Ugrás a tartalomhoz

Sárosi Gábor (színművész, 1931–2005)

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az 1931-ben született színművészről szól. Hasonló címmel lásd még: Sárosi Gábor (egyértelműsítő lap).
Sárosi Gábor
Életrajzi adatok
Született1931. március 24.
Mándok
Elhunyt2005. szeptember 14. (74 évesen)
Budapest[1]
Pályafutása
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Aktív évek1954–2005
Híres szerepeiHiggins
Shaw–Lerner–Loewe: My Fair Lady
Kapitány
Sándor Mátyás
IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
Sablon • Wikidata • Segítség

Sárosi Gábor névváltozatai: Sárossy Gábor, Sárosy Gábor (Mándok, 1931. március 24. – Budapest, 2005. szeptember 14.) magyar színész.

Élete

[szerkesztés]

1954-ben harmadéves korában eltanácsolták a Színház- és Filmművészeti Főiskoláról.

„Nagypolgári ficsúr, de tehetséges – ez volt a hivatalos véleménye tanáromnak a Színművészeti Főiskolán 1954-ben. Hogy ficsúr voltam-e, nem tudom, polgári voltomat viszont vállaltam, vállalom ma is, és színészként is polgári jegyekkel éltem végig a pályámat, amely érdekes és színes volt.”

1956-ig az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatója is volt. Nagyon rövid ideig a Magyar Rádió bemondója volt, mert még 1954-ben a Fővárosi Operettszínház szerződtette. 1956-tól a kecskeméti Katona József Színház bonvivánja lett. 1960-ban a Petőfi Színház, 1962-től ismét Fővárosi Operettszínház foglalkoztatta. 1964-től a győri Kisfaludy Színházban, majd még abban évben Svájcban vendégszerepelt, előbb Luzernben, 1966-tól pedig Bernben lépett színpadra. 1968-tól ismét Győrben és Kecskeméten játszott és vendégként Szabadkán. 1975-től 1991-es nyugdíjazásáig a Bartók Gyermekszínházban, (Budapesti Gyermekszínház) illetve a jogutód az Arany János Színházban szerepelt. Eztán a szekszárdi Német Színház egyik alapító tagjaként, majd az Evangélium Színház művészeként láthatták a nézők.

„Rengeteget utaztam, mert közben még vendégszerepeltem Bécsben, Dortmundban, Duisburgban, Kijevben…Közben alapító tagja voltam a szekszárdi Deutsche Bühnének, felsőfokú nyelvkurzust végeztem Boppartban, ebben a tündéri, Rajna menti városban megismertem és ismerhettem a német irodalmat Heinétől Enzensbergerig, megtanultam becsülni a svábokat, jó szerepeket játszottam a Brémaitól a Koldusoperáig, s csak az volt a baj, hogy mindez Szekszárdon volt, messze. Aztán egyszer elmentem a BM Duna Palotába, és beleszerettem az Evangélium Színházba. Ez 1993-ban történt, és azóta csodálatos prózai szerepeket játszottam – Márai Sándor: Kassai polgárok, Németh László: Galilei, Sík Sándor: István (Vazul), sőt még azt is megértem, hogy Herczeg Ferenc-darabban, a Hídban játszhattam, így nyugodtan érezhettem mint polgár, aki a színi pályán töltötte az életét, hogy hazaérkeztem egy érdekes és színes életpálya után.[2]”

Fontosabb színházi szerepei

[szerkesztés]

Filmszerepek

[szerkesztés]

Játékfilmek

[szerkesztés]
  • Felhőjáték (1984)
  • Apám kicsi alakja (SS katona) (1980)
  • Kísértés (1977)

Tévéfilmek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. július 11.)
  2. ↑ Napkút - Sárosi Gábor

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Sárosi Gábor (magyar nyelven). ISzDb. (Hozzáférés: 2018. június 24.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sárosi_Gábor_(színművész,_1931–2005)&oldid=26013120”