Nyárádszentlászló
| Nyárádszentlászló (Sânvăsii) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Község | Nyárádgálfalva |
| Rang | falu |
| Községközpont | Nyárádgálfalva |
| Irányítószám | 547245 |
| SIRUTA-kód | 120520 |
| Népesség | |
| Népesség | 297 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 340 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 29′ 45″, k. h. 24° 44′ 24″46.495734°N 24.740026°EKoordináták: é. sz. 46° 29′ 45″, k. h. 24° 44′ 24″46.495734°N 24.740026°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyárádszentlászló témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nyárádszentlászló (románul Sânvăsii): falu Romániában Maros megyében.
Fekvése
[szerkesztés]A falu Marosvásárhelytől 18 km-re délkeletre a Középső-Nyárádmentén a Nyárád jobb partján a Nyomát-patak torkolatánál fekszik, községközpontjával, Nyárádgálfalvával összeépülve.
Története
[szerkesztés]1332-ben Sancto Ladislao néven említik először. A hagyomány szerint temploma helyén Szent László által alapított kolostor állt, innen a neve. 1968-ban beolvadt a vele összeépült Nyárádgálfalva településbe, mely községközpont lett. 2004 áprilisa óta újból önálló település, melyet helyi népszavazás útján vívott ki (2002. október 7.).[2]
1910-ben 561 lakosa volt, mind magyarok. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi felső járásához tartozott.
Ma a több mint háromszáz lelkes falu lakói zömmel reformátusok (156 fő) és unitáriusok, kisebb részben katolikusok.[3]
Látnivalók
[szerkesztés]- Unitárius temploma a 14. században épülhetett gótikus stílusban, valószínűleg a román stílusú templom átalakításával. Freskói 1497-ből valók, 1896-ban tárták fel őket. Tornya is az 1490-es években épült, alatta a Sigér család sírboltja, itt nyugszik Sigér Mátyás fejedelmi kincstárnok is.
- Református templomát 1999. október 1-jén szentelte fel Csiha Kálmán püspök. A régi vályogtemplom helyén épült.
- Ma is áll a Nagy család udvarháza.
- A Sigér-kastély már a 19. század elején is romos volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
- ↑ 2004 április 26-i 136-os törvény Nyárádszentlászló falu újraalakításáról. [2004. november 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 24.)
- ↑ Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2003. [2016. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 24.)
Maros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
