Auguste!

Ismerem és tisztelem a véleményedet, nagyrészt egyet is értek vele, de meg kell mondjam, a túlkapások a túlkapások kritikájában sem helyesek. Az általad adott forrás... khm... kóklerség. Fércmű. Gány munka. Magára valamit is adó szerző - legyen történész vagy agrármérnök - nem blöfföl.

Nógrádban, sőt, sehol a mai Magyarországon nincs Őrállás nevű település. Soha nem is volt. Őrállás ugyanis Burgenlandban van, a Felsőőri járásban, eredeti(?) (német) neve pedig Oberdorf volt. És mégvalami: a névváltoztatás 1888-ban, tehát a törzskönyvezés előtt, a megye (Vas) akciójaként történt.

Az ilyen mértékű szakmai tisztességtelenség, egy jó poénért eladni az olvasó lelkét, minden körülmények között elfogadhatatlan. Ha ilyen triviális ügyben nem mond igazat, akkor igaz-e egyetlen szava is? (Megjegyzem, az írásban szereplő 1888 és 1880 évszámok se tűnnek megalapozottnak. De ebben lehet hogy tévedek.)

Nem szép dolog valakiről azt feltételezni, hogy hazudik, azért, ha téved. Mint a lenti posztomból kiderül, csak annyi történt, hogy Engel nem jól emlékezett egy akkor kitalált helységnévre. Ennek Te is utánnézhettél volna! – Auguste 2008. április 24., 20:48 (CEST)

Ne adj a számba semmit ami nem való oda. Nem írtam hogy hazudik. Azt írtam hogy blöfföl. Ez pedig igaz: emlékezetből (és indulatból, valamint a tekintély védelmében bízva) leírt valamit, amire halványan emlékezett. Ez egy tudóstól elfogadthatatlan: publicisztikai aprópénzre váltja a tudomány súlyos aranyát. Az indulatok pedig éppen mondanivalóm lényegéhez tartoznak: szerintem eltúlzottak. Ahogy eltúlzott volt a névváltoztatások tömege is. – Peyerk ^vita 2008. április 25., 03:39 (CEST)

Ami pedig az én véleményem: a helynév nem a helynek és a helyieknek a tulajdona. Nem dönthetnek felőle szabadon, nem birtokolhatják tetszésük szerint. Ha a hivatalos és a helyben használt, hagyományos név között eltérés van, az nem egyértelműen a hivatalos névadás rovására írandó. A helynév a nemzet (állam- és kultúr-) egészének tulajdona. A helynévhez nem csak a helyieknek, hanem az egész nemzetnek fűződnek érdekei és jogai is. Persze ezek sem abszolút és kizárólagos jogok, de nem is elvitathatók.

Amennyiben nekem mint pl. a magyar nyelvközösség egy tagjának közöm van egy olyan helység nevéhez, amelyben sosem élt egy-két magyar családnál több, akkor sokkal inkább a történelmileg kialakult és több évtizeden–évszázadon át használt nevéhez van közöm, mint ahhoz, amelyet egy szolgabíró talált ki és öt-hét évig volt érvényben. – Auguste 2008. április 24., 20:48 (CEST)

Mindezzel nem akarom mentegetni a tömeges ostobaságot, amit a tözskönyvezéskor elkövettek. Azt viszont állítom, hogy az alapelvek jórésze indokolt volt, és ezeknek az indokolt alapelveknek az utólagos megkérdőjelezése - főleg az általad beidézett cikk színvonalán - nem megalapozott.

– Peyerk ^vita 2008. április 22., 03:03 (CEST)

A 1898:IV. tc.-kel kapcsolatban a maga korában megfogalmazott, praktikus indoklásokat két fő érv köré csoportosítanám. Az egyik teljesen megalapozott, csak épp nem érinti a helységnevek konkrét korpuszának kérdését. Ezt fogalmazza meg az „1. §: Minden községnek csak egy hivatalos neve lehet.” Ezzel maradéktalanul egyetértek. A másik a homonimia elkerülésének szükségszerűsége „a posta, a távirda és a vasút” modern működésének biztosítása érdekében. Ez az utóbbi sem magyarázza a durva helységnév-magyarosítások többségét, ráadásul nem is igazán lehet komolyan venni. Jellemző, hogy a modern állam működésének szükségleteinek kapcsán külföldi példákkal szívesen élő korabeli politikusoktól ezúttal nem találtam ilyet, sem Perczel Dezső, sem az ellenzék részéről. Az európai államokban akkor és most is a közönséges dolog a helységnévi homonimia. (Talán pont ezen az oldalon írtam más kapcsán, hogy Brassó megyében – ! – két Feldioara létezik és eddig úgy látszik, működött a dolog, mert még egyik nevét sem változtatták meg.) Magyarországon is működött: a levél címzéséhez odaírták a helységet, mellé: „u. p.” (utolsó posta) és a megyét. A törvény előkészítése körüli időben a legkevésbé a postai címzés kívánalmairól volt szó körülötte. Olvasd el az ellenzék állandó inszinuációit, amelyben arra célozgatott, hogy Bánffyék nem merik keresztülvinni a névváltoztatásokat. Az sem véletlen, hogy a szászok hosszú idő után a törvény miatt léptek ki a kormánypártból. – Auguste 2008. április 24., 20:48 (CEST)

Abban tökéletesen egyetértek, hogy a homonimiák megszüntetése nem indokolt rengeteg átnevezést. Ebből azonban nem következik, hogy ez az elv olyan könnyen lesöpörhető. Tudtommal mi vagyunk az egyetlen ország az egész világon, ahol következetesen, jogi eszközökkel kiirtották a településnevek ismétlődését. Viszont azt is tudom, hogy sokan irigykednek ránk ezért. Történelmi és nyelv-földrajzi okokból ez másoknak nem is adatott meg, de a hiányát sok országban érzik.

A sok Körtvélyes lakói minden bizonnyal jól megvoltak sok évszázadon át a falujuk nevével. Nem fordult elő valószínűleg még száz évben sem, hogy kettőt közülük egy lapon emlegettek volna - egészen addig, amíg az első geográfiai szótárak el nem készültek. A modern világban viszont, ahol bármely településsel és a nyelvi közösség bármely tagjával előfordulhat, hogy az egyik nevét használja a másik, súlyos gyakorlati probléma állt elő. Másfelől a törzskönyvezés során rájuk aggatott jelzők nem hiszem hogy rontották volna a nyelvi, történeti vagy egyéb hitelességet. Ezek jó megoldásoknak mondhatók, pedig igazán tömegesen alkalmazták őket.

Azok az országok, ahol ezt a problémát nem oldották meg, érzik ennek súlyát, nem veszik könnyen. Egyszerűen nem volt olyan történelmi szituáció, hogy meg tudták volna oldani.

Mindezt annak alátámasztására írtam le hogy a helynevekbe való állami beavatkozás szerintem teljesen legitim dolog.

– Peyerk ^vita 2008. április 25., 04:01 (CEST)

A Körtvélyesek egymástól való megkülönböztetésének jogosságában egyetértek veled. Én még a magyarosítás jellegű névváltoztatások egy részét is jogosnak érzem. De egy kulturálisan és nyelvileg annyira heterogén államban, mint az akkori Magyar Királyság, a községek (néhol a megyék) egyértelmű ellenállásával szemben a heterogén névállományt szándékoltan „magyaros” (vagy olyannak gondolt) nevekre lecserélni („egyedi”, vagyis nem ismétlődő neveket is, százával) – ez más kategória, mintha a harmadik francia köztársaság a Saint-Pauljait megkülönböztette volna, „Saint-Paul-en-Corrèze; Saint-Paul-en-Charente” stb. mintára. – Auguste 2008. április 25., 20:32 (CEST)

Kedves Peyerk! Azért linkeltem be Engel Históriába írt cikkét, mert a szerző az egyik legtekintélyesebb történész volt az elmúlt évtizedekben. Trázs új neve Őrhalom és nem Őrállás, ezt én is tudom. Engel indulatból írta a cikkét és ezt az indulatot osztom, még ha (nem mérve magam Engelhez, de talán pont ezért) általában aggályosan igyekszem ellenőrizni az adatokat, amiket komoly helyen leírok. A cikkben egyébként más hibák is vannak, amelyek a lényeget nem érintik. Az 1880-as évek emlegetése egyáltalán nem blöff, nemcsak egyes vármegyék (ha jól emlékszem, Temes, Szolnok-Doboka és Szepes) tűzték korán napirendjükre helységneveik magyarítását (sőt: magad hivatkozol Vas vm. 1888-as névváltoztatására), de széles társadalmi mozgalom állt mögötte. (Ráadásul Engel nem is erre utal, hanem: „Az 1880-as években, mint a köztörténetből ismert, fellángolt a buzgalom, elsősorban a vidéki értelmiség körében, hogy a Kárpát-medencét magyar földdé kell varázsolni.” – Amit, ha szükséges és gondolod, széles kitekintéssel tudok illusztrálni.) Engel viszont láthatóan nincs tisztában azzal, hogy nemcsak „még 1906 táján is folyt” az „átkeresztelgetés”, de a legtöbb megyére épp 1910 körül került sor és az utolsó megye nomenklatúráját, ha jól emlékszem, 1913-ban hirdették ki hivatalosan. (Nem tartható tehát jóhiszeműnek Tisza védekezése, aki ekkortájt azt nyilatkozta a törvényről, hogy sajnálja, hogy sor került rá, és ha tehetné, visszacsinálná.) Azonkívül: Igazfalva nevét hozza példaképpen, amelyet ugyan egy valahol arrafelé feküdt középkori faluról vettek át, de a falut a Földművelési Minisztérium telepítette magyar lakossággal, „zöldmezős beruházásként”, előtte nem is létezett, következésképp neve sem volt (most nem tudok utánanézni, de szerintem inkább a Dumbrava kreált név, esetleg a falu egykori helyére használt határnévből alkalmazták). Aztán nem állja meg a helyét az sem, amit az „erősen nemzetiségi érzelmű” vármegyékről ír. Árváról és Liptóról ugyan nem tudok nyilatkozni és nem is tudom, hogy miért nem került sor a négy megyében az új helységnevek bevezetésére, de hogy Hunyad megye „erősen nemzetiségi érzelmű” lett volna, hát...höhö. Ha arra gondolt, hogy óriási többségében román lakosságú volt, az igaz, de a virilizmus és a választási rendszer „sajátosságai” miatt a hunyadi közgyűlésben inkább mégis a magyar soviniszták domináltak. A törvényhatósági bizottságban románul hosszú után először felszólaló Aurel Vladot (megint nem tudok pontos dátumot írni, de úgy 1900 körül) majd meg nem lincselték. Most így hirtelen ennyi jut eszembe, de a lényeget nem érintik, Engel amúgy meg középkorász volt. Irigyellek, ha ezen így fel tudsz háborodni:) – Auguste 2008. április 24., 15:43 (CEST)

Én Peyerk véleményét osztom. Mivel napjainkban, amikor már törvény is szabályozza a magyar településnevek használatát, szerintem elsődleges szempont a hivatalos név (amire még forrást kell találni) elfogadása és használata (ne feledjük a wiki gyakorlati hasznát), még akkor is, ha az eltér a helyi lakosság által használt névtől. A név változásait célszerűbb a szócikkben taglalni. – Istvánka ^posta 2008. április 22., 07:54 (CEST)

Megint csak azt mondom: ha a Sebesrom hivatalos név, akkor meghajlok a nemzetállamiság tekintélye előtt. – Auguste 2008. április 24., 15:46 (CEST)

Egy alapkérdés: ki/mi a kisnyilas? Egy csillagkép?

Sok mindenben egyet értünk, ahol van hivatalos magyar név, ott nem kérdés, hogy mit kell használnunk. Ha ez el is tér a jól megszokott történelmi magyar névtől, akkor is ez a hivatalos magyar név - persze valahol feltűntetjük a másikat. Amivel nekem igazán problémám van - amit Auguste is említ - azok a települések, ahol minden előzmény nélkül adtak egy magyar nevet a törzskönyvezés során. Ezeket el kellene felejteni, persze mi alapján és hol húzzuk meg a határt, az egy kérdés - az meg biztos, hogy ezért többen a fejemet vennék. Észak-Erdély esetében talán segítségünkre lehet, ha megnézzük, hogy a visszacsatolás után mi volt egy-egy kérdéses település hivatalos magyar neve, magyarán az utolsó hivatalos magyar változatot használnánk. Ezzel talán néhány agyrém kiesne. (Erdélyi példát így hirtelen nem tudok mondani, de az egyik kedvenc helyem Kárpátlaján Viska, amelyet a wiki is csak Viharos-ként ismert, egészen addig, amíg idén Peyerk ki nem egészítette (kössz!). Soha senki nem használta Viharost (csak a statisztika). Ha bevezetnénk általánosságban az utolsó hivatalos magyar név szabályt, akkor a szócikk - helyesen - Viska lenne.) Kabóca ^vita 2008. április 22., 10:17 (CEST)

A régi helységneveket Kárpátalján állították vissza, de a visszacsinálásuk az 1940-es években sem volt általános tendencia. Észak-Erdélyben a „kis magyar világ” alatt a legtöbb helységnevet változatlanul hagyták, most így kapásból kettőt tudok, amit megváltoztattak: Sajómagyarós nevét, amelyet 1912 előtt (vsz. nagyrészt írástörténeti okokból) Sajómagyarosnak írtak és 1912-ben történetileg helyesen megváltoztattak, visszaváltoztatták Sajómagyarosra, hogy kiemeljék a (román és szász lakosságú) falu magyar jellegét. (Az okleveles adatokból is kiderül, hogy a név forrása a magyaró és nem a magyar.) A másik új név Havasmező, amelyet két ruszin falu egyesítésével keletkezett új község magyar neveként alkottak meg és jól illeszkedik a Törzskönyvbizottság adta nevekhez. Ráadásul, amint írtam, Románia vonatkozásában messze a legtöbb releváns helynév a Bánátban található. – Auguste 2008. április 24., 16:12 (CEST)

Mi a pálya ezekkel: Argyasudvarhely, Zsilvásárhely, Falticsén, Moldvahosszúmező??– Istvánka ^posta 2008. április 22., 12:03 (CEST)

He-he... Egy szóval: probléma. Az jó, hogy ez a nevük magyarul, a legfőbb kérdés azonban, hogy a magyar nyelvben bárhol használják-e? Hasonló kérdésben már boxoltunk egy óriásit, ami csak egyetlen névről szólt: Bákó megye vagy Bacău megye - szinte vér folyt. Pedig - bizonyos szempontból - sokkal egyszerűbb volt a helyzet.

A megkezdett felsorolásodat a végtelenségig lehetne folytatni: Karácsonkő/Piatra Neamţ (soha nem hallottam a környék magyarjai között azt, hogy Karácsonkő, mindenki a román nevet használta - ilyenkor mi a teendő?). Az egykori történelmi határ külső oldalán fekvő települések esetében általában volt valamilyen magyar név, ezeket veszni hagyni nem szabad, de hogy mit kezdjünk velük, az egy nagy kérdés.

A kérdés: Ki dönti el/hogy döntjük el, hogy egy magyar név már nem élő, nem használt? (Amennyiben nem él a név, csak a szövegben kellene feltűntetni a magyar nevet, vagy legalább jelezni kellene a dolgot.) Elébe mennék néhány feltételezhető hozzászólásnak: ilyen döntéseket hozunk: miért nem Ilyvó-t írunk Lviv helyett? Mert nem használt/nem ismert ez a név.

Egy biztos: A csángók által lakott területek esetén mindenképp megtartanám a magyar nevet. (Mintha ez rajtam múlna... :) Kabóca ^vita 2008. április 22., 12:37 (CEST)

Csakhogy itt semmi köze a csángókhoz :). Hajlandó vagy-e több vért áldozni Bákóhoz hasonló szavazásokon? – Istvánka ^posta 2008. április 22., 12:51 (CEST)

Egy kis adag véremet megtartanám, hogy sok ilyen okos hozzászólást tudjak még tenni, de a többit beáldozom!

A csángókat csak azért hoztam fel, mert néhány esetben támpontot adhatnak ezzel. Itt például találunk forrást Botosány használatára Botoşani helyett, de van Karácsonykő is Piatra Neamţ helyett (hogy rögtön ellentmondásba kerüljek az előző bejegyzésemmel). Azaz néhány tíz településre van dokumentált magyar nevünk, amit még van, aki használ, és próbálnak életben tartani - azaz az infoboxban ott a helyük. Szerintem. Kabóca ^vita 2008. április 22., 13:14 (CEST)

nehéz dolog. Az amúgy is gyatra népszerűségemen a csillapképesek körében egyáltalán nem fog javítani egy Bákóhoz hasonló vita vagy viták :) – Istvánka ^posta 2008. április 22., 13:24 (CEST)

:) Akkor egy átmeneti javaslat erre az egy problémára: Ahol van (valami elfogadható forrásban) dokumentált magyar név, ott az kerüljön be az infoboxba. Aztán majd, ha egyszer okosak leszünk, értelmes kompromisszumot tudunk kötni, kitalálunk valamit, hogy hogyan határozható meg egy névről, hogy használt/nem használt, valódi név/ráerőltetett név, akkor majd rendezgetünk. Addig is elkészül jó pár ezer hibátlan :) infobox és ebben a néhányban sem hibázunk, csak esetleg "túlmagyarosítunk" :) Kabóca ^vita 2008. április 22., 13:39 (CEST)

Na itt végre egyértelmű, hogy külön-külön, minden egyes névnél mérlegelni kell;) Szerintem Zsilvásárhely, Falticsén, Curtea de Argeş és Câmpulung Moldovenesc. – Auguste 2008. április 24., 16:14 (CEST)

(Amúgy – persze: moldvai – csángók mindenütt laknak. Brassóban és a Zsil völgyében pl. különösen sokan:) – Auguste 2008. április 24., 16:17 (CEST)

Ízlelgetem: „alamóci oktrojált alkotmány”... És láss csodát, a 48-kutató Spira György következetesen az Alamócot használta Olmütz helyett. Egy biztos, ha mindenhol főváltozattá lesz az akármilyen magyar név, azzal a magyar wiki nagyot lép a komolytalanság felé. Mintha egyesek fogalomkészletéből hiányozna az, hogy „elavult”... – Auguste 2008. április 24., 21:20 (CEST)

(Bocsáss meg, Kabóca, nem rád gondoltam természetesen, hanem akik létrehozták a Vászló és hasonló lapokat. – Auguste 2008. április 24., 21:30 (CEST))

Alamóc... hehe, ez (nekem) új! Egy nagy bajom van, amikor végigküzdöttük Bákó megyét, akkor a szerkesztők egy komoly hányada - érthetően - rendszert akart, egyértelműen megfogalmazott szabályokat, valamit, amihez biztosan kötni lehet, hogy mikor mi. Patikamérleggel egyértelműen eldönthető érvrendszert. És ilyen itt nincs, nem tud lenni, mert Te is csak azt írod, hogy szerinted és én is, és hiába mondjuk ugyanazt, mert mindig lesz más, aki szerint más... Úgyhogy aggódok.

Várom, amit felteszel! Egyetlen halovány gondolatom van, fogalmazzuk meg kb. a forrásoknak azon körét, amelyekből elfogadjuk a magyar változatokat. Ne egy romantikus Nagy-Magyarország térkép legyen, ne egy egyszeri előfordulás a neten, na de mi? Engem első sorban az érdekelne, hogy az életben használják-e, de hogy ezt egy kisebb településnél hogy lehet eldönteni? - csak ha kimegyünk, és megkérdezzük :) A nagyobbaknál a jó öreg gugli elég sokat segíthet, ha ésszel használjuk.

Na, de ezzel is mintha semmit nem mondtam volna... Várom a fényt! :) Kabóca ^vita 2008. április 24., 23:38 (CEST)

Jaj, hát ez nem a fény, csupán átalakítottam egy körvonalaiban létező összefoglalásomat, amely az 1894:IV. tc.-ben kicsúcsosodó helynévmagyarosítási hullámról szól. Amint látható, ez részint nyelvészeti, részint nyelvpolitikai szempontú. Igyekeztem kivenni belőle, ami nem a jelenlegi Románia területéről szól. Amiről itt beszélünk, az az ún. korpusztervezéshez kapcsolódik (nagyjából az a kérdés, hogy „milyenek legyenek a magyar nevek?”). A mozgalom története során ez állandóan összefonódott a státusztervezési szempontokkal („milyen legyen a jogi helyzete a magyar és a nem magyar névváltozatoknak?”). Ez utóbbi nyomait nem akartam kivenni, bár ez más lapra tartozik.

Ide raktam: User:Auguste/1898:IV.tc. – Auguste 2008. április 25., 00:57 (CEST)

Peyerk, ha olvasod, nem tudsz ajánlani valamilyen összefoglaló szakirodalmat a magyarra hasonlító, I. világháború előtti helységnév-szisztematizálási törekvésekről? A helységnév-magyarosítások párhuzama több helyütt megvalósult (a korabeli magyarországi sajtó a Poznań tartománybeli német helységneveket emlegette leginkább), de nem ez érdekelne, hanem olyan, amely a homonimiák elkerülését célozta volna (amiről az imént szó esett köztünk). Teljesen tájékozatlan vagyok a témában. Köszönöm szépen, – Auguste 2008. április 25., 20:52 (CEST)

Mit mind filozofálunk? Erdélyi, partiumi, bánsági és Bákó megyei (+ Bukarest) települések esetében elöször a magyar nevet használjuk. A többiek esetében csak a románt. Szerintem ez elfogadható megoldás, NEM? Hozzuk müködésbe a sablont és aztán mind vitatkozunk a többi településekről! – Kulja ^vita 2008. április 26., 09:13 (CEST)

Persze, ez csak természetes. A vita most azon zajlik, hogy melyik magyar nevet használjuk, mert ugye egyes településeknél több változat is van. – Istvánka ^posta 2008. április 27., 14:42 (CEST)

Legújabb változathoz (2008.04.27.)

Még mindig nem tökéletes, néhány korábban megbeszélt dolog nincs átvezetve.

• Népsűrűségre nincs szükség, csak rendszeres automatikus számítás útján történő javítás esetén. Ha a sablon tud számolni, az nagyon jó, ha nem, akkor ezt az adatot felejtsük el, mert csak elvétve frissítik a szerkesztők, és akkor is gyakran hibásan. A népsűrűség forrására végképp semmi szükség, hiszen az számítási eredmény. Ha nics terület, nincs sűrűség, ha van terület, akkor csak osztani kell.
• A terület forrására annál inkább szükség van a boxban, mert a romániai ügyekben legtájékozottabbak sem ismernek egységes és megbízható forrást erre vonatkozóan. Ha tehát valaki beír egy területadatot, akkor nagyon fontos tudni, hogy honnan vette.
• A község népességet és forrását nem tudom miért vetted ki, a román közigazgatás területi rendszere miatt ez nagyon fontos adat. Természetesen opcionális, csak város és községközpont esetén használjuk.

– Peyerk ^vita 2008. április 27., 21:05 (CEST)

• Népsűrűség - javaslom, hogy legyen bent, még ha opcionális is. Legyen automatikus, ez igaz.
• Területi adat - hivatalos forrás a statisztikai hivatal. Most tekintsük el a telekkönyvezési problémáktól. Ez évekig el fog húzódni főleg azért mert az erdélyi településeknek van telekkönyve a regátiaknak nincs és már évek óta tart a huzavona a határon fekvő községek szerint. Hivatalos a statisztikai hivatal adata, mely elvontakoztat minden ilyen jellegű peres ügytől
• Község népessége - szerintem egy népesség mező jobb lenne. A községhez alárendelt falu esetében minket konkrétan a falu népessége érdekel és nem a községé. A községnél pedig a község népessége és ne a falué.

Üdv– Istvánka ^posta 2008. április 27., 21:15 (CEST)

A község népesség nem volt vitatott ügy, szerintem most már késő megnyitni (bár kezdeményezheted). De a vita során végig elfogadta mindenki, hogy a községközpontnál igenis szükség van a község egészének és magának a falunak a népességére is. Akár nagyságrendi eltérés sem ritka a két adat között. Igazad lehetne, ha külön cikkeink lennének a községekről. De nem így van, a községről és a központjáról ugyanaz a cikk szól, tehát az adataikat is együtt kell bemutatnia.

A terület adatról jó hogy a stat. hiv. a forrás, de meg tudnád mondani, hol és milyen formában van az közzétéve? Merthogy eddig senki nem tudta megmondani.

– Peyerk ^vita 2008. április 27., 21:34 (CEST)

Terület adatok forrása

Területről adatok, regisztrálni kell, utána lekérzdezhető. Jó, akkor a község népessége visszakerül, csak nehogy aztán keveredjenek. – Istvánka ^posta 2008. április 27., 21:48 (CEST)

Ez jó nyomnak tűnik, de két különböző címmel próbáltam, se a román, se az angol felületen nem enged azzal a dumával, hogy a cím már benne van az adatbázisban. Hm... – Peyerk ^vita 2008. április 27., 23:04 (CEST)

Tudom, nekem is azt írja ki, de van ismerősöm aki elvileg a hivatalnál dolgozik. Utánaérdeklődök a dolognak!– Istvánka ^posta 2008. április 27., 23:10 (CEST)

Én regisztráltam és beenged, csak egyelőre még nem tudom, hogy mit nézzek. – Auguste 2008. április 29., 00:14 (CEST)

Nem enged mert fizetős!– Istvánka ^posta 2008. április 29., 00:21 (CEST)

Akkor értem, miért nem ad eredményt semmilyen keresésre. De beengedni beenged! – Auguste 2008. április 29., 10:51 (CEST)

Ma elfogadta a regisztrációt. Csak részben fizetős, a részletesebb adatoknál. Viszont amit keresek - községek területe -, az nincs benne semmilyen formában, pedig a pénz nem volna akadály.

Más ötlet?

– Peyerk ^vita 2008. április 29., 12:45 (CEST)

Kérdés átalakítás után

Miért nem jelenik meg a pötty a térképen, ha a koordináták ki vannak töltve? Pl. Kajántó esetében. – HuckFinn ^vita 2008. április 28., 17:32 (CEST)

Mert a koordináták néhány sablonban hibásan voltak megadva. Javítása folyamatban van. //Dani^{komolyan?·ʒ·ɘ} 2008. április 28., 18:18 (CEST)

Kedves Dani! Látom, a „weboldal”-nál a sablon már „tudja” azt, hogy „http://”. Tudom, hogy ez mindig ott van az url-címek elején, de mégis egyszerűbb lenne, ha kivennétek. Mert a gyakorlatban ezeket a címeket copypaste-tel szoktuk átmásolni az url-sávból és plusz munka van vele, hogyha ki kell törölni az elejét. – Auguste 2008. május 2., 21:17 (CEST)

Ja és azt mondják az okosok (konkrétan a Kis Ádám az Index Magyarulez topikjában, aki elég komoly tekintély a magyar informatikai szaknyelvben), hogy a website magyarul webhely és nem weboldal. A weboldal az a webpage, de ezt egyre kevésbé használják. Tudom, hogy a weboldal az elterjedtebb és én is így használtam korábban, de tekintettel vagyok arra, hogy ez terminológiai zavart okoz, úgyhogy a magam részéről website vagy webhely. – Auguste 2008. május 2., 23:03 (CEST)

Nem tudom, miről van szó, de minek webelünk!? Nem lehet honlapot mondani? Mintha 'magyarabbul' hangzana. A website-ot meg felejtsük el, vannak magyar szavaink rá (honlap, weblap, hómpédzs és webszájt :)).

Az az érzésem, hogy ha körbe kérdeznénk, hogy mi a különbség a weboldal és webhely között, komoly vita alakulna ki, mert nincsenek letisztulva a jelentések. (Az index egy oldal, vagy oldalak csoportjaként egy hely, esetleg lap? Ahány ember...) Kabóca ^vita 2008. május 7., 21:44 (CEST)

Ja, persze, múltkor tanultam: magyarul mind a website, mind a webpage pókhálótelek:) – Auguste 2008. május 25., 15:32 (CEST)

Települések népessége

A statisztikai hivatal beidézett táblázata nem települési, hanem község (város összes) szintű adatsort tartalmaz. Ezért a település népességének kikeresésére ide irányítani a sablon használóját félrevezető volna és hibát eredményezne.

– Peyerk ^vita 2008. május 7., 20:58 (CEST)

Tosannal beszéld meg a dologot, ő kérte, h rakjam bele a sablondok.-ba. //Dani^{komolyan?·ʒ·ɘ} 2008. május 7., 21:06 (CEST)

Benne van, átraktam oda ahova való: a község összes népességhez. – Peyerk ^vita 2008. május 7., 21:35 (CEST)

Megyehatárok a térképen

Valami eléggé elcsúszott a megyehatárok feltüntetésénél. Nagykároly pl. Bihar megyébe, Retteg Kolozs megyébe csúszik át, Naszód meg pont a megyéje túlsó sarkába kerül. – Auguste 2008. július 11., 00:33 (CEST)

ro:Gheorgheni