Ugrás a tartalomhoz

Marosszentkirály

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Sâncraiu de Mureş szócikkből átirányítva)
Marosszentkirály (Sâncraiu de Mureș)
Marosszentkirály látképe
Marosszentkirály látképe
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeMaros
KözségMarosszentkirály
Rangközségközpont
Irányítószám547525
Körzethívószám0265
SIRUTA-kód114391
Népesség
Népesség7356 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság2079 (2011)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 33′ 00″, k. h. 24° 31′ 12″46.550000°N 24.520000°EKoordináták: é. sz. 46° 33′ 00″, k. h. 24° 31′ 12″46.550000°N 24.520000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Marosszentkirály témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Marosszentkirály (románul Sâncraiu de Mureș, németül Königsdorf, Weichseldorf) falu Romániában, Maros megyében, Marosszentkirály község központja.

Fekvése

[szerkesztés]

A falu a Maros jobb partján, Marosvásárhelytől nyugatra 5 km-re fekszik Hídvéggel, Egerszeggel és Náznánfalvával összenőve. A község a Marosvásárhely Metropoliszövezethez tartozik.

Története

[szerkesztés]

1332-ben Sancto Rege néven említik először, majd 1339-ben Zentkiral néven szerepel. Már a középkorban jelentős település, melynek két egyháza a Szent István plébániatemplom és az 1350-ben felszentelt a klastrom-tetői kerekdombon állott Boldogságos Szűzről elnevezett kolostortemplom. A falu régi neve Székelyháza, majd Hosszúfalu volt.

Református temploma a 12. század végén épülhetett és 1239-ben már bizonyosan állott. 1900-ban hajóját és szentélyét lebontották és újjáépítették, tornya azonban az eredeti maradt. A pálos kolostort a falu melletti Klastrom-tetőn 1350-ben építették. 1370-ben telepedtek meg itt a pálosok. 1526 után leégett köveit a marosvásárhelyi várhoz használták fel. Orbán Balázs még látta alapfalait, 1864-ben azonban a kripta boltozatának köveit is kiszedték.

A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi alsó járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 986 lakosából 534 magyar, 357 román volt.

1992-ben 4089 lakosából 2050 magyar, 1844 román, 201 cigány volt.

Híres emberek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]